Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

Üyi!io®aj ZabelLín, a §7orfefanió Rose: Magyarországért harcoltunk • Fron tssereíem Valaki megkérdette egyszer®* egyik nagy hadvezért: milyen is a háború? Komolyan, felelt: „Ott bizony harcolnak, sőt halottak is vannak”. Nem szállók vitába egy had­vezérrel. Magasabb a posztja, jobban látja a dolgokat. Csu­pán olyan emberként szeretném kiegészíteni, aki jóval alacso­nyabb rangúként nem lát olyan messze, pontosabban szólva csak ütegéig, legfeljebb az ezredéig lát él. Szóval a mi ütegünkben nemcsak harcoltak a katonák, hanem szerelmesek is lettek. Épp Úgy szerelemre gyúltak, mint ré­gen, á háború előtt. Erről szeretnék ezúttal né­hány szót ejteni. Közülünk első­nek Vologya Anyiszimov lett szerelmes. Ez a csöndes, filozo­fáló fiú. Igaz a közmondás: Lassú víz partot mos. Egy szép magyar kislány, Rózsika iránt lángoltak fel az érzelmei. Ró­zsikéba egyébként szerelmes volt az egész üteg, ez alól csak Koskin őrmester volt kivétel. S a jelek szerint a lány is jó (szívvel volt a semmivel ki nem ■tűnő katona iránt, akinek öltö­zete mindig hagyott maga után kívánnivalót. A magas, vékony fiún mindig ráncos volt a kö- peny. Az őrmester nem sokra tartotta Anyiszimovot. És lám, ez történt. A legmeglepőbb még­is az volt, hogy Rózsika és Vo­logya valami módon ragyogóan szót értett egymással, pedig a fiú magyar tudása csak néhány tucat szóra korlátozódott, a lány meg egyáltalán nem tudott oro­szul. Vologya később még le­veleket is írt Rózsikénak. A többiek a közelben Sevő tábori kórház ápolónőivel kö­töttek barátságot. így aztán el­képzelhetik, micsoda készülődés előzte meg 1945. március 8-át. Reggel, mintha csak rendelték volna, ragyogóan sütött a nap Nem messze voltunk az első vonaltól. Már este mindenki ki­kefélte zubbonyát, sokan aján­dékot is készítettek. Ünnepi lá­togatásra készültünk a kórház­ba, ahol 2-3 órát a lányok tár­saságában tölthettünk. Olyan híreket kaptunk, hogy ott i® készülnek az ünnepségre. Nagy­szerű nap várt ránk. A parancsnokságtól engedélyi kaptunk, hogy kis időre ott­hagyjuk a sorozatvetőket. így aztán kiadtam a parancsot, hogy álljon elő a zsákmányolt kis autóbusz. A 12 személyes kocsi­ba aznap vagy húszán zsúfo­lódtunk be. Viktor Bokov he­lyettesített az üteg élén, mi meg elindultunk. A tábori kórház jó tíz kilométerre volt, úgy szá­mítottuk tehát, hogy fél óra alatt odaérünk. De... Amint ugyanis az autóbusz felért egy dombra, fasiszta tan­kokat pillantottunk meg. Senki . sem számított rájuk. A hitle­rista páncélosok kicsit jobbra I tartottak, az ütegünk közelében I levő tüzérek irányába. Abban a pillanatban teljes j gázzal visszafordultunk és öt j perc múlva már a sorozaitvetők-1! nél voltunk. Űjabb öt perc és l Katyusáink bevetésre készen j álltak. A légvédelmi tüzérek el- len nyomuló fasiszta páncélo­sok három eltalált tankot hát­rahagyva egyenesen felérik tar-' tóttá k. 16, kétméteres rakéta zúdult rájuk hatalmas tűzcsó- váit hagyva maguk után, majd újabb J6 indult útnak. A 32 rakétából négy telitalálattal da-! rabokra tépett négy harckocsit. Néhány épen maradt tank visz- szafordult, de egy, amely jóval előbbre hatolt a többinél, egye­nesen rászaladt az egyik oldalt álló. betöltött Katyusára. A fa siszta harckocsi vezetője ■ me­netből el akarta tiporni a so­rozatvetőt. Hatalmas robbanás rázkódtatta meg a levegőt, a de­tonáció darabokra tépte a tan­kot is, a sorozatvetőt is. Éle­tét vesztette a Katyusa pa­rancsnoka és a két kezelő. A harc után eltemettük őket. Igaz, inkább csak jelképesen vettünk búcsút bajtársainktól, akikből szinte semmi nem maradt. Nem volt kedvünk már látó- : gatóba menni. A rövid pihenő a jelek szerint a végére járt, jj újabb harcokra kellett készül- J nünk. Estefelé azonban a lányok j átjöttek hozzánk, s így mégis ] megünnepeltük március 8-át. íj (Folytatjuk) í ksolénerházak miiasz 38 fokos hideget is kibírnak Konténeriiázak építését kezd. ték meg a Szovjetunió arhan- gelszki területén, a szolginszki házgyárban a Bajkál-Amur vas­útvonal építői számára. Egy-egy' ilyen ház három konténerből áll, melyek közül kettő egy-egy szobát, a harmadik pedig a konyhát és a mellékhelyiségeket foglalja magában teljesen kész ál’apotban — padlóval, beépí­tett ajtókkal, szekrényekkel, felszerelt csapokkal, radiátorok­kal s‘.b. A konténerekkel együtt szállítják az előregyártott ve­randát és a tetőszerkezetet. A konténer-házak — mint a Szov- jetszkaja Rosszija című moszk­vai lap beszámolt róla — hu­szonnégy óra alatt összeszerel­9 BÉKÉS MWS&Z W 1193& JAITOÁE hetők és beköltözhetők. A szol­ginszki házgyár tervezőmérnö­kei szerint az új építkezési mód teljesen megfelel a szibé­riai követelményeknek: a kon­téner-házak mínusz 50 fokos hideget is kibírnak, élettarta­muk pedig eléri a húsz évet. Az idén először Szovjet Kazahsztán lakosai az idén először színes készülé­keken nézhet ék végig a moszk­vai televízió reggel öt óráig tartó szilveszteri kabaréját. Az év utolsó napjaiban avatták fel Alma-Atában a színes tele­víziós központot, mely nemcsak ! a közvetítések problémáját ol­dotta meg, hanem önálló mű­sorok készítését is lehetővé te­EIűszó percek nyomában a MEZŐGÉP-nél É ves átlagban egy-egy mű­szakban általában hat óra 18 percen át termel a gép a Békéscsabai MEZŐGÉP Vál­lalat központi gyáregységében. Viszonylag ez nagyon jó szám, hiszen vannak hasonló profilú üzemek, ahol a gépkihasználás alig éri el az 50 százalékot mű­szakonként. Ez a fiatal vállalat tehát némi előnyben van, mert. műszakomként a gépek állása időben 1 óra 42 perc. Miért méltó mégis ez figye­lemre? Pusztán azért, mert a M EZÖGÉP Vállalat központi gyáregysége Békéscsabán nem raktárra termel, hanem olyan cikket állít élő, amelyért a ve­vők sort állnak. Vagyis erdemes lenne a gépek kihasználását to­vább fokozni, több terméket elő­állítani. nagyobb bevételre szert tenni. Ha az elúszó percek nyomába szegődünk, akkor feltétlen ki kell lépni a gyárkapun. Az egy óra 42 perc tekintélyes részét] ugyanis anyaghiány tölti ki. Az exportcikkek előállításához saj­nos nem kapja meg ez a válla­lat azt a mennyiségű ég minősé­gű anyagot, amire szüksége len­ne. A múltkoriban is szögacélt kerestek, de a gyárnál nem kap­tak. Az anyagbeszerzők sorra járták a vállalatokat, felvették a „turista-csizmát’’ s bejárták ha­zánk legszebb tájait, míg vala­hol az ország egyik eldugott I szögletében ráakadták 40—50 mázsa olyan .szögacélra, melyet az a vállalat csak azért nem használt fel. mert hengerlésnél a vastagság nem az előírt volt. Elhozták az anyagot Békéscsa­bára és ebből készítették az ex­porthoz szükséges alkatrésze­ket Több ember megfeszített mun­kája volt szükséges ahhoz, hogy felkutassák az elfekvő készlete­ket hogy abból a vállalatnak, a, népgazdaságnak szó szerintj hasznot kovácsoljanak. Ha az anyagellátás szervezettebb len­ne. vagyis ha ez a vá'lalat, a többihez hasonlóan megkapná az ipartól a kért árut. hengerelt anyagokat lehetséges, az állás­idő felére csökkenne. Ez napi 51 perc úiabb munkát jelente-1 ne Egy gép esetében évi 260 termelő műszakot alapul véve 27 műszaknormát! Ez egyenlő egy hónap termelésével. A 13. hó­nappal. ami ma még rejtett tar­talék, csak fel kellene tárni, se­gíteni kellene a mez'g'peseket pusztán anyaggal, hogy 204 mun­kával eltöltött óraszámot gépen-, ként 27-tel tovább növeljék. Elképzelhető, hogy ez meg-l oldható nemcsak elméletileg, ha­nem gyakorlatilag is. A mező­gépesek nagyon komolyan mér­ték fel az állásidő-veszteségeket és most az új év első munka­napjaiban. tehát már a rajtnál,, olyan célt tűztek maguk elé. hagy « hatékonyságot növelik, 1 Az elúszó perceknek azonban akad más tényezője is. Ilyen a helyi energiaellátás, a váratlan gépmeghibásodás, betegség és szabadságolás. Valamennyire könnyen lehet gyógyírt találni, hogy ez se meg az se ne hasson károsan a termelésre. Az energiaellátásról nálunk különösképpen nem szoktunk< panaszkodni. De egy üzemben, j amikor kikapcsolják a villamos áramot, minden leáll, megbénul megdermed. Mbrt ilyen is van Valószínű, hegy a közeljövőiben megvizsgálják a szakemberek: miként tudnák az eddigieknél is folyamatosabbá tenni az ener­giaellátást. Érdemes lenne mi­nél hamarabb foglalkozni en­nek megoldásával. Évente ugyanis így két-három munka­nap esik ki a termelésből. Ebi­nek értéke csupán a központi gyáregységben nem kevesebb, mint másfél millió forint! A géphibák miatt az állás­idő évről évre kevesebb. A köz­ponti gyáregységben olyan terv­szerű. ' megelőző karbantartó hálózatot szerveztek, amely műszak után teszi rendbe a gé­pet. Ez azt jelenti, hogy az it­teni gépek és berendezések ál­talában egy műszakban üze­melnek. Tehát a tmk-nak na­ponta 17,7 óra áll rendelkezésé­re hibaelhárításra. Ezt az időt azonban nem használják ki, mert az eszközök állapota kifo­gástalan. Éppen ez indokolná, hogy korszerű berendezéseiket ne egy műszakban, hanem két műszakban üzemeltessék, hiszen a gyárkapuban állnak a vevők, várják a készterméket. Az országgyűlés decemberi ülésén Németh Károly elvtárs beszélt az 1975. évi népgazda­sági feladatokról. Mintha innen, a Békéscsabai MEZŐGÉP köz­ponti gyáregységéből vette vol­na a példákat. Mert itt a tények tanúsítják, lehetne jobban dol­gozni, de ahhoz, hogy a haté­konyság a központi gyáregység­ben is kidomborodjon, az or­szág má« üzemeiben is homo- rítani kellene. Jobban gondját viselni az olyan vállalatoknak is, mint a MEZŐGÉP, anyag­ban és energiában. ' A MEZŐGÉP Vállalat köz­ponti gyáregységinek nem rosszak, sőt nagyon is jók a termelési mutatói. És ezeken még mindig lehetne erő­síteni. Megvan hozzá minden lehetőség, csak egy kis össz­hang kellene még. Azt lenne jó .elérni, hogy az üzemszervezők | energiájuk túlnyomó részét ne anyagbeszerzésre fordítsák, ha­nem kapun belül a termelés­szervezéssel foglalkozzanak. Es hoaSSS * mÜÜŐ&Bt tümeé Kárafe Lendületes fejlődés A szovjet parlament decem­beri ülésszaka, figyelembe véve mindkét kamara állandó bizott­ságainak módosításait és a kép­viselők felszólalásait, jóváhagyta a Szovjetunió állami népgazda­ság-fejlesztési tervét és az or­szág állami költségvetését ax 1975. esztendőre. Elfogadta a terv és a költségvetés kulcsfon­tosságú mutatóit rögzítő törvé­nyeket. A Legfelső Tanács ülésszaká­nak határozatait kommentáló szemleírók kiemelik a Szovjet­uniónak azt a törekvését, hogy ezután is rendületlenül folytat­ja az enyhülésnek és a béke erősítésének politikáját. Erről tanúskodnak a tények. Először: a védelmi kiadások 1975-ben ismét 200 millió rubel­lel, két esztendő alatt (1974—■ 1975) pedig félmilliárd rubellel csökkennek. Ezeknek a kiadá­soknak a volumene 17,4 milli­árd rubel lesz (a költségvetés 8,4 százaléka), szemben az 1973. évi 17,9 milliárd rubellel (9$ százalék). Másodszor: az összkiadások körülbelül 90 százalékát békés célokra — a gazdaság, a kultú­ra, a lakásépítkezés fejlesztésé­re, a lakosság életszínvonalának növelésére — fordítják. Harmadszor: a Szovjetunió, külpolitikai irányvonalával össz­hangban, 1975-ben tovább bő­víti kereskedelmi, műszaki-tu­dományos és kulturális kapcso­latait más országokkal. Még jobban erősödik az együttműkö­dés a szocialista országokkal. Bővül a kereskedelem a fejlő­dő államokkal és az iparilag fejlett kapitalista országokkal. A külkereskedelem forgalma több mint 13 százalékkal emel­kedik. A jelenlegi szakaszban a szov­jet gazdasági fejlődésnek sajá­tossága a minőségi mutatók nö­velése. A kilencedik ötéves terv befejező évében, tehát az idén az egész gazdaság, különösen pedig annak döntő ága, az ipar hatékonyságának növelésén van a hangsúly. Továbbra is rend­kívül időszerű követelmény az ország hatalmas termelési po­tenciáljának és gazdag erőfor- rásainak jobb kihasználása. A számítások szerint a nemzeti jö­vedelem egy év alatt 6,5 száza­lékkal növekszik. Abszolút nö­vekedése nagyobb lesz az öt­éves terv négy esztendejének átlagánál. Az ipari termelés 6,7 száza­lékkal emelkedik. Gyorsabban fejlődik a gép-, a vegy-, a pet­rolkémiai és a műszaki hala­dást meghatározó ipar sok ága­zata. Így például az egész gaz­daság műszaki rekonstrukciójá­nak alapja, a gépipar több min« 10 százalékkal termel majd töb­bet Az utóbbi években lénye­gesen megnőtt a fogyasztási cikkek termelése; 1975-bem újabb 6 százalékkal növekszik. A jövő évi terv feladatul tűz­te ki, hogy meg kell gyorsítani új üzemek építését a könnyű- és az élelmiszeriparban, vala­mint olyan más ágazatokban, amelyek az életszínvonal növe­lését és a kereslet, különösen a divatos és kiváló minőségű áruk iránt megnyilvánuló kereslet teljesebb kielégítését szolgál­ják. A terv előirányozza, a költ­ségvetés pedig anyagilag bizto­sítja az életszínvonal újabb számottevő emelkedését. A bé­rek növekedése, a társadalmi fogyasztási alapokból számos szociális jellegű kifizetés emel­kedése révén a szovjet lakos­ság együttes jövedelme 1975-ben a tavalyinál 21,5 milliárd ru­bellel lesz több. Ezenkívül egy- milliárd rubelt irányoztak elő az egykor jegyzett államkölcsö- nök visszafizetésére. Az áruk és szolgáltatások árstabilitása teszi lehetővé, hogy a lakosság egy személyre számított reáljövedel­me öt százalékkal emelkedjék. Mark Makszimow SB APN

Next

/
Thumbnails
Contents