Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
Négy év telt el az MSZMP X. kongresszusa óta és készülünk a párt XI. kongresszusára. A Központi Sajtószolgálat ebből az alkalomból felkérte dr. Berecz Jánost, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjét, hogy válaszoljon külpolitikánk néhány alapvető vonását érintő kérdésre. — Hogyan alakultak a nemzetközi erőviszonyok az elmúlt időszakban ée * változások milyen hatást váltottak ki a világpolitikában? — A nemzetközi erőviszonyok az elmúlt időszakban jelentős mértékben a haladás, a szocializmus javára tolódtak el és az emberiség jövője szempontjából kedvező hatást váltottak ki a világpolitikában. Az erőviszonyok megváltozásának legfőbb eleme, hogy a szocialista országok, különösen pedig a Szovjetunió, olyan hatalmas gazdasági, műsZaki- technikai bázist hoztak létre, amellyel megteremtették saját biztonságuk és a világ békéje védelmének legyőzhetetlen anyagi alapját. Jelentős tényezője a mai nemzetközi viszonyoknak a felszabadult országok többsége által folytatott antiimperialista külpolitika. Számottevő hatást gyakorolnak a világ fejlődésére a néptomegek hatalmas demokratikus mozgalmai, szolidaritási akciói, a békéért harcoló szervezetei. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett erőeltolódás, változás természetesen nem ösztönösen, automatikusan megy végbe. Az elmúlt évtizedek osztályharcának következményei kényszerítették a tőkés világ realitással számot vető, vezető politikusait arra, hogy a hideg- háborús politika helyett elfogadják a békés egymás mellett élés politikáját. E fordulatnak nevezhető kedvező változás következményeként az elmúlt időszakban a nemzetközi feszültséget az enyhülés tendenciája váltotta fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szocializmus és kapitalizmus világméretű küzdelmében egyre nagyobb szerepet kap a szocialista országok békepolitikája, a gazdasági versengés. Az enyhülésnek » jeäenlegi világpolitikában már érzékelhető kedvező következményei vannak. A társadalmi haladásért folytatott harc területén ezt bizonyítják a többi között a görög és a portugál események. Mind jobban kifejezésre jut a „kelet és nyugat” közötti gazdasági és egyéb kapcsolatok Magyar külpolitika békepolitika Dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztálya vezetőjének nyilatkozata növekedésébe*, a válsággócok felszámolásáért történő erőfeszítésekben, az európai béke és biztonsági konferencia munkájában, a leszerelési tárgyalások előrehaladásában. Az eredmények számbavételénél azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy jelenleg is jelentős erőt képviselnek az enyhüléssel szembenálló szélsőséges reakciós erők. Tevékenységük károsan befolyásolhatja a világpolitikában bekövetkezett kedvező változást — A kapitalista rendszer általános válságának mélyülése hogyan hat az európai helyset alakulására? A tőkés országok belső és egymásközti ellentéteinek élesedése milyen befolyást gyakorol a nemzetközi osztályharcra? — A kapitalista rendszer általános válsága, amely átfogja a politikai, társadalmi és gazdasági élet szinte valamennyi területét az utóbbi években elmélyült. A korábban szilárdnak vélt tőkés valutarendszer megingott, jelentős infláció bontakozott ki, ami legszembetűnőbben az árak nagyfokú, gyors emelkedésében fejeződik ki. Növekszik a munkanélküliek száma, romlanak a lakosság életkörülményen Mindezt súlyosbítja az energiaválság. A gazdasági problémák hatására, valamint a dolgozó osztályok és rétegek ebből eredő elégedetlensége következtében mind gyakoribb az uralkodó osztályok politikai, kormányzati válsága' is. Ebben a helyzetben a kapitalista országok — különösen a Közös Piac vezető körei — megkísérlik a gazdasági válság terheinek egy részét más országokra hárítani, gazdasági szankciókkal fenyegetik á fejlődő világot. Megpróbálják súlyosbítani a szocialista Országoknak nyújtott hitelVarsó A kommunista és munkáspártok budapesti találkozójáról A LEMP Politikai Bizottsága legutóbbi — pénteki -— ülésén megtárgyalta az európai kommunista és munkáspártok értekezletét előkészítő budapesti találkozó eredményeit. Megállapította, hogy a tanácskozás jelentős lépés a nemzetközi konferencia előkészítésének útján. A vita menete megrősítette, hogy az értekezlet fő célját és tartalmát illetően az összes részvevő párt azonos nézetet vall, a szerkesztő bizottság létrehozása pedig megnyitja a konferencia dokumentumtervezeteinek kidolgozásán végzendő munka fontos szakaszát. Szoliifarllás az argentin ha adó újságírókkal A Nemzetközi Űjságírő Szervezet (NUSZ) főtitkársága levelet kapott a La Calle című argentin lap munkatársaitól. A lapot betiltották és a munkatársak és családtagjaik kenyér nélkül maradtak. A NUSZ szolidaritását fejezte ki a La Calle munkatársaival és kéréssel fordult az argentin elnöki hivatalhoz, hogy vonja visz- sza a lappjai kapcsolatban hozott intézkedéseit A főtitkárság nyugtalanságát fejezi ki az argentínai fejlemények miatt A jobboldali erők ugyanis mindent elkövetnek, hogy hátráltassák az országban végbemenő demokratizálódási folyamatot A NUSZ erélyesen elítéli a terrorista szervezeteik akcióit és felhívja a hozzá tartozó országos szervezeteket és más újságíró szervezeteket, hogy fejezzék ki szolidaritásukat az argentin haladó újságírók harcával. (MTI) feltételeket. Ezek a törekvések azonban hosszabb távon maguknak a tőkéseknek az érdekeit sértik, ugyanis jelentősen leszűkítik áruelhelyezési lehetőségeiket. A nemzetközi erőviszonyok alakulását és általában a realitásokat helyesen felismerő tőkés körök és burzsoá államférfiak készek aktívan együttműködni az európai biztonság és együttműködés rendszerének a kialakításában. Ugyanakkor a nagy nemzetközi monopóliumok és az imperializmus legreak- ciósabb erői fellépnek a reálpolitika ellen, támadják a demokratikus intézményeket, bátorítják az újfasiszta erők törekvéseit. A tőkés országok belső és egymásközti ellentéteinek éleződése következtében ezekben az országokban megszűnt a dolgozó tömegek szociális biztonsága, növekszik a nemzetközi monopóliumok intézkedéseivel szem beni elégedetlenségük. Mindez a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó rétegek, illetve a burzsoázia közötti osztályösszeütközések gyors növekedéséhez, az osztályharc fokozódásához vezet. E harc szervezői és irányítói mindenütt a kommunista és munkáspártok, a nagy szakszervezetek. A dolgozó tömegek erejét összefogva, a nemzeti keretekben folyó osztályharc társada’mi bázisának szélesítésével, élvezve a szocialista országok dolgozóinak cselekvő szolidaritását, képesek visszaverni a fasizálódási tendenciáikat, megvédeni és kiszélesíteni a demokratikus vívmányokat. A haladó erők. a demokratikus szervezetek mozgósításával újabb nyomást gyakorolhatnak kormányaikra a nemzetközi biztonság ügyének töretlen előrehaladása érdekében. —- Hogyan járni hozzá a Magyar Népköztársaság a világhelyzet pozitív fejlődéséhez? I — Hazánk, mint európai szocialista ország külpolitikai tevékenységét elsősorban kontinensünkön fejti ki, amelynek sorsa! bennünket a legközvetlenebbül i érint. Ugyanakkor, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten aktívan hozzájárulunk a nemzetközi béke és biztonság megiszilár-j dításához. Külpolitikai tevérj kenységünk két, egymástól elválaszthatatlan. egymást köl-, csönösen kiegészítő cél megvalósítására összpontosul. Egy fej löl: védjük szocialista államunk nemzeti érdekeit, érvényesítjük külpolitikai céljait. Másfelől: szerves részét képezzük a szocialista közösség nemzetközi tevékenységének, a nemzetközi kommunista ép munkásmozgalomnak. Ismeretes, hogy hazánk aktív résztvevője az európwi biztonsáj gS és együttműködési konteren-, ciának. E tevékenységünkkel a szocialista világrendszer enyhülési politikájához, a különböző társadalmi rendszerű államok békés és széles körű együttműködésének ügyéhez kívánunk hozzájárulni Megfigyelői státuszban ugyancsak részt veszünk a bécsi csapjai- és fegy, verzetcsökkentési tárgyalásokon. Hozzájárulásunk legfrissebb példája, hogy több európai testvérpárt kérésére fővárosunkba^ rendeztük meg az európai kommunista és munkáspártok értékért tőnek e’ökészítő találkozó-, ját. Ez a megtisztelő feladat' egyben elismerése annak a tevékenységnek is, amelyet pártunk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének és együttműködésének erősítése érdekében kifejt — Manapság mindkét világrendszer felelős politikai tényezői nemcsak a békés egymás mellett élés. hanem a békés és sokoldalú együttműködés szükségességének fontosságát hangsúlyozzák. Hogyan vélekedik erről és ezzel összefüggően milyen feladatok hárulnak a magyar külpolitikára? „ — Napjainkban egyre gyaikr rabban lehetünk tanúi annak, hogy felelős polgári pxüitlkai tényezők is. nemcsak szavakban foglalnak állást a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése mellett hanem a két világrendszer államai közötti békés együttműködés konkrét megvalósulását szorgalmazzák. Jól példázzák ezt a szocialista és a tőkés országok, a Szovjetunió és az USA között már megkötött, ismert nagy volumenű gazdasági megáUapjodások. Ugyancsak erre mutat hogy az Egyesült Államok szenátusa a napokban elfogadott új kereskedelmi törvénnyel felhatalmazta az elnököt — a többi között — arra is, hogy megszüntesse a szocialista országok irányában eddig alkalmazott diszkriminációt Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ma már minden akadály elhárult a két világ- j rendszer békés együttműködése előL A nemzetközi küzdőtéren még léteznek olyan erők, amelyek nem mondtak le a szocializmus. a haladás éllenj agresszív tervekről, amelyek az enyhülés, a békés együttműkö-l dés akadályozóiként lépnek feLI Az egyes imperialista, monopxx- lista csopjortok mellett az utóbbi időben ilyen szerepre vállalkoznak a kínai vezetők is. Következésképpjen a magyar külpolitika előtt csakúgy, iránt a szocialista országok külpolitikája előtt, az a feladat áll, hogy változatlan tartalommal, még nagyobb aktivitással harcoljon a nemzetközi enyhülés visszafordíthatatlanná tételéért, a békéért, a biztonságért. Csak az enyhülés tartóssá, szilárddá tételével lehet megteremteni a biztos alapját a széles körű, békés együttműködésnek, ami egyaránt szolgálja nemzeti és internacionalista érdekeinket, céljainkat Az enyhülés tartóssá válásának legfőbb záloga viszont a szocialista közösség országai erejének szakadatlan növekedése. együttműködése, rr.ég szorosabbá, még hatékonyabbá válása, egyeztetett fellépése. Ezért a magyar külpolitika feladata. hogy minden lehetséges módon és eszközzel vegyen részt a szocialista országok bé~ kepolitikája megvalósításában a meglevő válsággócok felszámolásában, a nemzetközi problémák tárgyalásos megoldásá_ ban. A kölcsönös előnyök alapján törekszünk fejleszteni a sokoldalú kapcsol:tainkat a fejlett tőkés országokkal a barátság. a szolidaritás alapján ever sítjük együttműköd bünket a haladó fejlődő országokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Hozzáiárulva ezzel a világ három nagy forradalmi áramlata: a szocialista világrendszer, a tőkés országok mun- kásmozga’ma. a nemzeti felszabadító mozgalmak és rendszerek erősítéséihez, a béke. a társadalmi haladás ügyéhez. — Elégedettek lehetünk;* ■* európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájával és mikorra várható * legfelső szintű záróértekezlet összehívása? — Az a tény. hogy Európa békéjében és biztonságában érdekelt különböző társadalmi rendszerű országok hivatalos * képviselői tárgyalások Útján ke_ resik a vitás kérdések megoldásának módját, és Géniben az európai biztonsági konferencia harmadik, zárószakaszának előkészítése folyik, feltétlenül kedvező dolog. Ez erősíti a nemzetközi enyhülésnek, a kölcsönös bizalom kialakításának a folyamatát. Nem lehetünk azonban elégedettek az európai biztonsági konferencia második szaka, szánaik ütemével. Véleményünk szerint — és a szocialista országok képviselői Genfben. illetve a nemzetközi politika minden területén aktívan, konstruktívan fáradoznak ezen — a konferencia előkészítésében előbbre kellene tartanunk, gyorsabb léptekkel (de természetesen nem elhamarkodva) kellene előrehaladnunk. A reakciós erők pnSbálkozásainak elhárításában, az európai biztonsági konferencia munkájának meggyorsításában nagyon fontos szerepük, feladatuk van a békeszerető erők, a pártok, társadalmi és törnegszervezetek mozgalmának, amellyel a tőkés országiakban nyomást gyakorolnak kormányaikra a konferencia sikere érdekében. Bízunk' abban, hogy hazánk, a Szovjetunió és a többi szocialista ország aktív békepolitikájának, a népjek béketörekvéseinek hatására az európjai biztonsági konferencia előkészítő munkája felgyorsul és 1975, a fasizmus leverésének 30. évfordulója az európai biztonság megszilárdulásának az éve lesz. — Hogyan értelmezhető a XL kongresszus irányelveinek az a megállapítása, hogy külpolitl. kánkkal a nemzeti és az internacionalista érdekeket egyaránt szolgáljuk? — Legfontosabb feladatunk a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ez egyben legalapvetőbb nemzeti érdekünk is. Miközben ezt a feladatot megöletjük, teljesítjük internacionalista kötelezettségűinket is. A szocializmus sikeres felépítése hozzájárni a szocialista világrend- szer erősödéséhez, a szocializmus vonzerejének növekedéséhez és a társadalmi haladásért folyó világméretű harc általános feltételeinek javulásához. Ezzel a közös érdekeket is szolgáljuk. A szocializmus építéséhez kapcsolódó nemzeti és nemzetközi érdekek tehát egységbe», dialektikus kölcsönhatásba» vannak egymássaL Nagy szükség van ugyanakkor az egységet alkotó mindkét oldal helye* felismerésére és érvényesítésére. Ebből következik pl., hogy ha pjolitikánk nem szolgálná nemzeti érdekeinket, nem felelne meg a nemzetközi munkásosztály érdekeinek sem, és ha nem lenne internacionalista, veszélyt jelentene nemzeti érdekeinkre nézve is. Külpolitikánk alapvető féL adata, hogy kedvező feltételeket biztosítsunk a szocializmus építése számára hazánkban. E* nemzeti, de ugyanakkor nemzetközi érdek is. Ezt az érdekét saját erőből természetesen nem tudnánk érvényesíteni. A kedvező külső körülmények biztosítása csak közös erővel lehetséges. Ezért tevékenységünket » Szovjetunióval, a szocialista országokkal egyeztetve, egységbe» végezzük. Csupán nemzeti érdekeink alapján is állandóaai szem előtt tartjuk, hogy a szocialista országoknak, a kommunista és munkáspártoknak az egységben és a nemzetköziségben van a fő ereje. Ezért pártunk minden olyan lépése, cselekedete. ame’y az egységet, a közös fellépést szolgálja, egyben nemzeti érdekeink kifejezője is. A nemzeti és nemzetközi érdekeknek ez az egysége, kölcsönös feltételezettsége és kölcsönhatása jut kifejezésre a XL kongresszus irányelveinek abban a meiftállipításában. hogy külpolitikánkkal nemzeti és ih- ternarional'sta érdekeinket egyaránt szolgáljuk-
