Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-04 / 3. szám
Felszabadulási vetélkedő, 1975 Kiállítás 25 városban és községben Jubileumi esztendő 1975: tel-t szabadulásunk harmincadik év- I fordulóját ünnepeljük az emlékezés jegyében, és számos formában, melyek arról tudósítanak országszerte, hogy honnan hova jutottunk az új társadalom építésében. Három évtized bizonyítja, hogy a szocializmus építésének folyamatában egyre inkább nélkülözhetetlen tényező a művelt ember, a tervek, a feladatok megvalósítója. Ezért is szerveződött a jubileum évében ■ az a „Felszabadulási vetélkedő”, melyen megyénk 473 munkásbrigádjának mintegy 6 ezer tagja vesz részt. A vetélkedő egyik jelentős feltételét segíti megvalósítani az a képzőművészeti kiállítás, mely tegnap délután 4 órakor nyílt a békési művelődési, központban, és amely a képzőművészet és a népművészet számos ágazatáról ad jó tájékozódást azoknak, akik megtekintik. A megnyitón Pocsai Antal, a békési művelődési központ igazgatója köszöntötte' az érdeklődőket, majd Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi ősz- ( tálya közművelődési csoportvezetője beszélt a kiállítás jelentőségéről. Hangoztatta, hogy ritka alkalom ez, amikor a megye képző- és népművészetét, fotóművészetét ilyen nagy és komplex kiállítás reprezentálja, hiszen ezen együtt szerepelnek a hivatásos és amatőr művészek is. Elmondotta, hogy a kiállítást egyenlő értékű részekre bontva 25 településen mutatják még be, hogy a munkásbrigádok mindenütt megtekinthessék. A szervezésben és az összeállításban a Megyei Művelődési } Központ, az orosházi járási-vá- j rosi és a békési városi művelődési központ vett részt. Tájékoztató a mezőgazdasági szakmér n ök-képzésről A MfíM szakoktatási főosztálya tájékoztatót adott ki a minisztérium felügyelete alá tartozó egyetemeken 1975-ben induló, kétéves, levelező tagozatú szakmérnök- és szakállatorvos- képaésről. A Debreceni Agrár- tudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karán mezőgazda- sági üzemgazdasági-vállalatszer- vező, öntözés-mezőgazdasági vízgazdálkodás, és növényvédelmi (nappali tagozatú) oktatás kezdődik. A gödöllői egyetemen mezőgazdasági üzemgazdasági — vállalatszervező, mező- gazdasági pénzügyi-számviteli, szarvasmarhatenyésztési, barom- fitenyésztési-baromfiipari és takarmánygazdálkodási tagozat indul mezőgazdaságtudományi karon. Az egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán agrár- gépész-gazdasági, mezőgazdasági munkavédelnríi, mezőgazdasági vízgépész ’és kutatási szak: mérnök-képzés kezdődik. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudomá- Tiyi karán növényvédelmi (nappali tagozaton) és mezőgazdasági szabványosítási; az egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karán növénytermesztési (termesztési rendszerek) szakmérnökök képzését kezdik meg. A kertészeti egyetem budapesti termesztési karán növényvédelmi (nappali tagozatú), tartósítóipari karán pedig tartósítóipari mikrobiológia oktatás kezdődik. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen az erdészeti ' környezetvédelem tárgykörében, az állatorvostudo- mányi egyetemen pedig állategészségügyi igazgatási és szervezési, szarvasmarha-egészségi ügyi és sertés-egészségügyi képzés kezdődik az idén. (MTI) Rendelkezés a képesítés nélkül alkalmazott pedagógusok idei továbbtanulásáról Az Oktatási Minisztérium ren-| delkezést adott ki a képesítés nélkül alkalmazott pedagógusok továbbtanulásáról, amit az 1975 .—76-os tanévtől kezdődően többféleképpen is biztosít. Az óvodákban, az általános iskolákban, a nevelőotthonokban, a nevelőintézetekben, a diákotthonokban, a gyógypedagógiai intézményekben, a gyermek- és ifjúságvédő intézetekben pedagógus munkakörben képesítés nélkül alkalmazott pedagógusok az óvónőképző intézetek, a tanítóképző intézetek, a tanárképző főiskolák, illetve a gyógypedagógiai tanárképző főiskola levelező tagozatán óvónői, tanítói vagy tanári oklevelet szerezhetnek. A képesítés nélküliek továbbtanulásának feltételei között szerepel, hogy legalább a tanulmányok megkezdését megelőző esztendő október elsejétől óvodában óvónőként, általános iskolában tanítóként vagy tanárként működjenek; nevelőtanári. gyermekfelügyelői vagy nevelőszülői felügyelői munkakörben dolgozzanak. Feltétel az is, hogy a munkaadó a pedagógus pályára való alkalmasságukról meggyőződjön, gwabbtamulásuk szükségességét igazolja és javasolja, alkalmazásukat legalább*a továbbtanulás időtartamára biztosítsa. Mindezt a munkaadónak a jelentkezési lap megfelelő rovatában igazolnia is kell. A képesítés nélküliek továbbtanulását a minisztérium kifejezetten és kizárólag abból a célból biztosítja, hogy a tényleges pedagógushiány felszámolható legyen. A pedagógusképző intézmények minden esztendőben február 1—15 között szervezik meg a felvételi vizsgákat. A közelebbi időpontokat — az alkalmassági vizsga időpontját is — a pedagógusképző intézmény határozza meg, és erről az érdekelteket írásban értesíti. Sikeres felvételi vizsga alapján a hallgatók tanulmányaikat a levelező oktatásra vonatkozó előírások alapján folytathatják. A pedagógusképző intézmények a felvételi vizsga eredményéről a jelentkezőt, továbbá a munkáltatóját és a megyei művelődésügyi osztályt március 15-ig értesítik. Az intézkedés nem vonatkozik a főváros területén szervezett, speciális esti-levelező tagozatos óvónőképzésre. A rendelkezés hatályba lépett (MTI' Pazarlás vagy tehetetlenség? Hogyan hasznosítják az élelmiszeripari üzemek a hulladékot ? A közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság több élelmiszeripari üzemben tartott vizsgálatot. A népi ellenőrök arra kerestek választ, hogy a vállalatok, szövetkezetek, miként hasznosítják a termelés során keletkezett hulladékot. 1 Vannak-e olyan szervezési és pénzügyi ösztönzők, amelyek az üzemeket a hulladékanyagok magasabb értékű feldolgozására késztetik? üli tonna vért érlékesMek A vizsgálat három vállalatra — a Békés megyei Állatiforgalmi és Húsipari, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatra, a Hajdú megyei Tejipari Vállalat Gyulai Tejporgyárára, valamint a Mezőhegyesi Állami Gazdaságra, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetre és a kunágotai AFÉSZ-re terjedt ki. Statisztikai adatok igazolják, hogy az élelmiszeripari üzemekben nagy mennyiségű hulladék keletkezik a termelés során. 1973-ban a húsipari lágyhulladék mennyisége 980 tonna volt. Ebből a vizsgált vállalatok 158 tonnát felhasználtak, 772 tonnát értékesítettek, 50 tonftát pedig megsemmisítettek Ugyancsak 1973 évi adat. A feldolgozás során 1141 tonna vérből semmit sem hasznosítottak, viszont 1111 tonna vért értékesítettek. Szembeötlő a baromfi-lágyhulladékra vonatkozó adat. Mennyisége 1973-ban 595 tonna volt, s 200 tonna veszendőbe ment. Igen sok a konzerv- és hűtőipari hulladék. 1973-ban mennyisége megközelítette a 6 ezer tonnát, melyből csupán 1183 tonna került értékesítésre, s mintegy 4800 tonna megsemmisült. Vitathatatlan, hogy a hulladék a termelés természetes velejárója. Az élelmiszeripari hűli iadék gyűjtését, kezelését köz-, egészségügyi rendelkezések szabályozzák. A rendelkezéseket az üzemek betartják. Ám ezek a rendeletek a hulladék felhasználását is meghatározzák. Gyűjtésük és tárolásuk megfelelő. A mennyiség számbavétele, értékének nyilvántartása viszont már nem ilyen egyértelmű. Az állatforgalmi és húsipari vállalatnál, a Gyulai Tejpocgyárban és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság húsüzemében a hulladékot fajtánként mérik. A baromfifeldolgozó vállalatnál mérésre csak az értékesítéskor kerül sor, amikor a hulladék már más anyaggal is keverődött A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben és a kunágotai ÁFÉSZ húsüzemében a hulladékot nem mérik, sőt nyilván sem tartják. A termelőszövetkezetben a Budapesti Mosószergyártói cserébe kapott mosószerről sem vezetnek nyilvántartást Ügy tekintenek a hulladékra, mint valami felesleges rosszra, amivel csak munka van. Dicséretes kezdeményezés A vizsgált gazdálkodó szervek az élelmiszeripari hulladék túlnyomó mennyiségét feldolgozatlan állapotban értékesítik, vagy takarmányozásra használják fel, illetve ilyen lehetőségek hiányában megsemmisítik. 1973-ban a hulladéknak 78,6 százalékát értékesítették, 11 százalékát megsemmisítették, s mindössze 10,4 százalékát használták fel. Van dicséretes kezdeményezés is. A gyulai tejporgyárban az élelmi- szeripari hulladék felhasználására fokozott súlyt fektetnek. A fölözött tejből „sovány” tejport készítenek. A Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál az állati hulladékból préstepertőt állítanak elő, s a hizlaldában takarmányozásra használják fel. A zöldséget és gyümölcsöt feldolgozó konzerv- és hűtőipari vállalatoknál a hulladék döntő hányada megsemmisül. 1973-ban 19,7 százalékát értékesítették, 80,3 százalékát megsemmisítették. A népi ellenőrök megállapították, hogy megvan a lehetőség a hulladék csökkentésére, illetve felhasználására. Az élelmiszer- ipari üzemek azonban nem fordítanak kellő gondot ennek a lehetőségnek a kiaknázására. Az állatforgalmi és húsipari vállalat csupán a kereskedelemtől érkező rendszertelen megrendelések kielégítésére gyárt étkezési tepertőt. A többi ilyen jellegű alapanyagot takarmányozásra fordítja. A baromfifeldolgozó vállalatnál is sok az olyan hulladék, melyet nem dolgoznak fel. Noha az élelmiszeripari hulladékok ésszerű felhasználásával, illetve feldolgozásával növelni lehetne az olcsó cikkek választékát. Mégpedig tepertőkészítéssel, a baromfiaprólék és a vér felhasználásával, Szállítási viták A battonyai Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat kapacitása sem kielégítő. Az élelmiszeripari üzemakiben keletkezett hulladék jelentős részét nem tudja feldolgozni. Ez a tény feszültséget okoz a vállalat és az élelmiszeripari üzemek között. Azok ugyanis kötelezve vannak a hulladék rendszeres eltávolítására. Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat viszont sem kötelezve nincs, de nem is ösztönzi semmi arra, hogy kapacitásán túl is vállaljon feldolgozást. Mindez gyakran szállítási vitákat, szerződésszegéseket eredményez. Az élelmiszeripari üzemek engedményMájusban rendezik meg az idei gyulai Erkel Diákünnepekef Felszabadulásunk 30. évfordulója jegyében rendezik meg az idei évben, május. 11 és 14 kö- zörtt a gyulai Erkel Diákünnepeket. Az iskolai és a megyei diáknapok legkiválóbb szereplőit, a legsikeresebb pályaműveket várja majd a város Békés, Bács- i Kiskun és Csongrád megyéből, Szegedről és Budapestről. Az idei EDÜ-n tíz művészeti kategóriában — vers- és prózamondás, diákszínpad, szólóének, szólóhangszer, folk- és pol-beat, zenekar és kamara- együttes, énekkar, kamarakórus, néptánc, valamint bábjáték és hat pályázati kategóriában: dia- és kisfilmmél, fotókkal, irodalmi alkotásokkal, néprajzi, nyelvjárási és helytörténeti dolgozatokkal, képző- és iparművészeti alkotásokkal lehet részt venni. A művészeti csoportok, előadók bemutatóin kívül fórumokat is rendeznek. A K>3Z-veze; tők a diákok, diákklubok és a közművelődés kapcsolatáról, az eszmények és célok megvalósulásának folyamatáról tartanak fórumot. Ugyancsak az EDÜ-n rendezik meg az Erkel sakkemlékversenyt, a Gyulára érkezett diákszínpadoknak pedig folyamatos fellépési lehetőséget biztosítanak a rendezők. A diákok felkészülésében, a témaválasztásban az országos és a helyi közművelődési, kulturális és művészeti szervek, intézmények segítenek. re kényszerülnék. Csökkentik & hulladékok árát és költségtérítést fizetnek a szállításért a battonyai vállalatnak. A tej- és a konzerviparban keletkezett hulladék jó részét fel lehetne használni takarmányozásra. Nagy részét mégis meg semmisítik. Ennek az az oka. hogy a nagyüzemek többségéiben a takarmányozás tudományosam megalapozott módszerekkel történik, s ezen az időszakonként keletkezett hulladék célszerű fel- használása érdekében sem változtatnak. Csupán a zöldborsó- hulladékot hasznosítják. A tejiparban a feldolgozás során keletkezett savó egy részét a magángazdaságok használják fel, nagyobb hányada azonban a csatornahálózatba kerül és szennyezi a vizet. 1972-ben a tejipar 109 ezer forint szennyvízbírságot fizetett, 197^-ban 933 ezer forintot. Sajnálatos tény, hogy a hulladék az élelmiszeripari üzemekben inkább gond, mint gazdálkou dás kérdése. Ezt tükrözik a jövedelmezőség adatai is. A vizsgált gazdaságokban 1973-ban 2 'millió 112 ezer forint volt a hulladékból származó árbevétel, a költség pedig 2 millió 187 ezer forint. A költségek között első helyen a szállítás, a gyűjtés, valamint a megsemmisítés költsége áll, a tejiparban pedig a szennyvízbírság. Biz'alű távlatok A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának összegzése egyértelmű. Az äelmiszeripari üzemekben nagy mennyiségű hulladék feldolgozatlanul marad, egy része pedig kárba vész. önkéntelenül adódik a kérdés, pazarlás-e ez, vagy az üzemek tehetetlensége? Egyik oldalról tekintve nyilván pazarlás, hiszen több olyan melléktermék van, melyet feldolgozással — véreshurka, baromfiaprólék, tepertő — olasó áron a kereskedelem is szívesen forgalomba hozna. Jól járna az üzem is, a kereskedelem is, a vásárló is. Ám ez csak akkor oldható meg, ha van megfelelő feldolgozó üzem. Már a NEB-vizsgáiatot megelőzően gondoltak erre a vállalatok. Az állatforgalmi és húsipari vállalatnál kiemelt nagyberuházással készül a húskombinát részeként 103 millió forint költséggel egy hulladékfeldolgozó üzem. A tervek szerint az üzem 1978-ban készül eL Itt dolgozzák fel az új húskombinát összes hulladékát. A baromfifeldolgozó vállalatnál folyamatban van a teljes rekonstrukció. Egy hulladékfeldolgozó üzem is létesül, mégpedig 50 millió forint költséggel 1976- ban már üzembe helyezik. A többi élelmiszeripari üzem hulladékfeldolgozását csak egy központi feldolgozó üzem létesítése fogja megoldani. Csak így szűnhet meg az üzemek tehetetlensége. A távlatok tehát biztatóak. Am arról sem szabad megfeledkezni, hogy már most megvan a mód a hulladék csökkentésére és ésszerű felhasználására. Figyelemre méltó ezzel kapcsolatban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság javaslata. A hulladék- gazdálkodás javítása érdekében egy ösztönző érdekeltségi rendszert kell kidolgozni, mégpedig olyat, amely a hulladék csökkentését is elősegíti. Serédi János »1## éves Kondoros, 10 éves az egyesület’’ nagyszabású plamliliiállítás ft művelődési házban január 4—á-én, Minden érdeklődőt sasr«- tettel ynéie ® nsndezősóg. 434362
