Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
TV-feg’yzet 181!llllllll!llllllllllll!lllllllllIIIIIIIIIIII||Illltl|||||||||||llllllllll!liJIIII|||llll|]||ll|||innB Csat tévénézőknek, Odáig már eljutottunk, hogy megszűnt élet-halál kérdése lenni a szilveszteri tévéműsor. Egyszóval, hogy nem dől össze a világ körülöttünk, ha ez a műsor rosszul sikerül. (Pedig haj, de sokszor összedőlhetett volna!) És akkor sem történik semmi, ha jól sikerül, hacsak annyi nem, hogy jó magyar szokás szerint mégis találunk benne valami bosszan- kodnivalót, például azt, hogy ha a sok millió néző a fontos igazán, és nem a „modem művészi kísérletnek" szánt zavaros önmutogatás, mint történt volt az 1974-es munkaesztendő karácsonyán „Örök-giccs fehérben-fefke- tében” címmel azonnal más a helyzet. Most viszont mégis az a kérdés, hogy hová soroljuk és hogyan értékeljük a szilveszteri műsort, melyet roppant ötletgazdagon, „csak tévénézőiknek” ajánlottak. (Igaz is, hiába próbáltam zsebrádión nézni, nem tehettem, mert hetek óta hiánycikk — a ceruzaelem.) Ha emlékeznek — és ha én fes jól emlékszem — a Kalap-kúra utca 4-gyel kezdődött, ahol egy szocialista brigád vállalta, hogy a tévéműsor ideje alatt egyetlen kortyot sem iszik; ahol egy másik lakásban a szilveszteri lábasból kimenekült halacska csinos meztelen nővé változott és keringett ide-oda a házban, míg végül a műsort kitartóan figyelő kritikusnó repülős fiúja el nem vitte egy másik hangárba, ahol nincs tévé-műsor, de van ágyikó. A világító-udvart takarító házfelügyelőék és a szívére gyanakvó idősebb úr kalandjait láttuk még a Kalap-kúra utcából, miközben a IV-es stúdióból színesben pergett a műsor. Nem volt rossz, ezt nyugodt és főleg józan ésszel kijelenthetjük. Már az alapötlet — hogy a nézőket is bemutatják a Kalap-kúra utcából — telitalálat. Ezek a rövid képsorok; jellemeztek, embereket és helyzeteket egyaránt kitűnően. Az igazi attrakció — ahol színes készülék volt — a színesben, megjelenő IV-es stúdióban kezdődött a nyitó dallal, 1974 szilvesztere m m tánccal, ami éjféli finálé is volt • később: Holnaptól mindent job- S ban csinálunk, nem bosszanko- ; dunk és egymással nem rosszal- » kódunk” fogadkozással — hang- ! ütésnek nem volt éppen megve- £ tendő. Aztán Komlós gesztikulá- ■ cióiban gyönyörködhettünk, mi- ! közben mondott is valamit, de S nem lényegeset; majd ügyesen £ szerkesztve váltakozott egymás- • sal a Kalap-kúra utca és a stú- : dió. A harmadik vagy a negye- £ dik jelenet után azonban kiütkö- * zött a talán egyetlen szembetű- • nő fogyatékosság; az egyébként S jól pergő, érdekes és szellemes 5 jelenetek végén sorra bediliztek • hőseink. Sándor György huimo- ! rista is, aztán Márkus a „Mi a : melasz”-ban kapott idegrohamot, ; aztán Szuhay Balázst gyötörték « delíriumos álmok az általa pa- £ rodizált figurák képében, akik- 5 nek többsége sántán bedilizett, £ mint Sinkovits is a közvéle- * ménykutatás című tévé-öniróni- I ában, melynek a valóságban egy £ vetélkedőn éppen Békéscsaba és £ a szegedi főiskolás csapat volt ; szenvedő alanya. Később aztán a • szerkesztés is kialakult —1 hár- S man is voltak fő-fő-megbízottak £ —, köziben Antal Imre produ- £ hálta nemzetközi stábját, tetszett 5 Bárdy egyszemélyes színháza, a ! Garas, Schütz, Tahi-Tóth trió a £ 60 ezer forintos jelenetben, Aeh- £ med, az oroszlán néhány premi- 5 er-plan,ban, mire Hofi is meg- ! érkezett egy remek, jó érzéseket £ keltő paródiával, és ez a paró- £ dia, és az, hogy volt -— jellemzi ■ talán a legjobban azt az idősza- ■ kot, melyben annyi reménnyel S és tettvággyal köszönthettük £ 1975-öt, az új esztendőt. Mértéktartó, ötletes sálvesz- S tér volt és kacagások közepette ■ figyelmeztetett arra, hogy job- * ban vigyázzunk egymásra, hogy ; kíméljük egymást, legyünk iga- £ zán embertársak, mert könnyen • úgy járhatunk, mint az alap- £ vicobeli trabantos: árokba fór- ; dúl, mert nem tudja, hol a fék. ; Mert az is hozzátartoák a jó g vezetéshez, Erre koccintottunk, j Sass Ervin 5 Békésssentandrási mozaik A Békésszentandrási Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet eddigi legnagyobb beruházásának, a 3 millió 600 ezer forintos költséggel épülő ABC-áru- háznak az építése lassan befejeződik. Az ülj kereskedelmi centrum megnyitásával a község áruellátásának jelentős javulása várható. Az áruházban helyet kap egy élelmiszer ön- kiszolgáló osztály, valamint megtalálható lesz a vas- és edény-, kultúrcikk- és húsárubolt is. A csaknem 500 négyzetméter alapterületű ABC-ben lesz egy nagy befogadóképességű hűtőpult, mely a mirelité, valamint a fé'kész- és készáru- j ellátást javítja és nem utolsó- [ sorban bővebb választékot nyújt majd a háziasszonyoknak. Remélhető, hogy hamarosan átadják az új üzletet A község lakói piár nagyon várók. *** A nagyközségben az elmúlt cét év alatt csaknem hét kilométer utat újítottak fel. Az! 1973-as évben a tanács és a 1 termelőszövetkezetek közösen egy négy kilométeres útszakaszt j építettek csaknem négymillió j forintos költséggel Az elmúlt év nyarán pedig a November 7-e utcát és a Hunyadi utcát újították fel. A iárdaépités is 3« halad a községben. Az új 1 utcarészeken, ahol a múlt év- I ben felépültek a családi házak, fokozatosan járdát kapnak a lakók, A Gyomai Sütőipari Vállalat békésszentandrási sütödéjében rekonstrukciót hajtanak végre. A tervekben szerepel új kemence építése, valamint a sütőüzem bővítése. Az építkezések 1974 novemberében kezdődtek és e’őreláthatólag február elejéig tartanak. Addig néha ki- sebb-nagyobb zavarok várhatók a kenyér- és péksütemény-ellátásban. Az építési munkák ideje alatt Szarvasról és Kondorosról szállítanak hasonló minőségű kenyeret a siítöde mellett levő kenyérboltba és a község üzleteibe is. **« A Tessedik és a Zalka Máté ! Termelőszövetkezet közösen ; épülő terményszárító és takarmánykeverő telepének építése a terveknek megfe1 élőén, jól halad. A szárítóberendezés a múlt évben teljes kapacitással dolgozott. Az itteni termények szárítása után szomszédos tsz- eknek és állami gazdaságoknak is segí séget nyújtottak. A ta- karmánvkeverő üzemet még I építik de ha az idő kedvez a j ’-nunkákr-k akkor a nyár eleiére befejeződik ez az építkezés is. (Ambrus Gy.) § B közművelődési határozat szellemében Irodalmi estek, vetélkedők a szarvasi könyvtárban Tessedik; városában, Szarvason, a könyv mindig megbecsült portéka volt. Első könyvtára a múlt század közepén jött létre Vajda Péter — a kiváló tudós és pedagógus — hagyatékából, a lakosság számára azonban nem volt hozzáférhető e szellemi kincsesbánya, mivel a főgimnázium féltő gonddal őrködött a hagyaték megőrzésén és gyarapításán. A mai járási és városi könyvtár őse, a népkönyvtár, 1903- ban alakult. Ebben a formájában 1945-ig működött Miként neve is jelzi, feladata a lakosság kulturális igényének kielégítése volt. Az alapítás évében mindössze 692 kötet könyvvel rendelkezett, beiratkozott olvasóinak száma pedig 108 volt. A felszabadulást követően községi könyvtárrá alakult át, majd 1958- bán járási könyvtárként folytatta tevékenységiét. Szarvas várossá alakulásával a könyvtár is városi kezelésibe került, de megtartotta járási funkcióit. így született meg 1966-ban á Szarvasi járási és városi Könyvtár. A könyvtár fejlődése lényegében csak 1958 óta folyamatos. Az elmúlt 16 év alatt jelentősen növekedett a könyv- állomány nagysága, bővült a választék, s egyre több szépirodalmi és szakkönyv közül válogathatnak az olvasók. A kötetek száma ma meghaladja már a 35 ezer darabot (1958-ban hétezer), s a beiratkozott olvasók száma a háromezret, (1958-ban 1497 beiratkoaoitt olvasó volt). A könyvtárosok kiemelkedően jó szervező munkáját dicséri az a tény, hogy a televízió rohamos télihódításának időszakában is sikerült fokozniuk az olvasás iránti igényt. A szarvasi példa is ellentmond annak a nézet- nek, amely szerint a tv-nézés következtében csökken az olva- | sottság. A számok világosan bi- 1 zonyítják ennek az ellenkező- j jét: amíg 1958-toan a város lakosságának 7,9 százaléka volt beiratkozott olvasó, addig jelenleg már a lakosság 18,5 százaléka rendelkezik olvasójegygyei és látogatja rendszeresen a megszépült bibliotékát. Az olvasóközönség soraiban megtalálhatók az oktatási intezA posta a neves humanista, Albert Schweitzer születésének 100. évfordulója alkalmából hét értékből álló bélyegsorozatot ad ki január 14én. Az űj esztendő első bélyegeit Légrády Sándor grafikus- művész tervei alapján az Állami Nyomda készítette. A 40 filléres bélyeg a Schweitzer által alapított őserdei kórház építési munkálatait, a 60 filléres kórházi ápolási jelenetet, a 80 filléres az Qgiowe folyón történő betegszállítást, az 1 forintos pedig a kórház számára érkező szállítmány átvételét ábrázolja. A 2 forintos bélyeg képe a misszionárius orvosnak a kórházzal kapcsolatos kiterjedt levelezését szimbolizálja. A 4 forintos bélyegen a Nobel béke-díj plakettje, s a díj átadásnak éve, a 6 forintoson pedig Albert Schweitzer portréjva cézaláírása, valamint orgona művészi és Bach-kutató tevékenységére utaló rajz látható. í átüti 1915. JANUÁR 3. ményék diákjai, tanárai és dolgozói, a város szövetkezeti dolgozói, kutatói. Megállapítható, hogy a lakosság valamennyi rétege képviselve van a könyvtári tagság soraiban. Ugyaniakkor nem titkolt a könyvtár célja: minél több fizikai dolgozó bevonása a könyvtár olvasói körébe. Ennek érdekében komoly propagandát folytatnak a könyvtárosok az ipari és mezőgazda- sági üzemekben. A könyvtárosok szerint a legjobb propaganda az irodalom megismertetése, eljuttatása az üzemekbe, munkahelyekre. Ebből az elvből kiindulva neveztek be a „Játék a könyvtárban” országos rádiós vetélkedőre, melyet a könyvtár csapata nyert meg. A vetélkedő kiváló propagandát jelentett a könyvtár számára. A győzelem után nagyon sok új olvasó kereste fel a könyvek birodalmát, és vált rendszeres látogatóvá. Ezenkívül az országos elismerés nagy lehetőséget biztosított az íróolvasó találkozók rendszeresebbé tételére. Kiemelkedik ezek közül a rádió szervezésében lebonyolított irodalmi est, melynek vendégel Karinthy Ferenc író, Mensáros László, Huszti Péter és Piros Ildikó színművészek voltak. A műsort a rádió ismert riportere, Czigány György vezette. (Az adás januárban lesz.) Nagy sikert hozott a december 5-i irodalmi vetélkedő, melyet Raposányi László vezetett. Ezt egyenesben közvetítette a Kossuth adó. A könyvtár vendégei voltak: Latinovits Zoltán, Gsengery Adrienne, Berek Katalin, Horváth Ferenc, Czeglédi Edit Az irodalmi esték nagy népszerűségére jellemző, hogy mindkét alkalommal zsúfolásig megtelt a könyvtár helyisége, 8 mindkét műsor jelentős visszhangot váltott ki a városban. A könyvtár sikereinek titka abban a szívós, kitartó munkában kereshető, amely egész tevékenységét jellemzi. Minden lehetőséget megragadva igyekeznek egyre több szarvasival megismertetni az olvasás szépségeit felismertetni a művelődés szükségességét. Ezt tették 1974-ben, s ezt várják tólük a szarvasiak 1975-ben is. Dr. Pilishegyi József Karinthy Ferenc egyik könyvét dedikálj» \ művé z vendé e : íVfens :ros László, Hu .zti Péter és Piros Ildikó (Fotó: Malmos) /
