Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-29 / 24. szám
ErVtoleai« anyagi megbeeaülé» Újításokból 670 ezer forint éves megtakarítás Táros az ipari fejlődés álján A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozói tavaly 125 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyekből 57 már megvalósult, 43-at pedig kísérlet után bírálnak el. Az elfogadott újításokért a vállalat mintegy 85 ezer forintot fizetett ki, az éves megtakarítás pedig csaknem 670 ezer forint. A legtöbb — összesen 46 — újítási javaslat a békéscsabai Il-es számú téglagyárból érkezett, az élenjáró egységekhez tartozik még a vállalati központ 17, a szentesi III-as számú téglagyár 16 és a békéscsabai cserépgyár 12 javaslattal. A dolgozók közül különösen kitűnt Varga Sándornak, a békéscsabai II-es számú téglagyár művezetőjének a gáz hőenergiájának gazdaságosabb felhasználását elősegítő újítása, melynek alapján az éves vállalati megtakarítás 251 ezer forint. Bronz István és Bakos Gellért, az eleki téglagyár lakatosai a nyerstéglagyártó présen alkalmazott újítással mintegy 170 ezer forint megtakarítást értek el. A békési téglagyárban Mezei István és Soós Lajos lakatosnak az agyag nedvesítésének újszerű megoldására tett javaslata munkaerő-megtakarítást jelent. Ä mezőbovácsházi ÁFÉSZ el-' Uátási körzetében 18 ezer lakos él. Régi kívánságuk és óhajuk teljesül be most csütörtökön, január 30-án Mezőkovácsháza új szövetkezeti áruházának — a Mozaik Áruháznak — megnyitásakor. A Mozaik név találóan jelzi, hogy a járás új büszkeségére költött 22 millió forintot a szövetkezeti tagok valóban, mint egy mozaikképet, szinte forintonként rakták össze évek hosszú során át befizetéseikkel. A kétszintes új mezőikovácsházi áruház alapterülete mintegy kétezer 200 négyzetméter. Ebből a földszinten — ahol egy ABC-típusú élelmiszer osztály áll majd a vásárlók rendelkezésére — a 2200 négyzetméterből 890 négyzetméter jut. Az élél- miszerosztályhoz egy 22 négy-1 ssetméteres hűtőraktártér csatja-! A vállalatnál vannak olyanok is, akik az évék során már számos hasznos újítási javaslatot adtak be. A rendszeres újítók csoportjába tartozik többek között a békéscsabai Il-es számú téglagyárban Molnár László, Légrádi István, Lugosi Gyula és Marik János lakatos, Adamik András motorszerelő, Bódi Gyula villanyszerelő, Kaiszler János művezető, a békéscsabai cserépgyárban Pribolyszki Mátyás művezető, a vállalat központjában Körösi András tervező, Varga Imre termelési csoportvezető, Tímár Péter és Laczkó János energetikus, a szentesi téglagyárban pedig Leskó János tmk-vezető és B. Nagy József mérnök. A vállalat az újítómozgalmat ankétok rendezésével, tanulmányút szervezésével és az újítók erkölcsi elismerésével is elősegíti. A szakvéleményezőkkel szemben követelményeket támaszt és az eredményes munkát díjazza. Egyre inkább az a törekvés, hogy az elfogadott újítások mielőbb készüljenek el és azokban a gyárakban, amelyekben eredményesen alkalmazhatók, azonnal vezessék be. kozák, míg az riadótérben 8 hűtőberendezés biztosítja az élelmiszerek frissen tartását. A Mozaik Áruház emeletén a cipő, a ruházati és a vas-műszaki osztály kapott otthont. Ide az árut teherliften szállítják, a gyors kiszolgálást pedig 10 pénztár segíti. Az áruházban külön büfét is üzemeltet majd az ÁFÉSZ. A kétezer 200 négyzet- méter területen egyébként mintegy 370 négyzetmétert „kaptak” az irodák, a női és a férfiöltözők, illetve fürdőik, amikre már csak azért is nagy szükség volt, mert az áruház összesen 80 dolgozót foglalkoztat. A tervek és előzetes becslések szerint a Mozaik Áruház a nyitás utáni első években 90— 150 millió forintos forgalmat bonyolít majd 14—18 millió forintos árukészlettel. Hogy a város és az ipar között valamiféle kölcsönhatás áll fenn — kár lenne tagadni. Mert igaz egyfelől, hogy az igazi várostelepítő erő az ipar, de igaz az is, hogy a város — rendelkezésre álló munkaerejével elsősorban kiépítettségével, nem utolsósorban — maga is vonzza, magához szippantja az ipart. így van ez megyénk székhelye, Békéscsaba «etében is. A város, amely 1972-ben is majdnem minden hetedik Békés megyeinek adott már otthont, üzemeiben, gyáraiban a megye iparában dolgozók mintegy 33 százalékát foglalkoztatta. Ugyanitt — Békéscsabán — kezelte a megye ipari foglalkozású dolgozóinak egyharmada a megye ipari állóeszközeinek csaknem 38 százalékát, illetve működtette a gépek és berendezésék több mint egynegyedét. Száz forintot 82 bői A városi pártbizottság a közelmúltban aktívaértekezleten vette számba Békéscsaba iparának IV. ötéves tervidőszaki eredményeit. Mert volt is mit számba venni. A városban ugyanis az utóbbi esztendőkben meggyorsult a gazdasági növekedés üteme. Ez az ütem az elmúlt évben nemcsak az 1973. évit, hanem a vállalati tervekben előirányzottakat is meghaladta,. Különösen nagy léptekben haladt előre a gazdasági fejlődésben a megyeszékhely ipara. A szocialista ipar álló- és forgóeszköz-állományának értéke így már a 8. milliárd forint felé közeledik. örvendetes, hogy a beruházott összegek egyre jobban hasznosulnak és a körültekintőbbé vált fejlesztési politika eredményeként általában a tervezettnél hamarabb térülnék meg. Az előbbiek eredményeként 1974-ben az ipari beruházásokat időarányosan csaknem 10 százalékkal teljesítették túl. Ezzel egy időben jelentősen megnövekedett a munka termelékenysége is, olyannyira, hogy a vállalatoknál 1974-ben elért termelésnövekedésnek csaknem 83 százaléka köszönhető a rendelkezésre álló munkaidő jobb kihasználásának. Összességében a város ipari üzemeiben az elmúlt négy év sarán az élő munka és a befektetett eszközök hatékonysága mintegy 33 százalékkal javult, s a tavalyi évben már alig 82 forintba került átlagosan 100 forint értékű termék előállítása Békéscsaba iparában. Sajnos a valóban figyelemre méltó eredmények mellett olyan hiányosságokat is „újratermelt” ez az ágazat, amelyek mellett szintén nem mehetünk el szó nélkül. Hiszen ezek a hiányosságok okozták végső soron azt is, hogy a termelőüzemek egyötöde nem tudta teljesíteni tavalyi feladatait. Az okokat vizsgálva elsők között még mindig az elhúzódó beruházásokat, a laza munkafegyelmet, az alacsony színvonalú műszaki fejlesztést, az elavult munka- és üzemszervezést, a normakarbantartás elhanyagolását kell megemlíteni. v Nem kisebb hiba a előzőtekben felsoroltaknál az sem, hogy a jól képzett szakembereket a jelzett üzemekben nem a képességeiknek megfelelően foglalkoztatják. Még közelebbről: Békéscsaba jó néhány termelőegységében pazarló módon bánnak a szellemi erővel. Hogy a hibák boncolgatása után ismét a ,.napos” oldalra térjünk, állapítsuk meg: a lehetőségekhez, a váltakozó élénk- ségű bel- és külföldi kereslethez legjobban a minisztériumi iparnak sikerült alkalmazkodnia. Élen a Kner Nyomda A kedvezőtlen jelenségektől eltekintve a város minisztériumi iparában az előirányzatok túlteljesítése rendre találkozott a népgazdasági igényekkel. Tovább lépve eímondhatjuk, hogy Békéscsaba iparában súlyánál fogva az élelmiszeripar játssza a döntő szerepet. Az ágazat az elmúlt esztendőben — az állandósuló alapanyaggondok, illetve a zöldség- és gyümölcstermelés lassú fejlődése ellenére is — egy százalékkal túlteljesítette termelési és nyereségtervét is. A IV. ötéves tervidőszak első négy évében a hűtőipar megkétszerezte, a baromfifeldolgozó ipar 40, a konzervipar 25, a gabonafeldolgozó pedig mintegy 10 százalékkal növelte termelését. A rangsorban a második helyet a megyeszékhely iparában a könnyűipar foglalja el. Ez az ágazat ugyan az élelmiszeriparénál mérsékeltebb fejlődést ért el, de lendülete még így is az átlagot meghaladó: a vizsgált négy év alatt több mint 50 százalékkal emelte termelését. Szektoron belül élen a Kner Nyomda áll a termelés fejlesztésében. a', A békéscsabai Kner Nyomdia ■— a városi bútoripar csaknem 77, a Férfifehémemű-gyár több mint 38, a Kötöttárugyár 26 százalékos termelés-növekedését a ciklusban többszörösen felülmúlva — mintegy 243 százalékkal termelt többet a megelőző időszaki eredményeinél. Ebbe a sorba kívánkozik még az az érdekesség, hogy a Pamuttextil- művek békéscsabai gyára elavult gépparkjával még mindig piacképes kelmét képes előállítani. A megyeszékhely iparában a vas- és gépipar igazán nem tartozik a nagy múltú ágazatok közé. Mindenesetre a tervidőszaki fejlesztések jól szolgálták ennek az iparágnak a megerősítését a városban. A vas- és gépipar így az átlagot is felülmúlva mintegy 40 százalékkal tudta termelését négy év alatt növelni, miközben az exportját megötszörözte. Csak felsorolásszerűen részletezve: a békéscsabai Forgácsoló új üzembe telepítve is több mint 21 százalékkal, a Híradótechnikai Vállalat gyáregysége 55 százalékkal, a Hajtómű és a Vasöntöde 33—33, a Vegyesipari Vállalat pedig csaknem 60 százalékkal több terméket adott a népgazdaságnak, mint négy évvel korábban. Űj ipari egység is alakult ez idő alatt az ágazatban; az Északi Járműjavító 200 fővel kihelyezett üzemet hozott létre a kisvasút megszüntetésével felszabadult fűtőház műhelyeinek hasznosításával. 2500 lakás» építenek Iparról lévén szó, külön fejezetet érdemel az építő- és építőanyag-ipar. Annál is inkább, mert az írásunk elején szóba került a beruházások kivitelezésének örvendetes felgyorsulása. Nos ebben a megyeszékhely építőiparának fontos szerepe van. A legutóbbi években ugyanis az építő- és építőanyag- ipar termelésében jelentősen megnőtt a nagyüzemi koncentráció és így az építkezések szervezettségében, különösen a termelő beruházások megvalósításában a vártnál gyorsabb fejlődés következett tat Leglátványosabb eredmények érthetően a lakásépítésben születtek. A tavaly átadott 600-zal együtt a város építőipara eddig összesen 2500 lakást épített fel a tervidőszak öt évére előirányzott 3000-ből. Ugyancsak az elmúlt esztendőben fejezték be az új cserépgyárat is, amely már az első évben 31 millió cserepet állított elő a tervezett 17 millióval szembe Vállalatonként! bontásban azt kell elmondanunk: azzal együtt, hogy az iparág termelékenysége javult, csőikként a minőségi kifogásolások száma, az állami építőipari vállalat 1974. évi tervét túlteljesítette. A tanácsi építőipari vállalat pedig megnövekedett gondjai ellenére is 58 százalékkal termelt többet, mint négy évvel korábban. Itt említjük még meg azt is, hogy az Ingatlankezelő Vállalat megkétszerezte, a MEGYEVILL 36 százalékkal, a Tervező Vállalat 45, a Kertészeti Vállalat 88, a Víz- és Csatornamű 43 százalékkal emelte termelését a vizsgált időszakban, vagyis az épülő lakások infrastruktúráját biztosító vállalatok is lépést tartanak a városi iparfejlődéssel. Az eredmények elemzése természetesen nem lehet teljes, ha nem szólunk a vállalatok szocialista brigádjainak szerepéről. E helyütt azonban ettől mégis eltekintünk, mivel a brigádok tavalyi tevékenységéről lapunk egy másik cikkében adtunk részletes tájékoztatást. Egy százalék = 55 millió A szocialista brigádokról mégis jegyezzük meg, hogy ami az elkövetkezendő években — a IV. ötéves terv befejező esztendejében, illetve az V. ötéves terv esztendeiben — a szocialista dolgozó kollektívákra feladatként hárul, semmivel sem lesz köny- nyebb és kevesebb, mint amit a IV. ötéves tervidőszakban kellett mindeddig magukra vállalniuk. A kongresszusi irányelvek ismeretében is csak azt mondhatjuk, hogy az iparfejlesztésben a hatékonyság, a termelékenység növelésében, a gazdaságosság fokozásában a szocialista brigádok ismét nagyon sokat tehetnek népgazdasági céljaink megvalósításáért. Elég, ha csak azt említjük meg, hogy a város iparában egyszázalékos anyagmegtakarítás 55 millió, egyszázalékos munkamegtakarítás 12 millió forinttal egyenértékű. Befejezésül pedig még annyit —■ ami miatt egyébként a témával külön foglalkoztunk —, a megyeszékhely iparának eredményei a bevezetőben ismertetett arányok következtében erősen befolyásolják az egész megye iparfejlődését is. Nem mindegy tehát, hogy ez a város — Békéscsaba — milyen léptekkel halad az ipari fejlődés útján! Kőváry E. Péter FAÉRT-, ÁFÉSZ-, TÜZÉP-TELEPEK, FIGYELEM! 1975. 1. negyedévre még 1500 tonna mennyiségű MSZ 25-ÖS ÉGETETT DARABOS FEHÉR MÉSZ LEKÖTHETŐ. Vasúti szállítást az ország bármely részére biztosítunk. Telefon: Bp. 153-689. Pest m. Szóig, és Csomagoló Vállalat. 3973 FIATALOK! A Fővárosi 4. ». építőipari Vállalat beiskoláz fiatalokat szakmunkástanulónak az 1975—76-os tanévre, a következő szakmákban: kőműves, ács-állványozó, bádogos, épületburkoló, tetőfedő, műköves, vasbetonkészítő, épületasztalos, fapadlózó, műanyagburkoló, villanyszerelő, víz- és gázszerelő, vas- és fémszerkezet-lakatos, szobafestő és mázoló. A vidékről beiskolázott tanulóknak tanulóotthoni ellátásáról gondoskodunk, továbbá ösztön- 1 díjat, munkaruhát, szerszámot és különféle kedvezményeket adunk. A kőműves, az ács-állványozó és a tetőfedő tanulók az említett kedvezményeken kívül havi 200 forint ösztöndíj-kiegészítésben is részesülnek. Az a tanuló, aki vállalatunknál társadalmi szerződést köt, havi 250 Ft-tól 500 Ft-ig terjedő társadalmi ösztöndíjat is kap. Jelentkezhetnek olyan fiatalok, akik most végzik az általános iskola nyolcadik osztályát, valamint. akik még nem töltötték be a 17. életévüket. A jelentkezést tartalmazó levelet a következő címre kérjük beküldeni: Fővárosi 4. sz. Építőipari Vállalat személyzeti és oktatási osztálya. 1450 Budapest, postafiók 34. Személyes jelentkezés a tanulóotthonban: Budapest, Vili., Bláthy Ottó u. 6-8. IfWés; csgtgrtSkSii Új szövetkezeti áruház Mezőkovácsházán
