Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 23. szám

A biztonságosabb közlekedésért: Milyen tótokat szolgál a megyei forgalomtechnikai osztály? Tudomány I ECHNIKA A közlekedő emberek és az egész közvélemény számára vi­lágosan látható, tapasztalható, hogy napjainkban a közúti köz­lekedés rohamos fejlődésének lehetünk tanúi. Mind a jármű­vek számában, mind teljesítő- képességében ugrásszerű válto­zások mentek végbe rövid né­hány év alatt. Természetes, hogy a nagy­mértékben megnövekedett for­galom fokozott követelménye­ket állít az egész közúti szol- / gálattal szemben. Ezek az igé­nyek jelentkeznek az utak bur­kolata, teherbíró képessége, tá­jékoztatási és jelzőrendszere, a közutak és közúti csomópontok átbocsátóképessége és nem utolsósorban a közlekedésbiz­tonság területén. — 1975. január 1-vel megala­kult a Békéscsabai Közúti Igazgatóságon az önálló for­galomtechnikai osztály. Mi­lyen okok késztették erre az igazgatóság vezetőit? -— Erről nyilatkozik Pintér László, a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága forgalomtechni­kai osztályának vezetője. — Az Igazgatóság felkészül a rá háruló feladatok megoldásá­ra — kezdte tájékoztatóját Pin­tér elvtárs —, ezért alakítja át, illetve korszerűsíti szerveze­tét 1974-ben megalakult a for­galomtechnikai csoport, mely először a területi műszaki osz­tály szervezetén belül végezte munkáját A forgalomtechnikai munka hatékonyságának növe­lése és színvonalának emelése végett szükségessé vált a szer­vezet további erősítése. A jövőben a közúti forgalom hasonló, sőt nagyobb intenzitá­sú fejlődésével kell számolni. Mivel ezeket az igényeket a korlátozott anyagi lehetőségek miatt az utak korszerűsítésével csak bizonyos lépéshátránnyal tudjuk követni, még nagyobb jelentőséget kapott a forgalom- technikai munka, hogy a meg­levő úthálózatunkon ésszerű szervezési intézkedésekkel, meg­felelő forgalomszabályozással, korrekt, a forgalom biztonságát fokozó jelzésekkel tudjuk a nö­vekvő forgalmat levezetni. E munkák összehangolása, szervezése, végrehajtása és el­lenőrzése érdekében alakult meg a Békéscsabai Közúti Igaz­gatóságon — más megyékhez hasonlóan — a forgalomtech­nikai osztály. — Tulajdonképpen mi a tor falomtechnika? — A közúti forgalomtechnika a mérnöki tudományoknak egy speciális területe, mely a for­galmi tervezéssel, az utak és ki­szolgáló létesítményeik fejlesz­tésével, a parkolási lehetőségek tervezésével, a forgalomszabá­lyozással, forgalomirányítással foglalkozik, hogy biztosítsa a járművek és gyalogosok biztonságos, kényelmes és gaz­daságos mozgását. További fon­tos munkaterülete a baleseti vizsgálat, a Ibalesetmegelőzési tevékenység. — , Az elmondottak alapján világos, hogy a forgalomtech­nikai osztály feladata a tudo­mány gyakorlati alkalmazása. Hogyan valósult ez meg 1974-ben és melyek a tevé­kenység főbb irányai a jö­vőben? V — A forgalomtechnikai cso­port 1974. évi tevékenységét főbb pontokban foglalva, a leg­fontosabbak: a rendőrséggel kö­zösen végzett forgalomszerve­zési bejárások, melyeknek egy útszakasz vagy település forgal­mi viszonyai összességének vizsgá’ata a' feladata; a közúti csomópontok forgalmi vizsgála­ta, illetve szabályozása, például Békéscsabán, Gyulán, Sarka­don és más hegeken; a Mi­nisztertanács 2024/1972. (IX. 27.) MT sz. határozata végrehajtásá­vá«! kapcsolatos munka, mely a kiépített közutak s földutak csat- lakozásainak felülvizsgálatát és az ezzel kapcsolatos hatásági munkát foglalja magába; a közutak jelzéseinek (táblák, út­burkolati jelek stb.), tartozékai­nak korszerűsítése, például mű­anyag vezetőoszlopok elhelye­zése a 44-es földút Békéscsa­ba—Gyula közötti szakaszán, és a 47. sz. úton Orosháza és Bé­késcsaba között; továbbá a Mi­nisztertanács 16/1973. (VI. 27.) számú rendeletének végrehajtá­sával kapcsolatos intézkedések, mely a tengelytúlsúlyos jármű­vek köz’ekedésének korlátozá­sát foglalja magáiba. Területün­kön a gyulai határátkelő he­lyen 1973. december 10-től mű­ködik tengelysúlymérő állomás. Az 1975. évi forgalomtechni­kai munka főbb irányairól a napokban tartott értekezletet a KPM közúti főosztálya. Itt elvi útmutatást kaptak az ez évi te­vékenység feladatait illetően. Hangot adtak a főosztály veze­tői annak az elvárásnak, hogy a baleseti vizsgálat kapjon az eddiginél nagyobb súlyt a mun­kánkban. A vizsgálat terjed­jen ki minden számba vehető körülményre, és a balesetek megelőzésére tett intézkedések során vegyük számba az út­pálya minden jellemzőjét. Ez­zel kapcsolatban elhatároztuk, hogy az eddigi tapasztalatok alapján megállapítjuk a külö­nösen balesetveszélyes útszaka­szokat, azokat alapos forgalom- technikai vizsgálat alá vetjük és a vizsgálatok alapján kiszűr­jük azokat a tényezőket, me­lyek a baleset bekövetkezésé­ben szerepet játszottak, és a forgalomtechnika eszközeivel intézkedéseket teszünk a ve­szélyhelyzetek csökkentésére, illetve megszüntetésére. Hasonló nyomatékkai vető­dött fel az az igény, hogy a forgalomtechnikai munkát terv­szerűvé kell tenni. Éves tervek készítendők, melyeknek tartal­mazniuk kelj az eddigi burko­latjel-festési és táblafelújítási tervhez hasonlóan a forgalom­szabályozási bejárások és a közúti csomópontok felülvizsgá­latának ütemtervét is. — A közvetlen feladatok megoldásán túl vannak-e táv­lati tervek, elképzelések? — Az V. ötéves tervre fel­adattervet készítünk, mely éves bontásban tartalmazza a mér­hető, anyagi ráfordítást igénylő feladatokat. A megalapozott terv készítéséhez elengedhetet­len, hogy számba vegyük, mink van. Ebben az évben megtörté­nik a táblakataszter felmérése és a közúti csomópontok szám­bavétele. Ezek alapján készít- jül el a távlati tervet és üte­mezzük a jelzőtábla-felújítást, burkolatjel festését és a for­galomirányító jelzőlámpa tele­pítési tervünket is. Másik nagyon fontos 1975. évi feladatunk az országos ke­resztmetszeti közúti forgalom- számlálás Békés megyei felada­tainak elvégzése. A forgalom- számlálások az áttervezés, for­galmi tervezés, forgalöm előre­becslés nélkülözhetetlen eszkö­zei. A közutak tervezése során azok műszaki jellemzőit, pá­lyaszerkezetének összetételét, forgalmi rendjét a jövőben várható forgalomnagyság függ­vényében határozzák meg. A forgalomszámlálások tengernyi adatainak vizsgálatából, elem­zéséből, valamint a fajlagos gépjárműellátottság, a lakosok száma, a gépjárműállomány fej­lődése, gépjárművek kihaszná­lása alakulásától függően hatá­rozzák meg a forgalomfejlődési viszonyszámokat, amelyek a ter­vezés alapjául szolgálnak. Nagyon fontos tehát, hogy ezek az ada­tok pontosak legyenek, mert nagyban hozzájárulhatnak a gazdaságos fejlesztési tervek készítéséhez Az ez évi forgalomszámlálá­sok egész éven át tartó, igen nagy munkát jelentenek, hiszen például főidényben — április­tól októberig — egy-egy főállo­máson havi 19 napon át lesz számlálás, sőt a csúcsóra-vizs­gálatot végző állomások a hó­nap csaknem minden napján dolgozni fognak. A nagy munka megkönnyíté­sére automatikus forgalom- számláló berendezéseket is al­kalmazunk, de a döntő szerep a kézi számlálásé, ugyanis a gépi berendezéstől származó In­formációk tartalmilag korláto­zottak. Természetesen nem térhetnek ki minden részfeladatra, hi­szen azok nagy része rendsze­res, mindennapi feladataink közé tartozik. Az idén is fo­lyamatosan korszerűsítjük köz­útjaink tájékoztatási rendsze­rét, megvalósítjuk a korszerű­sítés alá kerülő útszakaszok forgalomtechnikai útrekonst­rukcióját, útügyi hatósági fel­adatainkat szakszerűen, a jog­szabályoknak megfelelően vé­gezzük, és folytatjuk az 1974. évi tevékenységünknél felsorolt feladatok ellátását is. — Ez évben a forgalomtech­nikai osz’ály irányítása alatt működik az útellenőrző szol­gálat — hallhatnánk-e erről? — Az útellenőrök feladatai a korszerű úthálózat üzemelteté­sének feladataiból adódnak. Ezek elsősoiioan a folyamatos őrjárattal végzett útfelügyelet, balesetveszélyes helyek, elemi károk, útrongálások ideiglenes jelzése, megrongált úttartozékok helyreállítása, útszennyeződé- sek, kilátást akadályozó tárgyak eltávolítása és az útügyi ható­sági feladatokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenység ellátá­sa. Meggyőződésünk, hogy a megfelelően felszerelt, kellően kioktatott és felkészített útel­lenőrök tevékenysége nélkülöz­hetetlen a korszerű útüzemel­tetési feladatok ellátásához. El­engedhetetlen, hogy az igazgató­ság mindig pontos információ­val rendelkezzen az útállapo­tokról. Ezért az eddigi tapasztalatok birtokában alapos elemzés alá vettük a szolgálat munkáját, és' már készül a minden részletre kiterjedő működési utasítás át­dolgozása. Ezeket a feladatokat igyek­szünk elvégezni az év folyamán és a későbbiekben is. Reméljük, hogy a munkánk eredménye meglátszik majd a közutakon, és mérhetően mutatkozik az úthálózaton bonyolódó forgalom megnövekedett biztonságán — fejezte be tájékoztatóját Pintér László. — d — „Vizsgázik” a völgy zárógát A grúziai Inguri folyó vizét felduzzasztó 270 méter magas völgyzárógátat földrengésektől veszélyeztetett területen építik fel. Mivel egy ilyen hatalmas építmény esetleges megrongáló­dása szinte beláthatatlan kö­vetkezményekkel járna, a le- ningrádi Hidrotechnikai Kutató Intézet szakemberei bonyolult modellkísérletekkel is ellenőr­zik a szilárdsági számítások, a tervek helyességét. Háromszázezer darab (T), kü­lönleges műanyagból készült kis kockákból megépítették a völgyzárógátnak és annak a két hatalmas sziklatömlónek százöt­venszeres kicsinyítésű makett­jét, amelyre a gát támaszkodik. A „téglácskák” közé másfél ezer érzékelőt is beépítettek, hogy azok a terhelési próbák során — műszerekhez kapcsolva — számot adjanak az alakváltozá­sok mértékéről, a feszültségek eloszlásáról, a várható szilárd­sági jellemzőkről. A napsugár­zásnak a gát-testre gyakorolt hatását is szimulálták a labo­ratóriumban, mégpedig úgy. hogy hatalmas lámpákkal meg- világították a modellt és meg­mérték a höingadozás hatására előálló feszültségeket es defor­mációkat Űi rák elleni gyógyszer Az Angol Kémiai Társaság múlt évi londoni ülésén egy amerikai! professzor, Barnett Bosenbergj (Michigan Állami Egyetem) érde­kes és biztató eredményekről szá­molt be. Rákos daganatokat kezel­tek átmeneti fémek, elsősorban • platina viszonylag egyszerű vegytt- letetvel. Ez azért Is érdekes, mert as elmúlt 15 év során csak az Egyesült Államokban mintegy 300 000 egyszerű éjt bonyolultabb szerves vegyületet vizsgáltak mag rákellenes hatás szempontjából át­ütő siker nélkül. A vizsgálatokat elsősorban a cisz dürtór-diaxnlno-platinával. Ezzel a vegyülettel Ikn óta folytattak ki- sérleteJjet szabványos körülmények közt egerekbe ültetett daganatokon és az anyag olyan hatásosnak bizo­nyult a nák gátlásában, hogy mát klinikai kísérletekre Is sor került: 15 olyan beteget kezeltek vele, akik végső stádiumban levő daganatos betegségben szenvedtek és akiknél tnás rákellenes Berek hatástala­noknak bizonyultak. A is beteg közül hét teljesen felgyógyult és további kettőnél észleltek határo­zott javulást. A klinikai felhasználást gátolja az anyag mérgező volta. Ezért most olyan hasonló jellegű szervetlen ve- gyületek felkutatásával foglalkoz­nak, amelyek legalább ilyen hatá­sosak, de kevésbé mérgezőek. Miuúíínhi asft úteUenórző szolgálat 1975», JANUÁR 28.

Next

/
Thumbnails
Contents