Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 23. szám

« I Minisztertanácsi határozat a polgári védelemről A Minisztertanács 1974. évi december hó 6-i ülésén — a honvédelmi miniszter előterjesz­tése alapján — 2041/1974. (XII. 11.) Mt.h. szám alatt új alapve­tő jogszabályt fogadott el a pol­gári védelemről, amely a Hatá­rozatok Tárában nyert kihirde­tést. Az új jogszabály a polgári védelemről szóló 2002/1966. (I. 23.)' Korm. számú határozat és a végrehajtására kiadott minisz­teri rendelkezések helyébe lép­ve a támadófegyverek hatásai elleni polgári védelmi felkészü­lés, illetőleg védekezés további korszerű alapjáit rakja le. Az új szabályozás a fegyveres küz­delem és a védekezés, továbbá a gazdaság-irányítás és a ta­nácsrendszer terén végbement általános fejlődésre figyelemmel továbbfejleszti a mintegy tíz év­vel ezielőtt' 2022/1966. (I. 23.) Korm. számú határozatban rög­zített elveket, a polgári véde­lem rendszerét. Ezáltal — leg­alábbis a polgári védelmi igaz­gatást és annak jogi szabályo­zottságát tekintve — újabb sza­kaszt nyit meg a fejlődés fo­lyamatában. A Minisztertanács határozata — a polgári védelem meglevő alapjaira épülve — e perspek­tivikus jelentősége mellett a ko­rábbi, túlnyomórészt keretszerű szabályozáson túlmenően, több vonatkozásban normatív jelleg­gel szabályozza a polgári véde­lem irányításának és működésé­nek rendjét, az országos irányí­tó szervektől a végrehajtásban érintett legalsóbb szintű polgári szervekig, nevezetesen egészen a községi tanácsi szervekig, a szövetkezetekig stb. Meghatároz­za — az államigazgatási tevé­kenység egyszerűsítésének és a hatáskörök decentralizálásának elvéit követve — az említett szervák vezetőinek polgári vé­delmi feladatkörét és felelőssé­gét. Szélesíti a tanácsi szervek polgári védelmi hatósági jogkö­rét, és növeli — az ágazati irá­nyítás és a szervezeti felügyelet elvének tiszteletben tartásával — azok hatáskörét a működési területükön levő vállalatok, szö­vetkezetek stb. tekintetében. II jogszabály hatálya, a feladatok tagozódása A Minisztertanács határozata szerkezetileg bevezetésre és öt fejezetre — ezen belül 54 pont­ra — tagozódik. A határozat „Általános ren­delkezések” című része lényegé­ben a jogszabály hatályáról, a polgári védelem korszerű fogal­máról, céljáról, az ország állam­igazgatási és gazdasá­gi szervezetéhez való igazodásáról, valamint a hon­védelem rendszerében való meg­szervezésének és fejlesztésének követelményéről szól. Annak el­lenére) hogy rendelkezései — bár közvetve az állampolgáro­kat is érintik — elsősorban a különböző polgári szervekhez szólnak, vonatkoznak a fegyve­res erőkre, a fegyveres testüle­tekre és a rendészeti szervekre is. Mindez egyértelműen kitű­nik a jogszabály bevezető ren­delkezéséből (1. pont), amely szerint a polgári védelem az ál­lami (költségvetési, tanácsi) szervek, az állami, a tanácsi és szövetkezeti vállalatok, a szövet­kezetek és mindezek társulásai, a szövetkezetek érdekvédelmi szervei, tovaubá a társadalmi szervez» .ek irányító szervei (a tovább'ákban együtt: polgári szervek), valamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek és a lakos­ság közreműködésével valósul meg Ez másképpen azt jelen­ti, hogy a polgári védelemmel kapcsolatosan minden egyes pol­gári szervre számos feladat, ezekhez kapcsolódóan hatáskör, illetőleg . hatósági jogkör és mindezek révén megfelelő jogi felelősség hárul. Ez a jogkör, illetőleg felelősség — amint a határozat rendelkezéseiből ki­tűnik — mindenütt a szerv ve­zetőjét (miniszter, vezérigazga­tó, tanácselnök, szövetkezet el­nöke, hivatalvezető stb.) érinti, illetőleg terheli. Ezt követően a határozat ki­mondja, hogy a polgári védelem — a honvédelem részeként — az élet és anyagi javaik támadó- fegyverek hatása elleni védel­mét, valamint az elemi csapá­sak, az ipari és az egyéb kataszt­rófák elhárításában való közre­működést szolgáló intézkedések, továbbá az azok alapján álla­mi, társadalmi és egyéni erő­vel megvalósuló védekezés rend­szere. Meghatározása több új — a polgári védelmi jogalkotásban eddig ismeretlen — eleimet tar­talmaz. így pl.: a katasztrófa- védelemben való közreműködést, az állami, társadalmi és egyéni erő szerepét. Hasonlóan új ele­mek jelentkeznek a polgári vé­delem felkészülési és védekezé­si, illetőleg mentési időszakasz­ra tagolt céljának meghatáro­zásában is. A határozat „A polgári védel­mi feladatok” című részében a polgári védelmi feladatokat és azok tagozódását, illetőleg rend­szerét tartalmazza. Ezeket a vé­delmi rendszer egyes ágazatai­nak, illetőleg szakterületeinek kialakításával végbement, bár fejezetnek még korántsem te­kinthető polarizációra' figyelem­mel határozza meg és csoporto­sítja. Ennek keretében — a szo­cialista jogra jellemző humaniz­mus szem előtt tartásával — elsőként a lakosság és a polgári szervek felkészítésével, illetőleg közvetlen védelmével, ezt kö­vetően a létfenntartáshoz szük­séges és az egyéb anyagi javak, valamint a termelés, az infra­struktúra stb. védelmével, majd a támadófegyverek alkalmazá­sát követő helyzetben szükséges felderítéssel, mentéssel, mente­sítéssel stb., azután — a polgá­ri védelmi igazgatás keretében jogszabály-alkotásunkban első íz­ben jelentkezőén — az elemi csapásakkal, az ipari és egyéb katasztrófákkal kapcsolatos köz­reműködéssel, végül a polgári védelem háború idején való — operatív — vezetésével kapcso­latos feladatot, illetőleg feladat­csoportot sorolja fel. A határo­zatnak az a rendelkezése, amely önvédelmi és hatósági jelleg sze­rint csoportosítja a feladatokat, nemcsak rendszerezési szem­pontból jelentős, hanem a pol­gári védelmi hatáskörök és ha­tósági jogkörök, valamint az ezekkel összefüggő különböző jellegű polgári védelmi felelős­ség megalapozása és realizáló­dása szempontjából is. Az egyes feladatok közül a) az önvédelmi jellegű fel­adatokat a lakosság helyi, ille­tőleg egyéni tevékenységével, továbbá az egyes vállalatok, in­tézmények stb. tekintetében azok hatáskörében, b) a hatósági feladatokat —■ területvédelmi jelleggel — a mi­niszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) irányításával és a tanácsi szervek rendelkezései alapján, az egyes területi igaz­gatási egységek (község, város, járás, megye stb.) átfogó védel­me érdekében kell megvalósí­tani. Ennek megfelelőien az önvé­delmi jellegű feladatok ellátása az állampolgárok, illetőleg a polgári szervek saját, illetőleg közvetlen védelmét jelenti — beleértve ebbe természetesen a védekezésen felül az önsegélyt és az önmentést is —, és ez a helyi jellegű igények alapján jelentkező polgári védelmi fel­adatok végrehajtásával valósul meg. Ezzel szemben a hatósági jellegű védelem az önvédelem körét meghaladó védekezésit, mentést, mentesítést je­lenti, alapvetően az egyes területi igazgatási egysé­gek (község, város stb.) védel­mét szolgálja. Döntően a tanácsi szervek hatáskörében, és ami a legfontosabb, az államigazgatási munka * módszereivel, illetőleg eszközeivel — de a szervezeti felügyeletet ellátó minisztérium általános és az ágazati felügye­letet ellátó minisztérium szak­irányítása mellett — az érintett igazgatási egység területén levő üzemek, intézmények stb. szer­veinek közös, összehangolt te­vékenységével és a tanácsi szer­vek operatív irányításával való­sul meg. A Minisztertanács haitározata a polgári védelem legfelsőbb irányítását lényegében a hatá­ros jogi szabályozással meg­egyezően, de az országos irányí­tó szervek feladatainak, hatás­körének és hatósági jogkörének terjedelmét és tartalmát tekint­ve a továbbfejlesztésre és a bővítésre törekvéssel határozza meg. Az új szabályozás további jellemző vonása, hogy az alap­jában véve megegyezik a gaz­daságirányítás és az államigaz­gatás reformjának elveivel és szabályaival, továbbá, hogy há­ború idejére ig megfelelő jogi alapot és lehetőséget nyújt — elsősorban az államigazgatási te­vékenység keretei között — $ polgári védelem operatív irá­nyítására és végrehajtására. Az országos irányító szervek feladat- és jogkörének rögzítése után a területi, illetőleg a he­lyi államigazgatási szervek ve­zetőinek — a tanácselnököknek, illetőleg a tanácsi járási hivata­lok elnökeinek — polgári védel­mi jogállásáról rendelkezik. Eszerint az említett vezetők működési területükön á polgári védelem államigazgatási vezetői, és e jogkörükben — az illetékes szervek elvi irányításával — szervezik és vezetik a polgári védelmet. Hatósági jogkörük, el­lenőrzési hatáskörük stb. — a felügyeleti hovatartozástól füg­getlenül — valamennyi polgá­ri szervre kiterjed. Felelősek te­rületükön a polgári védelmi fel­adatok megvalósításáért, még­pedig a) a megyei tanácselnökök és a tanácsi járási hivatalok elnö­kei felelősek a saját, továbbá a helyi tanácsi szervek és a taná­csi felügyelet alatt álló szervek, valamint az ágazati miniszté­rium (országos hatáskörű szerv)' szakirányítása alapján a szövet­kezetek jogszabályban meghatá­rozott polgári védelmi feladatai végrehajtásának irányításáért (irányítási szint); b) a helyi tanácselnökök fe­lelősek a jogszabályban foglalt és a megyei tanácsi szervek ál­tal meghatározott polgári védel­mi feladatok végrehajtásáért (végrehajtási szint). A tanácsi szervek polgári vé­delmi feladatait követően az új szabályozás a vállalatok, intéz­mények, hivatalok, szövetkeze­tek, állami gazdaságok stb. (a továbbiakban együtt: üzem) pol­gári védelmével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíti. Kimond­ja, hogy az üzemre háruló pol­gári védelmi feladatok végre­hajtását és a polgári védelmi kötelezettség teljesítését az üzemben annak vezetője (vezér- igazgató, igazgató, tsz-elnök stb.) szervezi és irányítja. Az említett, vezetők polgári védelmi feladat- és jogkörét egyébként a szabá­lyozás lényegében az önvédelmi és hatósági jellegű feladatokra tagozódásra figyelemmel hatá­rozza meg. Rögzíti e vonatko­zásban a hatáskörök gyakorlá­sáért való felelősséget is a he­lyi tanácsi szerv, illetőleg a fel­ügyeletet ellátó minisztérium (országos hatáskörű szerv) irá­nyában. Polgári védelmi szervezetek Az új szabályozás nem sorol­ja fial taxatív jelleggel a szak- szolgálati és önvédelmi szerve­zeteket. Rendelkezései mégis e vonatkozásban is meghatározó jellegűek, mert az egyes mi­niszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) különleges fel­adatai között konkrétan előírja bizonyos szakszolgálatok — ille­tőleg ezekkel azonos jogi meg­ítélés alá tartozó szervezetek —1 létrehozását, illetőleg felkészíté­sét, anyagi-technikai ellátását. E rendelkezések szerint — az említett szakszolgálatok a kö­vetkezők: a) riasztó szakszolgálat, b) kitelepítési ég befogadási szakszolgálat, c) egészségügyi szakszolgálati alakulatok és orvosi segélyhe­lyek, d) műszaki-mentő és óvóhely szakszolgálat, e) állat- és növényvédelmi szakszolgálat, t) rbv szakszolgálat, g) rbv adatszolgáltató és el­lenőrző rendszer, h) tűzvédelmi szakszolgálat i) élelmezési szakszolgálat Az üzemben — az üzem jel­legétől, tevékenységi körétől füg­gően — szervezhető önvédelmi jellegű polgári védelmi szerve­zetek a következők: riasztó, elsö­tétítő, műszaki-mentő, óvóhely, rbv, egészségügyi, tűzvédelmi, rendfenntartó, kitelepítési, ál­lat- és növényvédelmi és élel­mezési alegység. Anyagi-pénzügyi ellátás Az új szabályozás rögzíti min­denekelőtt azt az alapvető és általános kötelezettséget, hogy a polgári szervek fejlesztési ter­veikben — kötelesek előirányoz­ni és megvalósítani a polgári védelem fejlesztését. Ezáltal két­ségtelenül a fejlődés új távlatai és lehetőségei nyílnak meg, mi­vel ennek következtében a fej­lesztés számos kérdése a polgá­ri szervek hatáskörébe kerül, il­letőleg vonható, s mintegy azok gazdasági önkormányzati hatás­körében jelentkezik. Ez a lehe­tőség azonban nemcsak jogo­sultságot jelent, hanem egyér­telműen megalapozza, illetőleg továbbfejleszti e vonatkozásban a felelősség jellegét és terje­delmét is. Mindezt még egyér­telműbbé teszi az új szabályo­zásnak az a rendelkezése, amely meghatározott körben lehetősé­get teremt bizonyos polgári vé­delmi kiadásoknak — főképpen az önvédelmi jellegű feladatok­kal összefüggő költségeknek — a saját pénzügyi forrásból való fedezésére. Változatlanul fenn­tartja az új szabályozás a kiadá­sok túlnyomó részének, illetőleg egyes fajtáinak (pl. beruházás) az állami költségvetés kereté­ben, mégpedig a Honvédelmi Minisztérium, a más minisztériu­mok és a tanácsok költségveté-" seben előirányzásra kerülő meg­oldását, „amit kétségtelenül a jö­vőben is alapvetőnek kell tekin­teni, már csak azért is, mert a védelmi jellegű kiadásokkal kapcsolatosan a továbbiakban is érvényes az a törvényi alapelv, hogy azokat elsősorban és közvet­lenül az állam anyagi-pénzügyi eszközeiből kell biztosítani. A jogi szabályozás további kérdései A Minisztertanács határozatá­val egyidejűleg a honvédelmi miniszter — az érintett minisz­terekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértés­ben — a végrehajtás általános kérdéseit 4/1974. (XII. 11.) HM számú rendeletével szabályozta (megjelent a Magyar Közlöny 1974. évi december hó 11-i, 94. számában), míg az anyagi-pénz­ügyi ellátás részletes szabályait előreláthatólag a közeljövőben — a honvédelmi miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnö­kével egyetértésben — pénzügy- miniszteri rendelet fogja szabá­lyozni. * Ez az ismertetés nem tűzte célul a Minisztertanácsi említett határozata valamennyi rendelke­zésének tárgyalását, mivel egyet­len cikk keretei erre nem ad­nak kellő lehetőséget. Az is­mertetés célja ezért csupán az volt, hogy nagy vonalakban tájékoztatást adjon a határozat általános jelentőségéről, előse­gítse az abban foglalt rendelke­zések megfelelő fogadtatását. Dr. Szalai László i I

Next

/
Thumbnails
Contents