Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 23. szám
i Februárban: Mezőgazdasági könyvhónap A 18. mezőgazdasági könyhő- napot februárban rendezik meg, az országos megnyitó színhelye Szolnok lesz, A könyvhónap célja: felhívni a figyelmet a mezőgazdaságban dolgozók szakmai képzésére, továbbképzésére, a mezőgazdasági üzemék szakkönyvtárainak bővítésére. A könyvhónapra 42 mű jelent „Gázkutya" 9 veszély elhárításéért Már a kísérleti gyártás idején országos elismerést szerzett a vegyipari üzemeknél a Nehézvegyipari Kutató Intézet gázérzékelője, népszerű nevén a „gázkutya”. A különböző üzemekben felszerelve biztonságosan jelzi a legkisebb gázszivárgást is, sőt nagyobb koncentráció esetén kikapcsolja a gázszolgáltatást. Az új konstrukció sorozatgyártását ebben az évben kezdik meg. A gázérzékelő sikere után most újabb, veszélyt jelző készülékkel jelentkezett a Nehézvegyipari Kutató Intézet. Olyan berendezést készítettek, amely képes arra, hogy többféle gáz jelenlétét jelezze, de csak akkor, ha azok meny- j nyisége meghaladta a megenge- I dett koncentrációt. (MTI) I meg csaknem félmillió példányban a Mezőgazdasági, az Akadémiai, a Műszáki, a Kossuth és a Gondolat Kiadó gondozásában. A legtöbb könyv a mezőgazdaság gépesítésével, az állattenyésztéssel és állategészségügy- gyei, valamint a kertészettel foglalkozik. A Mezőgazdasági Könyvkiadó az alapítása óta eltelt 25 évben 10 ezer kiadványt jelentetett meg, ebből több mint 5 600 könyvet, összesen 28 millió példányban. Jelenleg rendszeresen 78 szaklapot és szakfolyóiratot is terjesztenék, több lap, mint például a Magyar Mezőgazdaság, a Kertészet és Szőlészet, vagy a Baromfitenyésztés példányszáma meghaladja a 100 ezret. Ezeken kívül mindegy 100 vállalati, üzemi híradó foglalkozik az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, az erdészeti és fagazdasági üzemek életével. A kiadó gondozásában 1975- ben négy új sorozatot adnak ki, például a korszerű mezőgazdasági technikáról és az élelmiszergazdasági környezetvédelemről, — az első kötetek hamarosan a könyvüzletékbe kerülnék, Az idén jelenik meg a Gabomaipari Kézikönyv befejező, 3. kötete, a Szövetkezeti Enciklopédia és sok más növénytermesztési, környezetvédelmi tanulmány, kézikönyv. „Ki tesz többet az anyagtakarékosságérf?** Szocialista brigádok kezdeményezése A Szegedi Taurus Gumigyár dolgozói az idén is sokmiilűiö méter szállítóhevedert, gumi- szőnyeget víz- és olajvezetéktömlőt. olajbányászati mélyfúrótömlőt és más hasonló ipari és háztartási cikket gyártanak, amelyekhez nagy mennyiségű nyugati importanyagot használnak fel. Elsősorban ezek arányának csökkentésére irányul a gyár takarékossági tervezete, amelyet a műszakiak dolgoztak ki a szocialista brigádokkal együttműködve. A tervezett intézkedések nyomán az idén mintegy 6 millió forint értékű devtaamegtakarítást érnek eL Sok területen vezetnek be anyag- és energlamegtaikaritást eredményező módszereket A szocialista brigádok új versenyformát kezdeményeztek: „ Ki tesz többet az anyagtakarékosságért” címmel. Minden egyes brigádba „energiaőrt” választanak, akik rendszeresen ellenőrzik az anyag- és energiatakarékossági vállalások teljesítését. Az év végéig 11 millió forint értékű anyag- és energiamegtakarítást vállaltak a gumigyár dolgozói. (MTI) A fővárosiak eHenáltásának mind határozottabb megnyilvánulását propagandagyűléseken szerették volna leszerelni. Ezért a nyilasok nagyon sokat vártak az első nyilvános nagygyűléstől, amelynek sikerétől függően többet is terveztek. December 3-án, a nagygyűlésre érkező nyilas csoportok közé vegyülve jutottak a színházterembe a Marót-csoport tagjai. Nagy leleményességre, bátorságra és egy kis szerencsére volt szükség ahhoz, hogy az erkély «és a földszint egy-egy páholyában elhelyezzék az előzőleg már acetonmal „élesített” robbanóanyagot és időben elhagyják a veszélyeztetett helyet. A gyűlés megkezdődött A nyilas induló hangjai után Gera József nyilas pártvezető emelkedett szólásra. Alig beszélt azonban néhány percig, amikor a földszinti páholyban robbant az első bomba. „Óriási füst, por és sikoltozás — írja Fehér Lajos, Harcunk Budapestért című könyvében. — Mindenki maradjon a helyén, az előadást folytatjuk! — kiabáltak mindenfelől... Az erkélyen több nyilas pisztolyt rántott és azzal akarta visszanyomni a megzavarodott nyilas tömeget.” Gera alighogy a kedélyek lecsillapodása után ismét szóhoz jutott, robbant a második bomba. Bábeli zűrzavar kezdődött, a megvadult nyilas tömeg a székek tetején keresztül rohant az ajtó felé, törték, zúzták, gázolták egymást. A nagygyűlés folytatása lehetetlenné vált. ' Ez az akció kudarcba fullasz- jj tóttá az első és egyben utolsó S nyilas gyűlést is, mert ezt kö- : vetően a -nyilasok nem merték ■ sem a fővárosban, sem vidéken ; nyilvános tömeggyűlést tartani. ! Az akció végrehajtói pedig a j legmagasabb pártellsmeiFésben, : pártdicséretben részesülték. A kommunistáik harci gárdái- > hoz hasonló szerepre vállalíkoz- í tak a számban és összetételben ; is jelentősen eltérő, úgynevezett j Kisika — teljes nevén kisegítő ■ karhatalmi — alakulatok, ame- ! lyeket a rendszer urai hoztak jj létre éppen az ellenállók ellen. ■ Később a kommunisták és más ! hazafiak, felismerve a nagy le- : hetőséget, a náciellénes tisztek- : kel együttműködve üldözötteket, : harcra kész embereket juttat- : tak a Kiska-alakulatokiba. Az j ellenállók ott legal Lzálódtak és ■ látszólag a rendszert szolgálták, S a valóságban azonban ott és úgy j léptek fel a nyilasok ellen, • ahogy tudtak. Legnagyobb ilyen • antifasiszta alakulat a XIII/1-es S és a XIV/2-es zászlóalj, illet-; ve század volt. Utóbbiban le- j galizálta magát a kommunista, : szocialista fiatalokból álló Vő- j rös Brigád, tagjai többségét a : nyilasok elfogták és a Várban : kivégezték. Hasonló — bár szám- : szerűen kisebb — alakulat szin- jj te minden kerületben megtalál- ■ ható volt. Az alakulatok közül • több kapcsolatba került az egy- j re nagyobb jelentőségre szert ! tett, főként a peremkerületek- j ben szerveződött partizánegysé- ] gekkeL Egyenletesen növekszik a közös vagyon Zárszámadó közgyűlés a csabai Leninben A 3652 hektár föld birtokosai, a békéscsabai Lenin Tsz tagjai pénteken, január 24-én tartották évi zárszámadó közgyűlésüket. Hanko Mihály, a szövetkezet ^elnöke beszámolójában elmondta, hogy az 1974. évi terveik teljesítéséhez minden technikai felszerelés, gép és emberi erő megvolt, s a tavaszi talajelőkészítést, vetest időben es jó minőségben elvégezték. Ebben segítségükre volt a tavaszi száraz idő is A betakarításhoz, az aratáshoz elegendő kombájn- es szállítókapacitást biztosítottak. S 13 nap alatt tbefejezték az aratást Az őszi munkákat nagyon hátráltatta a rendkívüli időjárás, ami miatt átlagtermést értek el. Zöldség-1 félét 263 hektáron termeltek. Zöldibabból 35 hektáron átlag 32,1, zöldbabból 75 hektáron átlag 41,9, a 85 hektáron, vöröshagymából 'átlag 199, paradicsomból, 34 hektáron átlag 240 mázsa termett, sárgarépát 13 hektáron átlag 282 mázsát termeltek. A 201 hektáron, szójából 18,7 mázsa átlag termett. A korábbi érésűt még az esők beállta előtt sikerült betakarítaniuk, s ez 21,5 mázsa átlagot hozott, a többit csak november elején tudták learatni, ezért szárítani kellett. Ennél nagyobb volt a veszteség. A növénytermelésiben együttesen a tervezett 34 millió 370 ezer terpedíg 587 vagont szárított a szövetkezet. A beszámoló kitért a balesetek alakulására. Amíg 1973-ban 30 baleset fordult elő a szövetkezetben, 1974-iben 14. Igen jó a helyzet a rakodóknál, ahol egy baleset fordult elő, a munkagépkezelőknél pedig egy sem volt. Kifogásolta a beszámoló, hogy az újítások gondozása nem kielégítői, kampányszerúség jellemzi. Majd megállapította, hogy az újítási felelősnek és'a műszakiaknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az újításokat. 1974-ben 5-en kaptak újítási díjat Ezt követően az elnök elmondta, hogy 990 háztájiról A szövetkezeti közgyűlés részvevőinek egy csoportja csökkent a gépek kihasználtsága, a költségek pedig emelkedtek emiatt, s a betakarítás, vetés és a szántás elhúzódott — Ennek ellenére — mondta a tsz elnöke — minden terményt betakarítottunk, elvetettük az őszieket á többi területet felszántottuk, a 85 hektár mély fekvésű talaj ikivételéveL Ezután arról adott számot az élnök a közgyűlésnek, hogy a termények beszállításához három szerv 12 járművel segített a cukorrépa elszállításában pedig 10 honvédségi gépkocsi. A munkák befejezését követően a tsz más gazdaságoknak segített. Kukoricabetakarításban két tsz-nek, kukoricaszárításban négy tsz-nek és két állami gazdaságnak, szójabetakarítás- ban egy tsz-nek, cukorrépaszedésben ugyancsak egy tsz-nek és elszállításában is egynek. Mélyszántásban ma is segítenek egy tsz-nek és egy állami gazdaságnak. A rendkívüli időjárás ellenére a termelés volumene nőtt. A halmozott termelési érték 20 millió 508 ezer forinttal növekedett és elérte a 152 milliót, a halmozatlan termelési érték pedig csaknem 15 millióval nőtt, és elérte a 132 millió 706 ezer forintot 1974-ben állította üzembe a tsz az alommentes baromfitrágya-szárítót, megtörtént a zöld fű és melléktermékeket szárító berendezés próba- üzemelése. A termelés növelésére 1974. derekán hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára és pártunk XI. kongresszusa tiszteletére munkaverseny bontakozott ki, amelynek nagy szerepe volt az eredmények növelésében. Búzából 46,1 mázsa átlagtermést értek el, 876 hektáron. Bár nagyobb termést vártak, de a júliusi forróságban megszorult a búza. A 684 hektáron kukoricából átlag 55,6 mázsa termett, a takarmánykukoricát különvé- ve, hektáronként átlag 66,8 mázsa termést hozott. Cukorrépából a 352 hektáron 412 mázsa melési értékkel szemben elérték a 45 millió 716 ezret. Különben az őszi időszakban 4 ezer vagonnál több terményt kellett betakarítaniuk és beszállítaniuk. Igen jól dolgoztak a traktoros- és szárítóüzem munkásai, helytálltak a gépműhe- lyesek, a megfeszített munka ellenére a javításokat idejében elvégezték, s a gepékkel folyamatosan dolgozhattak. Ha szükség volt rá, a gépműhely dolgozói közt voltak, akik kombájnra, gépre ültek. A kertészetben nagy feladatot jelentett a faiskolai termelés bővítése, mivel a szövetkezet a facsemete-nevelésben bázisgazdaság lett. Ennek megfelelően tavaly tanfolyamon tanítottak be munkásokat ég jelenleg a kondorosi Dolgozók szövetkezettel közösen szakmunkástanfolyamot indítottak be. Az állattenyésztés terve 59 millió 497 ezer forint volt, és az eredményük 65 millió 443 ezer. A szarvasmarha-program megvalósítását szolgálják azzal, hogy megvették az Orosházi Állami Gazdaságtól a mágyar- tarkia európai vöröslapály F—1- es üszőállományt. A tejtermelődben minden okuk megvan, hogy előrelépjenek, mert az egy tehénre jutó hozam nagyon alacsony, évi 2300 liter. Eredményes a marhahizlalás, 425 hízó állatot adtak el, 8 millió forint értékben. A sertésállománynál kialakították a törzstenyészetet. Az 1974-ben üzembe helyezett alcxmmentes baromfitrágya-szárító termékének takarmánynak való fel- használása megkezdődött, s az eddigi kísérletek biztatóak. Ezzel egy melléktermék főtermékké változott, s magas fehérjetartalma importot is pótolhat. Nagy szolgálatot tett 1974- ben a szemszárító a nyári és őszi betakarítás idején, melynek kapacitása arányban van a gépsorokéval. Sőt a tsz más üzemeknek is segíteni tudott a szárításban. Saját terményéből 620 vagont, társgazdaságoknak kellett betakarítani a terményt a rendkívüli őszi időjárásban. Ezért a szállításnál voltak gondok, az igényekhez képest nem mindig volt elég szállítójármű, vagy éppen kevés volt a húza- tó jármű. A tsz különben egész évben biztosította két elárusító- helyen a takarmányvásárlást tagjainak, s a közösből igényelt takarmányt is elszállította. Ennek eredménye, hogy a tagok 2956 hízott sertést adtak el az államnak, 372 ezer 248 kilogramm súlyban. Ezer sertéssel töb'bet, mint az előző évben, és 39 hízó marhát, s 148 ezer 689 liter tejet. Ezzel együttesen a tagok 11 milliónál több bevételhez jutottak, csaknem 2 és fél millióval többhöz, mint az előző évben. A háztáji részére biztosították a zöld lucernát, a szénát és a csalamádét is. Hogy a háztájiban rendben mentek a dolgok, ez azt is mutatja, hogy a háztáji bizottság ellátta feladatát, jól kapcsolta össze a közös és az egyéni érdekeket. Végeredményként kitűnik a szövetkezet egész gazdálkodásából, hogy a vezetőség érvényesíti a népgazdasági, a szövetkezeti és az egyéni érdekek összhangját. Ennek együttes hatásaként növekszik egyenletesen a szövetkezet vagyona, amely 1972-ben 87 millió volt, 1973-ban 98, és 1974-ben 107 millió. Az 1972. évi 3 és fél milliós (biztonsági alap 1974-ben 6 millió 444 ezer forintra növekedett, a fejlesztési alap az 1973. évi 8 és fél millióról 9 és fél millióra, a részesedési alap pedig az 1973. évi 23 millióról csaknem 25 millióra. Mindehhez természetesén meg kellett termelniük a 40 millió bruttó jövedelmet. És jóleső érzés volt hallani, hogy 284 szövetkezeti tag már a szocialista versenymozgalomban vesz részt, 19 munkabrigádban dolgozik. A brigádtagok közül 132 nő és 73 tag alul van a 30 esztendőnek. ... Mert a jó munkának megvan a látszata. (Folytatjuk) Cserei
