Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-25 / 21. szám

r MAS Wäg proletárja^ egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN'ÁCS LAPJA TÜL A FÉLMILLIÁRJDON (3 oldal) JÖVÖ HETI TV” ffis RÁDIÓMŰSOR (6. oldal) 89^S. JANUÁR 25, SZOMBAT Ára: 1,— ?orís8 XXX. ÉVFOLYAM, 2L SZÁM SZERKESSZEN VELÜNK! , O. oldal) Pártért@kezletelc A mai nappal elkezdődnek m, üzemi, községi, hivatali, intéz­ményi pértértekezletek, az adott gazdasági egység, terület leg­magasabb pártfórumai. A pártértekezletek a pártbi­zottság szóbeli beszámolója alapján megvitatják a testület -megválasztása óta végzett mun­kát A beszámolók egyrészt a határozatok végrehajtásában él­ért eredményeket tartalmazzák, másrészt elemzik az üzemben, községben, hivatalban, intéz­ményben elért politikai, társa­dalmi, gazdasági, ideológiai és kulturális fejlődést Jó alapot szolgáltat a pártbi- aottságok beszámolójához a le­zajlott alapszervezeti és össze­vont taggyűléseik összegezett ta­pasztalata. Felelősségteljes mimika vár a pártértekezletekre. Reális mér­leget kell vonniuk, értékítéle­tet alkotniuk a végzett munká­ról. Szükséges, hogy az ered­mények elismerése mellett a gondok megfogalmazása is kel­lő alapossággal történjen, hogy megszüntetésükre megfelelő ha­tározatok szülessenek. Fontos feladata a pártértekez­leteknek a kongresszusi doku­mentumok megvitatása. E do­kumentumok nyilvánosságra ho­zatalának, vitára bocsátásának célja a kommunisták és párton- kívüliek beleszólásának biztosí­tása az elkövetkezendő időszak politikai irányvonalának kiala­kításában. A Magyar Szocialis­ta Munkáspártban ez régen be­vált gyakorlat, nemcsak kong­resszusok előtt, hanem más fon­tos politikai kérdések eldöntése esetén is. Ezért volt természe­tes, hogy a kommunisták és a lezélés közvélemény is várta, igényelte a dokumentumok meg­jelenését. Á szocialista társadalom tel­epítéséért érzett felelősség, cse­lekvő termiakarás érződik az irányelvekben elhangzó javasla­tokban. A párt eszmei, politi- kai, ideológiai, cselekvési egy- .égének további erősítésére való törekvést fogalmazzák meg a szervezeti szabályzat néhány pontjának módosítására vonat­kozó javaslatokban. Helyeslik a párttagokkal szembeni követel­mények növelését, mert abban látják a párt vezető szerepe to­vábbi erősödésének feltételét, ha minden kommunista a párt er­kölcsi normái szerint él, dolgo­zik, védi a párt politikáját, vég­rehajtja a párt határozatait A pártértekezleteknek tulaj­donképpen kettős feladata van a kongresszusi dokumentumok­kal kapcsolatban. Egyrészt ösz- szegezik és minősítik az alap­szervezeti és összevont taggyű­léseik állásfoglalásait másrészt a küldöttek egyénileg is véle­ményt nyilvánítanak a doku­mentumokról. Állást foglal a pártértekezlet abban, hogy me­lyeket ajánlja a kongresszusnak, figyelembe venni, és melyek azok, amelyeket helyileg kell megoldani. Természetesen ® viták során vagy a taggyűlési állásfoglalá­sokban olyan vélemények, ja- paatar&atk ks szerepelhetnek, amo­üyékkel a pártértekezletek kü­lönböző indokok alapján nem azonosítják magukat. Viszont a többiekkel együtt ezeket is to­vábbítani kell az irányító párt­szervhez. Ugyanis amikor a Központi Bizottság összegezi a dokumentumokról alkotott vé­leményeket, módosító javaslato­kat és kialakítja a kongresszus elé kerülő határozat-tervezetet, birtokában kell lennie minden elhangzott véleménynek, köz­tük azoknak is, amelyek jelen­leg nem vehetők figyelembe, de [ esetleg a későbbi munka során hasznosíthatók. Az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártértekezletek har­madik feladata a pártbizottság tagjainak, és a felsőbb szintű i pártértekezlet küldötteinek meg­választása. A jelölő bizottságoknak javas ­lataik megtételénél azt kell ala­pul venniük, hogy a pártbizott­ságokba olyan kommunisták ke­rüljenek, akik elméletileg, po- j litikailag felkészültek, ismerik, : értik a párt politikáját és a köz- ■ életben végzett eddigi , mimiká­juk során bebizonyították, hogy képesek és készeik e politika végrehajtásán dolgozni. Példa- mutatóak a munkában és a ma­gánéletben egyaránt. Nagyon fontos alapelv, hogy a párttestületek összetétele tük­rözze az adott terület párttag­ságának összetételét. Megkülön­böztetett figyelmet kell fordíta­ni arra, hogy arányuknak meg­felelően kerüljenek a választott testületekbe fizikai dolgozóik, nők és fiatalok. Űj vonás, hogy azokban a nagyüzemekben, ahol a párt­tagság létszáma meghaladja az ezer főt, a pártértekezletek kongresszusi küldötteket java­solnak közvetlenül a megyei,; budapesti pártértekezletnek megválasztásra. Ez mindenek- j előtt a nagyüzemi munkásság megbecsülését, a demokratiz­mus szélesedését jelenti. A pártértekezlet nem min­dennapi esemény a kommunis­ták éleiében. Természetes bizo­nyos emelkedettség, ünnepi han­gulat a pártértekezlet résztve­vőiben; ezeknek alapja a X. kongresszus óta eltelt időszak eredményeiben van. Azokban az eredményekben, amelyek a mun­kások, parasztok és értelmisé­giek, kommunisták és pártonkí- vüliek áldozatos — sokszor erő­feszítésekkel teli — munkája nyomán születtek. S amikor az értéket létrehozó embert, kol­lektívát dicsérjük, ezáltal elis­merjük tevékenységüket, ösz­tönzést adunk, lelkesítünk a jö­vő feladatainak teljesítésére is. A pártértekezletek munkajel­lege viszont éppen abban jut kifejezésre, hogy ugyanakkor nem hallgatjuk el fogyatékos­ságainkat, nehézségeinket, hi­báinkat sem, de ezeket felada- tosítjuk és reális helyzetértéke­lésből, a kollektív bölcsesség alapján kidolgozzuk a további fejlődést szolgáló teendőinket is. KRAJNYÁK TIBOR tsz MSZMP KB munkatársa Ünnepi egfség’gyűlés a szarvasi Járási-városi munkásáé zászlóaljnál A Klucsjár Mihály nevét vi­selő szarvasi munikásőr zászló- j alj tegnap, pénteken délután a szarvasi művelődési központ színháztermében tartotta ünnepi egységülését. Az ünnepség el­nökségében foglalt helyet Frank Ferenc, az MSZMP Békés me­gyei Bizottságának első titkára, Krajnák Tibor, a párt KB-inák megyei instruktora, Nagy György, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese, a járás és a város párt-, állami és tömegszerve­zeteinek, a bázisüzameknek a vezetői. Az egységgyűlés a zászlóalj- parancsnok jelentésadásával kezdődött, majd a Himnusz hangzott el. Ezt követően Kőris György, a párt szarvasi járási bizottságának első titkára kö­szöntötte az egységgyűl ésit, an­nak minden résztvevőjét, s kü­lön meleg szavakkal a munkás- őr feleségeket és édesanyákat. Szólt arról, hogy a zászlóaljnak ez az eseménye többszörösen is ünnepet jelent, mert egybeesik az MSZMP XI. kongresszusá­nak és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának előkészüle­teivel. ’— -------­A z elnöki megnyitó után Son­koly Mihály zászlóalj parancs­nok mondott beszédet. Beszá­molt az egység 1974-ben végzett munkájáról, hangsúlyozva: ered­ményeik elérését jelentősen be­folyásolta és lendületet adott munkájuknak a párt XI. kong­resszusára való felkészülés. Megállapította, hogy a zászlóalj I erkölcsi, politikai, morális hely- j zete jó, cselekvési egységét pe­dig tükrözi, hogy a kiképzési és szolgálati feladatokat maradék­talanul végrehajtották. Az összeforrottság, a pa­rancsnoki és munkásőri állo­mány egységjes munkája ered­ményezte, hogy a megye mun­kásőr egységei között folyó szo­cialista versenyben az élre ke­rültek. Múlt évi eredményeikkel tíz év alatt hatodszor és végle­gesen érdemelték ki a területi parancsnokság legjobb önálló egysége megtisztelő címet, s nyerték el második alkalommal, véglegesen ennek a munkának bizonyítékát, a vándorserleget A parancsnak ezután az 1975. év kiképzési, szolgálati felada­tait ismertette. Majd megható szavakkal köszönte meg a műn. kásőrök hozzátartozóinak, első­sorban a feleségeknek és édes­anyáknak az áldozatvállalását, mellyel részeseivé váltak a szarvasi munkásőrök egyedül­álló eredményének. Beszédének végén azt kérte az egység min­den tagjától, hogy mint eddig, ezután is sikerrel telíesítsék ön­ként vállalt pártmegbízatásukat. A parancsnoki jelentést köve­tően Szvet Antal, az első század parancsnoka olvasta fel a me­gyei parancsnok parancsát az egységek között 1974-ben folyt szocialista verseny értékelésé­ről. Majd Tóth Pál, a munkásőr­ség megyei parancsnoka átadta S a zászlóaljnak a serleget és az első helyezést bizonyító okleve­let. A zászlóalj személyi állomá­nya háromszoros hurrával ünne­pelte megérdemelt sikerét. A megyei parancsnok ezt kö­vetően három parancsnoknak és kilenc munkásőmek adta át a Kiváló Munkásőr jelvényt, s a zászlóalj legjobb alegységének, ( a második század harmadik sza­kaszának, a vándorzászlót. Ez ­után Vrbovszki György, a párt városi bizottságának első titkára a megyei pártbizottság, a KB tömegszervezeti és propaganda- osztályának, a járási és városi bizottságoknak a megbízásából köszöntötte a zászlóalj személyi állományát, búcsúztatta a lesze­relő és tartalék állományba vo­nuló elvtársakat, üdvözölte az új munkásőröket Nagy György, a MOP első he­lyettese negyvenegy munkásőr­nek nyújtotta át a 15 és 10 évi: szolgálat utáni Szolgálati Ér­demérmet, illetve az 5 évi szol­gálatot elérteknek a jelvényt. Az új , munkásőrök a csapat- zászló előtt tettek esküt, fogad­va: a párt, a dolgozó nép ügyé­hez hűek lesznek. Ezután Gu- bueznai Albert adta át fegyve­rét Tóth Lajos új munkásőrnek. Az ünnepi egységgyűlés az In- teroacionálé hangjaival ért vé­get. B. J„ Tiszta vizű olajkikötő A Kaukázus fekete-tengeri partvidékén, Seszharisz olajki­kötőben naponta több mint 50 000 köbméter, nehezékül használt vizet szivattyúznak ki az olajszállító tartályhajókból. Ennek ellenére a kikötő vizén I egyetlen olajfoltot sem látni. Az olajmaradványokat megbízha­tóan visszatartják azok a tisz-1 ti tóberendezések, melyek, im­már tíz éve — a kikötő meg-1 nyitásától kezdve 1 *— kifogás­talanul működnek. A közeljövőben a tisztító­medencéket jelentősen bővítik, ami napi 150 ezer köbméter víz tökéletes tisztítását biztosítja. A seeafaaräaä ©Jajkiköí® közeiéhez új víz tisztái® berendezés

Next

/
Thumbnails
Contents