Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-22 / 18. szám
A eseesemőholmfk profilgazdája Egy év alatt megkétszerezi vagyonát a Békéscsabai Kötöttárugyár egymaga elégítette ki ebből a Á szocialista brigádmozgalom társadalmi jelentősége A Békéscsabai Kötöttárugyár legfőbb feladata 1974-ben a gazdasági megerősödés volt. Ezt a célkitűzést sikerült a gyár kollektívájának megvalósítania: mintegy 20 százalékkal termeltek többet tavaly, mint egy évvel korábban, az árbevétel növekedése pedig a 30 százalékot is megközelítette. Az előzetes számítások alapján a kötöttárugyár 1974-es termelése után várható nyeresége meghaladja a 30 millió forintot úgy. hogy annak csak egy harmada származik abból az állaA mezőhegyes! vasútállomás, dolgozói a kongresszusi és a fel- • szabadulási munkaversenyben j mindenekelőtt a szállításterv túl- i teljesítését vállalták. A vasút- j állomás szakmai, párt- és szak-í szervezeti vezetőitől kapott tájékoztatás szerint a közelmúltban értékelték a munkaversenyben elért múlt évi eredményeket Eszerint a tervezettnél tavaly * 2997 tonna áruval többet szállítottak, s így 102,4 százalékos lervtéljesítést értek el. Intézkedési tervet készítettek az energia- és anyagtakarékosságra. Az értékelésből kitűnik, hogy az anyagfelhasználásnál 46 ezer, a villamos energiánál. pedig 11 ezer 556 forint megtakarítást értek el. A „Kiváló” követelménynek megfelelően alakult a vonatforgalom tervszerűsége és a menetrendszerűség. A személyszállító vonatok menetrendszerű indítását a tervezett 99 százalékkal szemben 99,62 százalékra, a tehervonatok menetrend szerinti indítását a tervezett 95 százalékkal szemben 95,51 százalékra teljesítették. A vonatközlemi támogatásból, amit a gyár a csecsemőruházat gyártásának gazdaságossá tételéhez kapott. Az elért eredmények értékét tovább növeli az a tény, hogy a kötöttárugyár a 20 százalékos termelésnövekedést változatlan létszámmal, a termelési szerkezet ésszerű alakításával, a minőség javításával érte el. Közismert, hogy a békéscsabai gyár lett a kötött, pamut csecsemőholmik gyártásának profilgazdája és a gyár az elvárásoknak eleget téve, az elmúlt évben már elő, a teljesítés 96,61 százalék lett. A személyszállítás kulturáltságának elősegítésére eleget tettek a MÁV Szegedi Igazgatósága célkitűzésében meghatározott ünnepi forgalomnak. Az időjárás lehetőségeinek megfelelően időarányosan teljesítették a vállalatparkosítást is. Nem feledkeztek meig az utasok kulturáltabb elhelyezéséről sem. Ezért kérték és jelenleg folyamatban van a várótermek padlóburkolatának kicserélése. Megfelelő átcsoportosításokkal a követelményeket kielégítő öltöző- és melegedőhelyiségeket bocsátottak a kocsirendezők, a kocsitakarítók és a vonatkísérők rendelkezésére. A gondoskodást jelzi az isi, hogy a vasutasok és a csomópont vonzási körzetébe tartozó más dolgozók, illetve a nyugdíjasok és a családtagok fogászati ellátására fogászati rendelő kezdte meg 1974 júliusában működését, heti 12 órás rendelési idővel. Folyamatosan figyelemmel kísérik a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, valamint í egészségvédelmi feltételeinek! .alakulását. A munkavédelmi te- vékenység eredményeként mind | cikkből a hazai igényeket. Az 1974-es sikerekre alapozva 1975-re újabb 20 százalékos növekedést irányoztak élő. Ennek elérését ütemes műszaki, technikai fejlesztés is biztosítja, hiszen már az elmúlt évben is 40 millió forintot fordítottak a fejlesztésre, elsősorban kötőgépek vásárlására. Ebben az évben a lendület csak fokozódik: új beruházásaival a gyár a tervek szerint egy év alatt megkétszerezi korábbi vállalati vagyonát. tárgyi, mind üzemi baleset szempontjából javult a helyzet. Ezt bizonyítják az adatok is. 1973-ban 3-an szenvedtek balesetet, a kiesett munkanapok száma 179 volt. Tavaly 2-en sérültek meg, a kiesett napok száma 92 volt. Ezenfelül tavaly a harmadik és a negyedik negyedévben teljesítették azokat a munkavédelmi célfeladatokat is, amelyeket az igazgatóság határozott meg. Számot ad az értékelés a múlt évben vállalt társadalmi munkaóráról is. A vasútállomás dolgozói 850 óra társadalmi munkát teljesítettek, melynek értéke 9 ezer 870 forint volt. A Mezőhegyesen épülő kollégium anyagi fedezetének megteremtésére a csomóponton dolgozó szocialista brigádok 2 ezer 500 forint értékű téglajegyet vásároltak, amiben a Ho Si Minh és a Kossuth Szocialista Brigád tűnt ki. SZAVICSAV, TÜSZSZI és társai Az elmúlt esztendőkben tovább szaporodott szókészletünk egyik sajátos része, a mozaiak- és betűszók családja. Az újszülöttek között akadnak sikerült és furcsa szerzetek egyaránt. Utóbbiakból ad ízelítőt következő összeállításunk: A kedves, bohókás fókák nevét használja például az igen komoly feladatok megoldására hivatott FÖKA, azaz a Folyószabályozó és Kavicskotró Vállalat. Telitalálat az éjjel-nappali Lelki Elsősegély Telefonszolgálat elnevezése: ÉLET, viszont aligha tekinthető annak a TIGÁZ, vagyis a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat. A kissé hosszadalmas SZAVX- CSAV nem más, mint a Szabolcs—Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Az ÉGI nagyon is földi dolgokkal foglalkozik, lévén az Élelmiszer- ipari Gazdasági Kutató Intézet. A nátha gyanúját keltő TÜSZSZI, amely Békésben tevékenykedik, teljes neve így hangzik: Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda. A KÖVIZIG helyes megfejtése: Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság; LEGY-é: Lát- szerészeti Eszközök Gyára. Az ÉLIKER nem él-iker, hanem Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, a MÜKKI: a Műszaki Kémiai Kutató Intézet, Veszprém. F elesleges bizonygatni, hogy a szocialista brigádmozgalom másfél évtizedes fejlődése alatt a legnagyobb szabású és legnagyobb hatású termelési tömegmozgalommá vált. Jórészt sikerült megszabadulnia aittól a kampányszerűségtől, amely a munkaversenyt a múltban eléggé jellemezte. A munkaverseny kampányszerűsége fő- . ként abban nyilvánult meg, hogy míg , kiemelkedő jelentőségű alkalmakra, évfordulókra, a munkásmozgalom jelentős eseményeire mindig újabb és újabb lendületet vett, az ilyen alkalmak közötti időszakokban általában ellaposodott, elszürkült. A termelési vállalások és az ezekhez kapcsolódó művelődésitanulási vállalások rendszere tette lehetővé a szocialista brigádmozgalom kampányszerűségének a megszűnését. A vállalások hosszabb időszakra szólnak, az éves tervhez kapcsolódnak. A tanulásban az oktatási évet veszik alapul. A szocialista brigádok vállalásainak ellenőrzése, segítése, értékelése szervezett rendszerben történik. Annak illusztrálására, hogy a szocialista brigádmozgalom milyen nagy erejű lendítőjévé vált a termelési célkitűzések megvalósításának, nagyon sókszor a különböző nehézségek leküzdésének, néhány példára szeretnék hivatkozni. Ezek a példák ugyanakkor túl is mutatnak a közvetlen termelési, gazdasági jelentőségen és a brigádok új típusú kollektíva jellegét mutatják. Egyik legfontosabb gazdasági feladatunk, a világméretű nyersanyag-problémákra való tekintettel, az anyag- és energiatakarékosság. (A kongresszusi munkaversenyeknek is ez az egyik központi célkitűzése.) A szocialista brigádok jó része vállalásainak, felajánlásainak a középpontjába az anyag- és energiatakarékosságot állította, és ahogyan közeledik az év vége, a brigádok ezrei számolnak be az anyag- és energiatakarékosságban elért eredményekről. Az őszi esős időjárás a mezőgazdaságot állította nagyon nehéz próbatétel elé. Nem is tudta volna'a mezőgazdaság ezeket a nehézségeket áthidalni a városi, ipari munkásság segítsége nélkül. A szocialista munkabrigádok voltak az elsők, amelyek vállalták a segítséget, méghozzá úgy, hogy közben ne csökkenjen az üzemeknek, az eredeti munkahelynek a termelése. A mezőgazdaságot segítő kollektívákban dolgozóknak a munkáját, a rájuk eső termelést átvették a brigádok otthon maradt tagjai. rendkívüli időjárás árvizeket okozott különösen az ország északi részében. Az árvíz és a talajvíz okozta veszélyek elhárításában megint csak a szocialista munkabrigádok mutattak példát az összefogásra, a segítőkészségire. Bizonyították, hogy ha az élet bármely területén jelentkeznék neHÜTÖHÁZ gyakorlattal rendelkező gyors-, gépírót felvesz. Jelentkezés: a gyár főkönyvelőjénél. x 3 1975. JANUAR ZZ. hézsógek, a munkásosztály leg- aktívabbb kollektíváinak segítségére, odaadására mindig számítani lehet. Ez egyben azt is mutatja, hogy a szocialista brigádok tagjai már másképpen kapcsolódnak a munkához, mint ahogyan az általában még szokásos. Jelentős részükre ma már áll Lenin megállapítása, amelyet „A nagy kezdeményezés” című cikkében a kommunista szombatok alkalmából írt: „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldozóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gondoskodni a munka termelékenységének emeléséről, arról, hogy minden púd gabonát, szenet, vasat és egyéb terméket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is hozzátartozóik, hanem távolállók, azaz a. társadalom egésze, tíz- és százmillió ember...” Ezért mondhatjuk bátran a szocialista brigádmozgalomra, hogy csírájában a szocializmus teljességét hordozza magában. Nemcsak termelési, hanem politikai tömegmozgalom is. A szocialista brigádok, amikor jelszavuk, a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni értelmében tesznek vállalásokat, dolgoznak, harcolnak e vállalások teljesítéséért, akkor politikai célokat követnek, a szocializmus teljes felépítéséért tevékenykednek. A szocialista brigád mindenekelőtt termelési, munkahelyi közösség és e megállapításban a közösségen nagy hangsúly van. A közösen végzett munka, a munka szervezetéből eredő összetartó erő biztosítja a brigád létét, fejlődését. A közösségi jelleg teszi lehetővé ég szükségszerűvé is a brigádok kiemelkedő szerepét a szocialista és az üzemi demokrácia erősödésében. E z a közösség-voltuk teszi alkalmassá a brigádokat arra, hogy előrelendítői legyenek a szocialista közművelődésnek is. A szocialista brigádmozgalom az utóbbi években bázisává lett az üzemekben, a munkahelyeken folyó politikai és szakmai oktatásnak, az üzemi könyvtárak munkájának, Jórészt a szocialista brigádok adják a művelődési otthonok, a művelődési központok közönségét. A szocialista brigádok váltak a színházak, hangversenytermek, múzeumok egyre gyarapodó munkásközönségének a »bázisává is. A szocialista brigádok tehát egyre inkább művelődő közösségek is, amelyeknek a tanulás, a művelődés belső céljukká vált- A brigádmozgalom jelszava példázza a munka, a tanulás, a művelődés egységét, és egymásra hatását a szocialista életmódban. A mozgalomban ma már mind több az olyan munkás, akit nem arról kell meggyőzni, hogy tanulni, művelődni helyes és szép dolog, hanem elsősorban segíteni kell a tanulásban és a művelődésben. A brigádmozgalom, mint a kevesek mozgalma indult meg, de a sokak mozgalmává, tömegmozgalommá vált. Voltak is, akik féltették a szocialista brigádmozgalmat a felhígulástól, féltették, hogy elveszíti szocialista jellegét, ha milliós tömegekre terjed ki. a szocialista brigádmozga- lom azonban mint tömegmozgalom tölti be társadalmi szerepét: megtestesíti a munkásosztály célját, a szocialista társadalom felépítését, kifejezi azt a felismerést, hogy a munkáshatalom időszakában sem valósulnak meg ön- maguktól a szocializmus célkitűzései. E célokat csak áldozatos, kitartó, szívós- munka eredményeként, a munkásosztály, a dolgozók legszélesebb rétegeinek tömeges bevonásával lehet megvalósítani. Kádár István kedési tervük 96 százalékot írt Kis Üjság stb. — hasábjain, ha „virágnyelven” is. központi problémaként szerepeltetni. 1941 őszén a kommunisták szorgalmazására már mind többen sürgették, hogy az „elméleti vitát gyakorlati kérdésék felé tereljék”. Sürgették a „mi oldalunkon jelentkező erőik tömörítését” és „egy új politikai front megalakulását”. 1941. október 6-i, Batthyány- téri, november 1-i Kerepesi úti temetőben lezajlott antifasiszta tüntetés, a közös megnyilatkozások a Népszava karácsonyi számában, a különböző antifasiszta kultúrmegmozdulások, ahol ezrek és ezrek értették meg a József Attilától „kölcsönzött” verssorok időszerűségét és lényegét: „Adj emberséget az embernek J Adj magyarságot a magyarnak '/ Hogy mi ne legyünk német gyarmat. Ezek az előadások a nemzeti összefogás politikájának fórumává és a nemzeti függetlenség melletti lelkes politikai demonstrációkká váltak. A fenti előzmények után 1942 tavaszára az antifasiszta erők táborában megértek a feltételek „a cselekvő együttműködésre”.S így februárban a KMP kezdeményezésére megindultak a tárgyalások egy közös szerv létrehozására. 1942 március elején megjelent a Magyar Történelmi Emlékbizottság felhívása, amely dMi harcra, a közelgő nemzeti ünnep antifasiszta szellemben | való megünneplésére hívott fel. f A felhívást aláírók között kom- £ munisták, szociáldemokraták, S különböző pártállású újságírók « éppúgy megtalálhatók, mint • egyes szakszervezeti vezetők, í kisgazdapárti politikusok, képvi- 5 selők vagy művészek. 1942. március 15-én a Petőfi- | szobornál és a környező utcákon f lezajlott — a háború alatti leg- 5 nagyobb — antifasiszta tüntetés « a másik Magyarország jelenié- 5 tét mutatta, azét a Magyarorszá- 3 gét, amely háború helyett bé- 3 két, fegyverek helyett kenyeret, « zsarnokság helyett demokráciát ■ és földet követel. A kormány a tüntetés után a jj kegyetlen megtorlás és a mézes- 3 madzag jól ismert módszeréhez 1 nyúlt. A kommunisták százai » kerültek börtönbe és internáló- j táborba. Rózsa Ferencet, Rezi 3 Károlyt, Schönherz Zoltánt, Bor- ; kanyuk Alexát és még sok más jj társukat meggyilkolták. A bál- » oldali szociáldemokraták, szak- 3 szervezeti vezetők százait front- j ra küldték, a polgári demokra- • ták pedig állandó rendőri zak- • látásoknak voltak kitéve. Azok, • akik hajlandónak mutatkoztak • a Kállay-kormánnyai együttmű- ■ ködni egy eleve kudarcra ítélt | „hintapolitikaban”, morzsákat • kaptak a kormánytól, hogy az- « után vele együtt egy országot ■ veszítsenek el. (Folytatjuk# £ Vállalták — teljesítették Terven felül 3 ezer tonna árut szállítottak — 57 és fél ezer forint megtakarítás Értékelték a mezőhegyes* vasútállomás kongresszusi versenyének múlt évi eredmémv~**
