Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

Hol szorít a cipő... ? A tudomány szolgálatában Pályaválasztási gondokról 7,Cipőipari szakközépisko­la. Elvégzése után betölt­hető munkakörök: —- termelésirányító, — üzem szervező, — raktáros, — segédművezető, — művezető, — minőségellenőr; —■ segédmunkásként: cipőgyártó és cipő­felsőrész-készítő. *— Az előírt szakmai gyakorlati idő után technikusi végzett­séget szerezhetnek. Alapozó tantárgy: szám­tan—mértan.” <Békés megyei Pályavá­lasztási Tájékoztató az 1975. évre; 10. oldal.) * * * Idősebb emberek mesélték, hogy régebben egy falu jelen­tőségét többek között az is meg­határozta, volt-e cipésze? A ci­pészet ma már szánté alapjai­ban változott meg. Egy mai mo­dem cipészüzem dolgozója ta­lán már nem is ismeri a szak­ma zsargonját, s a pesszimis­tábbak szerint kézi szerszámok­kal el sem tudna készíteni egy „igazi” cipőt. A megváltozott, a „manufak­turális”-bői gépi nagyiparivá nőtt szakma érdekes módon mégsem vonzza a fiatalokat. Az országban néhány szakmunkás­tanuló-intézet és szakközépisko­la hivatott a szakma utánpótlá­sát biztosítani. Köztük az egyik a gyomai Kiss Lajos Gimná­zium és Cipőipari Szakközépis­kola. Az ősszel két osztály in­dítását tervezik, a nem gyoma- ról jelentkező fiatalokat a kol­légium minden kényelme várja. Négy év tanulás után a gimná­ziumival azonos értékű bizo­nyítvány mellé szakmunkás-ok­levelet is kapnak. Mégis: baj van a cipészutánpótlással! A cipőipari szakközépiskolák­ba elsősorban azokból a váro­sokból, községekből jelentkez­nek a fiatalok, ahol cipészszö- vetkezet vagy üzem van. A szakközépiskolát a 60-as évek végén az Endrődd Cipész Szö­vetkezetre alapozva hozták lét­re. Az általános iskolák nyolca­dikosai általában második hely­ként jelölik meg jelentkezési lapjukon a cipőipari osztályt. Más szakközépiskolai tagozatok­nál nem egy esetben túljelent­kezés tapasztalható. Gyomén en­nek ellenkezője a gond; ilyenkor januárban és februárban körút­ra indulnak a tanárok a me­gyénkben és a környező telepü­lések általános iskoláiba. A je­lentkező fiatalok nem egy eset­ben „csak úgy” választják a ci­pőipari tagozatot. S a kedvte- lenség nem éppen serkentő erő a tanulásban ... Gondot jelent ez az iskolának, a diáknak, a szülőinek egyaránt. A másik meglepő dolog: a szakközépiskola elvégzése előtt kevés olyan fiatal van. aki fel­sőbb szintű továbbtanulást ter­vez. Az okok között kutatva ta­lálhatunk egy sajnálatos „apró­ságot”: a könnyűipari felsőfokú oktatási intézményekről nem­hogy a diákoknak, de még a ta­nároknak sincs megfelelő isme­Filmbarátok Koré Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Szarvason Az elmúlt évben egy öt film­ből álló sorozat levetítésével alapozta meg a Filmbarátok Körét a Békés megyei Moziüze­mi Vállalat. Békéscsabán, Gyu­lán, Orosházán és Szarvason szinte minden alkalommal telt házat vonzottak az ismételten bemutatott, kimagasló művészi értékű filmek. A mozdüzemi vál­lalat februártól egy új sorozat indítását határozta el. A kéthe­tenként bemutatásra kerülő filmeket először láthatják a Bé­kés megyei mozinézők: csak a Filmbarátok Köre hálózatának .művészmozijaiban” vetítik ezeket. Békéscsabán február 15-én és azt követő minden második szombaton délután 4 órakor a Szabadság moziban, Gyulán feb­ruár 19-én, majd szerdánként este 7 óraikor a Petőfi moziban, Orosházán február 16-tól két­hetenként vasárnaponként este 7 órától a Béke filmszínházban, Szarvason pedig február 18-tól, kéthetenként kedden, éjszakai előadásokon a Táncsics moziban lesz művészmozi. A hét filmből álló sorozatra bérletet lehet vál­tani; a bérletesek hét filmet lát­hatnak. Elsőként a Makra című, Kertész Ákos nagy sikerű re­gényéből készült magyar alko­tást vetítik a négy városban. A Makrán kívül az Elfelejtett ősök árnyai című színes szovjet, a kétrészes Rooco és fivérei című Visconti rendezte ólasz—francia, a Végül című, nagy feltűnést keltett magyar, A sakál című, egy megtörtént bűntényről szó­ló chilei, A nap vége és a Sut­togások és sikolyok című svéd filmeket láthatja a közönség. FIATALOK! A Fővárosi 4. sz. Építőipari Vállalat beiskoláz fiatalokat szakmunkástanulónak az 1975—76-os tanévre, a következő szak­mákban: kőműves, ács-állványozó, bádogos, épületburkoló, tetőfedő, műköves, vasbetonkészítő, épületasztalos, fapadlózó, műanyagburkoló, villanyszerelő, víz- és gázszerelő, vas- és fémszerkezet-lakatos, szobafestő és mázoló. A vidékről beiskolázott tanulóknak tanulóott­honi ellátásáról gondoskodunk, továbbá ösztön­díjat, munkaruhát, szerszámot és különféle ked­vezményeket adunk. A kőműves, az ács-állvá­nyozó és a tetőfedő tanulók az említett kedvez­ményeken kívül havi 200 forint ösztöndíj-kiegé­szítésben is részesülnek. Az a tanuló, aki vállalatunknál társadalmi szerződést kőt, havi 250 F-tól 500 Ft-ig terjedő társadalmi ösztöndíjat is kap. Jelentkezhetnek olyan fiatalok, akik most vég­zik az általános iskola nyolcadik osztályát, va­lamint. akik még nem töltötték be a 17. élet­évüket.” A jelentkezést tartalmazó levelet a kö­vetkező címre kérjük beküldeni: Fővárosi 4. sz. Építőipari Vállalat személyzeti és oktatási osz­tálya, 1450 Budapest, postafiók 34. Személyes jelentkezés a tanulóotthonban: Budapest, Vili., Bláthy Ottó u- 6-8. ■ : : : ■ ■ : « * j Gyomán retüik. És ez nem a pedagógu­sok hibája. A leérettségizett fiatal, ha a szakmájában helyezkedik el, szaktudását nem mindig kama­toztatják. Nem csoda tehát, hogy ha csalódva más munkahelyet keres. A magasabb jövedelem, a munka melletti tanulás lehe­tősége, a letelepedés megkönnyí­tése, mind-mind olyan ténye­zők, amelyek elcsábítják a fi­atalokat a cipész szakmától. A megoldás egyrészt a pályavá­lasztási tanácsadó szervek még mélyebb felmérő-kutató munká­ja lenne, másrészt a végzett diákokat foglalkoztató szövetke­zetekben és gyárakban több fi­gyelmet kellene fordítani a „szellemi beruházások”-ra. És egyáltalán: annyit ígérjenek a pályára lépő fiataloknak, »meny­nyit később teljesíteni tudnak. A gyomai szakközépiskolában évente 30—40 fiatal végez. Leg­nagyobb részük lány. Az okta­tási feltételeket nyugodtan ne­vezhetjük maximálisnak: kor­szerű tanműhely, feladatukat kitűnően ellátó szakoktatók szolgálják a képzést. A szakközépiskolákban félév után üzemek, vállalatok felhí­vásai jelennék meg a faliújsá­gokon: ennyi és ennyi szakemberre lenne szüksé­gük, ilyen és ilyen ked­vezmények, feltételek mel­lett. A gyomai szakközépiskolá­hoz kevés ilyen pályázati fel­hívás érkezik. Pedig elképzelni sem lehet, hogy jól képzett fi­atalokra ne lenne szüksége' a megyénkben és a környező ci­pészüzemeknek, vállalatoknak, szövetkezeteiknek. A mérleg má­sik serpenyőjén persze ott áll: több fiatalt egy-egy szövetkezet, üzem küld Gyomára tanulni. Az arány azonban nem a legkedve­zőbb. * * • SoroThatnámik tovább, egy azonban biztos: hiába változott meg a cipőkészítés mestersége, a szakképzett munkásokra, a fi­atalokra feltétlenül szükség van. Hiszen a fejlődés és ezáltal mindannyiunk érdeke is a tu­dás termelésbe állítása. A gyo­mai iskola mindént megtesz ezért és remélni lehet, hogy a jó példa mindenkit, akit illet, gyors és hathatós megoldások keresésére ösztönöz. (Nemesi) FELÚJÍTJÁK és továbbképző intézeteknek ren­dezik be a felsőtengelici volt Be- nyovszky-kastélyt. Száznál több személyt befogadó szállást épí­tenek, melyet idegenforgalmi célra is hasznosítanak. Az ódon kastély ősparkjának eliszaposo­dott tavát kitisztítják. 1826-ban Teleki József har­mincezer kötet könyvet ajánlott fel a Magyar Tudományos Aka­démiának könyvtár alapításá­hoz. A Tudományos Akadémia épületében száztíz éve működik a könyvtár. Jelenleg nyolcszáz­ezer kötet könyv, kétszázezer folyóirat, háromszázezer kézirat és tizenháromezer mikrofilm se­gíti a tudósok munkáját. Képünkön: egy féltre őrzött Xiu. századból való salzburgi kódex (MTI Fotó — Balaton József felv.) A Ah­1 Cserei Pál: ® Szürkületkor Ül (Kisregény) 333 3 am' jr : Öcska deszkadarabokból ra­kosgatott össze Ádám János tízméternyi hosszú vízelveze­tő csatornát. Meggyalulgatott minden darabot, a korhadt részeket fűrésszel levagdosta. A tizenhét éven Jancsi és a tizenöt éves Palika ugrott minden szavára, hogy kezébe adják, amit kér. Közben aj­ktik közé vették a szegeket, ahogyan apjuktól látták; vé­gigmustrálták egy-egy desz­kának a szélét, egyenes-e. A viz mellett másfél méter magas, földbe, erősített ágas­ra helyezték a vízelvezető csatorna végét és egy-egy he­lyen alátámogatták, hogy ne roppanjon össze. A másik vé­ge a paprika közé kapával vont csatomácskában feküdt. Vödörrel merítették bele a vizet, és engedték a paprika­földre. Onnan azután tovább­eregették. Eleinte Ádám János ezt nem bíita sem Jancsira, sem a feleségére, nehogy egy pap­rika tő is víz nélkül marad­jon. Lépésről lépésre figyelte a víz csordogálását, s ahol kellett, kapával csinált neki utat. Tenyere olyan formát vett fel, mintha mindig markolni akart volna valamit, a kapa- nyélre görbült ujjai nem egyenesedtek ki. Hajnalon­ként beleroppant a dereka, amikor a. szalmakunyhó előtt kinyújtózkodott, de ajka kö­rül mosoly bujkált, mert kö­rülötte az egyik táblán a ku­korica levelei zizegtek, a má­sikon a búza kalászai hajlot­tak le, amott a borsó hüve­lyei bújtak ki, emitt apró uborkák hevertek az indákon. Olykor végigpergett előtte az eltelt időszak, miként alakult ki ez a növénysziget a szal­makunyhó körül. Amikor lo­vat kapott Bereczki György­től, kegyetlen nyomástól sza­badult meg, amely sem éjjel, sem nappal nem hagyott neki nyugtot. Sokszor úgy érezte, nem bírja már tovább erővel, ágynak dől és akkor minden összeomlik, hiába kapott föl­det. Nagy tenyere olykor ösz- szezárult s ami elébe került, belevágott öklével keserve­sen, fulladna meg minden vérszopó. Azután, hogy a lo­vat megkapta, nagyon meg­tetszett neki egy hároméves csikó, de akkor említeni sem merte, ugyan mire gondolha­tott volna, csak a puszta földje volt és a két nagy te­nyere. De most beszél Be- reczkivel, láthatja az is, mi­je van: fulladna meg a vér­szopó. ősszel ki tudná neki fizetni a csikó árát. Nő a ka­ralábé, a zöldbab, piacra kell vinni, s kölcsön fuvarral ke­serves dolog az. Őszre másik is kellene a szántáshoz, de ezt a gondolatot elhessegette ma­gától rögtön, hiszen még egy lova sem volt. Egy napon' leborotválta a hetes tüskéket, kitisztította a bakancsát és elment Bereczki Györgyhöz. Az szabódott, mert magának nevelte a csi­kót, de aztán eszébe jutott a kurtasori kút, hátha még va­laha hasznát veheti Varga Istvánnak, ha Ádám János­nak őszi fizetésre eladja. Május vége felé könnyebb­nek tűnt Ádám Jánosnak a

Next

/
Thumbnails
Contents