Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám
Párbeszéd a sportról Miért zártak a vártnál sikertelenebb esztendőt a szarvasi kéziiabdások? Közel egy éve beszélgettünk Szarvason Molnár Lászlóval a város sportéletérőL A kitűnő, tapasztalt sportvezető a kézilabdáról szólva a következőket mondotta.. „Azt várom, hogy az 1974-es évben kézilabdázóink megállják a helyüket." Sajnos, nem ez történt, az Sz. FSSC női és férfiegyüttese a tavaszi szezont egy osztállyal lejjebb kezdi majd eL — Mi a visszaesés oka és lát-e lehetőséget a visszakerülésre? — erről beszélgettünk Molnár Lászlóval, — Elsősorban a szakembereknek kellene válaszolniuk erre a kényes kérdésre, de mivel a körülményeket jól ismerem, elmondom saját véleményemet És bízom abban, hogy a későbbiek folyamán mások is megteszik ezt! — Szarvason a vezetők és az edzők — a most is meglevő tehetséges sportolókkal, több sportágban, a Szarvashoz hasonló kisvárosokhoz viszonyítva — a mostoha körülmények ellenére magas színvonalat értek eL így volt ez a kézilabdában is. A féríicsapat az NB I/B-ig,a női gárda az NB 11-ig jutott el és ott állt a magasabb osztály küszöíbén. Ha a megyében körülnézünk, akkor a jóval előnyösebb helyzetben levő Gyulán és Orosházán — ebben a sportágban — nem tudtak ilyen színvonalat elérni. Ez Szarvas kézilabdasportjának csúcsát jelentette és — köny- nyebb a csúcsra feljutni, mint ott tartósan megállni! Ebben s kijelentésben ellentmondás látszik, mert az osztályozó tengernyi buktatóján keresztül bekerülni az NB II-íbe, vagy bajnokságot .nyerve feljebb jutni — nehezebb, mint aztán bentmaradni, Ez ígv igaz, de hosz- szú távra legalább az anyagi eszközök háromszorosa kell, átgondoltabb, tervszerű munka, nevelés, olyan munkahelyek melyek lehetővé teázik a felkészülést, mert a magasabb osztály a sportolóktól is magasabb színvonalat követek A másik — talán a legfontosabb — feltétel az, hogy a nehézségeket, a fokozott munkát és fegyelmezett, sportszerű életmódot vállaló sportolókból is több legyen. Ezek a feltételek együtt nem voltak meg, ezért törvényszerű, ami 1974-ben bekövetkezett. Csapataink kiestek, osztályukban az utolsó helyeken. Fokozta a gondokat, hogy a szakosztályokban nincs ütőképes szakosztályvezetés, Évek óta a női és férfi szakosztályban egyes emberek küzdenek, határtalan sporlszeretettői vezetve, önzetlenül. Ez ma már kevés. . Ütőképes szakosztály vezetőség kell mindenütt, fegyelmezett, tervszerű munka és munkamegosztás, sporszere- tet és felelősség, amit a sportolóknak látni és érezni kell. Irányítani kell a* edzőket és velük szemben határozott követelményeket kell támasztani. Mindkét .szakosztálynál sikerült korábban az ideális „3 ed- zős rendszert” kialakítani, nem kevés edzői illetmény biztosításával. Szarvason jól képzett edzők, szakemberek vannak, de évek óta nem sikerült elérni, hogy egyesületi, szakosztályi szinten gondolkozzanak és a kívánt mértékben együttműködjenek. Az első csapatok edzői csak a saját munkájukkal törődnek, nem gyakorolták a vezető edző funkcióját, nem- tör őd'ek az utánpótlással és a többi edző munkájával, mert azok — úgymond — megsértődnek. Csapat- és isko’ai ér- Aefc, egyéni elgondolások keMolnár László resztezték egymást, az erők szétforgácsolódtak. Az edzői munka, nem csupán másodállás, sok lelkesedés, sportszeretet, hajtás és példa- mu Látás kell, mert csak így tudja magával ragadni az edző sportolóit Más módszerek kellenek most, mint régebben. Nem elég a fiatalokat kivinni a pályára, ott meg is kell tartani őket Mindezek a problémák okozták, hogy az ideális „három edzős rendszer” nem hozta meg az elvárható eredményt — az egymásra épülő népes utánpótlás-gárdát — tehát azt hogy legyen elég játékos! Az egészséges rivalizálásról nem is beszélek, mert — sajnos — kezd a divatból kimenni, pedig ez a fejlődés hajtóereje. Az NB I/B-?ben magas a színvonal. Szarvason az „öregek” idő előtt visszavonultak és ebben csak 50 százalékban hibásak. 1974-ben számított a szakosztály Kukucskára, aki leállt Lestyán, Darida Pál, Csery H nem látogatta rendszeresen az edzéseket, ezért ebben az osztályban nem szerepelhettek igazi képességeik szerint. A szépén fejlődő, átlövő, Imre megsérült. Demeter bevonult katonának. Dóba — a kapus — sportszerűtlenül elhagyta a szakosztályt az idény felénél. Ez így 7 játékos, majdnem kezdőcsapat. Hiába álltak helyükre tehetséges fiatalok, nem voltak érettek az NB X/B kiélezett küzdelmeire. Az eredmény Ismert. ' Nem vigasztaló számunkra, hogy ilyen vérveszteséget egyetlen csapat sem bírt volna el ebben az osztályban .. 3 A női csapat esetében kicsit más a helyzet. Játékerejét illetően nem volt gyengébb, mint t az NB II középmezőnyének bármely együttese, mégis kiesett, mert tavasszal kevés pontot gyűjtött. Ennék oka váratlan betegség, belső bajok és sportszerűtlen magatartás — egyaránt. Ősszel már hiába hajrázott, jól a csapat, „beléptek” a játékvezetők (például Kiskőrösön). A gárda idegileg elfáradt és kiállítások bontották meg erejét. Az nem lehet gyógyír, hogy legalább négy gyengébb csapat maradt bent. Ez az ő szerencséjük. A jövőt illetően nincsen ok az elkeseredésre. Ez sport és a sikereket kudarcok Is szokták váltani Most kell igazán — összefogni, rendezni a sorokat és nyugodtan. kapkodás nélkül, több megértéssel egymást segítve — dolgozni. A fértücsapatnál 3-4 éven belül nem látok lehetőséget a feljebb lépésre, stabil alapok né1 kül erre nincs is szükség. Építeni kell most egv ütőképes NB Il-es csapatot és ügyelni kell a főiskolások, gimnazisták, ipari tanulók, valamint a helyiek és vidékiek egészséges arányára. Csak egyesületi szinten gondolkodva lehet mesz- szebbre nézni és az egybeeshet iskolai érdekekkel is. A női szakosztálynál ■— ismerve az erőviszonyokat — egy év múlva vissza lehet kerülni az erők egyesítésével, kevés erősítéssel. Ha más elgondolás érvényesül majd, az sem baj, de akkor legalább 5 évig nem lesz Szarvason NB Il-es női csapat. Sőt most, hogy a tartalékcsapatot megszünették és az ificsapat serdülőkből áll, nem tudom 197G-ban kik játszanak maid, ha a 15—17 évesek most kiesnek?! Szerintem tartalékcsapatot (a lányok ifjúsági korúak) kellene az ifjúsági bajnokságban szerepeltetni, nem az általános iskolás serdülőket. Ebben persze a megye! szövetség is hibás, mert eltűri, hogy az ifjúsági, bajnokságban serdülő csapatok játszanak (iskolások, könnyebb őket összetartani és itt készülnek az úttörőolimpiára?!), miközben a színvonal visszaesik. En az ifjúsági bajnokságban az optimális 12 kézilabdás mellett még I. kapus és 4 mezőny- játékos szerepeltetését engedélyezném — serdülő korúakból! Ha a bajnokságban részt vevő csapatok kevesebb játékossal állnának ki, akkor —■ ahány- njtai kisebb a létszám, annyi* val’ kevesebb serdülő legyen beírható a jegyzőkönyvbe. (11 esetében — 4, 10—3. 9—2, 8—1. 7 játékos esetében pedig egy sem). Így meg lehetne védeni sok tehetség elkallódását és biztosítani lehetne az ifjúsági bajnokság emelkedő színvonalát is. Esetleg ki lehetne í'Aii a megyei perdülő bajnokságot is, miként azt más megyékben megteszik. Mindent egybevetve, az biztos, hogy Szarvas csapatai a jövőben is ott lesznek a tornákon, a bajnokságokban, jó kézilabdát fognak játszani, mert megvannak a jó szakemberek és a tehetséges játékosok, csak az egyéb feltételeket kell még biztosítani a kívánt színvonalon. napjaink követelményeinek megfelelően. Eddig a nyilatkozat. Ügy gondoljuk, hogy az elmondottak elgondolkoztatóak és máshol, más sportágak számára is tanulságul szolgálhatnak. Szarvas kézilabdasportjával a jövőben is számolni kell! Bízunk benne, hogy most % úrrá lesznek a nehézségeken — mint már annyiszor a korábbi években — s képesek lesznek rövidesen kellemes meglepetésekre is a szarvasiak! A Nagyalföldi Kőolaj- és Föídgáztermelő Vállalat szakmunkástanulókat iskoláz be oSaj- és fSIdgázbinyász szakmára az 1975 —76-os tanévre A képzés emelt szintű: olajbányász szakközépiskolában 3. osztályban folytathatják tanulmányaikat levelező úton. Képzési idii: 3 év Képzés helye: Várpalota, 305. sz. ipari Szakmunkásképző Intézet. A tanulók 361 felszerelt kollégiumban nyernek elhelyezést. Oklevél megszerzése után Szeged—Szánk—Orosháza—Eger— Hajdúszoboszlói üzemünkben lesznek foglalkoztatva, olajbányász szakmunkásként. Havonta 500,— Ft társadalmi ösztöndíj, 200,— Ft ösztöndíjkiegészítést kapnak, a tanulmányi eredmény után járó ösztöndíjon kívüL A jelentkezési lapra kérjük feltüntetni: „R NapalfiTdi KeoJaj- és Fölügáztermelö Vállalat tanulója” Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzet! és oktatási osztálya ad. Szolnok, Beloiannisz u. 14/a, Telefon: 11-379. •j Fizessen elő lapunkra! Ingyenes házgyári és általános könnyűgépkezelő tanfolyam Indul az ÉVM által korszerűsített . követelményeknek megfelelően. Jelentkezhetnek: női, férfi segédmunkások, akik vonzalmat éreznek a különböző típusú építőipari házgyári gépek kezeléséhez. A tanfolyam vizsgája országos érvényű. Költségeit a vállalat fizeti. A. tanfolyamra jelentkezők a tanfolyam elvégzése után 1 évig kötelesek a vállalatnál dolgozni. Helye: Kecskemét (HÁZGYÁR); KEZDETE: 1975. március 17. Tartama: 10 hónap. Feltétel; 18*—45 éves életkor, 8 általános iskolai végzettség. A tanfolyam ideje alatt fe után folyamatos munkát, jó kereseti lehetőséget, munkásszállást és ebédet biztosítunk. | • Különélés! pótlékot és utazási hozzájárulást fizetünk. Minden héten szabad szombat. Jelentkezés: személyesen vagy írásban. Báes megyei Állami Építőipari Vállalat 6000 Kecskemét, Klapka utca 34. 298644 Darida Pál
