Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám
E rt ház^ií eSQQEEBfflBQSSaoeQffl' Uj minősített fajta a Soroksári hajtató paprika Paprikatermesztésűrifc a belterjesség felé halad. E zöldségfaj hajtatása egyre jobban terjed. A költségesebb üvegházi hajtatást az olcsóbb fólia alatti, nagyobbrészt hideg hajtatás váltja fel. Fólia alatt egyike a legjövedelmezőbben termelhető zöldségféléknek. Helye a termesztésben A hazai fogyasztóknak a nagyobb bogyójú, nem csípős, fehér húsú fajták iránti igénye előtérbe került. E típus fogyasztási és értékesítési lehetőségei mind bel-, mind külföldi vonatkozásban kedvezőbbek, mint a hegyes, csípők fajtáké. A fólia alatti terület toyáb- bi növekedése lehetővé teszi a belföldi ellátáson túl a hajtatott paprika exportját is. E célra a nagyobb bogyójú, fehér húsú, csípmentes paprikaíajták | lehetnek alkalmasak. A fehér húsú fajták «őzül hajtatásban jelenleg a Cecei édest, majd ennek javított változatát, a Javított Ceceit, valamint az 1972-ben minősített Csokros felállót termesztjük. Ezek azonban a termesztés és a fogyasztás igényeit egyre kevésbé elégítik ki. A minősített Soroksári hajtató (régebbi nevén Soroksári féldeterminált) új típusú fajta. Termesztési és áruértéke a növekvő belföldi, valamint az exportigényeket a többi fajtánál jobban elégíti ki. Ezt mind a kísérleti, mind az üzemi tapasztalatok egyértelműen bizonyították. A fajta minősítésével a növekvő fólia alatti paprikatermesztés választéka értékes fajtával bővü’ Jellemzés© Dr. Somos András, dr. Tart István és Fintha Miklósné nemesítette. A növény 30—35 centiméter magas, hajtásrendszere féldeterminált. A szár vékony, gyenge, a szártagok rövidek. Levélzete középsűrű. A bogyó felálló, később gyakran a szárral együtt lehajlik, színe sárgásfehér. Hajtatásioan a bogyó 11—13 centiméter hosszú, 4—4,5 centiméter vállszélességű. húsvastagsága 3,5—*4 milliméter, átlagsúlya 40—50 gramm. Megnyúlt kúp alakú, felülete gyakori esetben hullámos, kreppszerű. Ez a bogyók teljes kifejlődésekor eltűnik. Általában háromeres, íze nem csípős. Gazdasági érték© átlagában jobb volt, mint a kontroll Javított Ceceié, fór a különbségek nem megbízhatóak. A kisebb bogyójú Csokros felálló fajta darabszámhozama kedvezőbb volt,. súly tekintetében azonban a hozamok kiegyenlítődtek. Az eddig termesztett fajtáknál jelentősen jobb a Soroksári hajtató jövedelmezősége. Három kísérleti év átlagában a Javított Ceceinél 26 forinttal, a Csokros felállónál pedig 22 forinttal adott négyzetméterenként nagyobb bevételt. Jövedelmező ha'tatásának alapja a kontroll fajtánál korábbi és dinamikusabb éréskezdet. E tulajdonsága az eddig legnagyobb mértékben elterjedt Javított Cecei fajtával szemben érvényesült. A Csokros felálló fajtával szemben mutatkozó jobb jövedelmezősége abból adódott, hogy a Soroksári hajtató bogyói nagyobbak, tetszetősebbek, ezért magasabb áron értékesíthetők, az értékesítésnél ez döntően érvényesült Termésének áruértéke jobb, mint az eddig termesztett fajtáké. A Soroksári hajtató bogyója mindkét fajtáénál lényegesen hosszabb, vállszélessége nagyobb, mint a Csokros felállóé, húsvastagsága pedig a Javított Ceceiéhez hasonló. Megfelelő víz- és tápanyagellátás esetén nagy bogyókat fejleszt, s azok a tenyészidő végén sem maradnak aprók. E jelenség a Javított Ceceinél elég gyakori. Rész- ben ennek tulajdonítható, hogy a termelők szívesebben választják a Soroksári hajtató fajtát. Jó áruminősége abban is kifejezésre jut, hogy X. osztályú termésének aránya kedvező. Érzékszervi bírálatokon is a legmagasabb értéket kapta. A bel- tar talmi vizsgálatok szerint a fajta jelölt mint diétás paprika vehető figyelembe. Vékony héja, kis rosttartalma folytán könnyebben emészthető. A Soroksári hajtató árutulajdonsága az exportkövetelményeket is kielégíti. Jó minőségű, korábbi árulehetőséget ad a paprika ex port-idényünk korábbi kezdéséhez. A fajtajelölt bogyóinak felülete gyakori esetben hullámos, kreppszerű. Ez a tulajdonsága megfelelő agrotechnikával, illetve szedési ütemezéssel teljesei megszüntethető. A Soroksári hajtató hátrányos tulajdonsága, hogy intenzív jellege folytán betegségekre fogékony. Ez azonban csak ott rontja a jövedelmezőséget, ahol a növényvédelmet nem kellő gondossággal végzik. Köszönjük a jó vadászatot A fajtajelöltet fólia alatti hajításban három évben vizsgáljuk. A négyzetméterenkénti üWwraio- és súlyhozam három év A geszti Toldi vadásztársu- iat 5 ezer kh területtel rendelkezik. Á táj nagyon szép. Zsombékos legelők, erdős részek és szántóföldi művelésű területek. A vadásztársulat a nyári hónapokban mindent ipegtesz a vad védelmére. Lu- cémakaszálás alkalmával a vadőrök és a vadászok ezerszámra szedik össze a fácántojásokat és a kijelölt fácántelepen kotlóssal keltetik, de keltetőgépiben is több ezret keltetnek. A telepen gondoskodnak a kikelt fácánok etetéséről, őrzéséről, a dúvadak irtásáról. Télen, amikor elcsendesedik a határ és eljön a vadászat ideje, ilyenkor jó a megbecsült munka értékét élvezni. A társulat az első fácánvadászatot 1975. január 5-én tartotta, de ezt megelőzően már 600 élő fácánt fogott be és szállított el. Január 5-én nagyon szép, kellemes vasárnap volt. A határt vékony hó borította, a föld kissé megfagyott, s érezni lehetett a nap melegét. A társulatnak 18 tagja van és minden tag hívott egy vendégvadászt. Erdei Ferenc vadászmester kalapjából mindenki kihúzta sorszámát, majd a mester beszélt arról, hogy a szabályokat miként kell betartani. A sorszám figyelembevételével megindult az első hajtás. A puskások fele a hajlókkal együtt hajtásra volt beosztva, a másik fele pedig az erdőszélen állt. A hajtásra megindultak a nyulak. Olyan nagy számban jöttek mindenfelől, hogy megolvasni sem lehetett. Özek ötö- sével-hatosávaL Volt belőlük bőven. Ahogyan szorult a kör, közeledtek a fácánok is, 10—12 percen át szünet nélkül szólt a puska. Egész nap 5 hajtás volt, de ez minden hajtásnál így volt Vége a vadászatnak. A terítéket szépen sorba ■ rakták. Egyik oldalon a vadászok, másik oldalon a hajtók álltak. Tüzet gyújtottak. Dr. Kozma Lajos, a társulat elnöke méltatta a nap eseményeit és felkérte a vadászmestert, tegyen jelentést az elért eredményekről Csatári Béla elvtársnak, a MAVOSZ megyei intéző bizottsága elnökének. A jelentés után Csatári Béla a vendégek nevében kedves szavakkal köszönte meg a meghívást. Beszédében szólt arról, hogy ebben a, társulatban jó a megértés és jó a vezetés. Kijelentette, hogy öt körben nagyon szép eredmény a 363 fácán. Kozma Lajos vendégvadász Téli lemosó permetezés A vegyszeres kémiai növény- védelem fontos és nélkülözhetetlen kiegészítői a mechanikai, fizikai, agrotechnikai tennivalók (így a metszés, a gondos faápolás stb.) is. Az a legjobb ezért, ha minden év végén, a téli fagyok beállta előtt — vagy ha ezt elmulasztottuk, kora tavasszal — jó mélyen felüssük vagy felszántjuk a kertet, hogy a lehullott különböző gombabetegségekkel erősen fertőzött leveleket és más növényi részeket megsemmisítsük. Ha ugyanis ezt nem végezzük el, akkor kora tavasztól kezdődően sokféle betegség, kártevő erős fertőzésére számíthatunk. Ezzel az említett agrotechnikai eljárással a talaj felszínén telelő károsítókiat szinte teljesen elpusztíthatjuk. A kémiai védekezési eljárások megtervszése és kivitelezése során egy másik nagyon fontos dolgot is szem előtt kell tartani, szinte minden kultúrára vonatkozóan. Ha a védekezési technológiákat a legagresszivebb és legjelentősebb, nem több, mint 4—5 kártevő és betegség éllen dolgozzuk ki, álkikor tulajdonképpen valamennyi kisebb jelentőségű károsítót is elpusztítunk kiskertünk szinte minden növényén! A védekezési rendszernek ezért célirányosnak kell lennie. Az egész évi kémiai védekezés hatékonyságát és sikerét a tél végi vagy kora tavaszi lemosó permetezés alapozza meg. Ezzel kapcsolatosan különböző és gyakran egymásnak ellentmondó vélemények alakultak ki a védekezés időpontjának megválasztását illetően. Mai ismereteink szerint akkor járunk el a legjobban, ha ezt a tulajdonképpeni első kezelést a növények (alma, körte, szilva stb.) rügypattanáskori állapotában hajtjuk végre. Ebben az időszakban^ ugyanis a kora tavaszi kártevők (így a kaliforniai pajzs tetű, bimbóiikasztó bogár, atka, levéltstűtojások, sodrómolylár- vak stb.) túlnyomórészt mór vagy megjelentek vagy a megjelenés előtti stádiumban vámnak. E védekezés során — amelyet 1.5— 2 százalékos Novslnda vagy 5 százalékos Neopol, vagy 0,75—0,9 százalékos Krezonit E növényvédő szerrel hajtani; végre, nagyon gondos, lemosás- szerű permetezéssel — arra kel! törekednünk, hogy a fia minden részét, a pattanórügyeket és a fiatal vesszőket, vázágakat, sőt a törzset is mindenütt egyenletesen áztassa át a permetlé, a fia minden kis zugába, repedéseibe bejutva. A Novondóból 10 liter vízhez 15—20 dekagrammot, a Krezonit E permetező szerből 7.5— 9 dekagrammot kell hozzáadni. Nagyon fontos, hogy a ke- cnőcsszerű, pépes anyagot (a No- vendát) előzetesen kevés vízzel hígítsuk fed, és ezt töltsük a 10 liter vízhez. A Novenda és a Krezonit E azonban perzselő hatású készítmény, a kertben található zöld növényeket (díszcserjéket, díszbokrokat stb.) tehát semmiképpen se permetezzük le! Az ilyen alapos permetezéssé! tulajdonképpen valamennyi ko» ra tavaszi, igen veszélyes kártevőt elpusztítjuk, sőt gyári tjük az alma varasod ását okozó gomba áttelelő spóráit is, X l Tiszántúli galambkiállítás Szarvason 1975. január 10—12. között rendezte meg a Szarvasi 62. számú Egyesület tizedszer hagyományos kiállítását, ezúttal a város felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A kiállításon — kitűnő körülmények között — 22 fajtából 26 vidéki és 12 szarvasi tenyésztő 300 galambjában gyönyörködhettek a látogatók. Ezúttal a kingek (73) és a strasszerok (63) voltak túlsúlyban, de figyelemre méltó a mondáin (23) és a texán (19) megjelenése is. Űj színt jelentett a -magyar csibe, a román kopasz nyakú, az amerikai óriás posta és a modanai előretörése. A sikeres tenyészt® munkára utal Szijjártó Péter (Szarvas) és Litauszki György (Szarvas) vo- lierben kiállított fiatal galamb- „falkája”, a máltai, illetve római fajtából. Jó benyomást keltettek most is Opauszki György (Kondoros) karrier és Veles- György (Szarvas) német és kínai sirályai, valamint Kiss ifr- nos (Szarvas) magyar csibéi. Külön is ki kell emelni a fajtagyőztesek közül a következő tenyésztők galambjait; a kingek közül Oláh Ferenc (Gyula) kék szalagos tojóját és hímjét, Varga Péter (Kunszentmárion) fekete hímjét és Hoffman Ferenc (Gyula) fehér tojóját. A stfasz- szerok közül kiemelkedett Ko- hut Pál (Szarvas) fekete hímje, valamint Tisljar György (Csesr- keszőlő) sima. kék tojója és Gulyás Antal (Gyula) sima kék hímje. Fejlődésről tanúskodik a német díszposták közül Veles György (Szarvas) kovácsolt hímje és Farkas Zsigmond (Mezőtúr) kék szalagos tojója, a te- xánok közül pedig Feifrik János (Szarvas) ezüst hímje. Ezek voltak a fajtákból bemutatott kiemelkedő példányok, ezek dicsérik tulajdonosaik tenyésztő munkáját. A kiállítás nagy látogatottsága mellett szép szakmai sikerrel zárult Új könyv! Dr. Jávor István: Kis nematolőgiája a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg 10 mrntmza aSHS. JANUÁR 21. Oj károsító csoport jelentke-1 zik termesztett növényeinken: a fonálféreg. Az „új” fogalom itt nem azt jelenti, hogy eddig nem tudtunk róluk, még kevésbé, hogy eddig hem voltak, csupán annyit, hogy kártételük most kezd jelentőssé válni. Ezt bizonyítja. hogy hazánkban is észleltek már egyes növénykultúrákban 20—50%-os fonálféregkárt. Külföldi tudósításokból pedig tudunk 70—100%-os kár- í sói is. A fonálférgek előtérbe 1 kerülésének egyik oka a monokultúrás gazdálkodás terjedése, az egyéb károsítók hatásos visz- szaszorítása a fonálférgek „kímélése” mellett, és a legveszélyesebb: elsősorban a szaporítóanyag-importtal új fonálféreg- fajok behurcolása. Dr. Jávor István könyvében azt az ismeretanyagot foglalja össze, melyet a gyakorló mezőgazdáknak, a növényvédelemDen dolgozóknak a fonálférgekről tudniuk keil.
