Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-17 / 14. szám
Aláírták az Angola függetlenségéről szóló megállapodást Alvorban szerdán este a portugál kormány és a három angolai felszabadítás! mozgalom képviselői ünnepélyes aktus keretében aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Angola 1975 novemberében független állam lesz és ennek kimondásáig az aláírók biztosítják az átmenetet. A televízió egyenes adásiban közvetítette, amint Portugália részéről Francisco da Costa Gomes elnök, a felszabaidítási szervezet nevében pedig Agostinho Neto (MPLA), Roberto Holden (FNLA) és dr. Jonas Safimbi (UNITA) az egyezményt aláírta. Ennek érteimében Angolát az átmeneti időben egy 12 tagú kormány vezeti, amelynek élén a négy alá- fél képviselői állnak. A kormány e hónap végén lép tisztségébe. A választásokat ez év októberének végén tartják, ezeken viszont csakis a három fel- szaibadítéisi szervezet jelöltjei indulhatnak. (Reuter) Újabb izraeli támadás Libanon ellen Példátlan törvény A Centropress csütörtök esti kommentárja eltartókon hajnalban. Izraeli | raha/megységek ismét behatoltak I Dél- Liba nonba és megkísérelték eljutni Kfar Chouba körzetébe. Szemtanúk szerint ezúttal páncélos és motorizált egységeikről volt szó. Előrenyomulásukat tüzérség fedezte, amely állandóan lőtte a falu környékét. Hírügynökségi jelentések szerint a Palesztinái Ellenállási Mozgalom csapatainak azonban mintegy másfél, órás harc után sikerült visszaverniük az ellenséget. Valamivel később izraeli naszádok behatoltak Libanon területi vizeire és lőtték Rasidija palesztin menekülttábor környékét A libanoni kormány szerda esti rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy kérni fogja az Arab Liga Védelmi Tanácsának ösz- szehívását. Mint a kormány tájékoztatási minisztere közölte, a kabinetülésein meghallgatták Takla külügyminiszter jelentését a déli határkörzetekben az izraeli támadások következtében kialakult helyzetről és úgy határoztak, hogy a libanoni kormány kötelessége tájékoztatni az Arab Liga tagországainak külügy- ás hadügyminisztereiből álló Védelmi Tanácsot, s ezzel a tagországokat, hogy azok kiállhassanak Libanon és a közös arab ügy védelmében. (ADN) Jelentés a Szaljut- 4-ről Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko szovjet űrhajósok csütörtökön, magyar idő szerint reggel hét órakor, befejezték az ötödik munkanapjukat a világűrben, ég pihenni tértek. Az ötödik nap munkaprogramja is intenzív munkát írt elő számukra. Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko szerdán este és éjjel, valamint csütörtökön reggel, az ötödik munkanapra kijelölt program keretében elvégezte e műszaki tudományos kísérletek újabb sorozatát Megkezdték a naptevékenység aktív folyamatai és a föld ionoszférája fizikai természetének kutatását és tanulmányozását az elektromágneses kisugárzás földi műszer számára elérhetetlen spektrumában. Az ötödik napra az űrhajósok teljesen megszokták a súlytalanság állapotát. A kozmonauták egészségét ellenőrző űrorvosok ugyancsak egésznapos ügyeletet tartanak a földi központiban. Az ő feladatuk egyebek között az űrhajósok fizikai megterhelésének adagolása és ellenőrzése is, hogy megőrizhessék jó állóképességüket. Az űrhajósok ennek érdekében különböző gyakorlatokat végeznek az űrállomáson felszerelt futószalagon és ke- rékpárpadon, vagy egy különleges, erre a célra készített űrruhába bújnak, és így is megterhelés alá helyezhetik magukat. Edzésük egyúttal orvosi kísérletnek is számít, hisz az orvosok ilyenkor szereznek adatokat a világűrben fizikai munkát végző emberi szervezet véredényrendszerének működéséről. (MTI) Szoviel—ispán tárgyalások Moszkvában csütörtökön Mi- jazava Kiicsi japan külügyminiszter és szovjet kollégája, Andrej Gromiko baráti légkörben megvitattak a két ország közötti kapcsolatok továbbá fejlesztésének kérdéseit. A két politikus, aki tegnap kezdte meg tárgyalásait, véleménycserét folytatott egymással közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákról. (TASZSZ) Ma, január 17-én harminc esztendeje annak, hogy a Szovjetunió Vörös Hadserege és a lengyel csapatok — szétzúzván a hitleristák hadigépezetét — felszabadították Varsót a sokéves náci megszállás alól. A katonai és politikai helyzet 1945. január derekára érett meg annyira, hogy Varsó felszabadítása lehetségessé vált. Január 12-én a Vörös Hadsereg 1200 km hosszú arcvonalon hatalmas erejű támadásba kezdett. Már az első napon 15—20 km mélységben fölszaggatta a nácik védekezésre 'berendezkedett frontszakaszát, ily módon harmadnapra már 100—150 km mélységben nyomulhatott előre. Ennek az előnyomulásnak eredményeként szabadultak föl a nagy lengyel ipari központok, mint például Radom. Kielce, Radomsko és Czestochowa. A Vörös Hadsereg január 16- án közvetlenül Varsó előtt állott Az 1. Lengyel Hadsereg — együttműködvén a Szovjetunió Vőrög Hadseregével — e január 17-ére virradó hajnalon Az amerikai kongresszusnak azok a csoportjai, amelyek a szovjet—amerikai kapcsolatok sokoldalú fejlődése ellen oly makacs harcot vívnak, s ezzel voltaképpen a békés egymás mellett élés egész politikáját rohamozzák — méltó választ kaptak. Kissinger amerikai külügyminiszter kénytelen volt 'bejelenteni: a szovjet kormány közölte az Egyesült Államokkal, hogy nem tűrheti el a kereskedelmi kapcsolatok olyan alapon történő szervezését, ami beavatkozás a Szovjetunió bel- ügyeibe, sérti szuverenitását és kísérlet a többszörösen csőd fitt mondott „diktátum-politikához” való visszatéréshez. Ilyen alapon nem lehetséges az Egyesült Államokkal 1972-ben kötött kereskedelmi egyezmény életbe léptetése. A Szovjetunió ilyen állásfoglalására természetszerűen számítani lehetett. Mindenekelőtt azért, mert a szovjet állam elvi politikát folytat. A szovjet— amerikai kapcsolatok sokoldalú fejlődése éppen ezeknek az elveknek az alapján történt. Hiszen 1972 tavaszán olyan dokumentum született a szovjet— amerikai kapcsolatok alapelveiről, amely világossá tette, hogy minden területen a kölcsönös előnyök, a belügyekbe való be nem avatkozás és a szuverenitás elvének teljes tiszteletben tartása határozza majd meg a két ország viszonyát. Az amerikai törvényhozás egyes csoportjai, amelyeknek nem volt elég erejük a történelmi folyamat egészének megtorpedózására — minden energiájukkal a szovjet—amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének megbénítására törtek. Nem kevesebb, mint húsz hónapig gátolták és akadályozták a kereskedelmi szerződés létrejöttét, holott annak alapelveiben s két ország vezetői már legfelsőbb szinten megállapodtak. Végül e koncentrált támadás eredményeképpen olyan eltorzított törvény született, amely jóformán példa nélkül áll a nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok történetében. A legnagyobb kedvezmény elvének hozzakaocsolása a Szovjetunió belső állami létét érintő rendelkezésekhez, az a példátlan feltétel, hogy másfél esztendő múlva „felül kell vizsgálni” az egész kereskedelmi átkelt a Visztulán és megkezdte bevonulását Varsóba. Ezzel egy időben dél-nyugatról és észak-nyugatról a szovjet egységek vonultak be a lengyel fővárosba. Aznap estére Varsó felszabadult. A felszalbadítókat iszonyatos kép fogadta: a visz- szavonuló, menekülő nácik fölgyújtottak ég fölrobbantottak mindent, ami még épnek, vagy felhasználhatónak látszott. A szovjet kormány azonnali és hathatós segítséget nyújtott a lengyel főváros még életben maradt lakosainak; 600 ezer tonna lisztet, rengeteg gyógyszert és kötszert küldött a sokat szenvedett városba. Rövidesen megérkeztek Varsóba a szovjet mérnökök, hogy kidolgozzák Varsó újjáépítésének távlati tervét. Varsó felszabadításával nemcsak a lengyel nép előtt nyílt meg az újjászületés korszaka, hanem Igen fontos katonai jelentősége is volt: megnyílt az út Berlin felé, hogy a szovjet hadsereg végső csapást mérjen a még makacsul védekező nácikra. törvényt a Szovjetuniótól igényelt - lépések teljesítésének | vagy elmaradásának fényében , — brutális és megengedhetetlen támadást jelentett a békés egymás mellett élés egész gondolata ellen. Nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatokat ilyen alapon nem lehet fenntartani, s a Szovjetunió ezt jó előre az Egyesült Államok tudomására hozta. Gromiko külügyminiszter már októberben levelet intézett Kissingerhez ebben a szellemben. Ezt a levelet decemberben, még a törvény megszavazása előtt nyilvánosságra hozták, s csaknem egyidejűleg a TASZSZ nyilatkozata félreérthetetlenül figyelmeztetett arra, hogy a törvény elfogadása „nyíltan ellentmondana a félek határozott kötelezettségvállalásának”. Senki sem számíthatott arra, hogy a Szovjetunió eltűri a nemzetközi kapcsolatok elemi normáinak ilyen , durva megsértését, a bélügyeibe való leplezetlen beavatkozást. Az előzmények és figyelmeztetések világossá teszik, hogy itt kezdettől fogva az Amerikai Egyesült Államok politikai életében dúló belső harc tükröződéséről van szó. Az utóbbi években a Szovjetunió és a szocialista világ gazdasági, politikai és stratégiai erősödése a nemzetközi erőviszonyok egész komplexumában rendkívül komoly változásokat eredményezett. Ezek a változások kényszerítették cselekvésire az Egyesült Államok realista politikai köreit Voltaképpen ez a folyamat hozta létre a kapcsolatok enyhülésének azt a rendszerét, amely a sorozatos és eredményes szovjet—amerikai csúcstalálkozókban, a tömegpusztító fegyverek és rakéták számának korlátozása terén elért eredményekben, s gazdasági, tudományos és technológiai kapcsolatok sokoldalú fejlődésében mutatkozott meg. Miután a változást létrehozó okok történelmileg tartósak és továbbra is fennállnak — a kapcsolatok egészének fejlődése megállíthatatlan és tovább halad. A nemzetközi enyhülést ellenző kongresszusi csoportok „kereskedelmi torpedójára” adott higgadt és egyértelmű szovjet válasz hozzájárul ahhoz, hogy ezt világossá tegye az amerikai közvélemény és minden józanul gondolkodó amerikai politikus előtt. A szilárd elvi alapon tett szovjet lépésnek ez-a jótékony hatása már jóformán órák alatt megmutatkozott, mégpedig az amerikai politika legmagasabb szintjén. Az „Ünió helyzetéről” mondott beszédében Ford elnök rendkívül éles szavakat használva azt mondotta, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország „meg- zsarolásával próbálkozó kongresszusi csoportokra” bumerángként ütöttek vissza a kereskedelmi kapcsolatoknoz fűzött diszkriminációs kikötések. Máshelyütt arról beszélt, hogy az elnök cselekvési szabadságával és a tárgyalások vezetésével „nemigen fér össze’’ az ilyen korlátozások rendszere. Az Egyesült Államok elnökének ezekből a megjegyzéseiből kiderül, hogy a reálpoiitikai alapon gondolkodó amerikai vezetők számára belső gondokat, nehézségeket okoz az enyhülés ellenfeleinek akciója. Ezeket a nehézségeket természetszerűen az Egyesült Államok politikai vezetésének kell megoldania. A megoldás lehetősége és bázisa | adva van: hiszen a kapcsolatok széles frontján, számos politikai és stratégiai kérdésben tovább folytatódik az enyhülésnek az az irányzata, amelyet a nemzetközi erőviszonyok tesznek visszafordíthatatlanná. Külkereskedelmi cserearány Két ország közötti külkereskedelemben gazdát cseléit áruk árainak viszonya egymáshoz, jelenti a külkereskedelmi cserearányt. A cserearány vizsgálata azért fontos, mert ebből lehet megállapítani, hogy egy adott időszakban a külkereskedelem előnyös vagy hátrányos feltételek között megy-e végbe. A cserearányok alakulására mindenekelőtt a külkereskedelmi forgalomba kerülő áruk termelési költségei hatnak. A cserearányokra nagy befolyást gyakorsadnak a piaci árak — spekulációs törekvésekkel is befolyásolt — alakulása es az, hogy egy adott ország export- es imporiössszetétele milyen. A jelenleg a világpiacon végbement áremelkedések például különbözőképpen érintették importunkat ás exportunkat. Azoknak a cikkeknek az ára, amelyeket a tőkés országokból importálunk lényegesen nagyobb mértékben — átlagosan 40 százalékkal — emelkedett, mint azoké, amelyeket exportálunk. Ezek ára csak 25 százalékkal nőtt. A cserearányok tehát a mi szemszögünkből nézve romlottak: Ez érzékeny veszteséget okozott: népgazdasagunknak, mert a bekövetkezett változások miatt egységnyi magyar áruért kevesebb külföldi áruit kaphatunk cserébe. E számunkra hátrányos helyzetből kettős feladat teljesítésével igyekszünk kijutni. Egyrészt növelni akarjuk azoknak a termékeknek az exportját, amelyeket alacsony előállítási költség mellett a legkedvezőbb áron értékesíthetünk, másrészt mérsékelni kívánjuk azoknak a termékeknek, (pl. cukor, papír, vegyipari alapanyagok stt>.) a behozatalát, amelyeknek világpiaci ára már-már csillagászati magasságokba emelkedett. A cserearány tartós javulását csak a világgazdaságban végbemenő változásokkal hosszabb távon is számoló központi és vállalati gazdálkodással, a tervszerűség és a rugalmasság növelésével érhetjük eL Importhányad A magyar népgazdaság egyik jellemzője, hogy fejlődésében nagy szerepe" van az importnak, tehát az anyagok, félkész termékeik, termelőberendezések, fogyasztási cikkek külföldről történő behozatalának. Ennek általános mutatója az, hogy a bruttó nemzeti jövedelem minden egyszázaléknyi gyarapítása az import közel kétszázalékos növelésével jár együtt Az importhányad annak a számszerű, százalékban megadott kimutatása, hogy egy bizonyos gazdasiági tevékenységhez, egy- egy ágazat vagy vállalat termeléséhez, egy-egy termék előállításához milyen arányban szükséges igénybe venni import- bű csármazó anyagot félkész talmikét etM Az alábbi számok adnak erre példát: Az 1970-es években a szocialista exportra kerülő termékeknél 23 százalék, a nem szocialista exportnál 22 százalék, a beruházásokra felhasznált áruknál 25 százalék volt az importhányad. Megállapítható, hogy az importhányad az utóbbi 20 évben folyamatosan nőtt, s ennek növekedésével a jövőben is számolnunk kell, mert fejleszteni kívánt ágazataink importigényesek (vegyipar, könnyűipar), életszínvonal politikánk megvalósítása, és a nemzetközi munkamegosztás fejlődése mind több importtal jár, exportgyártmá nyainkkal szemben támasztott minőségi, technikai és választókbeli igények is a behozatal növelését teszik szükségessé. Ny. J. ß'olutaijukj Harminc éve szabadult fel Varsó &. A.
