Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 14. szám

illést tartott a Minisztertanács ML ALKOTÓ ENERGIA NINCS VÁLSÁGBAN A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli; a Minisztertanács eötörtöíkön ülést tartott. Munkásvélemények a kongresszusi irányelvekről Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság január 13—14. között Budapes­ten tartott 12. ülésszakáról. A kormány a beszámolót és a tár­gyalásokból adódó szükséges in­tézkedéseket jóváhagyólag tu­domásul vette. A külügyminiszter beszámolt u Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaságban január 7—9. között tett hivatalos baráti láto­gatásáról. A külügyminiszterek tárgyalásaik során áttekintették a két ország együttműködését, valamint a főbb nemzetközi kér­déseket Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy kapcsolataink eredményesen, sokoldalúan fej­lődnék. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács rendeletet hozott a közúti közlekedés üj szabályairól. Az 1976. január 1- től érvénybe lépő szabályozás érvényesíti a közlekedés foko- aottabb biztonságának követel­Csütörtökön befejeződött a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése; az értekezleten megjelent dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár és dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes. Moharos József, a TOT elnök- helyettese a termelőszövetkeze­tek szakemberen átottságár ól számolt be. 1 Bár korántsem problémák nél­kül, de előreláthatólag az idén is tovább növelhető a ruházati el­látás színvonala. A Könnyűipari Minisztériumban elmondották, hogy hosszú évek gyakorlatának megfelelően a Belkereskedelmi Minisztérium szakmai társfőosz­tályával most is jó előre elké­szítették a közös munkaprogra­mot az 1975. évi ruházati ellá­táshoz szükséges árufedezet biz­tosítására. Egyeztetett munka- módszerek alapján elvégezték a felmérést is, amelynek összege­zése után úgy ítélték meg, hogy fogyasztói áron számolva bel­földi forrásból az idén összesen körülbelül 35 milliárd forint ér­tékű árura lesz szükség, mint­egy 4 százalékkal többre, mint az elmúlt évben. Előreláthatólag a pamut alapú kötött alsóruházati cikkekből mintegy 1,3 millió darabbal többre lesz szükség, mint ameny- nyit a hazai ipar adhat a keres­kedelemnek. A hiányt szocialis­ta, illetve fejlődő országokból tervezett importtal kívánják pó­tolni, ha erre nem nyílik lehe­tőség, elkerülhetetlen lesz a ha­zai termelés növelése, esetleges termék-átcsoportosítások útján is. Az Idén nem lesz hiány az olyan keresett konfekcióipari cikkekből, mint például a far­meröltözékek, ezeket ugyanis 3 MMlMBS 1875. JANUÄR IX menyeit és figyelembe veszi a nemzetközileg elfogadott nor­mákat. A kormány utasította az érdekelt minisztereket, az orszá­gos hatáskörű szervek vezetőit és felkérte a társadalmi szerve­ket, hogy tegyék meg az intéz­kedéseket az új KRESZ-re való zavartalan áttérés biztosítására. Az oktatási miniszter előter­jesztésére a Minisztertanács ki­egészítette a középfokú oktatási intézményekre vonatkozó jog­szabályokat. A kormány megtárgyalta az ifjúsági parlamentek munkájá­nak tapasztalatait. Megállapítot­ta, hogy az ifjúság közéleti te­vékenységét elősegítő új intéz­mények a gyakorlatban bevál­tak, megfelelnek az Ifjúsági Tör­vény szellemének. A Miniszter­tanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és utasította az érdekelt szervek vezetőit, vizsgálják meg a parlamenteken elhangzott javaslatok megvaló­sításának lehetőségeit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A TOT az illetékes tárcáknak azt javasolja, hogy az V. ötéves terv oktatási kereteinek kialakí­tásánál fokozottabban vegyék figyelembe a tsz-ek szakember- és szakmunkásigényeit. Egyes fel­sőfokú képzési ágakban növelni kell a szakosodást, a szakmun­kásképzésnél pedig meg kell vizsgálni a területi igényeket, és ennek megf elelően esetenként át kell csoportosítani a továbbkép­zési központokat. (MTI) már több vállalat gyártja. Ugyancsak a múlt évinél több öltöny készül, s növelik a blé­zerek, zakók gyártását is. Férfi, női és leányka fehérneműből, fiú- és férfiingekből előrelátha­tóan az iparvállalatok ki tudják rniajd elégíteni , a kereskedelem igényeit, ez azonban több más termékhez hasonlóan nagy­mértékben. függ az anyagellá­tástól. Cseesemőruházatből az idén lé­nyegesen kedvezőbb ellátást ígérnek a múlt évinél, de to­vábbi javítását ezután is állan­dóan napirenden tartják. Erre egyébként külön munkaprogram készült, amit időről időre is­mételten közösen tekintenek át a két minisztérium szakemberei, hogy időben megtehessék a szükséges intézkedéseket. Pelen­kából 1975-re a belkereskedelem 6,4 millió darabot kért. Egyet­len termelője, a Győri Textilipa­ri Vállalat, amely az első ne­gyedévre — időarányosan — 1,6 millió darabra már le is szerző­dött. Győrben megkezdték a kí­sérleteket a termelékenyebb, kötött technológiával készülő pelenkák gyártására, ami szin­tén az ellátás javítását célozza. A Könnyűipari Minisztérium­ban intézkedéseket terveznek a kötött csecsemőruházati cikkek termelésének fokozására, és ha­sonlóképp tárgyalásokat kezdtek a konfekcionált csecsemőruhá­zathoz szükséges alapanyag biz­tosításáról is. A minisztérium és az OKISZ közös intézkedésétől váriak a probléma megoldását. (MTI) KŐHALMI JANOS négy éve a Kulich Gyula szocialista bri­gád vezetője a békéscsabai Kner Nyomda mélynyomó üze­mében. — Tizennyolc éves korom óta nyomdász vagyok — mondja a most 35 éves fiatalember. — Érettségi után kéziszedő vol­tam, majd 1964-ben Budapes­ten az Állami ég az Athenaeum Nyomdában kitanultam a mély­nyomó gépmesterséget és ötö­dik éve látom el a vezető gép­mesteri teendőket Bizony nem könnyű feladat. Négy műszak­ban dolgozunk, egészségre ártal­mas körülmények között. Ered­ményeink azonban nem lebe- csülendőek. A legutóbbi értéke­léskor kilenctagú brigádunk el­érte a maximális 100 pontot és a XI. kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére indított mun­kaversenyben a tervünket csak­nem 10 százalékkal túlteljesí­tettük. De ez még nem minden. A kongresszusi irányelveknek nálunk is visszhangja van, vé­leményem szerint most a leg­fontosabb teendő, hogy min­denki a saját munkaterüle én tárja fel a takarékosabb, haté­konyabb termelés lehetőségét. Nálunk az üzemben ez a mun­ka már tavaly elkezdődött, hi­szen a drága import papír he­lyett hazait használtunk fel, ami hozzávetőlegesen másfél millió dollár megtakarítást eredményezett — Milyen lehetőségeik van­nak még? — Persze ez a dolognak csak az egyik oldala. Hiszen az anyagköltség a termelési költ-1 ségnek egy bizonyos százaléka. Amikor az anyagtakaxékosság fontosságáról szólunk, nem fe­ledkezhetünk meg a munkaidő jobb kihasználásáról sem. Az egyes emberek fegyelmezett munkája mellett igen sokat je­lenthet a jobb munkaszervezés, amely elsősorban is biztosítja a drága termelőberendezéseink jcfob kihasználását Példát is mondok. Mint már említettem, az igen költséges külföldi pa­pír helyett sokkal olcsóbb ha­zait használunk. Viszont ennek a minőségével bizony gondok vannak, durvább, tehát a gé­pek termelékenységét csök­kenti. Előfordultak olyan ese­tek, hogy a feltekercselt papír nem volt összeragasztva, ilyen­kor az egész gépsort le kellett állítani. Mondanom sem kell, mennyi termeléskiesést jelen­tett ez számunkra, annál is in­kább, mivel termékeink nagy része exportra készül. — Mit tehet ilyenkor egy szocialista közösség? — Nos, itt látom a brigád­mozgalom erejét. A mélynyomó gépterem kollektívái felvették a kapcsolatot a budafoki pa­pírgyár szocialista brigádjai­val. Tapasztalatcsere-látogatá­son megismertük egymás üze- j mét, munkáját. Azóta javult a papír minősége, nem fordul elő ( „üresjárat”. Én hiszek abban, I hogy az emberek aktivitása, I kezdeményező készsége, alkotó energiája nincs válságban, to­vábbra is kiapadhatatlan, csak élni kell vele. VERESS MIKLÓS 31 éves gépmester, gimnáziumi érett­ségi után lett szakmunkás. 12 éve dolgozik a nyomdában, jó: a pás «v« szaKszervezeti bizamfi, j Befejeződött a Termelőszövetkezetei Országos Tanácsának ülése Több csecsemöholmi készül — Tovább javul a ruházati ellátás ■— Egyetértek azzal, hogy a j szakszervezetek a műhelyek- ' ben, üzemrészekben és az egész vállalatnál szervezzék meg a munkásgyűléseknek, a bizal­miak tanácskozásainak a rend­szerét. Mert szerintem az len­ne jó, ha a munkás saját bő­rén érezné: amit kap, az mind­mind a demokrácia eredménye. A döntések meghozatalában a vállalatvezetőknek mind szé­lesebb körből kell szerezni ta­pasztalatokat és a fizikai dol­gozókat be kell vonni az igaz­gatói tanácsok, a felügyelő bi­zottságok munkájába. Ez na­gyon nehéz, hiszen a „melós” csak ahhoz tud konkrétan hoz­zászólni, amit a saját környe­zetében lát, tapasztal. De van az irányelveknek egy másik pontja, amely feladatként azt határozza meg, hogy az eszmei neveléssel az általános és szak­mai ismeretek bővítésével po­litikailag is rátermetté, közéle­tivé kell tenni a munkást. Ezért pedig a brigádmozgalom teheti a legtöbbet... És többet kéne az elkövetkezendő időben ügyelni arra is, aki több pénzt kap, attól ne fogadjuk el a ke­vesebb munkát. Magyarul; vi­gyázzunk a lúgosokra, neveljük őket, ha kell, fegyelmezzünk, de semmiképpen se tűrjünk a végtelenségig. — Milyen jellegű egyéni gondjaik vannak? — Biztosan az áremelkedé­sekre gondol. Nézze, nem volt népünnepély, amikor megtud­tuk, az bizonyos. Megnyugod­tak az emberek, amikor látták, hogy az élelmiszerek árai vál­tozatlanok maradtak. De hát azt is megértették, hogy jócskán akadnak ennél sokkal nagyobb gazdasági gondjaink «s. Ezeket csak együttes erővel tudjuk megoldani. Mi ilyenformán töprengünk, amikor számolunk. És ilyenkor mérlegre tesszük a sorsunkat is. Azt például, hogy nálunk a szakmunkások átla­gosan 4-5 ezer forintot keres­nek és a legalacsonyabb segéd­munkási kereset pedig 2 ezer forint felett van havonta. Azt is számon tartjuk, évente hány munkatársunk kap lakást. Ta­valy például vállalati segítség­gel én is lakáshoz jutottam. Csupán 17 ezer forintot kellett befizetnem, az én kislányom már nem fog a vizes, egészség­telen szükséglakásra emlékez­ni, ha megnő, mint az édesap­ja. — Ez sem kevés — kapcso­lódik a beszélgetésbe Bagyinka Andrásné —, de talán még fon­tosabb, hogyan alakul gyerme­keink élete. Három gyermekem van, a 16 éves kislányom var­rónőnek tanul, az ikerfiúk most 13 évesek. Tovább szeretnének tanulni, talán mérnökök vagy orvosok lesznek. A férjem kő­műves, az enyémmel együtt 5700 forint jön össze havonta. Soroljam tovább? A lényeg, hogy a munkásember soha nem élt úgy, mint napjainkban. A munkasikerekre, a család egész­ségére pedig megiszunk egy pohár 'bort, még akkor is, ha felemelték az árát. • • e És mit mondanak a keres­kedők? Békéscsabán, a Tanácsköztár­saság úti vas-, edény- és üveg­áru szaküzlet arról nevezetes, hogy a szokásosnál jobban, ud­variasabban ég nagyobb válasz­tékkal fogadja Vevőit. Ebben a boltban ugyanis hagyományai vannak a brigádmozgalomnak. A 12 évvel ezelőtt Adamik György vezetésével megalakult Március 15. Szocialista Brigád a kongresszusi versenyben el­ért eredményei alapján a tava­lyi évben elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet. — Tölbb korosztály dolgozik a boltban teljes összhangban — mondja Gajdos Gyuléné el­adó —, én például 12 éve ál­lok a pult mögött vagy ülök a pénztárban. Sokat kell dolgoz­nunk. Az utóbbi öt evben kö­zel ötszörösére nőtt a forgal­munk, tavaly elérte a 128 mil­lió forintot. — Mit tehet egy bolti bri­gád az irányelvek megvalósítá­sáért? — Sokat. Életszínvonal-poli­tikánk sarkalatos pontja, hogy a lakosságot több, jobb, választé­kosabb áruval látjuk el és gon­doskodunk arról; elegendő, ol­csó fogyasztási cikk álljon ve­vőink rendelkezésére. Az áruk túlnyomó részét önállóan, köz­pontunk nélkül szerezzük 'be. Jó kapcsolatot építettünk ki a különböző nagykereskedelmi és termelővállalatokkal. A Vi- dia Nagykereskedelmi Válla­lattal például szocialista szer­ződést kötöttünk éppen a jobb árueállátás érdekében. OLARI MIHÄLYNE gimná­ziumi érettségivel jött el hat évvel ezelőtt eladónak. Azóta szakmunkás-bizonyítványt szer­zett. Ezeket mondja: — A brigád azon vállalása, azt hiszem, megfelel a kong­resszusi irányelvek szellemé­nek. Ügy döntöttünk, hogy a forgalom emelkedése mellett a a minőségre figyelünk jobban. Ez a mi munkaterületünkön azt jelenti, hogy nem minden­áron több árut akarunk eladni. Célunk a szakszerűbb, figyel­mesebb kiszolgálás. Ez nem könnyű feladat, hiszen állan­dóan zsúfolt a bolt, türelmet­lenek a vevők. De szerencsére a hivatástudat, a szakma sze- retete jellemzi a dolgozókat, még a fiatalokat is. Mindany- nyian tudjuk, amikor a jobb áruellátásért, a kereskedelem kulturáltságának emeléséért küz­dünk, politikai ügyet is szolgá­lunk. ALEKSZA ISTVÁN 21 éves, 1968-ban kapta kézhez a szak­munkás-bizonyítványt. — Minden fejlődik körülöt­tünk; a város, az üzlethálózat. Bátran állíthatom, ilyen Kor­szerű, szép egységgel talán egyetlen megye sem dicseked­het. Szerintem úgy természe­tes, hogy az emberek se ma­radjanak ki ebből a fejlődés^ bői, főleg a fiatalok igyekez­zenek előbbre lépni. Tavaly ősszel én is beiratkoztam a közgazdasági szakközépiskola kereskedelmi tagozatára. So­kan megkérdezik, minek ez nekem. Nem anyagi előnyre vagy más beosztásra számítóit. Ügy érzem, szakmailag és em­berileg egyaránt tölbb leszek á tanulás révén. Seres s&ató«»!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents