Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-17 / 14. szám
MII 5 ÜLÉST fÁRTOTT Á MINISZTERTANÁCS 13. oldal» ELKÖTELEZETT EMBEREK (4. oldal) ALAPOZÁS (4. oldal) ái utazás szalu haszna Néhány éve a pápai járás íölöb községében heteken át tartó és igen szórakoztató téli program volt az, hogy felelevenítették a közösen tett utazások emlékeit. Ügy folyt le egy- egy ilyen esti „műsor”, hogy a sz-utazások valamelyik részvevője — általában fiatal ag- : onómus, pedagógus, szakmunkás — tartott egy kis bevezetőt arról, hogy milyen irodalmi mű játszódik a megismert tá- on vagy országrészben, milyen történelmi események zajlottak e ott, milyen mezőgazdasági vagy ipari termékekről ismert, hogyan ápolják a műemlékeket, milyenek a kapcsolatai 'lazánkhoz. Tudjuk, hogy iparvállalatok, armelőszövetkezetek nyaranta milyen gyakran szerveznek körös utakat a baráti szocialista országokba. Ilyenkor, január táján már rendszerint el is határozták, hogy merre mennek majd a nyáron. Arra már kevesebben gondolnak előre, hogy miképp lehet értelmesen, hasznosain kiaknázni ezeket az utalásokat a közösség művelődésének érdekében. Miről van szó tulajdonkép- oen? Arról talán, hogy a közös kirándulások előkészítői min- ának vegyék a nagy utazási rodák programjait, s azoknak valamiféle „mini-változatát” készítsék el a maguk számára? Elsőként mondanánk nemet az lyesmire, mert olyan időtől é- sekre kényszerítené a részvevőket, amelyhez nincs kedvük. Nemhogy feles’eges, kifejezetten káros és elriasztó lehet egy — a munkában, a mindennapi •életben összeszokott — közösség számára az utazás „művelődési programjának” burokra- •;ikus értelmezése. Amit a páoai járásban meg- •ísináhak utólag — meg lehet osiná-ni előre is. A közös utazásokon igen gyakran részt vesz a falu, nagyközség művelődési intézményének vezetője vagy munkatársa. Az iskolákból néhány pedagógus. A vezető mezőgazdászok szinte kivétel nélkül mindig. Olvasó, művelt szövetkezeti tagok, képzett vezetők, akik alkalmasak arra, hogy előre átgondolván a programokat, valamelyes „enyhe befolyást” gyakoroljanak a részvevők-e. Mit érdemes elolvasni arról az országró1, vidékről, ahová készülnek? Elővenni néhány néprajzi gyűjteményt, útikönyvet. történelmi munkát, képzőművészeti adumét. Céltudatosan felhívni a figyelmet eev-egy televíziós vág'' rádióműsorra, ame'y az illető országról szól. annak szervezőitől származik. Hosszúak a tél végi esték, sor kerülhet esetleg egy-egy kö- í zös beszélgetésre i* a művelődési házban vagy másutt, — afféle előzetes „ki mit tud?”-ra a meglátogatandó országról. Ki- ' váltképpen ma már, amiiior igen kevesen vannak, akik ne jártak volna valamelyik (de inkább több) szomszédos baráti országban. Szervezhetők — ezt egyébként itt-ott már csinálják is — előzetes élménybeszámolók, afféle kedvkeltő előadások. Amelyek, természetesen, nem programokat írnak elő, egyszerűen csak elhangza-1 nak: s kit ez, kit amaz a mo- ' tívum rágad meg belőlük. Nem i szabad kifelejteni az előzetes • tervezésből azt a lehetőséget: sem, hogy a baráti szocialista i országokban igen gyakran társ- í intézmények, testvér-szövetkezetek váx-ják az utazó kollektívákat, s nekik is sok, hasznos ötletük lehet a napok értelmes eltöltésére. Egy-egy levél: mit javasolnak esetleg útbaejteni. mi az, amiért érdekes egy kis kitérőt tenni. A variációk, a felkészülés változatai szinte megszámlálhatatlanok. Tengernyi látni- és tapasztal- nivajót kínálnak a szocialista országokban tett közös utazások. Még akkor is, ha nem „tanulmányi” célból történnek, hanem mint nyaranta legtöbbször: azért, hogy a részvevők pihenjenek, üdüljenek. Az elszóródott napokért azonban kár. Hiszen minden utazásnak vannak olyan napjai, órái, amelyekre utólag visszagondolva, az ember azt mondja: bizony, azokat jobban is el lehetett volna tölteni. Hasznosabban, értelmesebben. Az élmény ugyanis nem ismételhető meg; esetleg évek múlva, esetleg sohasem vetődünk már arra a vidékre, s utána évekig nyugtalanít a gondolat, milyen kár volt nem megnézni ezt vagy azt... Mert minden hasznos ismeret' élménye is az embernek, s ezek nem csekély része az utazások során szerezhető meg. Az előkészületben csak néhány gondolat jusson a kultúrasva- rapítás lehetőségeire. S , utána: mennyi témát, tárgyat a<j majd! Mennyi újra átélni- és mesél rú- valót! Az utazás jő forrása a közösségi művelődésnek — s „külön ráfordítás” nélkül olyan sze’lemi haszonnal tetézhető meg egy-egy út, amilyennek a megszerzésére ritkán kínálkozik mód. Érdemes erre is gondolni, amikor a nyári terveket készítjük. Gssiei# a vetőmiÉényeM A Vetőmag Vállalat Dél-ma-1 gyarországi Központjában, f Orosházán január első felében megtették a szükséges intézkedéseket az 1975. évi tavaszi vetőmagforgalmazás előkészítésére. Valamennyi terme1 őszövet- keze nek levelet küldtek, melyben a vetőmagkészletekről, a rendelhető fajtákból adnak tájékoztatót. Az üzemeket arra kérték hogy január 20-ig kü'd- jék vissza Orosházára a vető- IWí'rei dőlést. . közölték a tenmelőüaamefkkel azt is, hogy a szerződött területek vetőmagszükségletét nem kell megrendelni, mivel azokat a szerződések alapján anyamaggal, vetőmaggal ellátják. A közös és a háztáji gazdaságok zöldség-, fajtaborsó-vetó- mag-igényeit az orosházi területi központban működő vetőmag- min'abolt útján elégítik ki, A hibridkukorica-vetőmag ellátás szervezésére a takarmánynövények vetőmagigényének kielégítése után intézkednek. Országos vasúti menetrend-értekezlet Gyulán KISZ mb-filés Békéscsabán Ma délelőtt 9 órakor ül össze Békéscsabán a KISZ megyei bizottsága. Az évenként két alkalommal ülésező testület napirendjén ezúttal a megyei kongresszusi akcióprogram megtárgyalása és a politikai képzéssel kapcsolatos központi határozatok végrehajtása szerepaL Jövő héten hétfőtől kezdve Gyulán tartja országos menetrend-értekezletét a MÁV Vezérigazgatóság. A hét napon át tartó tanácskozáson az igazgatóságok menetrend-szerkesztéssel foglalkozó szakemberei vesznek részt 35-ös létszámmal. Napirendjükön a személyszállítás idei és jövő évi menetrendjének összeállítása szerepei Ezt az alkalmat használják fel arra, hogy előterjesszék a gyulai vasutasok, a tanács művelődési és idegenforgalmi bizottságának azt a javaslatát, illetve kérelmét, hogy a jól bevált gyulai gyorsvonatot, a tájvonatok példájára, nevezzék el Erkel Ferencről, a város halhatatlan szülöttérői A békéscsabai Városi Tanács V. B. üléséről jelentjük Tegnap, január 16-án Araczki János elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület megvitatta Gajdács Pál mű- velödésüqyi osztályvezető írásos jelentését a szlovák nvelvokta- tás személyi és tárgyi feltételeiről. A szlovák nyelvoktatás helyzetét utoljára 1972 áprilisában tárgyalta a végrehajtó bizottság. Akkor öt óvodában 176 gyermek ismerkedett ezzel a nyelvvel. Az 1974—75-ös tanévben nyolc óvoda tíz csoportjában 239-en kezdték el a szlovák nvelv tanul ónét. Két évvel ezelőtt ót általános iskolában, 34 csoportban 547 gyermek tanulta a szlovák nyelvet, míg je’enleg a hét iskola 64 csoportjában 1433 a tanulók száma. Ezekben az osztályokban heti 2—3 órában folyik az oktatás. Condot okoz viszont. hogy kevés a kézikönyv, a mesmkönyv. a szemléltető kén. a felső tagozatban peéig több hanglemezre leérne szükség. A szlovák tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium 1—3.. illetve I—IV. osztályaiban 2??-an tanulnak. Az általános iskola )BraaaGaaa®ciac]aooQsoasBi9QQfaQBa0<BQQaae0aaoaaee,< felső tagozatában és a középiskolában szlovák nyelven tanítják az anyanyélv és irodalom mellett á történelmet és földrajzot is. Megállapították, a továbbiakban nagy gondot kell fordítani az oktató-nevelő munka színvonalának emelésére. Második napirendi pontként dr. Szántai János, a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat igazgatója által írásban beterjesztett, a vállalat 1974. évi tevékenységéről szóló beszámolót vitatták meg, a városi tanács műszaki osztályának kiegészítő jelentésével együtt. Megállapította <a végrehajtó bizottság: annak ellenére, hogy a vállalat termelési értéke 1973- hoz képest 16,9, az egy főre eső termelési érték 9,8 százalékkal nőtt. igen sok a megoldásra váró feladat. Hiszen a 48 millió 885 ezer forint árbevételből az útépítés részesedése több mint 30 millió forint. Ugyanakkor e tevékenység sem mennyiségben, sem minőségben nem kielégítő. Az üzemág a vállalati munkaerőket nagymértékben igénybe veszi. Így a kommunális szolgáltatás és a termesztési tevékenység háttérbe szorul. A vállalat munkájában a közelmúltban tapasztalt hiányosságok, mint a lakosságot közvetlenül érintő köztisztasági tevékenység megszervezése, lebonyolítása, összefüggésben van a vállalatvezetés hiányosságaival. 1971- től napjainkig a beruházások ötletszerűen valósulnak meg. Sem középtávú, sem távlati fejlesztési terv nem készült a vállalatnál. Két évvel ezelőtt például luxuskivitelű lakókocsikat vásároltak. Tavaly a Rapid-seprőgépet műszaki jellemző ismerete nélkül vették meg és elmulasztották a pótalkatrészek beszerzését is. Nem beszélve arról, hogy gépkezelő hiányában közel két hónapig nem üzemelt.. A testület a jelentéit kiegészítésekkel, javaslatokkal elfogadta és javasolta a műszaki osztály vezetőjének, hogy vizsgálja meg az útépítő üzem költségvetési építőipari üzemhez való csatolásának, vagy önálló költségvetési útfenntartó üzem Irént való működésének lehetőségeit. Végül személyi ü ívekben döntött a végrehajtó bizottság. s—r 0QQB0SiaiBE)fflafflG)OO GBO OO0QO0QQQQOBQDBOGOQ0G03 Megélénkült a munka a szántóföldeken A közös gazdaságok a tavaszias időt kihasználják a szántóföldi munkák meggyorsítására. Megélénkült a határ, s mind több gép dolgozik a földeken. Képünkön a békéscsabai Szabadság Tsz búzatábládén korbami'lüal fejtrágyázzák az őszi vetést. He gedűs Zoltán gépével naponta körülbelül 60 hektárom szórja ki a hatóanyagot Sbeamémy)
