Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

TF-JEGYZET Szombatról, SaokásunMcal ellentétben ir­attal két nap egy-egy «kiemel­kedő műsorára emlékeztetjük az olvasót. Szombaton az „Örök­séig* című néprajzi sorozat má­sodik folytatását vártuk a kez­det után felcsigázott érdeklődés­sel, és nem csalódtunk. Kz a második film — B. Farkas Ta­más rendező munkája — ha le­het, még jobb volt, mint a so­rozatot indító. Amaz a paraszt- bátorok világába vezette el a nézőt, ez a mostani pedig a „földből lett hazakba”, ahol ott­hont, meleg fészkét talált évszá­zadok embere a magyar pusztán vagy erdők mélyén húzódó kis településeken. Okosabb lett vol­na ezzel kezdeni a sorozatot is, hiszen előbb a házak épülnék fel, aztán készülnék a bútorok, ha a sorrend nem is mindig ugyanez, a szükség azonban így formázza. Szép tanulságos film volt. El­vezetett bennünket a félig a föld ala épült, nyomorúságos „pince-házakba”, a már többet érő „ágas-fás” házakba, a „sár­falas” házakba, ahol külső ke­mence adta a meleget a bent­lakóknak, és szabadkéményes 0 konyhán főtt az étel; a már „modernebb" vályogtéglából, majd rendes téglából épült há­zakba, melyek nemegyszer nagy művészeti stílusok jegyeit is magukon viselték. Aztán elhang­zott egy mondat a kxsérőszö­vasárnapról vegben, mely valóságos és jó utvezetó a népi építkezések vi­lágában: „A formákat a célsze­rűség hozta létre, a szép az volt, ami hasznos Gyönyörű, másfél-két évszáza­dos, festett-faragott mesterge­rendák látványa ejtette még ámulatba a népi művészet ked­velőit, aztán a film intenzíven sugallt egy felismerést: az utol­só óra utolsó perceit éljük ah­hoz, hogy megmentsük „földből lett házainkat”, ha egyáltalán vannak még ilyenek. Körül kel­lene nézni mindenütt, népi em­lékeink óvása a jelén közmű­velődésének nem huszadrangú feladata! Régi mondás, és na­gyon igaz, hogy „ahol a múlt emlékeit megőrzik, ott törődnek igazán a .jövővel is”. Van község, város Békésben, ahol nem így lenne? Vasárnapról a „Hazánk, Ma­gyarország” címmel induló do- kumentumfilm-sorozat emelke­dik messze az átlag fölé. Jubi­leumi évünk egyik nagy vállal­kozásának tűnik Somló Tamás rendező-operatőr felfedező útra indulása, hogy filmre rögzítse, honnan hová jutottunk harminc esztendő alatt? Jövő vasárap máris hozzánk érkezik a soro­zat, második filmjének címe lesz: „Volt egyszer egy Vihar­sarok .. * Ne felejtsük el be­kapcsolni a készüléket S. E. Úttörővezetők Csillebércen Egyhónapos úttörő vezetőkép­ző tanfolyam nyílt meg hétfőn a csillebérci úttörőtáborban. A résztvevők megismerik a párt- h atärozÄ>kból, oktatási és If­júsági 'Krvenyböl adódó felada­tokat, sS üttörőév programját, s legfőképpen a szervezés, ve­zetés gyakorlatát, önállóan el­és körülnézett. Vakító fehér inge megfeszült domború mellén. ■— MelyikŐtök köztünk az űr? Van itt olyan, aki még nem fogott vasvillanyelet?. Moraj lőtt az egész terem, egy szót sem lehetett érteni. — Na, ugye! Az úr pedig még ostórnyelet se igen fo­gott. Mi meg elhajtunk a malomba is, elvisszük meg­örülteim a kény érnek való t. A legközelebb állónak a vállára tette a kezét, nem akar ő kérkedhi, de tudja mindenki, aki közülük való, nincs rászorulva, hogy ő fog­jon be a kocsiba, de a pa­rasztvér nem hagyja nyug­ton, úgy érzi jól magát, ha hasznot hajt. Részvényese a malomnak, mégis maga viszi oda az őrölni valót, szereti magába szívni a friss liszt il­latát. Mindig arra gondol olyankor, hogy mivé válik a paraszti verejték. Bizony eb­ből lesz a kenyér, amiért reszket az égési: világ. Neki elhiheti mindenki. — Ügy igaz! — Benne van a földben apánk, nagyapánk verejtéke! A kommunista párt szék­házának társalgója, irodája, minden zuga szintén tömve volt ezekben a napokban. Ügy csillogtak a szemek, mint az előbúvó napsugárban a víz tükre. Sokat volt ott Veíga áStván is, sokszor szó» készítik például egy névadó ün­nepség, tábortűzi műsor, ország­járás, csapattáborozás forgató- könyvét, részt vesznek őrsi por­tyákon, akadályversenyeken, já­tékokon, hogy az ismeretek mel­lett élményt is szerezzenek. (MTI) lította a kötelessége. Á veze­tőség úgy döntött, hogy ve­gyen részt a pártközi tár­gyalásokon. Megsokasodott erőt érzett magában, mintha az egész világ kitárulkozott volna előtte, melyet csak ma­gához kell ölelnie és szépsé­geit elszórnia a nyomorultak közt. NAmikor a földigénylő bizottság összeállításiról tár­gyaltak, az elevenedett meg előtte, hogy majd a bizottsági tagok csak mondják, neked ennyi jár, neked meg annyi és megszépül a nincstelenek élete. Attól meg össze­vissza kavarogtak gondolatai, amit a földigénylés negyedik napján látott-hallott. Ahol négy-öt gyerek volt egy csa­ládban, kevesellték, amit kap­tak. Alig győzte az ilyeneket csitítani, hogy többet nem oszthatnak, mint amennyi, van. Azok meg villámló sze­müket az arcába fúrták. — Ki akartok semmizni bennünket, mint a régi urak? — Azért ültetek ide, hogy megszedjétek magatokat? — Ügy látszik, nehéz igaz­ságot ■ tenni — ejtette úgy a szavakat Varga István, mint amikor a hajnali derengés­ben az ember meglát vala­mit, de az még csak sejteti körvonalait, ezért közelebb kell hozzá menni, hogy kita­pinthassa kilétét, mibenlé- tét­(FolytatJvkJ Mindnyájan érdekeltek vagyunk a szocialista nemzeti egységben Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a HNF OT elnökének vezetésé­vel hétfőn a Parlament vadász­termében ülést tartott a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa. Az értekezleten — amelyen részt vett Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP „ Politikai Bizottságának tagjai — a párt XI. kongresszusának | irányelveit elemezték, s mégha- : tározták azokat a feladatokat, ■ amelyek a népfront-mozgalom- 5 ra várnak a IV. ötéves terv S megvalósításában. Sarlós István, az országos ta- > nács főtitkára vitaindító elő- £ adásában egyebek között rá- g mutatott: a közügyek iránt ér- ■ deklödő állampolgárok nagy fi- 5 gyelemmel tanulmányozzák az £ MSZMP nyilvánosságra hozott ! kongresszusi irányelveit. A köz- » vélemény egyetértéssel nyug- ! tázta a Központi Bizottság meg- £ fogalmazását: a párt politikája f kiállta a gyakorlat próbáját, cse- ■ lekvő támogatásra talált a mun- : kásosztályban, a termelőszövet- £ kezeti parasztságban, az értei- £ miségben, az egész népben. Sarlós István a továbbiakban | a Hazafias Népfront teendőiről £ szólt, s a feladatok között emlí- jj tette: a szocialista nemzeti egy- ! ség arra is kötelez, hogy az £ együtt dolgozó, együtt élő, á : különböző adottságok miatt más ; és más érdeklődésű, érdekellsé- j gű emberek gondjaival, sorsuk- £ kai is foglalkozzunk. Az egységben — amelynek fő £ bázisa természetesen a munkás- S osztály vezette munkás-paraszt £ szövetség -T- mindenki érdekelt. • A Hazafias Népfrontnak arra ' kell törekednie, hogy a szövet- ! ségi politika helyes értelmezése £ révén elősegítse az osztályok és j a rétegek harmonikus együtt- £ működésének fejlődését A vitában sok észrevétel és j javaslat hangzott el az irány- £ elveknek úgyszólván minden fe- £ jezetéved kapcsolatban. A véleménycsere tanulságait £ Sarlós István foglalta össze. A | Hazafias Népfront Országos Ta- £ nécsa állásfoglalásában leszö- ! gezte: egyetért a párt irányéi- £ veivel, a bennük meghatározott \ bel- és külpolitikai, szociális és I kulturális célokkal, feladatok- £ kai, s a vita során elhangzott £ észrevételeket, javaslatokat el- 5 juttatja, a Magyar Szocialista [ Munkáspárt Központi Qizottsá- ■ gahoz. Az országos tanács hétfői ölé- £ sén megvitatta és elfogadta azo- £ kát a feladatokat, amelyek a ! népfront-mozgalomra várnak a * IV. ötéves terv megval'isításá- ban. A dokumentum hangsú­lyozza: szocialista építésünk eredményeinek megszilárdítása, újabb sikerek elérése mindnyá­junkat arra kötelez, hogy meg­valósítsuk 1975, évi tervünket. Kitér arra, hogy ehhez fegyel­mezettebb munkára, a népgaz­dasági érdekek szigorú érvénye­sítésére, takarékosságra, a terv gazdasági céljainak szervezett, széles körű társadalmi támoga­tására van szükség. Az országos tanács a népfront-mozgalom egyik legfontosabb feladatának tartja a tervgazdálkodás társa­dalmi támogatását. Javasolja, hogy a népfront-bizottságok for­dítsanak megkülönböztetett fi­gyelmet az idei népgazdasági, illetve helyi tervek megvitatá­sára, határozzák meg a mozga­lom legfőbb területi, illetve he­lyi gazdaságpolitikai feladatait. A most folyó téli politikai \ tanfolyamok témái közé illesz- 5 szék be az időszerű gazdasági j kérdések elemzését, s a szak- ■ szervezetekkel, a KISE-szel : együttműködve támogassák, fej- [ lesszék tovább a XI. pártkong- ! resszus tiszteletére, hazánk fel- * szabadulásának 30 évforduló- S jéra kibontakozott szocialista : munkaversenyt. Teremtsenek | kedvező és hatásos társadalmi j bázist a takarékossági törekvé- í Műt megvalósítására, határozat- £ tan bíráljak' a közösségi vagyon- i nal könnyelműen bánó pazarló-! kát, népszerűsítsék a gazdasági erőinket gyarapító takarékos gazdálkodási módszereket. Az or­szágos tanács véleménye szerint' társadalmi munka szervezésével is célszerű növelni a helyi ta­IB»SBBBBBBS**»BBBB6SBBB»eSBBSBSSS»BSB®lII«»«B««l nácsófc lakőhelyfej lesztési be­ruházásait — ez a tevékenység mindenekelőtt a gyermekintéz- ihények, a szociális, művelődési, ellátási létesítmények fejleszté­sére irányuljon. Az országos tanács ülése Kál­lai Gyula zárszavával ért végek *B*SSH*BB*B««SaaaHSSSBSHSaB9SBflBaaB!*B*^*ff>.*» Sikeres véradónap Békéscsabán Az új eszten­dő véradónap- jainak sorát igen szép ered­ménnyel nyitot­ta meg a kö­zelmúltban két békéscsabai vállalat. A MÁV Észa­ki Járműjavító Vállalat vezetői és Vöröskereszt alapszervezete január S-ra vér- adónapot hir­detett meg. Lel­kes szervező- munkájuk nyo­mán a vállalat létszámához ké­pest elismerésre méltó ered­mény született. 37 véradó 12 liter életmentő vér leadásával jáirult hozzá be- Megtörtént.« teg embertársaink gyógyításá­hoz, életének megmentéséhez, A siker kovácsai a vállalat gazda­sági, valamint a part- és szak­szervezet vezetőségi tagjai, akik a véradónap sikere érdekében nyújtottak jelentős segítséget. Elismerés illeti Kiss Rudolf Vö­röskereszt alapszervi titkárt, aki szervező munkával nagyban hozzájárult a szép eredmények­hez. Az EM Békés megyei Építő­ipari Vállalat dolgozói ismét di­cséretesen vizsigáztak emberség­ből. Sok éves tapasz­talat, hogy a vállalat vezetői és dolgozói egy ember­ként segítik az életért küzdő or­vosok, a kórház, a véradó állo­más munkáját. Ez történt nap­jainkban is. Korek Ferenc igazgató, Andó György és Bencsik Mihály köz­reműködésével a vállalat életé­ben egyedülálló, szép eredmény született a január 8-án megren­dezett térítésmentes véradóna­pon. Az elsősorban fizikai dolgo­zókból, szocialista brigádtagokból összetevődő véradó gárda fe­gyelmezetten vett részt a vér­adáson. Külön elismerés illeti a vér­adónap szervezőit azért a se­gítségért, hogy az életveszély­ben levő egyik kórházi beteg életének megmentése érdekében a vállalat tíz véradója hajlandó volt a véradónapot mégelöaő napon véradásra jelentkezni. Megérdemlik, hogy a nevüket lejegyezzük: Krizáén István, Taxi Sándor, Kiss László, Vágási Gábor, Puskás Ferenc, Szeles Pál, László Tibor, Hankó György, Szarva« György, Laczó Miháiyné. Nem kisebb az elismerés azok számára, akik a véradónapon se­gítettek egy azonos vércsoportű nagy beteg ember életének meg­mentésében. Ezen a napon vér­vétel közben szállították a se­bészetre a Botyánszki Pál, Uller István, Jelenka Mihály, Ger­gely István és Kotulák Mihály által leadott vért, mely egy ar­ra sürgősen rászoruló ember számára az életet jelentette. A vóradónapon 83-an adtak vért az életveszélyben levő be­tegek számára. Része volt ebben több olyan véradónak is, akik már sok éve megértették a véradás jelentősé­gét. Ilyen véradó a vállalatnál UJirin László, aki fiatal kora ellenére a véradás napján 20. véradását jegyezhette fel. Fodor Sándor A véradás után étkezés, terefere Foto; Oseke Antal

Next

/
Thumbnails
Contents