Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

Tudomány — Technika 3OGM30QEBZ)32S30OQ3fflSSQfflBEQ2C32DG£ra0QE®B3E3ffl0QCOBQEOGQQQQOQBE3003ffl0©Q0ffi0DI20G)l30B(3IÍJlSSI0(B0S)H)E®!D0 QBOaQBa00Q0QQaOODQ!2EtansOQ0aOEaEa0QOS3OaB0CGJBai 1 A gyógyító sugár nyomában „Háztáji’5 emelőszerkezet Az emberiség második tűz­gyújtása — így nevezik a szak­emberek a radioaktivitás felfe­dezését. Ezzel a hasonlattal azt próbálják érzékeltetni, hogy a radioaktivitás jelentősége nem­zedékek életére van és lesz meg­határozó hatással, és ezt a ha­tást minden részletében még ma sem mérte fel a tudomány. A nukleáris orvostudomány, azaz a radioaktív izotópok al­kalmazása a biológiai és orvosi kutatásban, a klinikai diagnosz­tikában és a gyógyításban: az atomenergia békés alkalmazásá­nak egyik legfontosabb területe. A természetes radioaktivitást 1896-ban fedezte fel Röntgen és Bequerel. Felfedezésük lényege az volt, hogy bizonyos elemek sugárzást bocsátanak ki, s en­nek a sugárzásnak biológiai ha­tása van. Az elemeknek ezt a tulajdonságát hamarosan fel­használták a gyógyításban is. A harmincas években sok eszten­dős fárasztó kísérletsorozat után a Curie házaspár jött rá, hogy létezik mesterséges radioaktivi­tás is, vagyis ha megbontják az atommag egyensúlyát, felszaba­dul az úgynevezett kötési ener­gia és ez sugárzás formájában jelenik meg. Későbbi kutatások igazolták, hogy minden elem megbontható mesterséges mó­don. Az anyagnak tehát általá­nos tulajdonsága, hogy energia felszabadításával sugárzóvá te­hető. Bizonyos tényezők hatásá­ra tehát minden élő vagy élet­telen anyag radioaktívvá tehe­tő. A jődizofőp „megkeresi^ a beteg pajzsmirigyet A radioaktív i izotópok orvosi alkalmazásának az a lényege, hogy az anyagot bejuttatják a szervezetbe — akár szájon, ke­resztül, akár injekció formájá­ban —, s az izotópok a beteg szervben megtelepszenek, fel­halmozódnak. A jódizotóp pél­dától az esetek jó részében „meg­keresi” a beteg pajzsmirigyet, a radioaktív kalcium a csontokat, a radioaktív foszfor pedig a vörös vértesteket. Ezután, su­gárzásuk speciális mérőműsze­rekkel kimutatható, és képpé — scintigrammá — alakítható. Ez ma már rutinmódszernek szá­mít, s az agy függelék kivételé­vel minden szervet lehet vizs­gálni a segítségével. A kuta­tók újabb izotópokat keresnek, amelyek biztosabb hatásfokkal „dolgoznak”. A professzor elmondotta: vi­lágszerte foglalkoznak a rák­kutatással, de ez idáig még nem sikerült kimutatni, hogy a rák vírusos eredetű volna. A leg­újabb rákkutatási tapasztalatok szerint azonban vannak bizo­nyos daganattípusok, amelyeket gyógyszeres kézeléssel is ered­ményesen lehet gyógyítani. Ügy tűnik tehát, hogy a belát­ható jövőben ezeknek a daga­nattípusoknak a kezeléséhez, eredményes gyógyításához már nem lesz szükség a sebész ké­| ggsss­ivó, lAmjÁm íkf eére, hanem ennek szerepét a tabletták veszik át, Gyógyító sugarak a fájdalom ellen A gyógyító sugarat nemcsak a daganatok, hanem egyéb fáj­dalmak megszüntetésére is ered­ményesen használják fel. Egy­előre az a tapasztalat, hogy azok az orvosok, akik nem az on­kológia, hanem más gyógyítási területeken dolgoznak, sok eset­ben egy kicsit* idegenkednek a sugárkezelés alkalmazásától. Pe­dig ezzel a módszerrel eredrpé- nyesan kezelhetők az egyszerűbb izomfájdalmak is, mint példá­ul az ínhüvelygyulladás. Dr. Rodé Iván professzor már 1940-ben előadást tartott Buda­pesten a radioaktivitás sikeres gyógyászati alkalmazásának le­hetőségeiről. A radioaktivitás felfedezői azt hitték, hogy tu­dományos munkásságuk ered­ménye a békét, az emberiség haladását szolgálja majd. De már a második világháború ele­A lézersugarat orvosi gya­korlatban eddig csak műtőkés gyanánt használták. Üjabban egy budapesti klinikán kísér­letekkel bebizonyították, hogy nemcsak „seb okozó”, de seb gyógyító célra is felhasznál­ható. A vágásra használatos töbh száz Joule-nyi lézernél sokkal kisebb erősségű sugár már elégséges ahhoz, hogy meg­Az energetikai ipar fejlődésé­nek egyik jellemzője, hogy egy­re nagyobb teljesítményű gép­egységek üzembe állítására ke­rül sor az erőművekben. A fémkohászat ugyanis mind jobb minőségű szerkezeti anyagokat bocsát a konstruktőrök rendel­kezésére, akik ezek birtokában merészebb elképzeléseket való- sÄatoaik neg, jén fölismerték az atomenergia haditechnikai szerepét és ezért Rodé professzor előadása nyo­mán egyelőre nem indulhatott meg semmiféle kísérlet a gyó­gyászatba való bevezetésére. Ak­kor úgy tűnt, hogy az atom­energia békés alkalmazásának korszaka végleg lezárult. Szerencsére nem így történt. A háború után világszerte meg­kezdődött az izotópok alkalma­zása az orvostudományban. Az Országos Onkológiai Intézet­ben diagnosztikai és terápiás céllal először 1958-ban alkal­mazták, s ma már leggyakrab­ban használt gyógymódok közé tartozik. Az első nukleáris orvostudo­mányi világkongresszust a múlt év októberében rendezték meg Tokióban. Az a tény, hogy a hazai tudományos találkozó ilyen gyorsan követte a világ élvonalbeli onkológusainak nem­zetközi eszmecseréjét, jelzi, hogy az itthoni kutatások szín­vonala sem marad el a más or­szágokétól. Varga Zsuzsa gyorsuljon a sebek ősszegyó- gyulása. A sugarazott sebek gyorsabb gyógyulását, a kont- roEképpon nem sugarazott se­bek lényegesen lassúbb átlag gyógyulás^ bizonyította. A jó eredményt azzal magyarázzák, hogy a monokromatikus fény­nek ionizáló hatása azt az enzimfolyamatot, amely a szö­vetek kollagén szerkezetének felépítését végzi, meggyorsítja. A leningrádi turblnagyárban, ahol eddig „csak” 300 ezer kilo­watt teljesítményű áramfejlesz­tőket gyártottak, most sor került egy 800 ezer kilowattos turbina- típus kifejlesztésére. A 40 mé­ter hosszú, 1400 tonna súlyú egytengelyes gőztnrbinaőriás évente annyi villamos energiát termelhet, amennyi 2 millió tonna acél elektromos kemence­A szálas takarmány előkészí­tése és az istállóba való behor- dása, valamint a szalmatrágya kihordása és felhalmozása az állattenyésztés két legnehezebb művelete. A nagy gazdaságok­ban már gépesítették e munkát, a kis gazdaságokban azonban nem lenne kifizetődő csupán e célra beszerezni gépeket. Az osztrák Steyr Művek szakemberei ebből kiindulva készítették el a képen látható speciális emelőszerkezetet, amely könnyen és gyorsan rászerel­hető minden olyan mezőgazda- sági traktorra, amelynek van tengelycsonk-kivezetése egy kis hidraulikus szivattyú hajtásá­hoz (márpedig ez a legújabb típusú traktorok mindegyikén megtalálható). A könnyűfémből készült, de azért kellő szilárd­ságú emelőkarok és a hidrau­likus „izmok”, valamint maga a kis olajszivattyú minden kü- I lönösebb szakértelem nélkül I felerősíthetők az erőgépre, így ben történő olvasztásához ele­gendő, illetve 100 millió tonna szén gépekkel való kitermelését teszi lehetővé. A rövidesen sorozatban gyár­tandó turbina a szovjet energe­tikai ipar fejődésének új sza­kaszát nyitja meg. Alapmodell­je lesz azoknak az áramfejlesz­tőknek, amelyeket a most és a jövőben tervezendő erőművek­be be fognak ápátes& kézi erő Igénybevétele nélkül elvégezhető többféle nehéz mű­velet. A feltételezett Vulkán bolygó Beír régebben felmerült az a fel­tevés, hogy nem a naprendszer legbelső bolygója a Merkúr, ha­nem egy méig belsőbb bolygó 1» volna, amelynek feltételesen a Vulkán nevet adták. A Vulkánnak, éppen úgy, mint a Merkúrnak, meteorológiai szempontból az vol­na a különleges érdekessége, hogy egyiküknek sincsen légköre és mindkettő Igen nagy, ■ Intenzitású napsugárzásnak van kitérve. A Vulkán kérdésével igen be­hatóan foglalkozik H. Courten, aki New York államban tevékeny­kedik. Már 1966 óta minden egyes teljes napfogyatkozás alkalmával fényképfelvételeket készített * Nap körüli égboltrészről és az iVK. évi észak-amerikai teljes nap- fogyatkozás során egy gyanús ob­jektum jelent meg a fényképeken, jóllehet ezeket három egymástól távol eső helyről készítették. A kutatók úgy vélik, hogy a Mer. kúr ás a Nap között egy égitest kering a Nap körül, körülbelül egytized csillagászati egységnyi tá volságban a Naptól. Az említett fényképeken úgy Jelenik ez meg,, mint egy csillagszerű égitest. Ezen­kívül azt je valószínűnek tartják, hogy egy teljes aszterolda-öv he­lyezkedik ®i a Merkúr éa « Nap között. TAURUS ABRONCSGYÁR mim szalma dili térti-, női dolgozókat, akik a 18. életévüket betöl­tötték, három műszakos munkákra. Jelentkezés: a munkaügyi főosztályon; 1965 Budapest VIII., Kerepesi út 17., Keleti pályaudvar mellett. z Sebgyógyítás sugárral ÓRIÁS GŐZTURBINA

Next

/
Thumbnails
Contents