Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-11 / 9. szám
A törvényesség” két oldala Sokszor halljuk-olvassuk: hazánkban törvényes rend honoL Ilyenkor általában a rendőrség, » bíróság munkájára, tevékehy- Bégére gondolunk. Arra, hogy a törvényesség jogokat, lehetőségeket biztosít. Az állampolgár nyugodtan élhet, dolgozhat, pihenhet, hiszen a törvények szocialista társadalmunk érdekeit és a társadalomban élő egyének, állampolgárok érdekeit egyaránt védik. Kettős feladat, kötelesség hárul tehát a törvényességre. Van azonban amit általában keveset emlegetünk. Ez pedig a törvényesség úgynevezett másik oldala, pontosabban fogalmazva az állampolgárok feladata, kötelessége a törvényességgel szemben. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a XI. kongresszusra erről is szólnak: „A becsületes állampolgárt a törvény védi, az ellene vétő nem marad büntetlen.- A párt-, állami .és társadalmi szervek továbbra is éberen ügyeljenek rá, hogy a szocialista törvényesség mindkét értelemben csorbítatlan legyen. A törvényességet a hatóságok, a gazdasági szervek is, az állampolgárok is minden körülmények között tiszteljék és tartsák meg.” Az állampolgári kötelességek — állampolgári fegyelem megtartása a törvényesség másik oldala. Korom Mihály igazságügyminiszter néhány hónappal ezelőtt egy országos jogászértekezleten a következőket mondotta: „A törvényességnek két oldata van. Pontos az. hogv senkit se érhessen bántódás, ha a törvényeket megtartja, s hogy hatóságaink szigorúan törvényes alapon gyorsan és igazságosan járnak el. Ám ugyanilyen jelentős annak biztosítása is, hogy büntetlenül senki se sérthesse meg a népköztársaság törvényes rendelkezéseit. Tudomásul kell venni mindenkinek, hoey a felelősség alól neim mentesítenek sem a jószándékok, sem a kollektíva egyoldalú érdekei, de a gazdasági eredményeik sem. A köz ^vására senki nem szerezhet előnyöket magának vagy egyes kollektíváknak.” Világos, agyértelmű fogalmazás. Ki ne tudná, hogy a törvényesség másik oldalát sokszor elfelejtik egyesek. Előfordul, hogy csoportérdekeket úgy szeretnének feltüntetni, mint közös érdeket, mindnyájunk érdekét. Előfordul, hogy némelyik hivatal olyan rendelkezéseket alkot, amelyek a törvény szellemével ellentétesek, sújtják az állampolgárok jogiait, .törvény- elleneseik. Nem ritka hasonló helyzet az üzemekben sem: vállalati, szövetkezeti döntőbizottságok is hoznak törvényellenes határozatokat. Hozzá kell tenni azonban, hogy az elsorolt példák döntő többségükben tapasztalatlanságból, hiányos hozzáértésből, gyakorlatlanságból eredtek. Elgondolkodtató, ho^y sokszor azért fordulnak elő visszaélések, mert akik elkövettek, nem voltak tudatában hatáskörüknek, nem ismerték a munkaterületükre vonatkozó rendelkezéseket, nem tudták és természetesen nem is alkalmazhatták jól a törvény adta jogaikat és kötelességeiket. Az irányelvekben ez a következőképpen fogalmazódik meg: „Nagy figyelmet kell fordítani a törvények pontos végrehajtására, jogrendszerünk stabilitására. Egyszerűsíteni kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kulturáltságát.” Ezek után természetes* a következtetés is: a törvények betartását, betartatáséit egyaránt csakis azoktól várhatjuk, akik alapvetően ismerik jogaikat, kötelességeiket. Demokratizmusunkból következik nagyon helyesen, hogy társadalmunkban sokan vannak, akik a jogot, a törvényt a maguk munkaterületén alkalmazzák. Igen, de ezt csakis úgy tehetik, ha a jogokat, a törvényeket ismerik, a maguk munkaterületére megfelelően tudják alkalmazni. Nem könnyű persze mindezek birtokába jutni, de nem is arról van szó, hogy ezernyi jogszabály labirintusában biztosan döntsenek az arra hivatottak, hanem arról, hogy az alapok ismeretében érvényt tudjanak szerezni a törvényesség másik oldalának is. Világosan, közérthetően fogalmaz e tekin- j tetben is az irányelvek: „Ha-1 tóságaink folytassanak széles körben közérthetó jogi propagandát, segítsék ezzel is az állampolgári , kötelességek és jogok érvényesülését.” E, Gy. Nem kerülhet idegen víz a Balatonba Felhasználás csak <»* üdülés érdekében Illetékes vízügyi szervek behatóan foglalkoztak azzal, hogy utánpótlásra szorul-e a Balaton vízkészlete. Megvizsgálták a Duna és a nagyobb dunántúli folyók vizét, a tóba való bevezetésének lehetőségét, a vizkeve- redés esetleges hidrológiai hatásait. Valamennyi vizsgálat nemleges választ adott a kérdésre. A Sió közvetítésével a Dunából történő vízutánpótlás terve, vízminőségi okok miatt' tárgytalanná vált. A Rába, valamint a Dráva vizének felhasználása nem kínál jó megoldást, egyrészt költségessége, másrészt pedig az előre fel nem mérhető hidrológiai Itatások miatt. Hidrológusok kimutatták, hogy a Balaton vizéhez hasonló sajátosságok sehol másutt nem találhatók. A tóban kicsapódó biogén mészkristályok — a kalciumkarbonát — érdekes és előnyös folyamatokat indítanak éL Ezek járulnak hozzá — a többi között — a tó nagy területén az Slgóscdás meggátolásához, & lényegében lassítják a tó elöregedésének természetes folyamatát. A Balatoni Vízvédelmi Bizottság vizsgálatai szerint abszolút értelemben nincs balatoni vízhiány, csupán az évszaki elosz- tódás okozhat eltéréseket: jelenleg nyaranta 96 millió köbméter vizet használhatnak fel a Balaton-parti kivételi műveli. Az igények jelenleg még alatta maradnak a lehetőségeknek. Számítások szerint 1985-ig nem kell nagyobb gonddal számolni. Az ezredfordulón azonban a megnövekvő igények már érzékenyen érinthetik a Balaton vízháztartását. Az igények kielégítéséről előre kell gondoskodni, ezért a bizottság mérlegelte miként lehet pótolni a jövőben jelentkező vízhiányt. Állást foglalt a bizottság abban, /hogy a tó értékes víztömegét kizárólag eredeti rendeltetésének megfelelően, tehát az üdülés érdekében kell felhasználni és minden más igényt idege® forrásból kell fedezni a későbbiekben. (MTI]) Döntött a Legfelsőbb Bíróság légy lírát közösen lottózott. Előzetesen írásban rögzítették: mindegyik öt számot ad, s akinek szelvénye nyer, az az összeg felét kapja, a másik felén a többi három osztozik. A szelvények vásárlásával, kitöltésével, őrzésével az egyik j részvevőt bízták meg. Néhány hónappal később egy szelvénynyel négyes találatot értek el és 72 ezer forintot nyertek. Ezen a héten az intézéssel megbízott történetesen vidéken volt, szüleinél. Betegsége miatt a szelvényeket édesapja vásárolta meg és a nyereményt is ő vette fel. A nyereményből 20 ezer forintot elküldték annak, ! aki a szerencsés számokat adta. Az illető azonban további 16 ! ezer forintot követelt, majd a , közös megbízott ellen pert in- j dított. Törvényességi óvásra végső fokon az ügy a Legfel- j sőbb Bíróság elé került, amely a keresetnek helyt adva, az Illetőt kötelegte, hogy a 16 ezer forintot fizesse ki. A határozat indoklása szerint tévedett a másodfokon ítélkező szegedi megyei bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a szelvényeket a megbízott apja vásárolta, és ahhoz sem fia, sem a 16 ezer forintot követelő felperes nem járult, hozzá, tehát a nyeremény az apát illeti. A szelvények megvételével és kitöltésével megbízott apa ugyanis fia utasítására járt el, amikor a lottószelvényeket megvette. Jelentősége nincs tehát annak, hogy azok ellenértékét is ő egyenlítette ki. A közös játékra vonatkozó megállapodás nem ütközik jogszabályba, ezért azt a feleknek telje- , síteniük kell. Mindezekből kö- j vetkezik, hogy a négytalálatos számokat adó lottózó a fele összegre — a még meg nem kapott 16 ezer forintra — jogosan tart igényt. Égi iiá?as*vár két kiskorú gyermekével közös családi házban lakott. A férj italos, durva yiselkedése miatt azonban annyira megromlott közöttük a viszony, hogy az asz- szony válópert indított ellene. A székesfehérvári járásbíróság a házasságot felbontotta és a kétszobás ház használatát megosztotta közöttük. A döntést a székesfehérvári megyei bíróság jogerőre emelte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezi* és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint ú)j határozat hozatalára utasította. — A közös tulajdonban levő házban a lakáshasználatnál annak van jelentősége, hogy a megosztott használat egyáltalán lehetséges-e, illetve, hogy a családvédelmi szempontok indokolnak-e ilyen megoldást — hangzik a határozat. — Abban a kérdésben, hogy az elkülönített használat lehetséges-e, arra a lakás adottságai, és a felek magatartása az irányadó. A bíróságok ezeket a kérdéseket nem vizsgálták megfelelően. Az asszony kizárólagos használatára adott szoba ugyanis csak a fürdőszobán keresztül közelíthető meg. Ez — a felek között kialakult különösen rossz viszony miatt — nem alkalmas a súrlódásmentes lakáshasználat biztosítására. A bíróságok azt sem vizsgálták, hogy a férj életmódja, magatartása a közös lakáshasználatot nem teszi-e lehetetlenné és, hogy a család- védelmi szempontokkal nem áll-e ellentétben az, ha a beteg asszony két kisgyermekével egy szobában kénytelen lakni, ugyanakkor a volt férj egyedül lakik a másik szobában. Ezek tisztázása nélkül az alsófokú bíróságoknak a lakáshasználat kérdésében hozott döntései megalapozatlanok. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy ha valamely volt há- zastáirsat a lakás elhagyására kötelezik, akkor — íügge lenül attól, hogy, bérlőként vagy tulajdonosként lakott-e ott — meg ken állapítani: fc»rttet-d illetve milyen elhelyezésre tarthat igényt Egy fáidat! csoportvezetőnek felmondtak azzal az indokolással, hogy a gazdaságosság érdekében létszámcsökkentéssel járó átszervezést hajtottak végre, s ennek következtében munkaköre megszűnt t , tisztviselő fellebbezésében arra hivatkozott, hogy népi ellenőr, akinek munkaviszonya csak akkor szüntethető meg, ha ahho; a felettes Népi Ellenőrzési Bizottság is hozzájárult Ennél: hiányában tehát a felmondái jogtalan és hatálytalanításáéi í pert indított A Veszprém i munkaügyi bíróságon a vállalat azzal érvelt hogy a NEí; elnöke a munkaviszony megszüntetéséhez utólag hozzájá ■ rult Törvényességi óvásra végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került amely n felmondást érvénytelennek mondta ki és a vállalatot a tisztviselő elmaradt munkabér: megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a vállalatnak tudnia kellett hogy a tisztviselő népi ellenőr, hiszen épp ők javasolták megbízatását. ' A felette.« NEB a felmondáshoz csak utólag adta beleegyezését, holott előzetes hozzájárulásra lett v°í ■ na szükség. Ezért a felmondás érvénytelen és a vállalat a munkaviszonyt köteles helyreállítani. Az elmaradt munkabér ősz- szegének megállapítására a munkaügyi bíróságnak új eljárást kell lefolytatnia. Ezzel kap. csolatban a Legfelsőbb Bíróság kimondta: amennyiben vala mely vállalat a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szüntet meg, az illetőt olyan helyzetbe? kell hoznia, mintha a munka - viszony meg sem szűnt volna1" Ez azt jelenti, hogy a felmondási időt semmisnek kell tekinteni, s- erre az időszakra az elmaradt munkabért a vállalatnál:: meg kell térítenie. a e, Á Cserei Páh % imiBon «1* BlHsiH ■IlklICN ■BBBBBBH isisül! |R> ■■ I ll| _ I III Szürkületkor (Kisregény) 3 Az udvari ablakon Erzsi haji jolt be és remegve szólt: „őrjí- ; tő!” | — Mi van? — ugrott talpra. • — Valamilyen zúgást hallok. ,1 Alig bírta visszafojtani, hogy : ne kiáltson rá, hagyja Őt ezek- | kel az örökös sejtéseivel, de ott | voltak a konyhában a gyerekek, ä lenyelte a már-már feltörő han■ gokat és kiment az udvarra. I Nagyon távol, elmosódva re- I pülőgépek nehéz moraja kú- í szott a levegőben. Hallgató- | zott egy ideig, aztán berontott ■ a szobába, meggyújtotta most ; már a kis petróleumos lámpát. I melyet a felesége éjszakánként ; akkor használt, ha valamelyik | gyerek beteg volt. A fény nem S hatolt ki az utcára, hiszen kék | papírok borították az ablakokat, S de ha valaki 'nagyon leselke- | dett, akkor észrevette a vilá• gosságot és megláthatta, hogy S kik vannak bent Most erről megfeledkezett, s a lámpa pislogó fényénél igazgatta a tűt. Homloka, tarkója csupa izzadtság volt már, amikor megszólalt Budapest, s jelezték, hogy híreket mondanak. Előrehajolt, nyúlánk teste odatapadt az asztalhoz és tompa ujjaival újraigazította fülén a hallgatókat; „ ... Legfrissebb hadijelentéseink ... Makónál visszavertük az oroszokat.” Fölugrott s a hallgatókat az asztalhoz vágta. — A férgek! Felesége félretolta a kék papírt az udvar felőli ablakon és beszólt. — Mi van, Pistám? — Nem tudom. Még a Pici lámpavilágnál ia látszott, hogy szürke szeme nem tud egyetlen ponton sem megnyugodni, összeszorított vastag ajka pedig remeg. Később^ amikor a feleségs 100000000000003 OOOOC3OOOOC3OQOSOOOBSQ0Eiaooaei& újra benézett, rk volt borulvíi az asztalra, s érthetetlenül mo tyogott álmában. — Pihenj — suttogta Emi fe bement a gyerekekhez, hogy megigazgassa rajtuk a takarót, majd a kerti fák sötétjébe bújva rákönyökölt az ‘alacsonj drótkerítésre. Éjféltájban félelmetes dübörgés ütötte meg Erzsi fülét. ^Szivéhez kapott, elhúzódott a kerítéstől és úgy figyelt. A dübörgés tovább erősödött és azt érezte, hogy folyammá dagad. Remegett egész benseje, amikor alvó férjét költögette. — Pistám!... Pistám!.,. — Mi az? — kapta fel amaz a fejét. — őrjítő! Gyere, ki. — Tankok — fülelt Varga István. — A Tisza irányába mennek. Egy jó 61*8 hosszat hallgatták a baljós zenét, s egymástól egy percre sem szakadtak eL Azután elhalt a dübörgés és néma csend borult az októberi éjszakára. Varga István kilesett az utcára, majd a szomszéd kertre bámult sokáig, mintha cigarettaparazsat látott volna Faludi Gézáéknál megvillanni. — Lehet, hogy káprázik a szemed — súgta Erzsi. — Magad láttad, hogy embereket i
