Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-11 / 9. szám
___ > Több hazai mezőgazdasági gép és pótalkatrész Ä MEZŐGÉP tröszt sajtótájékoztatója A faszai mező- és erdőgazdasági gépek 90 százalékát, az élelmiszeripari gépek 70 százalékát előállító MEZŐGÉP tröszt idei terveiről tartott pénteken sajtótájékoztatót a Magyar Kereskedelmi Kamara szákházában dr. Gölöncsér Gábor vezérigazgató. Elöljáróban elmondotta, hogy a tröszt MEZŐGÉP vállalatainak hálózata kibővült a nagy múltú budapesti és Moson- tmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárral és a MEZŐG ÉP-íej- lesztő intézettel. Ez a változás azonban nem módosította a tröszt alapvető feladatát, hogy elegendő alkatrészt, gépet és berendezést gyártson a mezőgazdaságnak, s felújítással és más szolgáltatásokkal is segítse a géppark zavartalan működését, ellátását. Megállapította, hogy a múlt évben — ha nem is volt telje® mértékben kielégítő — de tartós és komoly hiány nem volt a pótalkatrész- ellátásban, s zavar nélkül tettek eleget a javítási és felújítási megbízásoknak. Az idén a tröszt vállalatai együttesen 7-8 százalékkal növelik termelésüket, s ezen bedül tíz százalékkal bővítik a pótalkatrész-gyártást. Licenc-vásárlá- ttokkal, gyártási kooperációkkal készültek fel a korszerű mező- gazdasági termelési rendszerekhez szükséges gépek gyártására, * nyugati import egy részének felváltására. Így már többféle típusban teljes gépsort adhatnak a gazdaságoknak a cukorrépatermeléshez. Rendelkezésükre áll a paradicsom-, a zöldbablés az uborkatermesztés technológiai sora, és a baromfi-, sertés- és szarvasmarhatartás gépesített telepeinek teljes berendezése. A nagy erejű traktorokhoz szükséges 96 soros pneumatikus vetőgépek, talajművelő és növényvédőgépek is megértek a sorozatgyártásra, Végeredményben «s idén •mintegy 1200-féle mezőgazdasági és 650-féle élelmiszeripari gépet gyártanak, mégpedig nem is akármilyen műszaki színvonalom, amiről meggyőzően tanúskodik, hogy jelentősem emelkedett a külföldi megrendelők száma. így a tavalyinál mintegy 30 százalékkal több gépet szállítanák a szocialista országoknak, világhírű nyugati cégeknek és a fejlődő országoknak. Rövidesen már nemcsak egye® gépeket vagy komplex gépsorokat, hanem a mezőgazdaság általános gépesítéséhez szükséges berendezéseket, eszközöket, technológiákat is exportálnak majd Szíriába Iránba, Irakba, Algériába és Libanonba, Az export növelésével segíti ia tröszt a mezőgazdasági gépimport bővítését, s ennek lehetőségeit szélesítették a KGST-or- száigok közötti szakosítás és kooperáció fejlesztéséveL így megállapodást kötöttek elsősorban szovjet és NDK-beli partnereikkel a nagy termelékenységű gabonakombájnok és az önjáró szálastakarmány-betakarító gépek kooperációs gyártására. A tagországok közötti részegységszakosítás alapján különféle adaptereket, speciális hajtóműveket, szivattyúkat, kardánokat szállítanak. j(MTI) Idegenforgalmi rekordok Változatos idei turistaprogramok a szocialista országokba Rekordszámban fordultak meg 1974- ben a külföldiek hazánkban, a most összesített előzetes adatok szerint összesen 8 'millió 309 ezren, egymillióval többen, mint egy évvel korábban. A nagyarányú turistaforgalomból a hazai lakosság is kivette részét: tavaly mintegy 3 millió 200 ezren jártak külföldöm, így átlagpsan minden családra jutott egy utazás, s ezzel a lakosság számához viszonyítva a nemzetközi élmezőnybe tartozik Magyarország. A kül- és belföldi turizmus ilyen ugrásszerű növekedése új feladatok elé állítja az idegenforgalmi szerveket. Dr. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkárhelyettese az 1975- ös évi tervekről, beruházásokról számolt be nyilatkozatában az MTI munkatársának. Idén az elmúlt évi tapasztalaink felhasználásával tovább bővülnek a szolgáltatások, a beruházások nagy részéhez az Országos Idegenforgalmi Tanács is anyagi támogatást nyújt. Ennék összege az elmúlt évihez hasonlóan az idén is 150 millió forint körül lesz, kísért, a gáton az ■ este. Más férfi meg nincs a háznál. » Még egy ideig figyelte Faludi Gézáék kertjét, de nem vett ésare semmit Éjjel két óra tájon egy repülőgép suhant el félkörben a falu felett. A ház falához húzódtak. Pillanatok múlva robbanások remegtették meg az ablaküvegeket, s a ház előtti kis szőlőiugas közt sziszegve röppent egy repeszdarab, és tőlük az ötödik ház tetejéről félig lesodorta a cserepet, kitépte az ablakokat, az ajtókat a légnyomás. Azután ijesztő némaság borult mindenre. Fél óra múlva újra kezdődött &x éjféli dübörgés és egy óra múlva újra csend lett. Nemsokára szürkülni kezdett; a kerítésnél álltak megint, Távolabb, a kocsi- úton két lő körvonalait látták kirajzolódni, majd hallották vasalt patáik egyenletes dobogását is. Aztán ott ment előttük két sötét pej, a nyergekben fedetlen fővel férfiak ültek. Vállukon keresztbeakasztva fegyver volt — Nézd! — meresztette ki a számét Varga István, és Erzsi fülébe súgta. — Csendőrök. Sokáig utánuk nézett, még akkor is, miután már messze ■jf&nMfcf. Azután határozottan látA közös kassza terhe A fogyasztói árak viszonylagos stabilitásának terhét hazánkban az állami költségvetés viseli. Teherbíró képessége nem határtalan, mert a növekvő kiadások számláját végső soron az egész társadalomnak kell kiegyenlítenie. flz űi esztendő első napjaiban két árintézkedés lépett életbe: január elsején a világpiaci áremelkedések által leginkább érintett ágazatokban felemelték a termelői árakat, január 6-án pedig ennél szükebb körben és kisebb mértékben fogyasztói árváltozásokra, elsősorban áremeléseikre került sor. A termelői árak átlag 8 százalékkal emelkedtek, míg a jan. 6-án életbe lépett új árak 0,6 százalékkal növelik a fogyasztói árszínvonalat, A termelői és fogyasztói árszínvonal egymástól jelentősen eltérő növekedése is utal arra, hogy az árintézkedésekhez költségvetési támogatások is szükségesek. Annál is inkább, mert sem az új termelői, sem az új fogyasztói árak nem fejezik ki teljes egészében a tényleges termelési költségeket. Az állami költségvetésnek az a klasszikus funkciója, hogy bevételeiből gazdaságfejlesztő kiadásokat finanszírozzon s biztosítsa a társadalom közös szükségleteinek, fogyasztásának kielégítését. Am a költségvetés emellett a népgazdaság ^ tervszerű irányításának is fontos eszköze s ebből adódóan a gazdaság minden területén — a termelés, a forgalom, a külgazdasági kapcsolatok, a fogyasztás stb. — részt kell vállalnia a feladatok és a problémák megoldásában. f Rövi debb-hosszabb Időszak tükrében egyaránt az tapasztalható, hogy a költségvetés — a tervszerű gazdaságirányítás eszköze — évről évre nagyobb szerepet vállal a gondok megoldásában. Ebben az esztendőben például a költségvetési kiadások fő tételét — több mint 30 százalékos aránnyal s 116 milliárd forint előirányzattal — a támogatások alkotják. Ebbe a gyűjtőfogalomba tartozik az állami visszatérítés, a dotáció és a termelési árkiegészítés, az import-ártámogatás, a fogyasztói árkiegészítés és a mezőigazdasági szövetkezetek üzemviteli támogatása. De maradink a termelői és a fogyasztói áraknál. A termelői árak dotálására az 1975. évi költségvetés — noha az energiahordozók és a fontosabb alapanyagok órait felemeltük — majd 23 milliárd forintot irányzott elő. Egyidejűleg szolgálja a termelői és a fogyasztói árak védelmét az import-ártámogatás 33 milliárd forintos előirányzata. Ez a kiadási tétel érzékelteti, hogy a világpiaci árhatások mérséklése — még a módosított, Katolikus főpapok kinevezése nyeinek felügyeletét látja el. A pápa továbbá dr. Bataky Kornél Csanádi egyházmegyei általános helynököt püspökké, győri apostoli kormányzóvá, dr. Keresztet* Szilárd teológiai tanart hajdúdorogi görögkatolikus, dr. Kovács Endre egri szemináriumi tanárt egri, Pálos Iván budapesti provikáriust esztergomi segédpüspökké nevezte ki. A kinevezésekhez a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. sz. törvényerejű rendelet alapján az előzetes hozzájárulást megadta, (MTI) & megemelt termelői árak mellett is milyen hatalmas anyagi áldozatba kerül a népgazdaságnak. Hadd utaljunk arra, hogy erre a célra öt esztendővel ezelőtt — 1970-ben — még csupán 1 milliárd forintot kellett áldozni, 1973-ban kb. 5 mii- liárdot. Az ésszerű gazdálkodás követelményeire, lehetőségeire utal, hogy a 33 milliárd forintból 11 milliárdot a kőolaj- és a gázolajtermékek importjának ártámogatása vesz igénybe. fl fogyasztói áraknak —ts ez köztudott — a forgalmi adó is alkotóeleme. Csakhogy 1975- ben a várható forgalmiadó-be- vételnél is nagyobb összeget — több mint 28 milliárd forintot — fordítunk a fogyasztói árkiegészítésekre. Más fogalmazásban: az ebben az évben várható 3,6 százalékkal magasabb fogyasztói árszint is csak költség- vetési támogatással tartható Séma, Ha figyelmen kívül hagyjuk a termelőszövetkezetiek üzemviteli támogatását s csak a vállalati árbevételben jelentkező, továbbá a termelői és fogyasztói árakra ható támogatásokat ösz- szegezzük, abban az esetben is 100 milliárd forintot meghaladó summát kapunk. Költségvetési, államháztartási méretekben is hatalmas összeg ez, körülbelül azonos nagyságrendű azzal az összeggel, amelyet ebben, az esztendőben a társadalom közős szükségleteinek kielégítésére — társadalombiztosítás, szociális és egészségügy, kultúra, honvédelem, jogbiztonság, igazgatás sttx — íelhaszr nálhatunk. Nem vitás, hogy a költségvetési támogatások hasznos célokat, népgazdasági érdekeket szolgálnak Ebből a megállapításból mégsem vonható le az a következtetés, hogy minden vállalat, szövetkezet, amely támogatást igényel, kap és használ fél — egyértelműen jót, hasznosat cselekszik Az államkassza nem népgazdaságon kívül vagy afelett álló intézmény, abban a vállalati gazdálkodás részeredményei összegeződnek, abból adódnak bevételei is. A vállalat és a költségvetés kapcsolata kétirányú; a támogatások növelésének az a feltétele, hogy a vállalatoktól több pénz, adó kerüljön a költségvetésbe, ami viszont elkerülhetetlenül csökkenti az önálló vállalati gazdálkodás pénzeszközeit. Népgazdasági és össztársadalmi nézőpontból sem tekinthető az államkassza olyan intézménynek, amelynek pénzeszközei korlátlanul vehetők igénybe. A költségvetés jelen\ légi kiadási tételei: az összkiadások kb. 19 százaléka szolgálja a beruházás-felhalmozás^ kb. 30 százaléka a társadalom, közös fogyasztását, mintegy 8 százaléka a nemzetközi fizetési kötelezettségeket a további 36 százaléka a támogatásokat — világosan utal arra, hogy a termelés, a forgalom és az árak dotálása a társadalom közös pénzalapját fogyasztja, korlátozza annak lehetőségét, hogy a költségvetés többet fordíthasson közvetlen gazdaságfejlesztésre, a társadalom közös szükségleteinek jobb kielégítésére, G. T 5 mmss mek JANV'ÁM ML ) ta, hogy cigaretta parázslód Faludi Gézáék kertjében. Később pedig már úgy tűnt neki, mintha gyufa is lobbant volna.. A hajnali szürkületiben a Környék valamennyi kertje megelevenedett, emberi alakok mozogtak mindenütt — Feküdj le — szólt nagy, sokára a feleségének Varga István. — Szétnézek az utcán. Erzsi nem, akart lefeküdni, ő sem virrasztód többet mint a férje, miért akarná most ágyba dugni. Ne őrjítse már ő is. Varga István azt bizonygatta, hogy nappal úgysem tud Erzsi a gyerekektől pihenni; akármi is történt, feküdjön le. Nagy nehezen aztán engedett Erzsi, s alig hajtotta le a fejét, már aludt is. Férje elfújta a lámpát és lábujjhegyen kiment a szobából. Akkor már megvirradt A sarkon egész csoport férfi ácsorgott Hangosan beszéltek és gesztikuláltak. Faludi Géza is köztük volt, s miután meglátta Varga Istvánt, előbbre lépett és hangosan ráköszönt . Jó reggelt, szomszéd! Most ébredt fel? Akkor nem is tudja, mi történt az éjjel. — Maga tudja? — állt meg a csoportnál Varga István. (Folytatjuk) VT. Pál papa dr. Endrey Mihály pécsi segédpüspököt váci, dr. Fábián Árpád püspök, apostoli kormányzót szombathelyi, Kádár László püspök, apukái kormányzót veszprémi, dr. Tim- kó Imre teológiai tanár, káptalani heiynököt hajdúdorogi gö- rögkatolikus, dr. Udvardy József püspök, apostoli kormányzót Csanádi megyéspüspökké nevezte ki, Dr, Kacziba József püspök, eddigi győri apostoli kormányzó a magyar katolikus püspöki kar központi intézzné—■ A turisták nagy része autóval érkezik hazánkba, s a belföldi autós turizmus is mindinkább növekszik, ezért 1975- ,bera az egyik legfontosabb feladata a főútvonalak mellett kempingek, motelek, bungaló- telepek, éttermek építése, korszerűsítése. Ilyen létesítmények épülnek a kialakulóban levő új üdülőcentrumokban is. Egerben, Zsórifürdőn motel, a hajdúszo- boszlói kempingben büfé, a debreceni benzinkútnál grill-bár épül többek között ez évben az ÓIT anyagi támogatásával. Előreláthatólag új kempingeket alakítanak ki a Tisza partján is. A külföldi turisták magas színvonalú ellátása mellett különösen fontos a hazai közönség még kulturáltabb pihenésének biztosítása, hiszen tavaly belföldön több mint hárommil- lióaaii üdültek, s kétmillióan ví- kendeztek. Ezért az Idegenforgalmi Tanács szorgalmazza a kormány által is támogatott üdülőközpont-fejlesztéseket. Ehhez a hazai tájakat propagáló kiadványok, prospektusok szélesebb körű terjesztése is szükséges, hogy a közönség még inkább megismerhesse az idegenforgalmi vonzerejű tájakat. 1975-ben tovább épül többek között a velenoei-tavi ifjúsági üdülőközpont, s megkezdődik a visegrádi kirándulóközpont építése. Nagymértékben fejlődik az üdülőterületek közműhálózata. — Idén előreláthatóan a tavalyihoz hasonló nagy számban látogatnak külföldre a magyar turisták. A Szovjetunióban autós-utak, Bulgáriában új tengerparti üdülőhelyek, Csehszlovákiában sítúrák várják az utazást kedvelőket, s az új programok mellett az eddig beváltaik közül is válogathatnak az érdeklődők, így a szocialista országok mellett Európa valamennyi többi országába is eljuthatnak a magyar turisták. (MTI)
