Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-11 / 9. szám
MÄS & TÖRVßNTESS®G Ifc&ff OLDALA «&. »Mal) BUT VÁRNAK A SPORTVEZETŐK 1975-TÖL? «8. oldal) / MUNKÁSŐRÖK A felelősségteljea politikai fe társadalmi aktivitás széles skáláján fontos helyet foglal el a munkásőri megbízatás. A párt- megbízatásokat értékelő párt- cső portüléseken, párttaggyűléseken és a munkásőregységek évzáróin egyaránt a tisztelet és az elismerés hangján szólnak azokról, akik e megbízatást a . haza és a nép szolgálatában fáradhatatlanul teljesítik. Az önként vállalt szolgálatért, erőt, fegyelmét kívánó helytállásért a munkásőr nem vár kiváltságot, jutalmat, kedvezményt Teszi ezt mint az ország gazdája, aki gyarapítja és egyben védi Is, amit mindannyiunk munkája hozott lé .re: országunk belső rendjét, nyugalmát, népünk vívmányait. A munkásőr, legyen párttag vagy pártonkívüli, a pártalap- szervezet kü’dötte. A pártszervezetek tisztában vannak azzal, hogy az egységek erkölcsi, politikai összefoirottságához, helytállásához az alapot a munkás- orjelöltek gondos, körültekintő Iává1 asz tásával teremtik meg, abból kiindulva, hogy munkás- őrnek lenni politikai értelemben nem iöbb, de nem is kevesebb a közéleti cselekvés száz meg száz egyéb formájánál. Politikai rangja e megbízatásnak azonos, de különbség mégis van, s ez a munka tarta’má- ban, formáiban, módszereiben, a nagyobb igénybevételben fejeződik ki. A pártszervezetek ezekkel a különbségekkel számolnak, amikor a jelöltek kiválasztásánál figyelembe veszik a munka, a kiképzés, a szolgálat, a család együttes követelményeit. Mindezekre tekintettel a politikai megbízhatóság mellett olyan kérdésekre lg meg-' különböztetett gondot fordítanak, mint a rátermettség, a jelö'tek személyi tulajdonságai, egészségi állapotuk, otthoni ési más irányú társadalmi elfoglaltságuk. Mivel nem egy rövid átmeneti időszakra jött létre a munkásőrség, évente új, friss erőkkel egészítik ki sorait. Az irányító pártszervek évről évre elemezik az egységek belső összetételét, és meghatározzák, hogy a fejlesztés érdekében az alapszervezeteknek milyen tennivalóik vannak. A leszerelők és a tartalékba menők helyére a meghatározott létszámon belül olyan utánpótlást biztosítanak, amelyben megfelelő arányban vannak párttagok és pár- tonkívüliek, munkások, parasztok, értelmiségiek, nők és fiatalok. A folyamatos, tervszerű állományszervezéssel pártszervezeteink cselekvő részeseivé váltak a testület politikai, szervezeti erősítésének, harckészültsége növelésének. A pártszervezetek a munkád* őrállomány utánpótlásának biztosításával egy időben saját soraikat is erősítik. Az alapítók, s akik öt-tízéves tevékenység után megválnak a testülettől, pártunk tagjai. Ez természetes, hiszen nagy részük a fegyveres aBolgálntoft ibxnmimistakém'j kezdte vagy éppen • pártmegbízatás alapján vált azzá. Nem véletlen elhatározás j alapján lesz valakiből munkás- ; őr, hanem ezt megelőzi több j! hónapos felkészítés, nevelés, ismerkedés. A pártszervezetek, a j kommunista munkásőrök mun- J ka területükön figyelemmel ki- |! sérik, hogy az ott dolgozó párt- tagok és pártonkívüliek közül kik felelnének meg munkásőr- í nek, s úgy foglalkoznak velük, hogy önként, szívesen vállalják e megtisztelő pártmegbízatást. Az önkéntesség tehát itt is párosul a tervszerűséggel — a pártszervezetek azokat küldik a munkásőrségbe, akikre nemcsak a békés felkészülés időszakában, hanem nehéz helyzetben is számítani lehet. A munkásőrség nemcsak elnevezésiben, hanem a sző igazi értelmében a munkások őrsége. Nem szójáték ez, mert a termelésben közvetlenül résztvevők alko.ják az állomány több mint 75 százalékát. A termelés élenjárói, a szocialista brigádok tagjai nagy számban vannak a testületben. Békéscsabán, Szarvason és másutt a szocialista brigádok naplójában gyakran találkozunk azzal a bejegyzéssel, hogy „társadalmi munkája munkásőr ’., A ha .alom védelmére felsorakozottak között, a munkásokkal együtt, egy tömbben ott állnak az értelmiségiek, a politikai, a gazdasági élet különböző területeinek vezetői. Ezt a közösséget — a deres hajúaktól a legifjatíbakig, a vezetőktől a beosztottakig, a párttagokból a pártonkívüliekig — egyetlen közös cél kapcsolja egybe, a haza, az eszme, a szó- 6 eializmus ügyének védelme. I Épp ebből következik, hogy a I munkásőri megbízatás a kom-1 munista öntudat kifejlesztésének egyik jelentős forrásává vált. A munkásőri megbízatás politikai és erkölcsi elismerésének széles változatait alkalmazzák egységeink, pártszerve- zeteinik. A megbízást adó kommunista közösség előtt történő értékelés mellett nagy figyelmet fordítanak a munkásőrök személyes és családi gondjaira, a bölcsődei elhelyezéstől a lakásproblémák megoldásáig. A munkásőr munkahelyétől távol végzi társadalmi munkáját, s a szolgálat esetenként megköveteli a munkából történő igénybevételt is. A párt. alapszervezetek a gazdasági vezetőkkel együtt — sokszor bizonyos átcsoportosítások árán — teremtik meg a feltételét, hogy a munkásőr ilyenkor is eleget tudjon tennj megbízatásának. Igaz, a munkásőrök nem várnak munkájukért anyagi ellenszolgáltatást, de őket is jól- esően érinti, ha az erkölcsi és az anyagi elismerés párosul. A vállalati kollektív szerződésekben a munkahely, a közösség ismeri el a fegyveres szolgálatot, s ad a kitüntetéshez jutalmat, szabadságot Az egyes munkásőrök számára mégis az a legnagyobb elismerés, hogy a testület pártunk, népünk bizalmát, szeretetéfc, megbecsülését áferaaL Nagyobb hatékonyságot az energia és az idő kihasználásában Dr. Lénárt Lajos MÉM mi ni szí er helyettes Békéscsabán Az 1975. évi gazdasági feladatok operatív meghatározására tegnap nagy jelentőségű tanácskozás volt Békéscsabán a megyei tanács vb-termében. Dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével minisztériumi küldöttség tartózkodott a megye- székhelyen, melynek tagjai; dr. Kasza Béla főosztályvezető-helyettes, Kovács Sándor osztály- vezető, Boross Gyula osztályvezető és Szendrei Sándor csoportvezető. Dr. Lénáit Lajost fogadta dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A tanácskozáson részt vett Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára, Bankó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztály- vezetője és Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője. Az 1975. évi munkák meghatározása előtt a megye vezetői tájékoztatták Lénárt elvtársat Békás megye 1971. évj gazdasági pozícióiról: a gabona, a kukorica, a cukorrépa és a zöldségtermesztésben elért eredrpé- nyékről, az állat- és az állati termék felvásárlás alakulásáról. A tájékoztató után Lénárt elvtárs megjegyezte: „Jólesett hallani a gazdasági erősödésről szóló tájékoztatót. Ez egyben azt is mutatja, hogy a megye vezetése az irányítása és ellenőrzése alá tartozó gazdasági egységek vezetőivel, azok segítségével megvalósította azokat a célkitűzéseket, amelyeket 1974. január 30-án itt ebben a teremben pon- tosítottunk.” Az idei tennivalókról már korábban egy terjedelmesebb feljegyzést készített a párt megyei bizottsága és a megyei tanács azzal, hogy mely ügyekben kéri a minisztérium operatív közreműködését 1975-ben. Az egyeztető tárgyalás után jól kirajzolódott, hogy az ipari üzemek rekonstrukcióját ebben az esztendőben úgy szükséges folytatni, hogy az állóeszköz-állomány korszerűsödjön, nagyobb termelékenységet érjünk el. A meglevő épületek, berendezések hatékonyabb kihasználását kell szerveznünk, mert a jövőben a korszerű üzem építésének ez a legkönnyebben járható útja. A Mezőhegyesi Cukorgyár ebben az évben így jut majd egy korszerű diffúzió-egyiséghez. A MÉM megvizsgálta egyes üzemekben az állati férőhelyek kihasználását Kissé pazarló gazdálkodást állapított meg, mert a fűtő- és világitóenérgia kihasználásának foka a férőhelyek kihasználatlansága folytán 60—70—80 százaiéit. Űjabb telepek építése mindaddig nem indokolt, míg a meglevők nem üzemelnek a technológiai előírásoknak megfelelően. A megye előtt ebben az esztendőben nagy feladatok állnak. Az élelmiszergazdaság hozamait tovább kell növelni, hatékonyabban kell gazdálkodni. Cukorrépát, olajos magvú növényt a tavalyinál nagyobb területen szükséges termeszteni üzemi és nép- gazdasági érdekből egyaránt A megnövekedett feladatokat behatárolt energiamennyiséggel szükséges megoldani, ezért valamennyi üzemnek saját érdeke, hogy takarékosan gazdálkodjon. Szó volt a gabonatároló hálózat bővítéséről új beruházással, takarmánykeverő üzemek telepítéséről, koncentrátumgyártó üzem építéséről, a kedvezőtlen adottságú tsz-ek fejlesztési alapjának kiegészítéséről, egy újabb ezervagonoB békéscsabai hűtőházról, a megyében oly jelentős meliorációs munkákról, a körösladányi duzzasztó építéséről, a békési duzzasztó hatás- területén az elek—ikétegy házi öntözőfürt kivitelezéséről, az üzemi úthálózat fejlesztéséről, * békéscsabai új kenyérgyár sorsáról, a Mezőhegyesi Cukorgyár és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság rekonstrukciójáról, az agrokémiai központokról, a szarvasi agrártudományi főiskola lakáshelyzetének megoldásáról én néhány üzemszervezési intézkedésről. A miniszterhelyettes és kísérete délután megtekintette a gyulai Húsipari Vállalat új telepét D. Ko OaBOOBOfflSBaeBBRaORaOBaBOBBaOBBOfflQBBQOQBaQQBQIMaaBaQOGBBHQBOBBaaOBOnOBc, 3<#DOa©®OOQO«BaeO£3©OO0O0B0800Í3->000630000 OOSEf ooo Munkásgyűlés Szeghalmon Tegnap, január 10-én munkásgyűlést tartottak a Csepel Autógyár Alkatrészgyáregység szeghalmi gyárrészlegében, melyen megjelent Varga István, az MSZMP szeghalmi járási bizottságának első titkára, ott voltak a járás és a kön- 8& arise wassáffl 8a ÍBasa&SaS ismastkséő Na®7 »&reme, a gyárrészleg vezetője, aki bevezetőben ismertette a megye iparának és mezőgazdaságának 1974. évi eredményeit, majd tájékoztatást adott a vállalat és a gyárrészleg tavalyi eredményeiről, ideü MadaGatosIL (Tudóéitás a 3. oldalon) (SF®4®5 Kemény Gyei»!)
