Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-28 / 302. szám
Iz orosz polgárháború magyar hőse Qavrő Lajos születésének 80. évfordulójára Megelőző munka négy év alatt Munkavédelmi vizsgálat hatvan gazdasági egységben zők, amíg a munkakörülméGavrő Lajos 1894. december 28-án született a mára- marosi bányásztelepülésen: Borsán. Itt nevelkedett, majd apját követve bányában dolgozott. 1912-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjaként a soknemzetiségű erdélyi munkásmozgalomban ismerte meg a munkásszolidaritás, az internacionalizmus erejét, törvényeit. Az első világháborúban orosz hadifogságba esett, s hadifogolyként együtt dolgozott bolsevik munkásakkal. 1917 augusztusában a bolsevik párt tagja lett, s Szaratov környékén részt vett egy kis internacionalista csapat élén a Nagy Október helyi győzelmét és megszilárdítását segítő harcokban. Gavrő az első magyar szocialisták közé tartozott, akik felismerték, hogy az orosz proletárforradalom győzelme és megszilárdulása megnyitja a béke, a szabadság és a szocializmus útját más népek — m magyar nép számára is. 1918 tavaszán-nyarán Aszt- rahánban, a Volga torkolat stratégiai fontosságú városá- lan szervezett internacionalista zászlóaljat, amely sikeresen működött közre augusztusban a városban kirobbant ellenforradalmi lázadás letörésében. Ősszel, a kaspi—kaukázusi fronton, egyik parancsnoka azoknak az egységeknek, amelyek sikeresen védelmezték Szovjet Dagesz- ,tánt. A Magyar Tanácsköztársaság idején Kijev a központja a különböző nemzetiségű hadifoglyokból létrehozott nagyobb internacionalista egységeknek, amelyek a „Fegyverrel a kézben, haza!” jelszóval készültek arra, hogy Lenin és Kun Béla utasítására utat törjenek, s egyesítsék erejüket á Magyar Vörös Hadsereggel. Gavrő ekkor a 3. nemzetközi lövészezred 2. zászlóaljának az élén súlyos harcok közepette elindult Magyarországra. A külföldi intervenciósok által támogatott fehérgárdisták offenzívája, az első magyar munkáshatalom megdöntése azonban lehetetlenné tette a kárpáti áttörést. Válságos helyzet alakult ki Ukrajnában is. Sok szovjet, köztük internacionalista csapat az ellenség gyűrűjébe került. Ilyen körülmények között bontakozott ki Gavrő parancsnoki tehetsége. Megőrizte zászlóalja harckészségét, s e magra építve, a visas- szavonuló alakulatok legénységéből kemény kézzel megszervezte a 3. radomiszli nemzetközi ezredet, amelynek helytállása elősegítette az Ogyessza térségében rekedt szovjet hadosztályok egyesülését a főerőkkel. Nagyszerű haditettéért a Szovjet Köztársaság Forradalmi Katonai Tanácsa 1919. október 13-án Vörös Zászlórenddel tüntette ki Gavrő Lajost. Az 1919 végi Kijev alatti és az 1920-as Bug menti csatákban tanúsított önfeláldozó hősiességéért, a győzelmekért Gavrő Lajos mellére tűzték — elsőként a külföldi internacionalisták közül — másodízben is a Vörös Zászlórendet. A polgárháború befejezésekor Gavrő még alig múlt 25 éves. Azok közé a fiatal szovjet hadvezérek közé tartozott, akik a hadtudományt a polgárháború harcmezőin sajátították el, s fiatalságuk ellenére már nagy harci tapasztalatokkal, sikerekkel rendelkeztek. A magyar kommunisták vezetői Gavrő Lajosban látták az eljövendő forradalmi felszabadító harcok hadvezérét. Készült a hazatérésre, s Kun Bélával, Münnich Ferenccel együtt másokat is a hazatérést, elősegítő tettekre buzdított, i Korai halála megakadályozta, hogy a fasiszta hadakat üldöző szovjet hadsereg ve-: zénylő tábornokai között ott S legyen Gavrő Lajos is. A fel- • szabadító harcok, a magyar ■ nép új világot teremtő fórra- ; dalma és építő munkája még- : is beteljesülése a proletár in- E temacionalizmus e nagyszerű : katonája harcokban és tettek- » ben gazdag életének. M. Gr. 5 Nem hiszem, hogy akadna olyan józan, ember, aki — akár a táppénz reményében is — szántszándékkal tenné kockára munkahelyén a testi épségét. Hangsúlyozom: józan embereikre gondolok, mert ha valaíkit erősen ittas állapotban ér baleset, az majdnem hogy ,^érthető”. Érthető, de nem elfogadható magyarázat az alkoholos befolyásoltság, mint az üzemi baleset okozója. Az esetek túlnyomó többségében ugyanis a szerencsétlenség éppen azért történhetik meg — még azokkal is, akik sosem isznak —, mert a munkahelyi veszélyforrást nem számolták föl. Azaz, azok, akiknek ez elsősorban kötelességük, nem tartották be a munkavédelem szabályait, szempontjait. Pedig az elmaradhatatlan (és tegező hangja miatt nemegyszer kifigurázott) tábla: „Baleset ellen védekezz!”, a géptermek, műhelyek falán nem csak a dolgozókat figyelmezteti. Hot ember háláló A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Munkavédelmi Bizottsága megyénk hatvan gazdasági egységében vizsgálta meg, hogy mennyit fejlődött a munkavédelem, 1971 elejétől 1974 közepéig. A vizsgálat tanúsága szerint a IV. ötéves terv időszakának legfőbb munkavédelmi eredménye, hogy a vállalatok vezetői megértették annak a rendelkezésnek lényegét, amely szerint a termeléssel együtt a munkakörülmények fejlesztését is szigorúan tervezni kell. Az elmúlt esztendőben* / megyénkben 113-irtal volt kevesebb az üzemi balesetek száma, minit két évvel korábban. Igaz, hogy ugyanakkor a halálos balesetek száma ez idő alatt mintegy kétszeresére nőtt és ez év első felében is hat ember halála figyelmeztet a figyelmetlenség, a könnyelműség keserű következményeire. Továbbra is az anyagmozgaBár a Buenos- Airesben eltöltött idő rövid és előadásoktól zsúfolt volt — a DABFA jóvoltából — mégis adódott alkalom, hogy ezzel a hatalmas várossal ismerkedjünk. Buenos Airesnek 8 millió lakosa van. Magyarország összlakossága 10 miihó. E számok összevetéséből könny en elképzelhető, milyen nagy ez a város. Néhány nap alatt még csak megközelítő képet sem tud formálni az ember. Az argentinok azt mondják: „Argentína Európa Latin-Amerikában!”. Azoh túl, hogy e kijelentésnek van bizonyos nacionalista felhangja, kétségtelen, hogy tartalmaz igazságot is. Legalább, ami a külsőségeket illeti. Buenos Airest könnyen össze lehetne téveszteni bármelyik európai metropolissal. Az utcákon többnyire európai típusú és öltözékű embereket látni. A divat a francia és olasz ízlést követi. Az ételek is európaiak. A fényes kirakatokban nagy választékú, méregdrága áruk. A szebbnél szebb tás az, amelyik a legveszélyesebb munkaterület. A balesetek 41—42 százaléka még most is itt következik be, annak ellenére is, hogy az utóbbi években sokat haladt előre e tevékenység gépesítése. A gépesítést egyébként feltétlenül egybe kell kapcsolni az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével, ellenkező esetben ugyanis a gép nemhogy csökkenti, hanem növeli a veszélyforrások számát. A vizsgált időszakban megyénkben is ketten haltak meg az emelődarukat kiszolgáló munkások közül, hasonló okokból. Állandó fejfájással Szándékosan szóltunk eddig a legszomorúbb példákról, hogy ezzel is bizonyítsuk: a munka- védelem mindennél előrevalóbb szempont kell hogy legyen. Nagyon rosszul értelmezett és kellőképpen el nem ítélhető takarékosság az, amely a dolgozók testi épségének — és most már tegyük hozzá —, egészségének védelmét figyelmen kívül hagyja. Ezt a gyakorlatot egyébként nemcsak — bár elsősorban — az emberiesség szempontjából nem szabad megengednünk, a rideg számítások is ellene szólnak. Békés megyében az üzemi balesetek miatt kiesett munkanapok száma az elmúlt esztendőben meghaladta a 108 ezret. Százforintos napibérrel számolva ez annyi pénz (tíz és fél millió forint), amiből meg lehetne szüntetni a munkahelyi ártalmak jelentős részét abban a 19 megyei üzemben, ahol erre még semmiféle intézkedést nem tettek. Mert az sem lehet vitás, hogy megyénkben azon a 37 munkahelyen, ahol még mindig 1400- an dolgoznak állandó fej fáj dí- tó, fülzúgató zajártalomnak kitéve, vagy azon a 33 munkahelyen, ahol ugyancsak 1400 dolgozót fenyeget a hőártalom, soha nem fogynak el az orvosi rendelésre, táppénzre jelentkeüzletek, enyhén szólva, kongnak az ürességtől. Egy betévedő vásárlóra legalább két eladó jut, akik képesek a fél üzletet a vásárló lábai elé rakni. A hajdan jó hírű argentin peso egyre romlik, Argentínában infláció van. Buenos Aires legrégibb és legnyek nem javulnak. Mindezzel nem azt akartuk: mondani, hogy megyénkben semmit nem tettek a vállalatok a helyzet javításáért A vizsgáit négy év alatt a munkahelyek kulturáltságának fokozásával 1200-an szabadultak meg a zajtól, 1100-an a hőárta- lomtól, 1400-an a vegyi és ugyancsak 1400-an az egyéb munkahelyi ártalmaktól. A kedvező változások összesen mintegy száz munkahely dolgozóit érintették. Dm ki a felelős? A munkavédelemről, jelentőségéről sok helyütt írtak már. Kimeríthetetlen és ezer szálon boncolgatható téma ez. Megyénk vállalatainak munkahelyi tevékenységéről szólva itt most egy dolgot említsünk még nx*: a felelősséget. Az SZMT Munkavédelmi Bizottságának jelentése egy helyütt úgy fogalmaz, hogy a veszélyforrások felszámolásában, a balesetek megelőzésében az eddigieknél jobban kell a műszakiak alkotóképességére ég a szocialista brigádokra támaszkodni. Ebben tulajdonképpen az is benne van, hogy az igazán eredményes munkavédelem nem egyedül a megfelelően képzett vállalati biztonsági megbízottakon múlik. Jóllehet a balesetért közvetlenül felelős (vagy felelősök) személyét legtöbbször megtalálják — ezzel azonban a balese tet nem tették meg nem történtté. Csonka marad a kéz, a láb, sérült a szem, amelynek látványa még az ügyben ártatlanok lelkiismeretét is megmozdítja. És nem is alaptalanul. Mert bárki követte is el a bűnös mulasztást, a felelősség — az adott balesetveszélyt már korábban is ismerők körében — mindenképp közös. Ne kérdezi hát, kinek szőtt a tábla. Neked szól az: Baleset ellen védekezz! érdekesebb környéke a kikötői városrész, a Rio de La Plata torkolatánál. A folyó deltája itt 40 kilométer széles. A kikötőben hatalmas tengerjáró hajók horgonyoznak és a daruk erdején túl kilátás nyílik az Atlanti- óceánra. Végigsétáltunk a kikötői utcákon. Az emeletes, színes bádogházak, a matrózésar- dák, az utcákon dülöngélő részeg matrózok láttán eszünkbe jutnak Rejtő Jenő regényei és regényalakjai, Fülig Jimmy, Piszkos Fred és a többiek. Szerencsénk volt megismerkedni Argentína egyik leghíresebb zenei és énekegyüttesével, a Les Luthiers-szel, — minthogy ÉRTESÍTJÜK t. megrendelőinket, hogy A cím: osztályozott és bányakavics vásárlására szőlő, az idén eladott utalványok csak 1974. december 31-í# válthatók be Az eddig a határidőig be nem váltott utalványokat pénzügyi osztályunk visszaváltja. A beküldés határideje; 1975. január 31-e. Kavicsbánya Vállalat pénzügyi osztálya 1369 Budapest. Postafiók: 351. Kővary E. Péter MmmmwmMiiMnKsi, iiiitiiHiiinHiHiiitiM LEH3CEFI KONRÁD: CSABAI NAPSUGÁR LATIN-AMERIKÁBAN " © L« Platóban, a liliputi város
