Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
Apának lenni, apának bizonyulni VAN ABBAN valami szíved, lelket gyönyörködtető, különösen megkapó, amikor egy édesapa kéz a kézben együtt sétál, kirándul, játszik vagy éppen beszélget a gyermekeivel. Mintha a gyermekszemekben is másféle fények gyúlnának ilyenkor az apjukat nézve, s az is megfigyelhető, hogy kisfiúk és kislányok egyaránt valahogy még a kis kezüket is másképpen helyezik az édesapjukéba, mint édesanyjukéba. A gyermek legtermészetesebb érzése, hegy mindkét szülőjére egyformán igényt tart. Mi mondatja ezt velünk? Az s tapasztalat, hogy jó néhány édesapa szinte páholyból nézi, kívülállóként szemléli gyermeke nevelését, s akár egy érdekes előadást, hallgatja anya és gyermeke párbeszédét. Apának lenni könnyű, annak bizonyulni nehéz... szól a régi bölcsesség. S valóban sokféle „apaszerep” létezik, és nagyon sokan akadnak, akik meglehetősen egyoldalúan fogják fel apai feladatukat „Én minden erőmmel dolgozom és gondoskodom a családomról” — vallják a magukat példás családapáknak tartók közül is sokan, és esténként bebújnak újságjaik mögé vagy csendre intve mindenkit a televízió képernyőjén csüngnek. Hány gyerek ténfereg magányosan odahaza a konyhában foglalatoskodó édesanya, és a megnémult, tvnéző édesapa között«, NINCS az a gondoskodó és odaadó anyai szeretet, ami pótolhatná a gyermek számára az apai figyelmet törődést és sze- retetet. Sok családban nagyon egyoldalúan értelmezik a gyermeknevelést, s ragaszkodnak ahhoz a munkamegosztáshoz, hogy kizárólag az édesanya kiváltságai, vagyis „asztala* a tanulmányi eredmények utáni érdeklődés, a gyermek iskolai gondjainak meghallgatása. Ahol így nő fel a gyermek, ott megrövidül, ott valami nagyon fontos marad ki gyermekéveiből. Az édesapák higgadtsága, elfogulatlansága nagyon sokat adhat a gyermeknek a diákbarátság, a diák-tanár kapcsolat útvesz’ tőiben. Egy-egy nem kedvelt tantárgy szépségeinek felismeréséhez is éppen a gondos apa vezetheti el gyermekét. Sok családban tartja magát á „szigorú apa” szerepe, az olyan családfői magatartás, amely csak végső soron szól bele a nevelésbe, s többnyire akkor is ítél, felelősségre von, büntet, iragy nagyritkán jutalmaz. Az emberré nevelés napi, apró munkájából minden édesapának ki kell venni a részét, mert az j ő ítéletére, az ő segítő vélemé- ! nyére éppúgy szükség van gyér- • mekének, mint az odaadó anyai : szeretetre. Sokan „női” feladat- I nak tartják ezt a „bíbelődést”, j s csak ünnepnapokon vagy a l gyermek életének nagyobb ese- ! ményein hallatják hangjukat | önmagát rövidíti meg az ilyen : apa, mert óhatatlanul is kire- ■ keszti magát gyermeke életé- ■ bőL ÜGY SEM LEHET különbsé- | get terani. hogy „én nevelem a ; fiamat te a lányodat”, Sok gye- ; rek kénytelen elviselni az ilyen • nemek szerinti otthoni munka- ! megosztást ami által szemé- • lyisége válhat szegényebbé, s • kevesebb útravalóval indulhat 5 az életbe. „Az én gyerekem, a f te gyereked” felosztás helyte- : len és káros, csakis a „mi gye- ! rekünk” légkörében, a kétféle j szeretet az apai és anyai figye- ; lem különbözőségének, együtt- : hatásának közegében lesz ki- S egyensúlyozott, egészséges lelkű a gyermek. v MOSTANÁBAN Oly sok fórumon és annyi szó hangzik el arról, milyen a jó anya, de keveset beszélünk arról, hogy gyermekünknek legalább ilyen szüksége van jó édesapára is. Tegyünk érte, hogy másként legyen, hogy gyermekünk ne különbözőképpen, hanem egyforma rajongással és egyforma biztonsággal mondhassa ki a két szót: édesapám, édesanyám. Kocsis Éva Ünnepi alkalmakra Csinosnak lenni, tetszeni — a nők ősi ösztöne. A hétköznapokon csakúgy, mint az ünne- ' pékén, tetszeni akarunk. Tetszeni akarunk a férfiaknak, sőt, valljuk be őszintén, hogy gyakran igényt tartunk nőtársaink féltékeny kis pillantásaira is. Ünnepen még szebbek, még hódítóbbak szeretnénk lenni, mint egyébként. A téli hónapokban a karácsony, szilveszter, a farsangi bálok, a színházi esték mindmind olyan alkalmak, amikor úgy igazán „fel lehet öltözni”. Nem „kiöltözésről” van szó persze, hanem a hétköznapitól eltérő elegáns viseletekről. Nem az a cél, hogy minél drágább ruhakölteményekben jelenjünk meg barátaink, ismerőseink körében, hanem az, hogy egyéniségünkhöz, alkatunkhoz illő' és pénztárcánknak is megfelelő csinos ruhát öltsünk magunkra. A jól öltözöttség egyik alapköveHorgolt táskák i Karácsonyra még elkészítheti^ színes fonalmaradékokból norgolt válltáskát, amelyet itt háromféle változatban mutatunk be. Hideg volt kint Wa- gyón hideg. Fáztak a fák a kertben. Fáztak a cinkék, verebek, varjak. Az ablakokon nem lehetett kikukucskálni, telerajzolta csillogó-villo- gó jégvirággal Télapó. Bent,, a jó meleg szobában édesanya mesélt kicsi lányának, Katicának és kisfiának, Jancsinak. A jó Burkus kutyáról mesélt és a nyafka Mica cicáról. Egyszer csak kapará- szás hallatszik a külső ajtón. Ki lehet az? Mi lehet az? — Talán a nyafka cica — mondta Katica. — Vagy a jó Burkus — szólalt meg Jancsi. — Nézzük meg — hívta a gyerekeket édesanya. Katica előreszaladt. Olyan nagy volt már, hogy elérte a kilincset. Kinyitotta az ajtót, körülnézett. — Senki sincs kint — szólt. Édesanya is kitekintett. — Senki — mondta 6 is. Most Jancsi dugta ki a fejét. — De van! — kiáltott fltL — Latom, hogy mosoft valami a küszöbön. És csakugyan! Ott sündörgött, didergett egy kis sün. Alig lehetett felismerni a magára hempergetett falevelektől. — Lehet, hogy az erdőből menekült — szólt édesanya. — Talán a róka üldözte vagy a fülesbagoly, mind a kettő régi ellensége. NézVajon mi után szimatol? — Lehet, hogy éhes — mondta Katica, — Vagy szomjas — szólt Jancsi. — Éhes is, szomjas is — mondta édesanya. — Hipp-hopp, már be is futott apró fürge lábaival az ajtón. Egyenesen a konyhába szaladt„ a tűzhely alá. Jancsi, Kati utána. Jancsi már majdnem megfogta, de visszakapta a kezét. t— Juj, de megszúrt! — Azt gondolja, hogy bántani akarod, hát védekezik — mondta édesanya. Félt a kis sün, nagyon félt. Reszketett. A tüskéire került levelek csak úgy zörögtek rajta. zétek, hogy szaglász. Hozok neki meleg tejet. — Hadd adjam én odh neki — kérte Katica édesanyját. — Én adom, nem tel — kiáltott mérgesen kis húgának Jancsi. Még hajba is kaptak volna, de édesanya rögtön rendet teremtett köztük. — Jancsi adja oda a tejet a kis sünnek, Katica meg zsemlét aprít bele. A kis sün jóízűen fogyasztotta a finom eledelt. Jól is lakott s egyszerre felvidult. Futkosni kezdett a konyhában, majd megint a tűzhely alá szaladt, és egykettőre elszundított. Katica, Jancsi lab- ujjhegyen osont M ® konyhából, nehogy felébressze új kis pajtásukat. Sokat csavaroghatott a kertben, amíg rájuk talált. Bementek a szobájukba, ott már várták őket a babák, mackók, képeskönyvek, építőkockák, autók, traktorok, repülők. Most nem akartak játszani a játékok, hanem lefekvés előtt mesét hallgatni. És a gyerekek meséltek nekik a kurta lábú, hegyes orrú, csupa tüske kis sünről; arról, hogyan . gömbölyödik labdává, ha fél, és milyen virgonc, ha jóllakik. — Holnap majd megmutatom nektek — ígérte Katica. — Én is megmutatom — mondta Jancsi. Lefeküdtek mindnyájan; a babák, a mackók, a képeskönyvek, építőkockák, autók, traktorok, repülők. És mindegyik a kis sünről álmodott. Hát a kis sün vajon kiről álmodott? Katicáról? Jancsiról? A játékokról? Édesanyáról? Vagy talán az erdőről, ahonnan elcsavargott? Osvát Erzsébet As első horgolását középen kezdjük, S láncszemből összefogott körrel, ebbe 16 egyráhajtásos pálcát öltünk. Minden négy pálcacsoport közé két láncszemet horgolunk. A két láncszembe minden sornál »—2 pálcát, a pálcák közé 2 láncszemet készítünk, így szögletes csíkozást kapunk. Két egyforma darabot horgolunk, és ezeket három oldalon összehorgoljuk vagy varrjuk. Két színből rövidpálcákkal készül a második minta, a táska szélességének megfelelő lánoszemsorből. A munka lényege, hogy amíg az egyik színnel dolgozunk, addig a másik szálat mindig simán vezetve, belehorgoljuk a pálcák közé. A patkö alakú táska egyik oldala és két legombolható része műbőr vagy posztó. A horgolt rész úgy készül, hogy először a patkó-alak kétharmadáig érő egyenes pálcacsfkot s horgolunk, és ezt félkörbe horgol- S juk óda-vissza, amíg a kívánt nagy- á ságot elérjük. A vállpántot vastagra sodrott to- 5 ■ nalból vagy horgolt csíkból készít- S jük. I j Alkalmi ruha, könnyű anyagtól telménye, hogy mindig az. alkalomhoz, a helyhez illően öltözködjünk. A 74—75-ös év divatját — így az alkalmi ruhákat is — a nőies és sportos stílus jellemzi. A ruhák egyszerű szabásvonalúak, az alkalmi jelleget inkább a kelmék minősége határozza meg. Alkalmi ruhák készülhetnek: bársony, georgette, selyem, fémmel átszőtt jersey, dombor mintázatú brokát vagy organza anyagokból. A bársonyból készült kabátkához egyéni ízlés szerint választhatjuk ki a számunkra legmegfelelőbb ruhát. A bársonykabátkát ebben az idényben a tervezők mindenféle stílusú ruhához ajánlják. Bársonyból készülhet szoknya is, amihez jól illik a romantikus stílusú organza vagy selyemblúz. A farmer stílus estélyi öltözék formájában is igen nagy sikerre számíthat. Az ingruha- fazon változatlanul nagy divat estére is. Az alkalmi ruhák csak bokáig érnek, tehát nem seprik a földet. A szoknyák erősen bővülnek. Az egyszínű anyagból készült öltözékeket flitter, gyöngy, vagy népi hímzés díszíti. Az öltözködés harmóniáját emeli a jól megválasztott kiegészítő. A kis méretű alkalmi táska lehetőleg legyen összhangban az alkalmi cipő vagy ruha színével. A cipődivatban ismét a finomságra való törekvés érezhető. Az emelt talp teljesen eltűnt Az idei nemzetközi frizuradivat szerint a női hajak természetes színámyalatúak, rövidek, még a vállig sem érnek. A kis fej a divat. A hatalmas kon- tyoknak és a tupírozott frizuráknak ez idő szerint „befellegzett”. Hogy a férfiakról se feledkezzünk meg, ezért számukra a bársonyból készült alkalmi öltönyt javasoljuk, ami az illető korosztálytól függően lehet klasszikus vagy farmer stílusú, A legünnepélyesebb megjelenést a szmoking biztosítja. A férfi- ihgek egyszínűek, a nyakkendők szélesek, nagy csomóra kötve. És még valami: a hosszú haj már a múlté. Kiss Vers Tűzvédelmi teszt 10. Ki javíthatja a gáztüzelésű berendezéseket és olajkályhákat? 1 = Bárki, aki a javításhoz ért. 2 = Gázszolgáltató és az olajkályhaszerviz- szolgálat. 3 ■ Vizsgázott személy. A csavargó kis sün
