Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

Ifjúsági brigádok a versenyben A kongresszusi, és felszabad»­lási munkaverseny meghirdetés sekor a versenymozgalom iwü- tósában, megszervezésében az ifjúsági szövetség fontos szerep­hez jutott. Döntő feladattá -vált, hogy a KISZ-szervezetek a. moz­galom sajátos versenyformáinak segítségével mozgósítsák me­gyénk dolgozó ifjúságát a mun- kaversenyek eé1 kitűzéseinek megvalósítására. Már most — elöljáróban — is kijelenthetjük, hogy a fia­talok mozgósítása sikerrel járt. Megyénkben a* iparban mint­egy háromszáz vállalati és szö­vetkezeti ifjúsági brigád kap­csolódott be hárcsnezerhatszá* taggal a versenybe és az élel­miszergazdaságba» versenyző ifibrigádok száma te megköze­líti a 200-at, csaknem 2500 ta­got tömörítve Csak a teljesség fcdfaMft be­gyük hozzá, hogy az ifjúsági brigádokban dolgozó hatezer fiatal legfeljebb negyedét teszi ki azoknak a 30 éven aluliak­nak, akik részt vesznek a kong­resszusi versenyben. Megyénk­ben a kongresszust zászlóért küzdő 3100 brigád 37 ezer tag­jának 80 százaléka ugyani* a fiatalok korcsoportjához tarto­zik. „Élenjáró" -k az élen A* ÜSÖságf »»rtgsatál** am> riadva, azt kell megállapíta­nunk, hogy ezek kezdeményező­készsége és mozgékonysága vált tulajdonképpen a?, egéstr. me­gyei asurtkavemeny hadfié éa hajtó motorjává« kmditóerejó­jaé. A flataMt MUkttvtí — mS­dfia ismertté vált a párt XL kongresszusának Időpontja — már a munkahelyt Ifjúsági par­lamenteken külön feladatokat vállaltak a enpnkasfkerek foko­zására, Vállalásaikhoz, féthfvá- mikhez azután as ifjúsági smv eialista brigádok elsőként csat­lakoztak. A KISZ-elapsaierveB»- tek ugyanakkor a »nn-rVahelyn- tea nagyon sokat tettek «ért, fcrtjese» Swieftolafiaöófe <euék. s® aggályok. Mégte túl ken lépni rajtuk, hiszen a példák soka­sága bizonyítja, ott jár ax élen a tudomány, fejlődik gyorsan a technika — ahol a tudományos munka és a termelés — egysé­ges folyamattá olvadt ússza. Malomjáték — kristályokkal Lássunk egy-egy hazai példát arra, hogy nem lehetetlenség nálunk sem ennek a folyamat­nak a kialakítása. Az emberiség egyik legősibb mestersége, a kohászat most újabb fénykorát éli a világban. Oj ágai alakul­tak ki: a finomkohászat, a mik­roötvözetek kohászata. Igaz, egyes szakemberek szerint csak akkor jogos igazán forradalmi változásról beszélni, ha valami­lyen új anyag is szükséges az új termékhez, szerkezethez. (Lásd félvezetők a távközlés for­radalmához, a számítástechnika, az automatika kifejlődéséhez.) Szárnyalhat a kutatói fantá­zia, de egy-egy ötlet realitása azon áll vagy bukik, hogy léte­zik-e a szükséges új, jobb mi­nőségű anyag, vagy anyaggyár­tó technika az elgondoláshoz. A finomabb megmunkáláshoz, a korszerűbb technikához, techno­lógiához nélkülözhetetlen a jobb anyag. A rossz, merev anyagot nem lehet mikron pontossággal esztergálni. Napjainkban a kohászat úgy „keveri” már üstjeiben a fémet és az ötvözőanyagokat, akár a vegyészek a szintetikus ahyagok hogy a felszabadulási és kong­resszusi munkaverseny mind szélesebb körben bontakozzék ki. így volt e* a* Endrődi Cipész Szövetkezetnéd és az endrődi ÁFÉSZ-néJ. is, ahol a KISZ- esek felhívása mind a 38 ipari és 35 fogyasztási szövetkezetben visszhangra talált. Legelőször a mezőkovácsházi ÁFÉSZ KISZ- alapszervezete csatlakozott vál­lalásaival *z endrödiek felhívá­sához. A sikerek összetevőit kutatva, nem szabad megfeledkeznünk annak a 35 ifjúsági brigádnak a szerepéről sem, amelyek az elmúlt két évben érdemelték ki a KISZ Békés megyei Bizott­ságának Élenjáró brigádja cí­met Ezek a verseny indításá­ban, kezdeményezéseikkel cí­mükhöz méltóan most te az élen járnak. Feltétlenül szólnunk kell még arról is, hogy a KISZ-fiatalok bekapcsolódását a versenybe nagyban segítették az ifjúsági szövetség központi bizottságá­nak áprilisi határozatai is. Az egyéni vállalások rendszerét alapvetően lehetett a felszaba­dulási és kongresszusi munka­versenyre építeni. Sőt, ahol a kettőt • valóságban is így öt­vözték, ott a KISZ-tagok egyéni vállalásai közvetlenül kerültek összhangba a vállalati, üzemi és szövetkezeti célkitűzésekkel. órák a társadalomért A Jubileumi munkaverseny kibontakozása egyébkent magá­val hozta az egyéni versenyfor­mák nópezerűsödesét is. Békés megyében mintegy 2000 fiatal vállalta, hogy versenyfeladatai­nak teljesítésével egyidőoen benevez a KISZ által kezdemé­nyezett valamelyik egyéni ver- ■enymozgalomba. Ennek ered­ményeként Békéscsaba 22 munkahelyé* csaknem kflenc- száx fiatal verseng a Szakma Ifjú Mestere, m Kiváló Ifjú Mérnök és a többi megtisztelő ete» elnyeréséért. Most kapcso­Haaaspmteflsrtt, Tetszés szerinti : tulajdonságokat raknak a fém- ! be. Nemegyszer a kristály rend. j szerük, geometriai szerkezetük ; — átrendezésével. n Az ajtó az öntődébe nyílik _ ■ Az anyag belső szerkezetét; azonban a tudós ismeri. A fizi- ■ kus. A szilárdtest-fizikán belül • a mikro-fizikai kutatások szak- ! embere. Ebből indultak ki aj Csepeli Fémműben is. Látták, j hogy a hazai műszeripar, elekt- : ronika, híradástechnika gyors • fejlődése és versenyképessége ■ megköveteli a hazai mikroötvö- ■ zetek gyártásának gyors fejlődé- j sét is. Ehhez a fizika tudomá- j nyának segítsége kellett: alap- : kutatás, kísérletek... Felvették 5 a kapcsolatot tehát az MTA j Központi Fizikai Kutatóin téze- ■ tével, s a kutatókkal együtt j olyan kooperációs menetrendet : dolgoztak ki, amely 3—4 év • alatt kitűnő eredményeket ho- • zott. Egy-egy téma alapkutatását : a kutatóintézet végzi, a kísérleti • laboratóriumot a Fémműben ■ rendezték be — de az alapku- * tatók itt is állandóan jelen van- • nak. Ebből a laboratóriumból • pedig ajtó nyílik — közvetlenül j — a finomkohászati öntödébe, j Nemegyszer fordult, elő, hogy a j korszerű, nagy teljesítményű : kemencék mellet együtt tanács- ■ kozott a megoldáson: az öntő, ■ a mérnök és a fizikus. (Következik: Találmányok so- ; rozatban) Gerencsér Ferenc 2 lódtak be először a fentiek ha­tására a Dürer Nyomda, a ba­romfifeldolgozó, a békéscsabai Szabadság Tsz, az orosházi Gázipari Gépgyár és a Kőolaj­kitermelő Vállalat KISZ-esei is az egyéni versenyekbe. Tartalommal telítődtek meg a csoportos ifjúsági versenyfor­mák is a termelőegységek többségében. Kiemelkedő ered­ményeket a Gyulai Harisnya- gyár, a Békéscsabai Konzerv­gyár és a Pamutszövő KISZ- alapszervezete ért el a fiatal műszakiak és közgazdászok, va­lamint a fiatal alkotó kollektí­vák mozgósításában. És ebben a sorban kell megemlítenünk a gyulai húskombinát illetve az Orosházi Húzott Síküveggyár KISZ-védnökségéből részt vál­lalókat is, mint olyanokat akik órákat, ezer órákat tízezer órá­kat fordítanak szabad idejük­ből a társadalmi célok elérésé­re. A KTSZ tagjainak társadalmi munkaakciói nagyon sok he­lyütt a helyi törekvések — óvodák, bölcsődék felépítését — segítik. Jelentőségét tekintve, első helyen áll azonban a Ma­gyar—Vietnami Barátság Szak­munkástanuló -Intézet felépíté­séért folyó társadalmi munka- akció. Ebből legtöbbet a békés­csabai KISZ-szervezetek mellett az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, az Orosházi Üveggyár és az Endrődi Cipész Szövetke­zet KISZ-esei vállaltak. Az ifjúsági brigádok helytál­lásukról, munkabírásukról, se­gítőkészségükről az idei őszön külön is tanúbizonyságot tettek az elázott cukorrépa- és kuko­ricaföldeken. Igaz, ebben velük egy sorban a battonyai úttörők, a békéscsabai közgazdasági szakközépiskola, a szarvasi óvó­nőképző, a sarkadi MEZŐGÉP, a körösladányi Magyar—Viet­nami Barátság Tsz és a kardos­kúti "Rákóczi Tsz KISZ-esei is követendő példát mutattak. Fokozott lendülettel Végső következtetésként — BöVés megye ifjúsági brigádjai­nak kongresszusi munkaverse­nyét első szakaszában értékel­ve — azt kell levonnunk, hogy a szövetkezeteknél & vállala­toknál a jubileumi munkaver* seny és immár évek óta meg­rendezésre kerülő megyei ifjú­sági brigádverseny eddig szer­vesen egészíthették ki egymást Erre legfőbb bizonyíték, hogy a megyei mozgalomban sikere­ket elerő brigádok munkahe­lyük szocialista brigádjai között is az első helyeken szerepelnek. E brigádok sorába tartozik töb­bek között a Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat Ság- vári brigádja, a szeghalmi ÁFÉSZ Zója brigádja, az oros­házi Kőolaj- és Gázipari Gép­gyár Kun Béla brigádja és a gyulai KÖVIZIG tervezőosztá­lyának ifjúsági brigádja. Természetesen a felszabadu­lási és kongresszusi munkaver- senymozgalom első szakaszának lezárása után, a második sza­kaszban, a jövő év végéig, az Élenjáró címet viselő vagy azért küzdő ifjúsági brigádokra nem kevesebb feladat vár, mint ed­dig. A második szakaszban, a IV. ötéves terv sikeres teljesí­téséért folyó versenyben talán még az első szakasz eredmé­nyeinél is nagyobbakat kell a mozgalomnak elérnie. Ezért is fogalmazott a KISZ Békés megyei bizottsága most december 5-i ülésén az ifjúsági brigádok tevékenységét érté­kelve úgy, hogy 1975. december 31-ig a mostanihoz képest is fo­kozottabb lendülettel kell a fia­talok munkako'lektíváinak a vállalásaikat teljesíteniük. Kőváry E. Péter Tapanztalatcnere népművelőknek Az elmúlt héten a mezőko­vácshazi járásba látogattak az orosházi járás népművelői. A helyszínen tanulmányozták a művelőlési házak tevékenységét, ezert többek között ellátogat­tak Medgyesegyházára, Magyar- bánhegyesre és Végegyházára. Medgyesegyházán a művelő­dési ház igazgatója a mezőgaz­dasági munkásokkal való kap­csolatról, a szocialista brigádok foglalkozásairól beszélt. A mű­velődési ház félmillió forintos költségvetéssel dolgozik, s eb­be besegít a Vas- Fémipari Ktsz, valamint más munkahely is. A kapcsolat állandó a ter­melőüzemek és a művelődé« ház között. Magyarbánhegyasen a műve­lődési házat es a községi könyv­tárat is a termelőszövetkezet tartja fenn, a tanács pedig évi 44 ezer forinttal segíti. Vég­egyházán a résztvevők elsősor­ban a cigány lakossággal való foglalkozás iránt érdeklődtek. A községben egyébként nincs olyan pedagógus, aki valami­lyen formában ne venne részt a művelődési munkában. A tapasztalatcsere-látogatás résztvevői sok élménnyel gaz­dagodva tértek vissza, s a lá­togatás alkalmával szerzett ta­pasztalatokat jól tudják majd hasznosítani munkájúkban. Kinek van igaza? Háromezer iorint miatt két évig tartó vita Galbács Imre, a Békés megyei Mentőszervezet gépkocsivezetője 1972. október 31-én leesett a gyulai mentőállomás épületének a tetőzetéről. Mindjárt érezte, hogy valami baj történt. Egy beteget azonban még Dobozról a gyulai kórházba szállított és csak azután panaszkodott az or­vosnak. Megröntgenezték és kiderült, hogy két csigolyája eltört. Azon­nal kórházba utalták, ahol két hétig orvosi kezelésben része­sült Azután 1973. március kö­zepéig otthon kellett maradnia. Közben — ahogy elmondja — felkeresték és aláírattak vele egy nyilatkozatot, melyben ki­jelenti, hogy a sérülés otthon történt, tehát nem üzemi bal­esetről van szó. • Hogy miért hagyta magát rá­beszélni ennek a nyilatkozatnak az aláírására, azt1 így indokolja: — Ügy gondoltam, meggyó­gyulok. Minek okozzák kelle­metlenséget Fehér János szol­gálatvezetőnek? ö adott utasí­tást antennaszerelésre, ami pe­dig nem volt munkaköri köte­lességem. Különben az esetle­ges következményektől is fél­tem. Galbács Imre sajnos nem gyó­gyult meg. Amikor 1973. már­cius 17-én újra dolgozni kezdett, kiderült, hogy képtelen a bete­geket emelni, ami pedig a mun­kakörével járó feladat. Ügy érezte, a legszívesebben szaba­dulnának is tőle, ezert július 1-én felmondott. Egészségi ál­lapotára hivatkozva a felmon­dási idő letöltésének elengedé­sét kérte, de nem járultak hoz­zá. így aztán önkényesen lé­pett ki és ment át a Tejipari Szállítási Szolgáltató és Készle- ‘ tező Vállalathoz gépkocsivezető­nek. Egészségi állapota továbbra sem javult, ezért elhatározta, hogy kéri az ügye kivizsgálását Szeptember 21-én a Társadalom- biztosítási Igazgatóság gyulai kirendeltségéhez fordult. Az or- vosszakértó megállapította, hogy a baleset az üzemben — és nem otthon — történt. Az ügy november 23-án az SZMT munkavédelmi bizottsá­gához került amely újabb ki­vizsgálás után állást foglalt ab­ban, hogy a baleset üzemi ere­detű. A bizottság ezt közölte az Országos ÍŰentőszolgálat főigaz­gatójával, dr. Bencze Bélával, aki azonban fellebbezett. Indok­lásában többek között arra hi­vatkozott, hogy „Galbács Imrét a mentőállomáson tetőről vagy egyéb helyről leesni senki sem látta. Ilyesmiről senki sem hal­lott.” A fellebbezést az SZMT el­nöksége 1974. február 27-én el­utasította és a balesetet üzemi­nek nyilvánította. Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója azonban továbbra sem tekintette annak és nem teljesítette Galbács Imre jogos kárigényét. Ö ugyanis 3150 fo­rintot kért, ami a kereset és a táppénz közötti különbség, va­lamint egy derékfűző árának az összege. Galbács Imre a vállalati mun­kaügyi döntőbizottsághoz for­dult és kérte a kártérítési ősz- . szeg megítélését. Újabb huza­vona után a döntőbizottság no­vember 21-én végül is határo­zatot hozott Ennek alapján az Országos Mentőszolgálatot arra kötelezi, hogy Galbács Imrének fizesse ki az 1972. október 31- től 1973. március 17-ig tartó időszakra a táppénz és az át­lagkereset közötti különbözetet. Az ügy, amely 1972. október 31-én, tehát több mint két éve kezdődött, most a befejezéshez közeledik. Azért csak közeledik, mert a fellebbezésre még lehe­tőség van és akkor következik a folytatás. Eddig legalább egy kilót nyomnak az akták. Ren­geteg munkája van benne az Országos Mentőszolgálatnak, a Társadalombiztosítási Igazgató­ság gyulai kirendeltségének, az SZMT munkavédelmi bizott­ságának és az SZMT elnökségé­nek is. Galbács Imre vagy húsz­szor járt különböző helyeken, miközben sok-sok emberrel és a bürokráciával Is megismerke­dett. Ez bizony igazi férfimunka volt. Olyan, mint valami kö­télhúzás. Csakhogy az államnak elég sokba kerül az ilyen já­ték. Többszörösébe annak, mint az a 3 ezer forint, amely körül az egész ügy forgott. Bizonyos, hogy ilyennel senki sem lenne hajlandó „szórakozni”, ha a költségeket a saját zsebéből kel­lene megtérítenie.. Miért lg húzódott el két évig ez a viszonylag egyszerű ügy? Vágréti László, az SZMT mun­kavédelmi felügyelője a kér­désre így válaszol: — Amikor Galbács Imre meg­sérült, alapos vizsgálat után a tényeknek megfelelően üzemi baleseti jegyzőkönyvet kellett volna felvenni. Mivel ez elma­radt, a munkáltató a későbbi­ekben arra alapozta a vélemé­nyét és a döntését is, hogy a baleset otthon történt. Megne­hezítette a helyzetet, hogy a sé­rült — akár rábeszélésre, akár nem — a valósággal igazolha­tóan ellentétes tartalmú jegy­zőkönyvet írt alá. Ilyen körül­mények között a vita bonyoló­dott, mert sok mindent vissza­menőleg kellett bizonyítani. Az előírások meg nem tar­tásából, egyesek mulasztásából végül is két évig tartó, költséges és sok ember idegeit őrlő ügy keletkezett, melynek remélhető­leg most már vége szakad. Pásztor Béla

Next

/
Thumbnails
Contents