Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-07 / 286. szám
Kata János Mert M éve Jár I borbélymffhelybs C égtábla már nfan n eJM lelett, de ott van a mesterség ősi címere: a cintányér. Mezőkovácsháza, Árpád u. 134. Árvái Mátyás borbélyműhelye. A vakítóan fehérre meszelt házfalból élesen válik el az ósdi barna festésű ablak, ajtó, amely zárva van. Az utcaajtó kilincse azonban könnyen enged. A tornác végén faajtó, fakilinccsel. A kopogásra erőteljes hang kérdez: ki az? A műhely alacsony mennyezetű. gerendás. A helyiséget egy kartonfüggöny választja kétfelé. Maga a műhely egyszerű: egy barnára festett keretű, félig megvakult tükör, lehet talán 50 esztendős is, de nem sokkal „fiatalabbak” az előtte levő asztalon álló szerszámok sem. Haj- nyírógép* óllók, tégelyek, üvegek. A helyiség másik felében magasra púpozott ágy, asztal két székkel. — Tavaly Itt lakott két Ipart tanuló-fiú. kevés ■ tsz-járadék, kell egy kis pótlás hozzá. — Tsz-járadék, egy borbély- mesternek? — Valamikor volt egy kis földem, amint lehetett, beadtam a tsz-be. Onnan a járadék. több helyen megfordult. Ahány ház, annyi szokás — tartották —.mindenütt lehet tanulni valami újat. Így kerültem el Nagysültem és letelepedtem Mezőkovácsházán, apósom házában rendeztem be a kis műhelyt. Azóta dolgozom itt. Jobban mondva, most már csak dolgozgatok. Hamar elszáll .ak az évek, már betöltöttem a 82,-et is. Van egy fiam — az Orosházi Üveggyárban dolgozik — meg egy lányom. 1 Hatvanhét év a szakmában A borbély és Csikordul az ajtó, — Adjon isten. — Magának is. — Beretválás? — Haj vágás. — Foglaljon helyet A széken megfordítja a párnát ráz egyet-kettőt a fehér nyakbavaló kendőn, s amíg csattog a vén gép, visszakalandozik az emlékekben jó fél évszázaddal: — Parasztember volt az apám, hat gyerekkel. Mindegyik szerette a lovat, én valahogy „elfajzottam”, mert nem kedveltem a lovakat. A borbélytól — aki kijárt apámhoz beretváU ni — kaptam a kedvet á mesterséghez. 1907-ben szegődtem el hozzá. Amikor 1910-ben fela ciníányér váradra, de kis Idő múlva csak visszahúzott a szívem, s Körös- ladányban találtam állást. Ott sem maradtam sokáig. Kezembe került az újság, s olvastam benne, hogy borbélysegédet keresnek Dévaványán. Na, mondom, megpróbáljuk. Jól éreztem magam, tán ott is ragadtam volna örökre. Egyszer kaptam egy levelet — ez még 1914-ben volt — hazulról, jöjjek, mert május 28-án sorozás lesz. El is mentem, s csak négy év múlva, 1918 decemberében jöttem haza. A következő évben megnő— Hogy kik a kuncsaftjaim? Legtöbben alz idősebbek közül kerülnek ki. Be-benéznek hajvágásra, beretválásra, meg el is beszélgetünk egy kicsit az élet- 'ről. Hetenként 100—150 forint is összejön. Nagy néha üzenet is jön messzi városokból, még Csehszlovákiából is — ragyog fel az öreg mester szeme —, tizenhárom fiút szabadítottam én fel ebben a kis műhelyben, akik szétszóródtak az ország minden részébe. Közben elkészül a hajvágással. Búzás János bácsi MÁV- nyugdíjas volt a vendége, ő az egyik legrégibb kuncsaftja az öreg mesternek. Nem sok híja van a fél évszázadnak, amikor először lépett be Árvái Mátyás műhelyébe. Béla Ottó Szerdán, december 11-én érkezik az első villamos mozdony a békéscsabai vasútállomásra Feszültség alá helyezték a Mezőtúr — Lökősháza közötti vosútvonal felső vezetékét A MÁV villamosítási munkacsapatai a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére tett munkafelajánlásukban vállalták, hogy a Mezőtúr—Lökösháza közötti 84 kilométeres szakasz villamosítását december 31. helyett november 30-án befejezik. A magyar építők kongresszusi vállalásához csatlakozott a csehszlovák építőcsoport is. Nagy Zoltánnak,-a MÁV békéscsabai állomásfőnök-helyet- tesének tájékoztatása szerint a vasútvonal villamosítása a vállalásnak megfelelően elkészült. December 1. óta már a műszaki ellenőrzés tart és ma, szombaton nulla órától 25 ezer volt feszültség alá helyezték a felső vezetéket. Most már azt két méteren belül megközelíteni életveszélyes és tilos, amiről az utasokat hangosbemondón rendszeresen tájékoztatják. December 11-én, szerdán délelőtt 9 óra 50 perckor indul az első (V—43-as sorozatú) villanymozdony Mezőtúrról Lököshá- zára, amely két személykocsival sebességpróbát tart. (Ez a vonat körülbelül egy óra alatt érkezik Békéscsabára.) A mozdony Lö- kösházáról vissza, Szolnokra egy 2100 tonna terhelésű taher- vonatot továbbít. A vonal villamosításának ünnepélyes avatására december 18- án Curticiban, majd Békéscsabán kerül sor. Békéscsabán először a vasútállomáson, majd az ifjúsági házban tartanak ünnepséget. Ez alkalommal megjutalmazzák és kitüntetik a villamosítás élenjáró dolgozóit. 1979 január elejétől a személy- és gyorsvonatok várhatóan már rendszeresen villanymozdonnyal közlekednek, ami lehetővé teszi a sebesség növelését. A menetrendben tehát változás lesz. így például a reggeli személyvonat 7 óm 10 perc helyett 7 óra 17 perckor Indul és 11 óra helyett 10 óra 48 perckor érkezik Budapestre. A reggel 7 óra 5 perckor induló gyorsvonat 7 óra 5 perc helyett 7 óra 10 perckor indul és változás nélkül, 9 óra 55 perckor érkezik Budapestre. A változásokról az állomásokon tájékoztatják majd az utazóközönséget A villamosítás nagy előny« a tisztaság. Eltűnnek a széntüzelésű fűtőkazán-kocsik, mert villa mosfűtés lesz. Meggyorsul a teherszállítás tt és kedvezőbb munkakörülmények között dolgozhatnak a vasutasok. A vagonok be- és kirakásánál óvatosságra van szükség. Ilyen munkát a Jövőben csak az ál- lcenásfőnök írásbeli engedélyével lehet megkezdeni. A vállalatoknak a rakodás módját ismertetniük kell a dolgozókkal. A villamosításra való átállásra már jé előre felkészültek a vasutasok, de a legnagyobb igyekezet mellett is számítani lehet arra, hogy kezdetben kisabb-na- gyofob zökkenők lesznek. p. a szabadultam, nem tudott foglalkoztatni, elmentem Komlósra egy borbélyüzletbe. Akkoriban az volt a jó segéd, aki mentül Megérkeztek] A Balaton nádasokkal fedett, szélvédettebb helyein tömegesen tanyáznak a különféle vízimadarak. Népes csapatokban megérkeztek északi hazájukból a termetes vadlibák, a nagylilik is. Az Északi-tenger vidékéről kercerécék, a Szovjetunió tundrás tájairól pedig kontyos récék jöttek telelésre. Ezek a vadmadarak az öblök vízfoltjain tartózkodnak a legszívesebben. A Zala-torkolat- nál, a Kisbalatónon és a tó északi partjának nádasainál a különféle vadkacsafajták ezrei gyűltek össze. Azonnali belépéssel központi telephelyünkre varrni tudó női munkaerőt 1 műszakra felveszünk. Jelentkezés: Méretes Szabók és Szűcsök Ipari Szövetkezete Békéscsaba, Csaba «.Ara. A Egyik nap aztán különös dolog történt. Nem a délelőtti órákban jelent meg a dobos a szokásos utcasarkokon, hanem estefelé. És csak akkor hagyta abba a dob pergését, amikor már sokan körülállták. Palkó is kiment amikor a házukhoz legközelebbi sarkon felhangzott a dobszó. A gyülekezők egymást kérdezték. — Mi az istent találtak ki paegint? — Este sem nyugihatunk tőlük? — Bolondot csinálnak belő* lünk? — Nincs ezeknek szívük sem? Majd felhangzottak a dobos szavai: „Közhírré tétetik: Minden leventeköteles és nem katonaviselt. továbbá mindazok, akik még nem vonultak hadba, reggel nyolc órakor jelentkezzenek a községháza udvarán. Mindenki kétnapi élelmet hozzon magával. Aki nem jelentkezik, vagy más módon ellensze- : gül. hadbíróság elé állítják.” Ezután a dobos megpergette : a dobot: „Tram—tram—tram”, ! éfc ment a következő sarokra. 3 Palkóban kavarogni kezdett 3 a keserűség, a düh, most már ; a malom ^ nem mentség. 3 A dobszó után fél óra sem 3 telt el. Palkóékhoz tejjel állí- ■ tott be Brachna György. 3 — A tetves istenit, lova* kéz| besütő járja a tanyákat — tette S az asztalra a tejeskannát. — 3 Már meg el akarnak bennünket 3 vinni valahová. 3 Ebben a pillanatba*» a kapa S előtt valami sörrent — Ez meg a lapbizományea I biciklije — ugrott M Palkó, I begy künesjr «tóba. te ■ l«r wimniminnjiJiiinnnKniiimniniiiiiiiniimiB .iiiiiiiiu.iiiitniiiiniuiiiiiiiniiiiitniuiiiiiiiiiiiiJiiiiuninniQniDinni 1 CsereS Pál | | KÉK BORÍTÉK \ bizományos már nyitotta Is a konyhaajtót. Aztán ledobta magát egy székre és megdöbbenve mondta: „Kunszentmártcnon át a Tisza felé akarnak hajtani bennünket”. Jutka rémüldözött, a három gyerek pedig a szoknyáját fogta. Amazok komoran ültek. Nagy sokára Palkó megszólalt. — A kukorica közt meg lehet lenni, amíg történik valami — nézett Brachna Györgyre. — Mi meg azt tesszük, amire alkalom nyílik. Brachna György kezébe vette a tejeskannát, és mintha végső búcsút mondana, úgy szólt Jutkához: — „Azért jöjjön a tejért reggelenként. Az asszony annyit mér, amennyire szüksége lesz, amíg meglesz a tehén”. Miután Palkó kikísérte Brachna Györgyöt, az többször visszafordult és integetett. A lapbizományos meg azzal ment el, hogy reggel hátizsákot kötnek fel és a községháza környékén találkoznak. Másnap a községháza udvara menekülttáborhoz hasonlított. Palkó és a lapbizományos nem tették le a hátizsákot, állandóan jöttek-mentek. így kapott el a fülük néhány szót a községház! folyosó végében két tisztviselő beszélgetéséből. — Mikor Indítják a menetet? — Nem tudom, óránként Jő“ l!*U> parancs, Gyorsan arrébb húzódtak. Aztán Palkó intett a lapbizományosnak. menjenek az utcára. Amikor már messzire jártaik a községházától, Palkó odafordult Toman Mihályhoz: „Mindig úgy haladjunk, mintha • községháza felé mennénk.” Az nagyot kacagott, ha tudná ezt a törzs úr, kirepedne mérgében. Éjszakára a temető árkában húzódtak meg a csőszházhoz közel. A hátizsákokból kiszedték nagykabátjukat és magukra terítették. Szótlanul figyelték az állandó erősödő zúgást-morgást Éjféltájban egy repülőgép félkört írt le a község felett. miközben bombák robbantak- Gumilabdaként pattantak fel. Aztán újra ledűltek. Nem telt el fél éra sem azután, amikor két lovas tűnt fel a temetőárok mellett húzódó úton. A lapbizományoa felhúzódott az árokpartra. — Erre jönnek — szólt Palkónak, alá továbbra is fekve maradt — Kobakjukon nincs se kalap, se sapka. — Jobb, ha fekve figyeljük őket —*■ Jegyezte meg Palkó. Amint közelebb ért a két to" vas, Toman Mihály felszteor saent: „Ezek csendőrök! Az egyik Polónyír Palkó hirtelen feBoBnyükflft: „Menekülnek a patkáagrsfcfi, A tepMaományoa pedig, amikor a lovasok közelükbe értek, odaszólt azoknak: - Csákó nélkül. törzs úr?" A következő pillanatban ptaar toiy dörrent, aztán a lovak vágtába kezdtek, a lapbizományea meg eldőlt az árokparton. Pillanatok alatt átütötte kabátját a vér. Palkó megdermedt, majd a csőszház felé rohant, hogy felzörgesse lakóit De nem kellett, a dörrenésre felébredtek és ketten már kint álltak * ház előtt Palkó odaszólt azoknak, vigyék be a sebesültet, 6 pedig orvosért szaladt. Ónk a község központjában talált otthon orvost Amíg az öltözködött, fájdalmas türelmetlenséggel várta, mikor jön már ki a kapun, miközben a községet átszelő kövesutat figyelte, amelyen tankok dübörögtek nyugat felé. Ekkor már virradt. Miután az orvos kilépett az utcára, odaszólt Palkónak, hogy mehetnek. Aztán a tankokra mutatott: „Két óra óta megszakítás nélkül jönnek. A németek meg eltűntek. Pedig a pesti rádió az esti hírekben még azt közölte, hogy Mar kónál visszaverték ac oroszokat” Már esaJt a beállt halált állapíthatta meg az orvos, amikor a lapbizományost megvizsgálta. A pisztolygolyó a nívón hatolt át Két nap múlva, amikor eltemették Toman Mihályt Braeh- aa György megállt a temetőárok mellett, ahol Pólónyi Béla átlőtte annak szívét Majd Palkónak átfogta a vállát: „A törzs ml meg ide kéne bdiay ÜM IM4, DEOUBBB X
