Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

Seiften! n őnfcormáBvzati eU megsértése né!kfil Csökkent a törvénysértő határozatok száma a szeghalmi járásban TanáesUoniah a Járási Hivatal kommunistái Megtartották beszámoló tag- I gyűlésüket a szeghalmi Járási | Hivatal kommunistái. Az alap- szervezet vezetőségiének beszá­molóját Jámbor Ernő párttitkár terjesztette elő, amiből kiderült: sajátos helyzetből fakadó prob­lémákkal küzdöttek az elmúlt években, A beszámolási időben történt ugyanis a tanácsi átszer­vezés, a Járási Hivatal létreho­zása. Üj feladatokkal kellett | megismerkedni a hivatal kom­munistáinak. Ügy kellett segíte­ni a nagy kiterjedésű járás 13 helységében, hogy megmaradjon a helyi tanácsok önkormányzati szerepe, népképviseleti jellege. Földrajzilag nagy területen fekszik a szeghalmi járás. Evek­kel ezelőtt reggelente kerekpár- karavánok indultak a községek­be. Ma ez már elavult módszer. Egyébként is bővült a helyi ta­nácsok jogköre. Számos témá­ban helyben döntenek, így sak­kal gyorsabb a lakossági ügyin­tézés. A Járási Hivatal kommunis­táira várt a nagy feladat: meg­ismertetni a helyi tanácsi dol­gozókkal a különböző hatá­rozatokat, jogszabályokat,, » tanácsi törvény megannyi 'pa­ragrafusát. A Járási HívwttS pórtél *p- «aerreaete az MSZMP járási bi- notfeságának irányításával műkö­dik. A kollektíva politikai mun­kája rendkívül jelentős. A ható- aá& úmnka irányítása, ellenőr- nése, sokoldalú megsegítése nem Us feladatot ró • Járást Hiva­tal kommunistáira. A vezetőség beszámolója egyebek között utalt •rra w: az újabb jogszabályok megismerése mellett az egy főre jutó munka nem csőiéként. A de­centralizálás nem egy befejezett folyamat, hanem a gyakorlati életben állandóan fejlődő, erősö­dő, kiforróban levő államigaz­gatási forma. Az ágazati vizs­gálatok, komplex és utóvizsgá­latok elsősorban a jogszabályok érvényesülését segítik. A községi hatósági munka politikailag nagy jelentőséggel bír, hisz az állampolgárok ezen keresztül ítélik meg az államigazgatás magasabbren- dűségét vagy hiányosságát. Ezért taatják elsőrendű felada­tuknak a Járási Hivatal kommu­nistái a törvényesség betartását, a bürokráciamentes, gyors ügy­intézést. A vezetőség beszámolójából és a hozzászólásokból kiderült: a Járási Hivatal kommunistáinak nagy szerepe van abban, hogy a szeghalmi járásban csökkent a törvénysértő határozatok szá­ma. A hivatal dolgozói kinn a fal Valiban igyekszenek szakmai segítséget nyújtani. Ha törvény­sértő határozat születik, annak hatálytalanítását javasolják. 1973-ban 23 vb- és 5 községi ta­nácsülés törvénysértő határoza­tának módosítását indítványoz­ták járásszerte, 1974-ben 11 hó­nap alatt mindössze 8 vb- és egy tanácsülés hozott törvénysértő határozatot. A fenti eredmény annak kő- j szűnhető, hogy a Járási Hivatal kommunistái a tanácsi előadmányok elké­szítéséhez, a helyes döntések kialakításához szakmai segít­séget nyújtanak. Jó munkájukra jellemző: 19T1- bem a 30 napon tói intézett ügyek száma 5,8 százalék volt, 1973-ban már 0,t> százalékra csökkent. A beszámoló taggyűlés érté­kelte: azért tudnak a hivatal dolgozói ily sokoldalúan segít­séget nyújtani a 13 község taná­csi apparátusának, mert a szak­mai és a politikai továbbképzés soha nem kerül le a napirend­ről. Az apparátus dolgozóinak dön­tő többsége 15—20 éves törzs­garda tagsággal rendelkezik, jói ismeri a tanácsi munka szépsé­gét, nehézségét. A dolgozók munkabérének emelése, a sza­bad sízombatok bevezetése, a ha­zai és a külföldi jutalomutazá­sok megszervezése javította a dolgozók élet- és munkakörül­ményeit. A jó munkahelyi lég­kör a hatósági munkában, a pártmegbízatások maradéktalan végrehajtásában, a községi ta­nács munkájának sokoldalú se­gítségében realizálódik. örömmel számoltak be a fel­szólalók arról is: a Járási Hiva­tal kommunistái az anyagi elő­nyök elvtelen hajhászását elíté­lik. így ellenőrző munkájuk közben. ha törvénysértő magatartást észlelnek, minden erkölcsi alapjuk megvan arra, hogy az illetékesek figyelmét felhív­ják a nem kívánt jelenségre. Mivel az apparátusban jelentős a nők és a KISZ-fiatalok aránya, a párt ifjúsági és nőpolitikái ha­tározatait nem csak megtárgyal­ták, de igyekszenek a gyakorlat­ban minden pontját megvalósí­tani. Egyébként az elmúlt négy év egyik legnagyobb eredményének könyvelte el a beszámoló párt­taggyűlés a pártcsoportok mun­kájának a vártnál is nagyobb arányú javulását A kisebb kol­lektívák aprólékosabban megvi­tatják az időszerű problémákat, s messzemenő segítséget nyújta­nak a taggyűlések színvonalá­nak emeléséhez., A felszólalók beszéltek arról !s: járásszerte sokat segítenek a hatósági munkák irányításában, ellenőrzésében a Járási Hivatal kommunistái. De szívesen vállalnak még több pártmegbízatást a járási pártbizottságtól. Hisz jól is­merik a járás gondjait, öröme­it A pártalapszervezet tagjai az el­múlt. évek során magas szintű pártoktatásbam részesültek. Ezt az energiát gyümölcsöztessók az eddiginél jobban. Ennek az egész járás nagy hasznát láthat­ja. Az MSZMP járási bizottsága képviseletében Gurmai Gyula, a KISZ járási titkára köszöntötte s beszámoló taggyűlés résztve­vőit. Összegezte a járásban szer­zett tapasztalatok alapján, hogy s Járási Hivatal kollektívájának jó munkája sokat segít abban, hogy a falvakban rugalmasan oldják meg a hatósági feladato­kat a tanácsok. Járásszerte ki­magasló eredményeket érnek el a társadalmi munkában. Az egy nap az iskoláért, az egy nap az óvodáért, a szebb, virágosabb községért — és egyéb címen in­dított mozgalom — példás ered­ményeket hoz. Ary Róza Értesítjük ÜGYFELEINKET, hogy f. év december 5-től 1975. január 15-ig grap iúátvélelt nem tartunk Gyapjúforgalmi Vállalat Kirendel tsfege, Békéscsaba 353893 flmicpl csapitgyfiléscn találkoztak újra Három és fél millió forint értéket takarítottak be Dombegyházán hogy * legjobb szakasz a murr — Ttkftuk, moot mór hőm* stfi vermünk. Ha továbbra is várakozunk, bízva abban, hogy egyszer csak jó idő lesz, köny- «yesi előfordulhat, hogy tönk­remegy a cukorrépánk. Novem­ber elsején volt a megyei ope­ratív bizottság egyik, ülése, ahal jelentettük, hogy baj van, se­gítség kellene. Másnap ■— szom­baton délelőtt — kirnt vagyok a határban, jön utánam egy em­ber. — Elnök elvtárs. jöjjön azonnal be a központiba, itt vannak a katonáik. Néhány üszst elvbäiig ült az irodám bau, — Megjöttünk — mondták —, miben segíthetünk? Öröm volt hallani a minden pátosza nélkülöző szavakat. Da rögtön meg is ijedtem, hogyan tudunk ellátni száz katonát? Szállás, tisztálkodási, lehetőség étkeztetés, mind olyan dolgok, amit egy ilyen kis faluban szin­te lehetetlenség megoldani. Ne idegeskedjen ezen Fülöp elvtárs — nyugtattak meg —. a lakta­nyában reggelizünk, az ebédet is kihozzák utánunk, aztán es­te meg visszamegy úrik a lakta­nyába. Nagy kő esett le a szívemről De ezzel még nem volt vége a gondoknak. A répát kiszánitat- tuk ugyan, de az összeszedesé- hez vasvilla kellett. Volt né­hány darab, de az még a ne­gyedének sem lett volna elég. Ugrasztottam az anyagbeszer­zőt, szerezzen akár a föld alól is 130 villát, meg nyelet. Gon­dolom, nagyot nézhettek a bol­tokban, hiszen nem olyan dő­lendő szerszám manapság már a vasvilla. Elég az hozza, hogy sikerült mindent beszerezni. A többi ment már, mint a karikacsapás. Hajtottak ezek a üúk úgy. mintha a sajátjukat keltett volna menteni. Az első' megmondtuk nekik, I kaíbéren kívül még további 2500 forint célprémiumot is kap. Eleinte naponta hét-nyolc, a vé­ge felé mar tíz—tizenkét hektá­ron takarították be a termést. Nem volt azokkal a fiúkkal semmi probléma. Igaz, mi is igyekeztünk egy kis uzsonnával, gyümölccsel hozzájárulni a kon­díció pótlásához. Két hét alatt rendibe tették a 118 hektáros cukorrépatáblát. Amí forint­ban azt jelenti, hogy 3 és fél millió forintos érteket mentet­tek meg. Hát ennyi* érnek ezek a mi katonáink. De nemcsak őket illeti dicsé­ret. hanem azokat a Dunántúl­ról érkezett katonákat is, akik a szállításban dolgoztak példás helytállással. Ök terepjáró gép­kocsikkal voltak ég még a ™ elakadt járműveinket is segí­tettek kivantatni a tengelyig érő sárból. Dolgozóinkon kívül nekik ja köszönhetjük, hegy a rendkívül szeszélyes időjárás ellenére időben földbe került 1465 hektáron az őszi búza. Mind a 472 hektárról felszed­tük a cukorrépát, letörtük a kukorica 70 százalékát és a mélyszántással is 50 százalékra állunk. Nemrégiben .-ünnepi csapat­gyűlésen találkoztunk újra a katonákkal. Parancsnokuk fel­olvasta Kádár és Czinege elv­társ levelét, amelyben megdi­csérték és megköszönték a m(r tógazdaságnak nyújtott segítsé­güket. Aztán egész szövetkeze­tünk dolgozói nevében ón is kö­szönetét mondtam dere kas mun­kájukért és átadtam a három legjobb eredményt elért sza­kasznak az á ezer forint cél­prémiumot. Megérdemelték — mondta Fülöp József, a dombegyházi Petőfi Tsz elnöke. B. O. Ez a mi dolgunk Egymilllő. Naponta’ Ennyi ma az ország 19 megyei lapjának példányszáma. Ez a legóvato­sabb becslések szerint is több mint négymilliós olvasótábort jelent. Ám ha ehhez hozzáadjuk a szolnoki, a győri, a miskolci, a pécsi, a nyíregyházi rádió mil­liós nagyságrendű hallgatóinak a számát, hozzá az ország nagy üzemeiben megjelenő üzemi la­pok olvasóit, és Szeged, Miskolc városi lapjainak immáron sok éves hűséges barátait, elmond­hatjuk, ma már a fővároson kí­vül megjelenő sajtó nemes har­costársa az országos lapoknak, a rádiónak. Miközben a megyei sajtó in­formáció-szolgálata átfogja az egész országot, olyan forradalom tanúi vagyunk, amely a magyar társadalom, benne a magyar saj­tó történetének elmúlt esztende­it fémjelzi. Forradalom a példányszáim- ban, a megyei lapok technikai színvonalában, az olvasottság dinamizmusában, a tartalom­ban. Valami eddig soha nem. volt kapcsolat alakult ki napjainkra a megyei sajtó, a rádió és az ol­vasók, a hallgatók között. Az eltelt néhány esztendő — a már sok-sok évvel azelőtti po­litikai felismerésem túl, ami a megyei sajtó szerepét illeti az agitáciős és propagandamunká­ban —. megteremtette korszerű keretét is, hogy a megyei, a vá­rosi lapok, a rádiók lépést tud­janak tartani a fejlődéssel. Mind több olyan nyomda készíti az újságot, amely esztétikailag is korszerű és népszerű formát ad a leírt gondolatoknak. A telex- hálózat, a képtávíró, a Magyar Távirati Iroda, a Központi Saj­tószolgálat, az országos és helyi szervektől kapott információk gazdagsága széles lehetőséget nyújt a szerkesztőségek szá­mába, hogy jellegüknek, szere­püknek és olvasóik igényének megfelelően válogassanak és egyeztessenek a lényeges orszá­gos és a nem kevésbé fontos he­lyi események között. De hát mi a megyei lapok, a helyi rádióadók népszerűségének titka? Miért oly jó és hasznos fegy­ver a megyei lap, a helyi rá­dió, a helyi párt- és állami szer­vek kezében, miért érzik ma­gúiénál: olyannyira a hallgatok és az olvasók? Gondolom elsősorban és alap­vetően természetesen azért, mert jól szolgálják területük pártszervednek elképzeléséit, te­vékenységük megfelelő kapcso­latot teremt a helyi vezetés és a lakosság, a helyi jó elképzelé­sek és a lakosság aktív kezdemé­nyező készsége között. Ám az is feltétlenül a népszerűség titka, hogy felgyorsuló életünk, a vi­lágot átfogó és a híreket mind gyorsabban szállító és ömlesztő kommunikációs rendszer segít­ségével az emberek nemcsak a nagyvilágról akarnak minél töb­bet tudni, hanem szőkébb pát­riájukról, a megye, vagy éppen a város mindennapi szorgos éle­tének eseményeiről is. Éppen ezért az egész világon isimét és újra nagy szerepe van és meg­növekedett érdeklődés kíséri a helyi sajtót Nem szokás, nem is lenne il­domos rendszeresen arról írni, kérdeni vagy panaszkodni, hogy milyen áldozatkész, milyen sl- keres. milyen nehéz, s mennyi buktatókkal terhes munkát vé­geznek a sajtó munkatársai. De egy esztendőben egyszer, éppen akkor, amikor az első, valóban a népért született újság, a Vörös Újság megjelenésének évfordu­lóját ünnepeljük, már nem il­lem, hanem kötelesség kérdése is elszámolni önmagunkkal. Ezt tesszük most: emlékezünk és kis­sé számvetést csinálunk önma­gunkkal. Nincs mód most arra és talán nem is szükséges, hogy szót ejtsünk közös — az olvasó és az újságíró — gondjainkról Arról, hogyan és mennyiben kell még jobban szolgálnia a magyar sajtó munkatársainak a párt és a nép ügyét; arról, hogy a két­ségtelen eredmények mellett minden oka megvan az újságíró­nak az önbírálatra és minden joga az olvasónak a kritikai hangra is. Egy dologra azonban nemcsak mód nyílik, de kötelesség ig em­lékeztetni önmagunkat a nagy nyilvánosság előtt. A felszaba­dulás 30. évfordulójának méltó megünneplése, a párt XI. kongresszusának előkészítésével összefüggő munka oly szép és új feladatokat ró ránk, miint szem­besíteni dolgozó népünket ön­maga múltjával, jelenével és jö­vőjével. Jó katalizátornak lenni ebben a szembesítésben, hű tü­körképei adni korunk és társai dalműnk gondjainak, sikereinek és ellentmondásainak; írni, szól­ni szerepünkről és helyünkről barátaink között és a világban — ez a mi dolgunk és nem is kevés. Gyártó Géza (

Next

/
Thumbnails
Contents