Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

Á vízgazdálkodás időszerű kérdései a Körös-völgyben Dégen Imre, az OVH elnökének látogatása a megyei tanácsnál Felelősséggel — önállósággal Tegnap délelőtt maga« rangú vízgazdálkodási szakember ér­kezett Békéscsabára, a megyei tanács elnökinek meghívására, Dégen Imre, az OVH elnöke a vízgazdálkodás időszerű kérdé­sei a Körös-völgy ben témakört vitatta meg Klaukó Mátyással, a megyei tanács elnökével, Csa­tári Bélával, a megyei pártbi­zottság titkárával és dr. Szabó Sándorral, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesével. A tanácskozáson részt vett dr. Ta­kács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, valamint j Takács Lajos, a Körösvidéki • Pénteken, december 6-án dél­előtt ülést tartott a Szakszerve­zetek Békés megyei Tanácsának elnöksége Békéscsabán. Az el­nökségi ülés első napirendi pontjaként a munkavédelem éö munkaeges^segügv Békés me­gyei helyzetét elemezték, érté­kelve a IV. ötéves terv idősza­kában elért fejlődést Az SZMT munkavédelmi bi­zottsága 1971. január 1-től az idei év közepéig összesen 60 vál­lalatnál, gazdaságban és intéz­ménynél vizsgálta az anyag- mozgatás gépesítését, a munka­helyek fejlesztését, a foglalko­zási ártalmak megszüntetését és a munkavédelmi szervezetek te­vékenységét. A felmérés során általános­ságban azt állapították meg, hogy a gazdasági egysegek leg­többet a gyakori baleseteket és megbetegedéseket okozó veszély- források felszámolásáért tettek. A vállalatoknál általában felis­merték azt is, hogy a rakodás, az anyagmozgatás és a tárolás gépesítettségének fokozásával Si­kerrel védekezhetnek az üzemi balesetek egy jelentős része el­len. Ennek eredményeként a vizsgált időszakban az anyag- mozgatásnál bekövetkezett balesetek száma csaknem ? százalékkal csökkent a koráb­biakhoz képest, bár még így la ezek teszik ki a balesetek 41 százalékát. Az előbbi adat is jől jelzi, hogy a gépesítettség fokozása mindenképpen a további fontos feladatok egyike, hiszen a fel­mérésbe bevont 60 vállalatnál az anyagmozgatás feladatainak 40 százalékát még mindig kézi erővel oldják meg. A gépesítés* Vízügyi Igazgatóság igazgató- főmérnöke. Közösen értékelték a Körös­völgy árvízvédelmi, belvízvédel­mi biztonságát, az eddigi beru­házások hasznosságát, s beszél­tek a további biztonság alap­jainak megteremtéséről. Szó volt a megye ivóvízellátásának további javításáról, a kommu­nális csatornázási munkákról és a szennyvizek elhelyezéséről, hasznosításáról. A baráti esz­mecsere során érintették az V. ötéves terv idejében elvégzendő | fontosabb vízügyi, vízgazdálko- ' dási munkálatokat. ben eddig egyébként a mezőhe­gyes! és az Orosházi Állami Gazdaság, valamint a Gabona- felvásárló Vállalat, a Békés me­gyei Állami Építőipari Vállalat és a VIDIA Nagykereskedelmi Vállalat érte el a legmagasabb szintet a megyében. A munkavédelmi bizottság megállapította azt is, hogy a balesetek egy másik igen je­lentős hányadát az üzemek közlekedési útjainak hiányos­ságai, szabálytalanságai okoz­zák, de balesetveszélyt hordoz magában az is. hogy jó né­hány helyen a megyében meg­felelő képesítés nélküli keze­lők üzemeltetik a gépeket és berendezéseket. A jelzett négy év alatt vi­szonylag sokat javultak a mun­kakörülmények vállalatainknál. A 60 vállalatnál összesen 85 munkahelyen szüntették meg vagy csökkentették erőteljesen a zsúfoltságot. Legjobban ez a Kner Nyomdában, a kötöttáru­gyárban, a Volánnál, a KÖVI- ZIG-nél és a békéscsabai for­gácsolónál sikerült, míg a pa­mutszövőnél, a Békéscsabai Haj­tóműnél, a Centrum Áruházban és a Csemege Kiskereskedelmi Vállalatnál van még mit tenni e téren. A hatvan vállalatnál —amely összesen 52 ezer embert foglal­kozhat — nagyot léptek előre a munkahelyi ártalmak csökken­tésében IS. A négy év slatt 24 munkahe­lyen 1200 dolgozót szabadítot­tak meg a zaj-, 23 munkahe­lyen 1100 dolgozót a hő-, 29 munkahelyen 1400 dolgozót a vegyi és 23 munkahelyen Mérlegen az OTP munkája A lakásépítésről, az OTP-tár- sasház, valamint a családiház­építésről, a betétállomány ala­kulásáról, a kölcsönök igénybe­vételéről, a háztáji gazdaságok hitelellátásáról, az árvíz és a belvíz miatt veszélybe került családok anyagi támogatásának körülményeiről tegnap nagy je­lentőségű tanácskozás volt Bé- \ késcsabón. Szirmay Jenő, az OTP vezérigazgatója és a kí­séretében levő dr. Bán Sándor igazgató, Tóth Tibor igazgató, Török Gyula ügyvezető igazgató, valamint Csepregi Pál, a megyei tanács elnökihelyettese, Baukó Mihály, a párt megyei bizott­ságának gazdaságpolitikai osz­tályvezetője, Aracki János, Bé­késcsaba város Tanácsának el­nöke és Martincsek László, az OTP Békés megyei igazgatója közösen tekmtette át az OTP 1974. évi munkáját ugyancsak 1400 dolgozót az egyéb munkahelyi ártalmak­tól. A változások előnyeit tehát 8sz- szesen csaknem 5200 dolgozó él­vezi. A munkahelyek kulturáltsága elsősorban a megye két cukor­gyárában, a Tégla- és Cserépipa­ri Vállalat V. és III. sz. cse­répgyárában, illetve az új ál­lattenyésztési telepeken emel­kedett. Ezzel együtt is azonban legalább 4800 ember van még a megye gazdasági egységeiben nap mint nap valamilyen mun­kahelyi ártalomnak kitéve. En­nek megszüntetése is fontos munkavédelmi feladat a IV. öt­éves terv még hátralevő hónap­jaiban. A munkahelyi szociális ellá­tás eredményeinek taglalása után az SZMT elnöksége a vál­lalati munkavédelmi szervezetek tevékenységét értékelte, majd megfogalmazta a munkavédelmi bizottság felmérésének tanulsá­gait és a SZOT munkavédelmi osztályának irányelveit figye­lembe véve meghatározta a munkavédelem további felada­tait. Ez utóbbiak közül az egyik legfontosabb az, hogy a mun­kahelyi veszélyforrások felszá­molásában, a balesetek megelőzésében a jövőben jobban kell támasz­kodni a szocialista brigádok­ra és a műszaki gárda alkotó­képességére, Második napirendi pontként a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának'elnöksége az SZMT 1975. évi költségvetési terveze­téről tárgyalt, majd ezt követő­en meghallgatta a kulturális, agitációs és oropaganda munka- bizottság elterjesztését, javas­latát az állami kulturális alap- és céltámogatás forintjainak 1975-Ös elosztására. A kulturális munkabizottság javaslata szerint a rendelkezés­re álló összegeket többek kö­zött olyan szempontok figyelem­bevételével kell elosztani, hogy á Békés megyei Tégla, és Cse­répipari Vállalat művelődési há. za a munkásszíniátszást, az Építők Művelődési Háza a szo­cialista brigádok kulturális vál­lalásainak telíesítését, a Hidas­háti Állami Gazdaság művelő­dési háza a szakszervezeti nő­klubok tevékenvségét, a harts- nyagyár művelődési háza a szakszérvezeti ifiűsági klubokat, míg a Vasutas Művelődési Ház a munkás—művész kapcsolatok szélesítését segíthesse, támogat­hassa. Végül a pénteki «37MT elnök­ségi ülés az 1974/75. évi szak- szervezeti tömegről ifi kai okta­tás szervezésének, indításának Pmasz+aiataH összegezve fejezte to munkáját. A pártvezetőségek újjává- | lasztása mindig jelentős esemény volt az alapszer­vezetek életében. Nem mindegy, hogy az elkövetkező időszakban milyen vezető testülettel és ho­gyan oldják meg feladataikat, hiszen a párt politikájának vég­rehajtása, az eredmények és gondok nagyban függnek majd a megválasztott új pártvezető­ségek munkájától. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a párttagság a fentiek tudatá­ban már most, a jelölő bizott­ságok megválasztásakor igyek­szik elősegíteni az eljövendő választás sikerét. Olyanokat vá­lasztanak e bizottságokba, akik jól ismerik a pórt káderpoliti­káját, akikben bíznak, akik a lehető legjobb vezetőség kiala­kításán fognak majd fáradozni. A megválasztott jelölő bizott­ságok akkor járnak el helyesen, ha azonnal munkához látnak, hiszen nagy feladat áll előttük. Bájuk hárul a választás jó ká­derpolitikai előkészítése. Olyan feladat ez, amelyben a párt ká­derpolitikai elveinek és azok gyakorlati megvalósításának kell ötvöződnie. A feladatok }6 végrehajtá­sához adottak a feltéte­lek: elegendő az idő a. jelölő bizottságok munkájához és mindenekelőtt biztdsítottak a szükséges politikai feltételek is. A Központi Bizottságnak a ká­der- és személyzeti munkáról, a nő- és ifjúságpolitikai felada­tokról szóló határozata, s nem utolsósorban a március 19— 20-i irányelvek a munkásosztály társadalmi szerepének fejleszté­séről világosan megszabják azo­kat a követelményeket és ten­nivalókat, amelyek iránymuta­tásként szolgálnak. A határozatok végrehajtása során megnőtt azoknak a fizi­kai munkásoknak a száma a pártban, akik különös érdeklő­dést tanúsítanak a közügyek iránt, érett politikai érzékkel, közösségi szenvedéllyel képvi­selik a párt politikáját, s ezen­kívül a termelőmunkába*,, is példamutatónk. F elvetődhet a kérdés, nem túlzás-e a jelölőbizottság szerepét ennyire hang­súlyozni, hiszen végső soron a párttagság egésze választja a vezetőséget? Semmiképpen sem túlzás! A jelölő bizottság ugyanis több vonatkozásban nagyon is fontos „bizalmi” feladatot lát el. Eleget kéül tennie többek kö­zött a párt általános káderpoli­tikai követelményéinek; olyan, vezetőséget kell javasolnia a választó taggyűlésnek, melynek tagjai a párt politikáját értik és Végre is tudják hajtani. A ta­gok megítélésénél tehát elsőd­legesen és döntően a politikai szempontokat kell figyelembe venni. Azok kerüljenek a ve­zetőségbe, akik élvezik a párt­tagság és a többi dolgozó bi­zalmát, akik elvi alapon tudnak dolgozni és szór«» kapcsolatot kialakítani a dólgozőkkal. Olya­nokat javasoljanak a bizottsá­gok, akik eddigi tevékenységük­ké! is bizonyították a politikai, mozgalmi munkára való készsé­güket. Mértéktartó, józan gon­dolkodású párttagokat javasol­janak. akik képesek a feladatok kialakítására, megmagyarázásá­ra, s akik a kitűzött célok meg­valósítására magukkal tudják ragadni a dolgozókat. Az em­beri jellemvonások, a személyi kvalitások számbavétele során lényeges figyelembe venni a* életmódot, a munkához való viszonyukat, a szavak és a tet­tek egységét, mért a vezetőség tagjainál különösen fontos a megfelelő példamutatás. em statisztikai, hanem po­litikai kérdés a vezetőség megfelelő összetételének alakulása. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy híven tük­rözze az adott terület párttagsá­gának társadalmi összetételét Természetesen nem valamiféle mechanikus tükröződésről van szó. De a termelő területeken működő pártszervezeteknél pél­dául magától értetődő, hogy a termelőmunkában résztvevők legyenek többségben, mint ahogy az iskolai pártszerveze­tekben elsősorban a pedagógu­sok kerüljenek a vezetőségekbe. Az is természetes, hogy a fiata­lok és a nők is a jelenleginél nagyobb képviseletet kapjanak. A jelölő bizottságnak az elő­készítés egész folyamatában úgy kell dolgoznia, hogy minden párttag élhessen a Szervezeti. Szabályzat által biztosított jo­gokkal, a pártdemokrácia adta lehetőségékkel. Szorosan összefügg ezzel — külön is hangsúlyozzuk —, hogy a jelölő bizottság nem a régi ve­zetőség bizottsága. Miután a tagság megválasztotta a bizott­ságot, annak nem egyes szemé­lyek igényeinek:, hanem a párt* tagság egészének, az alapszer­vezettel szemben támasztott kö­vetelményeknek megfelelő ve­zetőség kialakításán kell fára­doznia. H ogyan tud eleget tenni a felsorolt követelmények­nek a jelölő bizottság? Mindenekelőtt tájékozódjon az alapszervezetet irányitó pártbi­zottságnál, hogy hány tagú ve­zetőséget kell választani, és hogy a jelenlegi vezetőség munkáját, tevékenységét azok hogyan íté­lik meg. Ezek ismeretében afct tanácsoljuk, hogy a korábbi he­lyes gyakorlat szerint osszák fel maguk között a párttagságot, és türelemmel hallgassák végig minden parttag véleményét » még funkcionáló vezetőség mun­kájáról, az új vezetőségbe java­solt párttagokról. Az irányitó pártszerveknek * több éves munka ismeretében tett személyi javaslata csupán iránymutatás, amelyet hasznosí­tani lehet és kell a végleges ja­vaslat kialakításánál. Ezzel összhangban az irányító párt­szervek törekedjenek arra, hogy segítségükkel ne csorbítsák az alapszervezetek önállóságát, ha­nem az segítse elő a partde­mokrácia érvényesülését. agyon lényeges az is, hogy a jelölő bizottság alapo­san felkészüljön javasla­tának megindoklására, hogy » párttagság megfelelő informá­cióval rendelkezzen a jelölés el­fogadásához, majd bizalommal adhassa szavazatát a javasoltak­ra. Elképzelhető, hogy a jelölő- bizottság jelöltjei közül a nyílt szavazáskor nem kerül fel min­denki a jelölőlistára. Ezért szük­ség szerint újabb javaslattal kell, hogy éljen a bizottság. Er­re az eshetőségre is jó előre írt kell készülni. B izonyára lesznek olyan pártvezetőségi tagok, akik különböző okok — beteg­ség, idős kor, fáradtság — miatt azt kérik majd, hogy ne válasszák Őket újra. Ez esetben célszerű­nek tartjuk, ha már a beszélge­tések során megkérdezik őket, hogy a jövőben milyen párt­munkát végeznének szívesen. Az így összegyűjtött véleményeket bocsássák az új pártvezetőség rertdélkezéfeére. S ok múlik a jelölőbízottsá. gokon. Ne sajnálják te­hát az erőt és fáradsá­got, niert rövid idő alatt végzett tevékenységtűkkel több évre szó­lóan alapozhatják meg az alap­szervezet vezetését, munkáját. Markovim Ferenc Sokat javultak a munkakörülmények megyénk vállalatainál Á további feladatokat SZMT elnökségi ülésen határozták meg K. E. p.

Next

/
Thumbnails
Contents