Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

(TofytatAs sg "f. otdalrSt) várhatóan höeesabb sdöszafeoa át — számolni kell a negatívaa ható világgazdaság változá-1 sakkal. A világpiaci áfák nagy­mértékű változásaival összefüg­gésben jövő év január 1-tól szükségszerű« sor kerül a ter­melői árak rendezésére, amely kihat bizonyos iparcikkek fcr gyasztói áraira is. A* árrende­zés; nem érinti az alapvető élel­miszereiket és szolgáltatásokat A gazdasági munka hatékonysá­gának céltudatos növelésével, a ■ szodaüßsfes országokkal való együttműködés további elmé­lyítésével kell törekedni a ked­vezőtlen hatások ellensúlyozá­sára. O A Központi Bizottság az 1975. évi népgazdasági terv fő előirányzatait a következők­ben jelöli meg: A UMiiBcb Jövedelem termelésének növekedése 5—5,5 százalék. A nemzeti jövedelem belföldi íelhasöiálásánák növekedése 3—3,5 százalék. Az Ipar bruttó termelésének növekedése 6 százalék. Az országos építés-szerelés teljesitményenek növekedése A mezőgazdasági termékek termelésének növekedése 3—4 százalék. Az egy lakosra Jnté reáljövedelem növekedése 3,5 százalék. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbéré­nek növekedése a,5 százalék. A szocialista szektor beruházása 138—130 md. Ft, A kiskereskedelmi áruforgalom növekedése (folyó áron) 8 százalék. Lakásépítés 90 ezer Ebből: állami laka« 36—37 ezer A Központi Bizottság ügy íté­li meg, hogy az 1975. évi nép- gazdasági terv és állami költség­vetés íő előirányzatai teljesít­hetők, az eddigiekhez közel, ál­ló fejlődési ütem biztosítható, ezzel megalapozhatjuk az élet­színvonal további szolid növe­kedését O A gazdasági fejlődés nagy tartaléka a termelési szer­kezeit átalakításának gyorsítása. A termelésben olyan szerkezeti változtatásokat kell végrehajta­ni, amelyek elősegítik a rendel­kezésre álló energia és nyerő- anyag jobb felhasználását a gazdaságosan értékesíthető ex­port árualapok termelését, a tő­kés import csökkentését illetve helyettesítését Korlátozni kell, vissza kell szorítani a népgazda­sági szempontból indokolatlan, gazdaságtalan termelést. Szük­séges, hogy tovább javuljon a termékek minősége, versenyké­pessége és az ezt szolgáló ter­melőberendezések kihasználása. Mindez nagyobb követelménye­ket támaszt az egész népgazda­sággal szemben. A népgazda­ság igényével összhangban álló termelés fejlesztése egyes terü­leteken indokolttá teszi a mun­kaerő célszerű és szervezett át­csoportosítását is. Az ipari termelés 6 százalé­kos növekedése a termelékeny­ség emelkedésével valósuljon meg. Az építőiparban a termelé­kenység növekedése érje él az 1974. évit, javuljon a munka mi­nősége, csökkenjen a nagyberu­házások kivitelezési ideje. O A mezőgazdaságban köz­ponti feladat, hogy a rendelkezésre álló anyagi, mű­szaki bázis teljes kihasználásá­val a termelés az idei ütemhez hasonlóan növekedjék, a hoza­mok tovább emelkedjenek, a szarvasmarha-tenyésztés fejlőd­jön, az exportban jól értékesít­hető cikkek termelése fokozód­jék. A cukorbehozatal jelentős csökkentése érdekében a cukor­répa vetésterületét 98 ezer hek­tárról 120 ezer hektárra kell nö­velni. Fejleszteni kell a zöldség­es a gyümölcstermesztést O A szállítási igények kielé­gítése a közlekedésben a* anyagi-műszaki feltételek és a munkaszervezés további javítá­sát teszi szükségessé. Klánéit feladat a fővárosi tömegközle­kedés fejlesztése. O A szocialista szektor beru­házásai a nemzeti jövede­lemmel azonos ütemben: 5—5,5 százalékkal növekedjenek. A készletek emelkedése az ideinél kisebb legyen. A beruházáso­kat a gazdasági és társadalom- politikai céloknak megfelelően rangsorolni kell, kapjon elsőbb­séget a folyamatban levők gyors, tervszerű megvalósítása. A be­ruházások hatékonyságának ja- eéljából összehangolt munkával meg kell gyorsítani azoknak a létesítményeknek az építését, amelyeket 1975-1977- ben tervezünk üzembe helyezni. Haladást kell elérni a szervezés­ben, a beruházók, a tervezőit, a kivitelezők és a berendezése­ket szállítók együttműködésében. A hitelfeltételeket úgy kell ala­kítani, hogy segítsék elő a gyor­san megvalósítható és az export- képességet növelő vállalati be­ruházásokat. O A Központi, Bizottság megállapította: az 1975. évi terv sikeres megvalósításá­nak fontos feltétele, hogy vál­jék össztársadalmi üggyé gaz­dasági tartalékaink feltárása és hasznosítása. Ennek érdekében minden gazdálkodó és költség- vetési szerv készítsen konkrét tervet A jövő évi gazdasági felada­tok sikeres megoldása célra­törő, fegyelmezett irányító és végrehajtó tevékenységet igé­nyel. Fontos feladat a gazdasági irányító és szervező munka színvonalának javítása, fegyel­mének. általános erősítése. A központi irányításban, követke­zetesen érvényt kell szerezni a szocialista tervgazdálkodás kö­vetelményeinek. Arra kell tö­rekedni, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállósága és ezzel járó felelősségük a nép- gazdasági érdekeknek megfele­lően fejlődjék. A Központi. Bizottság szüksé­gesnek tartja: a kormányzati Szervek dogozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek bizto­sítják, hogy mind a termelés, mind az értékesítés a tervezett mértékben és irányokban fej­lődjön, s jelentős megtakarítást érjünk el az alapvető nyers­anyagokban és az energiahordo­zókban. O Az állami költségvetés» a népgazdasági tervvel Össz­hangban alakuljon. Egyensúlyá­nak javítása érdekéiben minden szinten és minden gazdálkodó szervnél szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. Nagy felelős­ség hárul a költségvetési szer­vekre az előirányzatok mara­déktalan betartásában. Követ­kezetesen korlátozni kell az igazgatási, az ügyviteli kiadáso­kat és meg kell akadályozni a luxusjellegű kiadásokat. Hatá­rozottan fel kell lépni a pazar­lással, a társadalmi tulajdon megkárosításával szemben. o zetközi gazdasági kapcsolataink további szélesítését és elmé­lyítését mindenekelőtt a Szov­jetunióval, a KGST -országok­kal. Nem szocialista viszonylatban a kivitel nagyobb mértékben növekedjék, mint a behozatal. A kivitel áruszerkezetének ja­vításával is törekedni kell na­gyobb külkereskedelmi árbevé­tel elérésére. Az irányító szervek és a vál­lalatok fordítsanak nagy figyel­met exportkötelezettségeik tervszerű teljesítésére. Az im­porttermékek felhasználásában fokozott takarékosságra van szükség. O Az életszínvonal növeke­dése szorosan kapcsolódik reális lehetőségeinkhez. Ez ki­fejezésre jut a' reálbéreknek 2,5 százalékos, a reáljövedelmeknek 3,5 százalékos, a lakosság Összes fogyasztásának pedig 4 százalé­kos növekedésében. Kiegyensú­lyozott áruellátást kell biztosí­tani. A fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az 1975. évi terv életszínvo­nalat befolyásoló intézkedései tartalmazzák a következőket: az alacsony nyugdíjakat július 1-ével fel kell emelni, aminek egyévi, kihatása 1,7 milliárd forint; fordítsanak központi bérpreferenciákra 450 millió fo­rintot; állami költségvetésből 400 millió forintos támogatással folytatódjék a munkaidő-csök­kentés a pedagógusok, az egész­ségügyi. a közlekedési, az állami gazdasági és az erdőgazdasági dolgozók körében. A lakásépítésben fenntartjuk az idei évben elért magas szin­tet; 90 ezer lakás épül fel. Ez­zel teljesül, sőt túlteljesül a IV. ötéves és a 15 éves lakásépítési terv. Az egészségügyi ellátás javítá­sa érdekében 2500 új gyógyinté­zeti és ezen belül megfelelő szá mú szülészeti ágy létesüljön. A születések számának kedvező változását figyelembe véve köz­ponti eszközökkel és helyi erő­feszítéssel folytatni kell a böl­csődei és az óvodai helyek szá­mának növelését. • • * A Központi Bizottság áz 1975. évi népgazdasági terv irányel­veit abban a meggyőződésben hagyta jóvá, hogy azok reálisak és céljai megfelelő munkával teljesíthetők. III. A Központi Bizottság áttekin­tette az új, V. ötéves népgazdasá­gi terv előkészítő munkálatait Megállapította, hogy a terv ki­dolgozása megfelelő ütemben ha­lad. Állást foglalt a további ter­vezőmunka legfontosabb kérdé­seiben. A Központi Bizottság el­határozta: a párt XI. kongíesz- szusa elé terjeszti az V. ötéves terv fő előirányzataira vonatko­zó javaslatait IV. A Központi Bizottság ® szükségesnek tartja nem­Az 1975. évi népgazdasági terv eredményes megvalósításának feltétele gazdaságpolitikánk ha­tározott képviselete, a párt irá­nyító, szervező és ellenőrző munkájának erősítése. A Köz­ponti Bizottság utasítja a párt- szervezeteket, hogy állítsák munkájuk középpontjába a gaz­dasági hatékonyság növelését, a takarékos gazdálkodást, a tarta­lékok feltárását és hasznosítá­sát. Ez fontos része a XI. kong­resszusra való megfelelő felké­szülésnek. A kommunisták egységes szemlélete és cselekvése nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy a dolgo­zó tömegeket megnyerjük és mozgósítsuk a tervben kitűzött célok teljesítésére. A kommu­nistákra a tömegpolitikai mun­kában felelősségteljes feladatok hárulnak. A pártpropagandában és az agitációban, továbbá a saj­tóban, a rádióban, a televízió­ban széles körű felvilágosító munkát kell végezni az 1975. évi tervcélok ismertetése és megva­lósítása érdekében. Népgazdaságunk szilárd és biztos alapokon nyugszik, a fel­adatok megoldhatók; a kitűzött célok elérhetők. Töretlenül foly­tatjuk gazdasági, kulturális cél­jaink valóra váltását, az élet- színvonal emelését. Népünk ősz- szefogá,sát és egységét erősítve, a szocialista országok közösségé­ben haladunk előre, folytatjuk gazdaságunk tervszerű fejleszté­sét, a szocialista társadalom épí­tését. A Központi Bizottság épít a párttagság, a pártszervezetek fe­lelősségteljes, példamutató mun­kájára és helytállására a gaz­dasági feladatok megoldásában. Felhlvj,a a Szakszervezetek». Or­szágos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottságát, az Országos Szövet­kezeti Tanácsot, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsát, a tö­megszervezetek és -mozgalmak vezetőit, a szocializmus minden hívét, hogy segítsek továbbra is az országosan kibontakozó mun­kaversenyt. Az 1974. évi nép- gazdasági terv eredményes befe­jezésével, a jövő évi feladatokra való gondos felkészüléssel es azok megoldásával járuljunk hozzá méltóképpen a párt XI. kongresszusának sikeréhez és felszabadulásunk 30 évforduló­jának megünnepléséhez. (MTI) Ülést tartolt a minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács penteken ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Indira Gandhi miniszterelnök meghívására, november 21—26. kö­zött az Indiai Köztársaságban, majd ezt követően U Ne Winnek, az államtanács elnökének és U Sein Win miniszterelnök meghí­vására november 26—29. között a Burmái Unió Szocialista Köz­társaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. Mindkét ország­ban tárgyalásokat folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. Az indiai megbeszéléseken a miniszterelnökök megelégedéssel ál­lapították meg, hogy kapcsolataink gyorsuló ütemben fejlődnek. Ügy határoztak, hogy tovább kell szélesíteni az ipari együttmű­ködést és az árucsereforgalmat. A burmai látogatás során a kül­döttségek megtárgyalták a két ország kapcsolatainak fejlesztési lehetőségeit. A megbeszéléseket mindkét országban a barátság, a szívélyes és kölcsönös megértés jellemezte. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének elő­terjesztését az 1975. évi népgazdasági tervről és meghatározta a végrehajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1975. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavaslatot, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslatot tett a népgazdaság tervben foglalt célok megvalósítását szolgáló hitelpolitika irány­elveire és az 1975. évi hitelkontíngensekre. A beruházási hitel­kereteket elsősorban a kiemelt fejlesztési programokra, a kon­vertálható export-árualapokat növelő kapacitások létrehozására, a folyamatban levő beruházások gyors befejezésére összponto­sítják. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács megtárgyalta a kohó- és gépipari minisz­ter jelentését a közúti járműgyártás helyzetéről. Megállapította, hogy az autóbuszok gyártási és értékesítési lehetőségei a követ­kező ötéves terv időszakában kedvezőek. Az előállítás technoló­giája-korszerű, biztosítja a jó minőséget, és a termelékenység növelésének lehetőségét. A termékszerkezet módosítása jó lehe­tőséget nyújt a szocialista integráció szélesítésére, és a gépipar szelektív célkitűzéseinek megvalósítására. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökének előterjesztését az anyagmozgatás gépesítésének helyzetéről és a további tennivalókról. Jelenleg — 8 órás mű­szakra átszámítva — több mint 1 millió ember munkáját fordít­ják anyagmozgatásra, ami a teljes népgazdasági munkaerőalap 20 százaléka. A gépesítésben és szervezésben, tehát még jelentős tartalékok vannak. Figyelembe véve a munkaerőhelyzetet, fel­tétlenül szükséges az anyagmozgatással lekötött munkaerő lén3re- ges csökkentése. A kormány határozatot hozott a tartalékok fel­tárására, az üzemszervezés és a gépesítés fejlesztésére, és mind­ehhez az anyagmozgató gépek biztosításara a KGST-országokfcai történő együttműködés útiján. A. mezőgazdasági é^ élelmezésügyi miniszter jelentést tett az őszi mezőgazdasági munkákról, amelyek túlnyomó részét a gazdaságok sikeresen befejezték. A kormány a jelentést tudomá­sul vette. A Központi Népi FJllenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a tanácsi kezelésben levő utak korszerűsítésére és fenntartására fordított eszközök fel­használásának ellenőrzéséről. A jelentés megállapítja, hogy a munka tervszerűbbé vált. Az útépítés jelentős gépesítése és az új technológiai eljárások bevezetése óta az utak állapota sokat javult. Nagyobb gondot kell fordítani a beruházások előkészíté­sére, a műszaki tervezésre és a kivitelezésnél a technológiai fe­gyelem betartására, s a településeken belüli útszakaszok korsze­rűsítésére. A kormány a jelentést tudomásul vette. A kormány megtárgyalta a belkereskedelmi miniszter előter­jesztését a lakosság által otthon végzett javító-karbantartó tevé­kenység elterjesztéséhez szükséges intézkedésekről, és úgy hatá­rozott, hogy a következő években a barkácsoló tevékenység fej­lesztését elsősorban a lakáskarbantartás, lakberendezés felújítása és korszerűsítés, a kiskert, hétvégi telek gondozása területén szükséges elősegíteni, és biztosítani kell az ezzel összefüggő alap­vető szerszám-, kisgép-, anyag- és eszközellátást. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) 1975, január 1-től a békési konfekcióüzemünkbe Alumínium részlegünkhöz varrni tudó szakmunkásokat és női munkaerőt SEGÉDMUNKÁSOKAT 2 műszakra felveszünk. Jelentkezés: Békés, Ady E. VESZÜNK FEL. Betonáruszakípari és u. 2. Szolgáltató Vállalat, Békés megyei Méretes Gyula, Henyei Miklós u. Szabók és Szűcsök Ipari Szövetkezete 13, 153582 Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1974. december 5-i üléséről

Next

/
Thumbnails
Contents