Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

1974. DECEMBER ?„ SZOMBAT ARA: 1 FORINT-XXIX. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM TtlSg proletárja», egyesüljetek I NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTblZOT k&AG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA:.. MA; FELELŐSSÉGGEL önállósággal a. *id»i) RADIO-, TV-MÜSO* (*, oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (7. oldal) Szovjet—francia egviittműködési megállapodást írtak alá KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. december 5-i üléséről A Magyar Sroetattstm Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. december 5-én, Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság el­ső titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának, valamint Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, a Fővárosi Tanács elnöke, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a Politikai Bizottság javaslatát az 1975. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelveire; áttekintette az ötödik ötéves terv előkészítésének helyzetét. t A Központi Bizottság és'Wfktó­te népgazdaságunk fejlődését, megvitatta és jóváhagyta as 1974. évi terv várható teljesíté­séről és a jövő évi feladatokról szóló előterjesztést; határozatot hozott az 1975. évi népgazdasá­gi terv és állami költségvetés irányelveiről. A Központi Bizottság megál­lapította, hogy 1974-ben a nép­gazdaság a X. pártkongresszus gazdaságpolitikai követelmé­nyeivel és a IV. ötéves terv előirányzataival összhangban fejlődött. A társadalmi terme­lés a tervezettnél gyorsabban növekedett. A nemzeti jövede­lem 6 száza’ék kai haladja meg a múlt évit. Életszínvonal-poé­tikai céljaink az elhatározott program szerint valósulnak meg. A belföldi felhasználás — fel­halmozás és fogyasztás — terv- előirányzatai teljesülnek. O Az ipari termelés es éri növekedése meghaladja as előirányzatot. A termelés mint­egy 8 százalékos növekedése majdnem teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A vi­dék szerepe tovább növekszik az ország iparában. A központi fejlesztési progra­mok megvalósulnak. A bauxit- termelés növekedett, a magyar —szovjet timföld-alumínium egyezmény végrehajtása terv­szerűen folyik; meggyorsult a Székesfehérvári Könnyűfémmű bővítése, amely az alumínium félkész termékek gyártásának növelését szolgálja. Jövő évben megkezdi termelését a Lenin- városi Etilénüzem. A közúti jár­mű gyártásban részt vevő vál­lalatok termelése több mint 20 százalékkal emelkedik. A ruhá­zati rekonstrukció beruházásai megvalósulnak. Számos új üzem kezdte «1 a termelést, többek között az Ino- tai Erőmű gázturbinás gépegy­sége, az Orosházi Síküveggyár, a Hódmezővásárhelyi Padlóbur­kolólap Gyár, a Fővárosi IV. szá­mú Házgyár. és a Budapesti Tejüzem. Kedvezőbbé vált a termeié* szerkezete, nőtt az élőmunka ha­tékonysága, javult a központi bérfejlesztésben részesített vál­lalatok munkaerő-helyzete. Sok helyen még megoldatlan a kor­szerű termelőberendezések meg­felelő. több műszakban való ki­használása. Kedvezőtlen, hogy aneghaladta mind a termelés, mind az export bővülését; a készletek az indokoltnál na­gyobb mértékben növekedtek. Az építőipar a tervet túltel­jesítette, termelésének növeke­dése meggyorsult, a termelés 6 százalékos növekedése 80 száza­lékban a termelékenység emel­kedéséből származik. Az építő­ipar azonban így sem tudta ki­elégíteni az igényeket, egyes be­ruházások megvalósítása késik. O A mezőgazdasági termelés értéke várhatóan megha­ladja az előirányzatot. Kenyér- gabonából, kukoricából jó volta termés, fedezi a belső szükség­letet és jut kivitelre is. A rend­kívüli időjárás károkat okozott az őszi érésű növényeknél, a napraforgó-, és még nagyobb mértékben a szőlőtermésben. A mostoha időjárás által oko­zott veszteségeket csökkentette a mezőgazdasági dolgozók helytállása és az őket segítő tár­sadalmi összefogás ereje. A be­takarítás lényegében megtörtént, az őszi vetést a mezőgazdasági üzemek sikeresen befejezték. A vágóállat-termelés várható­an 12 százalékkal, a tejtermelés 5 százalékkal lesz több, mint ta­valy volt Az év második felé­ben — a Közös Piac hátrányos megkülönböztetései miatt — ér­tékesítési nehézségek keletkez­tek. O A vasúti és a közúti köz­lekedés dolgozói mind a személy-, mind az áruszállítás­ban nagy feladatokat oldottak meg. A növekvő termeléssel összhangban a szállított áru mennyisége meghaladta a ter­vezettet, ennek lebonyolítását az őszi időszakban’ csak rendkívüli intézkedésekkel sikerült megol­dani. O A népgazdaságban a ter­melés növekedése nagyobb anyagfelhasználással járt. Né­hány fontos anyagból a folya­matos ellátást nem tudtuk biz­tosítani. A termelés növekedése a világpiaci áremelkedések mi­att népgazdasági szinten na­gyobb anyag- és energiaköltsé­gek mellett valósult meg. A népgazdaság anyag-, energiá­éi fűtőanyag-ellátása a nehéz­ségek ellenére összességében ki­elégítő volt, és megfelelő a téli felkészülés is. A beruházási tevékenység fokozódott. A beruházások volumene az előző évhez viszo­nyítva 7 százalékkal emelkedik; és a ráfordítások összege várha­tóan eléri a tervezett 118,5 mil- S&ftfti tartatot. ▲ folyamattan levő nagyberuházások kivitele­zésének üteme általában nem kielégítő. A vállalati beruházá­sok mintegy 4—6 százalékos túl­teljesítése várható. Ez évi termelési sikereink­ben nagy szerepet tölt be a párt XI. kongresszusának és a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott szocia­lista munkaverseny, amelyben a szocialista brigádok járnak élen. Az országossá szélesedett ver­seny céljainak teljesítésében részt vesz minden vállalat, szö­vetkezet, intézmény. A vállalá­sok és teljesítésük, a verseny eredményei általában összhang­ban vannak a népgazdasági igé­nyekkel. Nagy jelentőségű az az összefogás, amely a termelőüze­mekben, a lakóterületeken, a szociális, kulturális létesít­mények építésében a kommu­nista szombatokon és vasárna­pokon tapasztalható. O A népgazdaság szükségle­teivel és lehetőségeivel összhangban bővült a külkeres­kedelmi forgalom. Gazdasági együttműködésünk a szocialista, elsősorban a KGST-országokkal tervszerűen fejlődik. A nem szocialista országokból származó behozatal a tervezett­nél nagyobb. a kivitel pedig ki­sebb. Á tőkés világpiacról im­portált nyersolaj, valamint más alapanyagok és termékeik árai nagymértékben, oda exportált termékeink árai viszont csak kismértékben emelkedtek. Emi­att népgazdaságunkat jelenté­keny veszteség érte. Az 1974. évi külkereskedelmi mérleg és a költségvetés egyensúlya a ter­vezettnél kedvezőtlenebb. O Az életszínvonal emelke­dése a tervezett mérték­ben valósul meg. A központi béremelések és a szociálpoliti­kai intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy az egy keresőre számított reálbér 4,5 százalék­kal , a reáljövedelem 5,5 száza­lékkal, a lakosság fogyasztása pedig 6 százalékkal növeikszik. A lakásépítési előirányzat mint­egy 4 ezerrel túlteljesül: 89"zer lakás épül fel. Jelentősen fej­lődnek a gyermekjóléti, az általános és szakközépiskolai in­tézmények. Tovább nőtt a heti 44 órás munkaidőben dolgozók száma. A lakosság áruellátása kiegyensúlyozott, egyes termék- csoportokban azonban hiányok is keletkeztek. A fogyasztói árszínvonal 1974-ben — a gazdaságunkat hátrányosan érintő külső hat’ sok ellenére — a tervezettnél valmelyest kisebb mértékben, 2 százalékkal emelkedik. Az árakat szigorúbban ellenőriztük, és a tőkés világpiacon végbeme­nő nagyarányú áremelkedés csak korlátozott mértékben ér­vényesült a hazai fogyasztói árakban. Az állami költségve­tés a tervezettet meghaladó tá­mogatást nyú’tott a belföldi ár­színvonal védelméhez, II. A Központi Blaotfarig a* MTI5­ös esztendőben a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesíté­sét, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását tartja fő feladatnak. Felhívja a figyel­met arra, hogy 1975-ben — 4* ÜFolytatáe m 3. sídölem» Leonyid Brezsnyev és Glscard d’Estaing a négyszemközti esz­mecsere befejeztével tegnap 14 óra 35 perckor aláírta Rambouillet-ben az ötéves szov­jet—francia gazdasági együtt­működési szerződést, amely a két ország gazdasági kapcsola­tainak újabb nagyarányú di­namikus továbbfejlesztést Irá­nyozza elő. A szovjet és francia szóvivők tegnap délután bejelentették, hogy Giscard iyEstaing elnök elfogadta Leonyid Brezsnyev meghívását, s hivatalos látoga­tást tesz majd a Szovjetunió­ban, előreláthatólag 1975 má­sodik felében. (MTI) se Ünnepségek a Magyar Sajtó Napja alkalmából ötvenhat évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság. Az évfordu­ló alkalmából — amely egyben a Magyar Sajtó Napja — pén­teken délelőtt koszorúzási ün­nepséget tartottak a Visegrádi utca 15. számú háznál, ahol annak idején a Vörös Újság szerkesztősége működött Az ünnepségen dr. Hárs Ist­ván, a Magyar Rádió elnöke, a MUOSZ elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet Utalt többek között arra, hogy a ma­gyar forradalmi újságírás előtti tisztelgés egyben fogadalom is, elkötelezettség a kommunista újságírás, a ma feladatainak vállalása mellett ) Ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga nevében Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztályának vezetője és Fodor László osztályvezető­helyettes; a Népszabadság szer­kesztősége nevében Katona Ist­ván, a Központi Bizottság tagja, főszerkesztő és Rényi Péter fő­szerkesztő-helyettes; a kormány Tájékoztatási Hivatala nevében Lakatos Ernő elnökhelyettes éa Lengyel László főosztályvezető; a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviseletében Pethő Tibor alelnök és Király András főtitkár; a Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szak- szervezete nevében Gerlach Fe­renc titkár, a Művészeti Szak­szervezetek Szövetsége képvise­letében Kárpáti Sándor titkár helyezett el koszorút a ház fa­lán levő emléktábla alatt • • • A kormány Tájékoztatási Hi­vatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a sajtó napja alkalmából pénteken ba­ráti találkozót rendezett a MUOSZ, székházában. A fogadá­son jelen volt Grósz Károly, továbbá a lapok és a sajtó­szervek vezető munkatársai. Ott voltak a hazánkban akkreditált külföldi újságírók ia. A Magyar Sajtó Napján te az országban ünnepségeken emlékeztek meg a magyar új­ságírás fontosabb eseményeiről, (MTI) Koszorúzás Békéscsabán Ttjnap, pen teken a Magyar Sajtó Napja alkalmából koszo­rúzási ünnepséget rendezett a Békés megyei Népújság Szer­kesztősége és a megyei Lapkiadó Vállalat Békéscsabán. Az 1919- ben megjelent „Békés megyei Népszava” emléktáblájánál a Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége elnökségének nevében Varga Tibor olvasószerkesztő és Kasnyik Judit Újságíró; a Bé­kés megyei Lapkiadó Vállalat gató és Kőváry £. Péter újság­író helyezte el az emlékezés koszorúját Az ünnepségen a város MÁV Nevelőintézetének leánykórusa énekelt A Békés megyei Népújság szerkesztősége dolgozóinak ne­vében délelőtt a Vasúti teme­tőben Sass Ervin, a művelődés- politikai rovat vezetője helye­zett el koszorút a lapunk 1970- ben elhunyt saunka társának. Huszár Kezed fró-éjságírénah 1

Next

/
Thumbnails
Contents