Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-06 / 285. szám
Százezer tonnával több bauxit Wpést tart a* alumíniumipari központi fejlesztési program előírásaival a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, amely a hazái érctermelés döntő többségét adja. Kanizsai József igazgató tájékoztatása szerint, az idén tovább nőtt a termelés ég emelkedett a műszaki színvonal. Folytatták az elmúlt évben megkezdett korszerűsítést és a több éves nagyberuházás munkálatait. Teljes egészében eleget tettek a külföldi és a hazai megrendeléseknek egyaránt. Csaknem 100 000 tonnával több bauxitct hoznak felszínre az év végiéig, mint az elmúlt esztendőben. A számítások saerlnt ebben az évben a tavalyi 2,7 tonnáról 3,1 tonnára emelkedett az egy főre eső műszakonkénti termelés. Az Iza-major II. új bányánál a tervezettnél kiét hónappal előbb kezdték meg: a részleges termelést, s jól halad a beruházási munka a Déáki bányában is, ahol ez óv decemberében kezdték meg a próbaüzemelést. (MTI) Jól sikerült a brigádok vetélkedője a Békéscsabai Kötöttárugyárban TÜDÖSITÖNKTÖL, A Békéscsabai Kötöttárugyárban a múlt hét végén, november 30-án jól sikerült szellemi vetélkedőn mérték össze tudásukat a gyár szocialista brigádjai. Ezt a versenyt tulajdonképpen a Textilipari Dolgozók Szakszervezete kezdeményezte és a csabai vállalatnál a felhívás azonnal visszhangra talált. A vetélkedőt az üzemi KISZ- íszervezet és a szakszervezett bizottság — felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére — közösen rendezte meg. A túlnyomó- részben fizikai dolgozókból álló nyolc brigád 32 résztvevője nagyon lelkiismeretesen becsületesen éa körültekintően készült fel a versenygésra A vetélkedőt a vállalat szfcr litkárának, dr. Aradszki Andrásnak megnyitó beszéde után Gazsi Endre. a 10. számú Általános Iskola tanára vezette. Kedves humorával állandó derültséget keltve oldotta fel a versenyzőkben a vizsgalázhoz hasonló feszültséget Négy témakörben összesen nyolc — képzőművészeti, irodalmi. történelmi, vállalati, jogi és társadalmi — kérdésre válaszolva kellett számot adniuk a versenyzőknek tudásukról. Az értékelésnél igen nehéz helyzetbe került a zsűri, hiszen mind a nyolc brigád komoly felikészültségről tett tanúbizonyságét. Így csak nagy nehezen tudták eldönteni az első. második és a harmadik helyezéseket Végül az első helyre Mityfcó János, Bogdanov Mária. Gajdács Mihály és Viczián Judit —- ..Kempelen Farkas” brigádját találták érdemesnek. Ez a brigád — amely most kétezer forint pénzjutalomban részesült — első helyezése alapján, 1975. január 30-án az országos döntőn képviselheti majd a kötöttáru- gyáriakat, A második helyezett az „Ady Endre” brigád, a harmadik pedig a „Kállai Éva” brigád lett. Az előző 1500 forint, az utóbbi ezer forint pénzjutalomban részesült teljesítménye elismeréséül. A többiek meg értékes könyvvásárlási utalvány tulajdonosaivá váltak. A verseny végén dr. Kiss Bálintné, a gyár személyzeti osztályának vezetője, a zsűri elnöke méltatta a szocialista brigádok felkészültségét, majd éjfélig tartó mulatság zárta a jól sikerült napot a Békéscsabai Kötöttárugyárban. Uhrin János fordít a kormányzat arra, hogy az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését jelentős arányban segíthesse a hazai tudomány is eredményeivel. Ezzel az aránynyal az úgynevezett „kutató nemzetek” sorába tartozunk, akik nemcsak lépést akarnak tartani a haladással, hanem igyekszenek tenni azért erejükhöz mérten. Természetesen ez a mi „3 százalékunk” — összegében lényegesen elmarad akár az NDK vagy az NSZK anyagi lehetőségeitől. A hozzáértés! nem lehet megvenni Szándékunk azonban, hogy a „kutató nemzetek’’ sorába tartozunk ráfordításaink arányát tekintve — a legésszerűbb döntések közé tartozik. És távolról sem presztízs-kérdés. Könnyebb és biztosabb sikert ígérő befektetés ugyanis a külföldi eredmények, licencek beszerzése, ha a hazai kutátások megfelelően magas színvonalúak. Hiszen enélkül aligha rendelkezhetnénk azokkal az ismeretekkel, amelyekkel a valóban élenjárót, a jót. a számunkra valóban szükségest kiválaszthatjuk. Arról nem is szólva, hogy az élenjáró, meghonosított külföldi technika nem emelkedik ki ma- : gányos szirtiekként a nemzet- ■ gazdaság átlagos színvonalából, S mert abból, úgy, semmi haszon : nem származhat. Sőt a műszaki- j tudományos színvonal egyenet- ; lensége egy-egy ágazatban, : gyárban, vagy akár népgazdasá- i gi méretekben is nehezíti a tér- * vezést, az irányítást, a kooperá- * ció összehangolását. Nem lehet S mindent külföldön megvenni, s ehhez nincs és nem is lehet elég • pénz. A hozzáértés pedig pén- jj zért sem kapható. A helyes arányokat persze : megtalálni nem könnyű: mit és s milyen mértékben kutassunk ■ itthon, mit érdemes megvenni, ■ mint kutatási eredményt, tech- * nolögiát vagy terméket. Vagy • mit érdemes cserélni — élve a • szocialista nemzetközi munka- : megosztás, a KGST nyújtotta j egyre gyarapodó lehetőségeivel. ■ Ezért tudománypolitikánk sár- : kalatos elve — évtizede mór —, ! hogy a tudományok és a műsza- J ki haladásra fordított anyagi j eszközök a nemzeti jövedelem- ; nél minden évben nagyobb mér- • tékben növekedjenek. Nem lehet • ettől eltérően cselekedni, hiszen : a tudósok mai programja — aj jövő valósága a gyárakban, a j mezőgazdaságban, az egész tár- • sadalomban. (Következik; Követési távolság) ; A jövő útja a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben írta dr. Csizmadia Ernő, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője minél jobban kiaknázó gazda- érdekelt gazdaságok termelésTermelőszövetkezeteink túlnyomó többsége közepes és jó adottságok között gazdálkodik, s termelésük gyons ütemben, kielégítően fejlődik. A közös gazdaságok csaknem egy harmada azonban rossz termőképességü, kedvezőtlen domborzatú földeken működik, ahol esetenként még a munkaerő is több annál, mint amennyi ezekből a földekből átlagos színvonalon meg tudna élni. Helyenként a hozzá nem értő vezetés, a munkaképes korú dolgozók vagy éppen a szakmunkaerő hiánya nehezíti a helyzetet. Zalában, Somogybán, Nóg'rádban, Borsodban és Szabolcsban a termelőszövetkezetek túlnyomó többsége kedvezőtlen adottságú és elég jelentős az ilyen gazdaságok száma Hajdú, Csongrád, Bács-Kiskun, Pest, Veszprém és Vas megyében is. A párt vezető szervei még a nyáron foglalkoztak a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetével és állást foglaltak a tennivalókról. A kormány most intézkedéseket dolgozott ki, amelyek alapján megindulhat a programkészítő munka az érintett megyékben és termelőszövetkezetekben. A munka lő irányai Az első és leglényegesebb tennivaló az adottságok és a kialakult helyzet reális, teljes körű felmérése. Mivel ez megyénként, sőt megyéken belül tájkörzetenként is eltérő, ezért a helyi szervekre hárul a fejlesztés konkrét céljainak és ütemezésének a kialakítása. A központi szervek és intézmények minden tőlük telhető segítséget megadnak ehhez, amit a megyék bizonyára igényelni is fognak. A központi döntések alapján á munka fő irányai máris kijelölhetők. Ilyen mindenekelőtt az, hogy népgazdaságunkban az elkövetkező években nemcsak több, hanem hatékonyabban előállított élelmiszerre, mezőgazda- sági eredetű nyersanyagra van szükség. Az élet által támasztott új követelmény tehát a szövetkezeti gazdálkodással szemben is — és ez egyaránt érvényes a kedvezőtlen adottságú nagyüzemekre — a többtermeléssel egy időben a gazdaságosság fokozása. A kiegyensúlyozott élelmiszertermelés és -ellátás pedig megfelelő alapot ad ahhoz, hogy a gazdaságtalan termelést a mezőgazdaságban is fokozatosan visszaszorítsuk. A lulyi adomátokat jói hasznosítva Korábban — a termelés alacsonyabb színvonalán — elkerülhetetlen volt, hogy a helyi ellátás számára a kedvezőtlen adottságú vidékeken is lehetőleg minden alapvető élelmiszert megtermeljenek, sőt ezekből még a központi árualapokhoz is hozzájáruljanak. Ebben az időben a mezőgazdasági termelésben is a mennyiségi követelmény volt az első, de hogy ez mibe kerül, csak másodlagos szempont lehetett. Ez a kedvezőtlen adottságú vidékeken a termelés szétaprózásához és egyúttal kisebb hozamot adó, gazdaságtalan termeléshez vezetett. Fejlődésünk mai szintjén már változtathatunk ezen. Célul tűzhetjük ki, hogy minden nagyüzemben olyan élelmiszereket termeljenek, amelyek ott termelékenyen, gazdaságosan előállíthatók. Mindebből világosan kirajzolódik a kedvezőtlen adottságú vidékek élelmiszertermelésének feilesztési Iránya: az adottságnak nem megfelelő gazdaságtalan termelés fokozatos felváltása a helyi afMBwigokat Ml hasznosító, & helyi erőforrásokat ságos élelmiszertermeléssel. Az előállításra megfelelő termékek választéka természetesen változó lesz: az egyik vidéken a juh és a húsmarha, máshol valamilyen gyümölcs vagy zöldségféle, de lesz olyan hely is, ahol csak a legelőeítés, erdősítés segít Az is egészen világos, hogy a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek gazdaságos termelésének kialakítását nem mindenáron, hanem csakis a népgazdaság erőforrásaival és a jobb adottságú nagyüzemek fejlesztésével összehangoltan lehet megvalósítani. Így kerülhető el, hogy valamely élelmiszerből tartás hiány keletkezzék és az is, hogy a kedvezőtlen adottságú vidékek fejlesztésére indokolatlanul lekössük a népgazdaság egyébként sem bőséges forrásait Kapta fejlesztés programokat Pártunk politikájának határozott törekvése, hogy nem valamiféle szociális segélyezés útján, hanem a gazdálkodás rendbetételével, a lehetőségeken alapuló fejlesztésével mozdítsa ki mai állapotukból a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteket. A fő cél tehát a gazdaságos termelés kialakítása, amelynek bázisán a személyi jövedelmek is arányosan emelkedhetnek, javulhat az ott dolgozók életszínvonala. Korábban nem egy megyében készültek már fejlesztési programok a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetének megváltoztatására. Ezek megvalósításával születtek eredmények, gyökeres változás azonban kevés helyen következett be. Ennek több oka is volt. A korábbi programok egyik legszembetűnőbb fogyatékossága a komplexitás hiánya volt. A legtöbb fejlesztési elgondolás elszigetelten, egy-egy gazdaság helyzetéből, adottságából és lehetőségéből indult ki. A tervezők rendszerint egy-egy termelőszövetkezet keretei között maradva igyekeztek megoldást keresni, ahelyett, hogy nagyobb körzetek adottságaiból, lehetőségeiből kiindulva, nagyobb ösz- szefüggő területek — egész tájkörzetek — átfogó (mezőgazdaságot, ipart, kereskedelmet, szolgáltatást, infrastruktúrát egyaránt felölelő) fejlesztésébe illesztették volna az elgondolásokat. Készben a komplexitás hiányával magyarázható a korábbi tervek nagy beruházásigénye is, amely gyakran irreális volt. Mindebből le kell vonnunk a tanulságokat. A helyi adottságokkal és népgazdasági forrásokkal reálisan számoló, egy-egy tájkörzet átfogó fejlesztésébe jól illeszkedő komplex fejlesztési koncepciók és programok készüljenek, mégpedig olyan ütemezésben, hogy azok az ötödik ötéves tervben, és azt kővetően megvalósíthatók legyenek. E programok mezőgazda- sági termelést érintő részében az fejlesztésének irányát é$ annak feltételeit, a nem mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő részében pedig a kapcsolódó fejlesztési, foglalkoztatási feladatokat tartalmazzák. A megyei szervek által kidolgozott komplex fejlesztési programok képezik az üzemfejlesz- tósi tervek alapját, amelyek elkészítése az üzemi vezetők feladata. Ezek jelöljék ki részletesen a termelésfejlesztési célokat és üzemi tennivalókat. Az üzemfejlesztési tervekkel szemben támasztott alapkövetelmény, hogy azok a termelés gazdaságos megszervezésére egyértelmű és végrehajtható feladattervet adjanak^ Állami támogalássa! és öntevékenységgel A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek fejlesztését szolgáló gazdasági ösztönzők az ötödik ötéves terv szabályozó-rendszerének szerves részeként^ csak a következő esztendőben kerülnek részletes kimunkálásra. Az elvek azonban már kialakultak, ezért a komplex helyi programok és üzemfejlesztési tervek kialakításában azokra már építeni lehet. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek továbbra is megkülönböztetett állami támogatásban részesülnek, amelynek fő formái a rosszabb adottságok miatti nagyobb költségeiket ellensúlyozó árkiegészítés és a gazdaságos termelés kialakítását segítő fejlesztési hozzájárulás^ Átmenetileg fennmarad a jövedelemkiegészítő állami támogatás is, ennek szerepe azonban fokozatosan csökken. A szociálpolitikai célú támogatás helyébe fokozatosan a termelés fejlesztését szolgáló támogatás lép. Mindezt kiegészítik azok az adó- és egyéb fejlesztési célú kedvezmények is, amelyek egy része az eddigi gyakorlatból jól ismert. Fontos követelmény lesz azonban a következő években, hogy állami támogatás csakis a nép- gazdasági célokkal összehangoltan folytatott termeléshez, továbbá a népgazdasági és területi fejlesztési programokba illeszkedő koncepció megvalósításához nyújtható. A jó hagyományokat és tapasztalatokat felhasználva célszerű felkarolni az olyan kezdeményezéseket, amelyek eredményeként egy-egy „erős” gazdaság rendszeresen segíti a „gyengébbet”. Érdemes fokozottabban támogatni az olyan kooperációkat is, amelyekben az arra alkalmas nagyüzemek — az iparszerű termelési rendszerekhez hasonlóan — gazdasági alapon és szervezettén, egy-egy tevékenységi körben összefogják az adott1 körzet közös gazdaságait. A termelési és gazdasági célok jobb megvalósítása érdekében célszerű elősegíteni a gazdaságok egyesülését is. betartva a törvényes előírásokat, elkerülve a formális és öncélú összevonásokat. A BUDAPESTI MEZŐGAZDÁSÁG! GÉPGYÁR békési gyára, békés, vn. i/i. felvételre keres hegetstő, lakatot nxak- éa betanított munkátokat éa férfi aegédmunkáaokat Bérezés megegyezés szerint — Heti 44 órás munkahét. Jelentkezni lehet szombati nap kivételével mindennap 8 órától 15 óráig, a gyár üzemgazdasági osztályán. 176138
