Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

Mérlegen a közművelődési szakfelügyelet egy esztendeje H osszan tartó viták, egyez­tetések, javaslatok ered­ményeként 1971, január 1-től a művelődésügyi miniszter utasítása értelmében minden megyében megszervez­ték, illetve létrehozták a köz- művelődési szakfel ügyeletét. A közművelődési szakfelügyelet a szerteágazó és sokirányú köz- művelődési tevékenységben csak a művelődési otthon jelle­gű intézményeket és a könyv­tárakat érinti. Lényegében a te­lepüléseink döntő többsége mindkét közművelődési intéz­ménytípussal rendelkezik, illet­ve elsősorban ilyen jellegű in­tézményeket tart fenn. Ennek megfelelően a szakfelügyelet néhány év alatt a megye vala­mennyi településén meg tudja vizsgálni a közművelődési tevé­kenységet és az általános hely­zetképen túlmenően az irányí­tás szempontjápól is kiemeltebb, illetve fontosabb feladatok vég­rehajtásáról, azok 'színvonaláról mély elemzést készít, következ­tetéseket von le, feladatokat jelöl meg az intézmények fenn­tartói (tanácsok, szakszerveze­tek, termelőszövetkezetek, stb.), illetve azok irányítói (igazgatói) számára. M indezek mellett a megyei, járási, városi szakosztá­lyok számára is sokirá­nyú információt nyújt a szakfelügyelet az irányító-ellen­őrző munka színvonalának ál­landó emeléséihez, koszerű szin­ten tartásához, vagyis az előre­mutató, megalapozott tudatos, tervszerű munka végzéséhez. A kilenctagú szakfelügyelői gárda, amely megfelelő szakképzett­séggel és sok évi tapasztalattal rendelkezik, jelentésben foglal­ja össze tapasztalatait — a po­zitívumokat es negatívumokat egyaránt —, tehát az adott te­lepülés intézményéről, illetve intézményeiről, pontosabban a település kulturális helyzetéről rögzít tapasztalatokat, megálla­pításokat az adott időpontban, Ez igen lényeges és’ fontos, el­sősorban a vizsgált település számára, mivel a közművelődési intézmények fenntartó) és veze­tői a szakfelügyelet megállapí­tásait jól tudják hasznosítani rövjdebb és' hosszabb távú ter­vezőmunkájuk során is. A közművelődési szakfelügye­let vizsgálati szempontjai igen sokirányúak, a településekben folyó tevékenységet mélységé­ben vizsgálják, összefüggéseit, pozitív és negatív tényezőit elemzik. Munkájuk ezáltal nem­csak újszerű — hiszen ilyen jel­legű szakfelügyeleti tevékeny­ség eddig ismeretlen volt a ma­gyar szocialista közművelődés történetében —, hanem ered­ményes és hathatós. Vagyis rö­vid egyéves munkájuk tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a jól megválasztott, megfelelő ta­pasztalatokkal és szakképzett­séggel rendelkező, munkaterüle­tükön kiválóan dolgozó szak- felügyelők alapos, körültekintő és sokoldalú vizsgálódások alap­ján színvonalas elemzéseket vé­geznek, amelyek jól hasznosít­hatók a gyakorlati munkában éppen úgy, mint az elméleti, irányító, illetve ellenőrző tevé­kenység folyamatában. A közművelődési szakfel­ügyelet egyik igen fontos jellemzője az, hogy folya­matos, vagyis állandóan a területen végzi tevékenységét, és a lehető legszorosabb kap­csolatban van a valósággal, s így menet közben is — a vizs­gálati jelentések elkészítéséig — segítséget tud nyújtani a je­lentkező problémák, hiányossá­gok megszüntetésében. Ennek köszönhető többek között az is, hogy amikorra a jelentés meg­beszélésére sor kerül — amely minden esetben a vizsgált terü­let vezetőinek jelenlétében tör­ténik —, a szakfelügyelet által feltart hiányosságok cionto több­sége már csak tanulságul szol­gák Ebből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy méret gya­koribbak a szakreiügyeleti vizs­gálatok, s minél szorosabb egy- egy településsel a szakfelügye­lők közvetlen kapcsolata, annal hibamentesebb a művelődési otthon jellegű intézményekben, illetve a könyvtái’akban a mun­ka, s annál jobb a tanácsok szakigazgatási szerveinek irá- nyítása-ellenörzése is. Ezt azért szükséges hangsúlyoznunk, mert ebben a vonatkozásban sok ja­vítanivaló van még a tanácsi munka területén. A közművelődési szakfelügye­let a megyei művelődésügyi osztályhoz tartozik, annak szer­ves része, irányítása a közmű- lődési csoport feladata, tehát a megyei szakosztályt erősíti, vagy gyengíti tevékenységük. Érdeke a közművelődési cso­portnak, hogy a közművelődési szakfelügyelet gondos, pontos és szakszem tevékenységet végez­zen, s elsősorban — mint ahogy a miniszteri utasítás is hang­súlyozza — segítő szándékú le­gyen. E zt azért kell hangsúlyoz­nunk, mert a közműve­lődés e két nagy terüle­tén — a művelődési ott­hon jellegű intézményekben és a könyvtárakban — döntően szabad idejükben szórakozó, művelődő fiatalok és felnőttek tevékenységét vizsgálva nem az elriasztás a cél, hanem a kultu­rális lehetőségek, formák bőví­tése, a színvonal állandó eme­lése, az idények permanens korszerű szinten tartása, kielé­gítése. A közművelődési szak- felügyelet vizsgálati anyagai — mint ahogy említettem — az egységes közművelődési tervek elkészítéséhez is nagy segítsé­get nyújtanak főleg ott, ahol ezzel a céllal vizsgálódták fel­ügyelőink. ✓ Az év folyamán szakfelügye­lőink éves munkatervüknek megfelelően az általános »vizs­gálatok mellett olyan fontos célvizsgálatokat is végeztek, mint például a munkásság művelődésének helyzete (Gyo- ma, Nagyszénás, Szarvas, Szeg­halom stb.), az Ifjúsági Törvény végrehajtásával kapcsolatos ta­pasztalatok (Okány, Elek, Kö- röstarcsa). Az elkövetkező években meg­ítélésünk szerint a közművelő­dési szakfelügyeletet még szo­rosabban kell kapcsolni a köz- művelődési csoport munkájához egy-egy szakterület rendszeres és visszatérő ellenőrzését is biz­tosítva. N yilvánvaló, hogy a szak- felügyeleti tevékenységet mélyrehatóbban csak évek múltán lehet ele­mezni és értékelni, minden­esetre a megszervezés óta eltelt egyéves tapasztalat igen jó, és azt bizonyítja, hogy szakfel­ügyelőink jól szolgálják a me­gye közművelődésének ügyét. Csende Béla, a Békés megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának közműve­lődési csoportvezetője Női dolgozókat varrodai lankára lelvesz a Fériif'hérnemu-Gyár orosházi üzeme. Jelentkezés; OROSHÁZA Előd utca T. 340509 II kongresszusi munkaverseny újabb lendületet adott az újitómozgalomnak Az Országos Találmányi Hivatal elnökének nyilatkozata Január 1-én lép életbe az újí­tásokról szóló új rendelet, amely az újítómozgalom szélesebb kö­rű kibontakozását segíti majd elő. s lehetővé teszi az újítások, találmányok eddiginél gyorsabb és reálisabb elbírálását. Az újí­tó- és feitalálómozgalom hely­zetéről s továbbfejlesztéséről Tasnádi Ernái, az Országos Ta­lálmányi Hivatal elnöke nyilat­kozott az MTI munkatársának. — A termékek előállításánál mondotta bevezetőül — szerte a világon növekszik a szellemi munka aránya, a tökéletesebb konstrukciók és technológiák az újabb ötletek alkalmazásával valósulnak meg. Népgazdaságunkban a műsza­ki fejlesztés legszélesebb tár­sadalmi bázisa az újító-felta­láló mozgalom, hiszen sikerrel értékesíthet» gé­peink, berendezéseink, a gyógy­szeripari, vegyipari és könnyű­ipari termékek jelentős része éppen a találmányok, újítások alkalmazásával vált versenyké­pessé a nemzetközi piacon. Ezt az adatok is jelzik: az az újításokból, találmányok­ból származó vállalati ered­mény összege az 1968. évi két­milliárd forintról az elmúlt évben 3.8 milliárd forintra nőtt, s idén előreláthatóan további 10 —15 százalékkal emelkedik. A szellemi alkotások hasznosítása évente hozzávetőlegesen két-há- rom sízázalétkkal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, és átla­gosan mintegy 7—10 százaléka a vállalati nyereségnek. — Az újító-feltaláló mozga­lom mindenekelőtt az országos újító és feltaláló tanácskozás szervezése eredményeképpen az elmúlt évtől kezdett ismét szé­lesebb tömegmozgalommá fej­lődni. E tanácskozássorozat feltárta többek között azt, hogy a közgazdasági szabályzók nem kellőképpen ösztönzik a válla­latokat a dolgozók szellemi ka­pacitásának kiaknázására Kü­lönösen azok az újítások okoz­nak gondot, amelyek számszerű­síthető hasznot nem hoznak, mint például a munkavédelmi, egészségügyi és a munkakörül­ményeket 'javító újítások, mert az értük kifizetett díj a része­sedési alapot terheli. Tavaly azonban a kormány határoza­tot hozott az újítási rendelet felülvizsgálatára az újítások feltételeinek javítására 1973-ban a vállalatok, üzemek dolgozói már csaknem 19 ezerrel több, összesen 91200 újítást nyújtottak be, amely­ből 44 ezer került hasznosí­tásra. Miről ír a „Föld és Ég?” A megjelenő megannyi isme­retterjesztő folyóirat közül az egyik legfiatalabb a Föld és Ég című, a TXT csillagászati-űrku­tatási és földtudományi szak­osztályainak kéthavonkónt meg­jelenő folyóirata. A Föld és Ég azonban nemcsak ismeretter­jesztő folyóirat, hanem tagdíj is: kevesen tudják, hogy a Csil­lagászok Baráti Körének — a világon a legnépesebb és leg­eredményesebben működő ama- tőrcsiUagász-mozgalom — az .le­het a tagja, aki többek között előfizeti ezt a folyóiratot. A most megjelent számban sok más földrajzi cikk mellett az apja munkáját továbbfolytató, az Európa-csaloma építését / szorgalmazó Széchenyi Ödön munkásságáról, a katasztrófát megakadályozó Alma-Ata-i gleccsergátról, a most megjelent Panoráma-könyvekről olvásha- tunk. Az energiaválságról is kö­zöl érdekes írást a folyóirat: hogyan lehet megoldani a prob­lémákat az űrkutatás segítségé­vel? Nyolc hónap van hátra a közös szovjet—amerikai űrre­pülés indításáig ebből az alka­lomból mutatják be a prog­ramban részt vevő szovjet aszt­ronautákat, a repülés terveit. A folyóirat belső borítóin ez al­kalommal a Skylab hazánk­ról készült felvételét, valamint a Merkur felszínéről készült Meriner—10 felvételeket közük — Magyarországon először. Különösen örvendetes, hogy az újítók körében tavaly már. s főként ebben az évben növe­kedett a fizikai dolgozók ará­nya, az idén a szellemi alkotá­sok 10—15 százalékát a mun­kás újítók adják. — A XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évforduló­ja tiszteletére tett felajánlások között is nagy számban szere­pelnek újítások, a munkaver­seny újabb lendületet adott H'/- újitómozgalomnak, s különösen a szocialista brigádok aktivitá­sa növekedett meg ez évben — hangsúlyozta Tasnádi Emil, — Az új újítási rendelet —• figyelembe véve a kox-mány irányelveit — további segítsé­get nyújt, hogy még nagyobb tömegek tegyék műszaki-szelle­mi alkotásukat közkinccsé, s így az újítómozgalom még in­kább a társadalmi haladás erő­forrása legyen. — A minisztériumok az új rendelet hatályba lépése után az elvi irányítás mellett az eddigieknél több gyakorla­ti segítséget kell hogy adja­nak a vállalatoknak a moz­galom kibontakoztatására, a Találmányi Hivatal pedig fi­gyelemmel kíséri, támogatja a gyárak újítóinak tevékenységét, s széles körű propagandamun­kával előmozdítja majd, hogy a munkások megi smacked h esse­nek az újítássá, kapcsolatos tennivalókkal. Néhány megye, mint például Borsod és Szolnok Szakszervezeti Tanácsa együtt­működési szerződést kötött már a Találmányi Hivatallal, ennek keretében előadások szervezése­vei és több más módon segíti az újítók munkáját a hivatal és a szakszervezetek. Szó van arról is. hogy köz­ponti nyilvántartást js vezetnek maja a hazai licencetaről, talál­mányokról, újításokról, ezzel könnyebbé válik a vállalatok műszaki fejlesztésénél az infor­máció áramlása, az újítások cseréje, szélesebb körű alkal­mazása — fejezte be nyilatko­zatát az Országos Találmányi Hivatal elnöke. 1 = !ll!lillllllllll!llllllll!l!i!ll !l Cserei Pál KÉK BORÍTÉK : 4. Hónapokig nem tudott beszél­■ ni Palkó a Szociáldemokrata ; Párt elnökével. Vagy nem volt ■ bent a székházban, amikor ke- ! reste, vagy éppen sietett vala- ! hová. : Ezen a téli vasárnap délelőt­■ tön a dalkar tagjaival dúdolga­■ tott. A lapbizományos a pianínó J mellett ült. Nem / énekpróba j volt, csak úgy egymás mellé áll- jj tak. A halk dúdolás betöltötte : az egész termet, mint májusi vi- ; rágzáskor az akácost a méhzüm- ; mögés. Toman Mihály ajkán ki ; is buggyant a dalszöveg egy so- ; ra: „Szítsuk a tüzet, rajta, rajta, ; a vas meleg, hát ráverünk.” ! Ekkor lépett be a pártelnök, ! leverte kucsmájáról a havat és • mögéjük állt. Palkó azt hitte, ve- j le akar beszélni, és kilépett a • sorból. De az elnöknek esze ágá- I ban sem volt ez, hanem arra fi- ; gyelmeztette valamennyiüket, ; hogy a Munkásotthon törvényes • keretek közt működő szervek • székház^, a Szociáldemokrata ! Párté és a szakszervezeteké. ; Ezért csak olyan dalokat éne­kelhetnek, mely de engedélyezet­tek. — Maga meg — emelte fel mutatóujját Palkóra — vigyáz­zon azzal a Békepárttal, -fűdja ki küldi a röpcédulákat? A belügyminiszter. Keresztes­Fischer. Provokál. Szeder elv­társ figyelmeztetett bennünket erre, amikor itt járt. Ezután az elnök hirtelen sar­kon fordult és kiment. Léptei alatt úgy ropogott az olajos pad­ló, mint az utcán járókelők tal­pa alatt a hó. Dermedt csend lett a terem­ben. Palkó mozdult meg legha­marabb és a fal mellett álló padra ült. Lüktetett a feje. A lapbizományos ütögetni kezd­te a pianínó billentyűit, s hal­kan mondta a szöveget: „Mondd, mit érlel annak a /sorsa,1 ki családjáért dolgozik; veszekszenek, kié a torzsa, és csak a nagylány néz mozit; a nő mindig mos —, lucsok /holtja —■/ szájíze mint a főzelék, s a szigor a lámpát ha eloltja, csend fülel, motoz a setét?” Végignézett Palkó a dalkar tagjain, akiknek az arcára áhí­tat ült ki József Attila versso­raira. Előhúzott egy sokszoro­sított ívet, melynek utolsó sora­it felolvasta: „Harcba hívunk mindenkit, aki a zsarnokság el­len harcolni kész.... Harcunk sikerében ugyanolyan biztosak vagyunk, mint igazságában: nemsokára üdvözölni fogjuk az új magyar hajnalt, s népünkkel ünnepeljük a hitlerista zsarnok pusztulását.. Magyarország né­pének felszabadulását, a békét, a szabadságot. Békepárt.” — Ez provokáció? — állt fel Palkó. — Nem is a belügyminiszter küldi — jegyezte meg a dalkax egyik tagja. Toman Mihály ismét leütött néhány akkordot, aztán nagyon halkan énekelte: „A gégédre hurkolnak statárl- /umotj és tapsolnak hozzá a rongy /árulók,/ Büchlerek, Propperek, /Peyerek.”/ Ezután végigfuttatta ujjait a billentyűkön, majd széttárta a kezét: „Nem tartozhat ezek kö­zé olyan, akiről mi nem tu­dunk?” Többen vállukat vonogatták, Palkó pedig legyintett: „Nem ér­demes ezt firtatni. Ismerjék meg most minél többen a németek gazságait.” — Meg a magyar urakét —, toldotta meg Toman Mihály. • * * Piszkos hóbuckák lapultak még az árkokban, de a járdák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents