Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

MXNSZ2C—22-es elektronikus számológép a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatnál Üzembe helyezés: december 10-én Tovább növelik a Körös-völgy árvízvédelmi biztonságát Új, korszerű árvízvédelmi esűesiárosók épülnek, töltéserősítések, A ITI. ötéves terv elsS éyé- ben SZÁM típusú lyükkártyás módszerrel dqlglozó számítógép- / parkot helyeztek üzemibe a Bé­késcsabai MEZŐGÉP Vállalat­nál. A technikát adatfeldolgo­zásra használták. A forgóeszkö- ' zökkel folytatott gíazdálkodást és a bérek alakulását kísérték figyelemmel. Ezek a gépek ez ideig jól működtek, időközben azonban nemcsak erkölcsileg, hanem gazdasági értelemben is elavultaík. Működtetésük során felnőtt, a gépi adatfeldolgozás­hoz jól értők vállalati közössé­ge, amely alkalmas lett arra, hogy egy nagyobb teljesítmé­nyű, korszerűbb gépen dolgoz­zék. lássa él a rábízott felada­tokat A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium könyvié* váírással bocsátotta a Békés­csabai MEZŐGÉP Vállalat ren­delkezésére a csaknem 16 millió forintot érő MINSZK—22-es, szovjet gyártmányú elektroni­kus számítógépet. A minisztéri­umot az a cél vezette, hogy az elektronikus számítógépes adat­feldolgozásban a Békéscsabai MEZŐGÉP vállalat a bázis- üzem szerepkörét töltse be. Ez­zel a géppel megvetették az alapját i a számítógépes kultúra továbbfejlesztésének, az. V. öt­éves terv idejére programozott R típusú elektronikus számító­gépek üzembe helyezésére. Mivel a MINSZK—22-es elekt­ronikus számítógép gyors munkája folytán igen jelentős Új otthon Halálos baleset áldozata lett az idén tavasszal Bátor István, a szabadbattányi Magvar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet tagja. A közös gazdaság három ’szocialista brigádja —, két ópí- tőbrigád és a központi gépmű­hely egy szocialista kollektívája — vállalta, hogy felépíti szeren­csétlenül járt munkatársuk fél- benmaradt családi házát. A munkával végeztek, s a család — az özvegy és két gyermeke — karácsonyra beköltözhet az új otthonba, i légük kapcsolatba kerül a leg­haladóbb baloldali mozgalmak­kal, kinyílik a szemük: látni fognak. Sőt, nemcsak látni, mert tudják, az kevés. Az országot sok vonatkozásban még min­dig félfeudális körülmények kö­zött tartó tényezők megszünteté­sének lehetőségét és módját is felismerik. A Kék Mecset parkjában be­szélgettünk. Ha valaki a köze­lünkbe jött, a világot látott ta­nár halkabbra fogta hangját: Azt hiszi, tette fel a költői kér­dést, hogy o pallérozottabb fe­jű emberek nem tudják, hogy milyen súlyos árat fizet az or­szág az úgynevezett „ellenszol­gáltatás nélküli” amerikai se­gélyért? Azt hiszi, a jövő év­tizedek Törökországában a munkás és a paraszt hajlandó lesz úgy élni, mint most? A Nyugatra járó munkások szocia­lista országokon utaznak keresz­tül. Ne gondolja, hogy az ott látottak, hallottak nem fogják meg őket. Dehogynem! Csak idő kérdése. A török értelmiség forradalmi módon fogja támo­gatni a megerősödő török mun­kásosztály harcát. A minaretről az állő idő papjainak hangja száll----­A z utca zsibongását túlkiabál­ja egy rikkancs: Görögország &űép « NATO-boti szabad kapacitás kihasználása lehetséges, így a forgóeszköz­gazdálkodáson túl a műszaki dokumentációk, a bér- és terme- lésprogramozás alapjainak szá­mítógépes adatfeldolgozására és elemzésére is alkalmassá te­szik e gépcsodát. Szolnoki Bé­la, a vállalat főkönyvelője kér­désünkre elmondta, hogy a 60 négyzetméter alapterületen el­helyezett elektrónikus számító­gépet december 10-én. a déli órákban ünnepélyes keretek között helyezik üzembe. Békés megyében ez a máso­dik korszerű, eleüctronikus szá­mítógép. Az elsőt Békéscsabán a megyei tanács egyészségügyi osztálya tartja fenn. Az utóbbi 30 esztendőben ke-1 vés olyan munkával teljes esz­tendő volt a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóságon, mint az idei. A tavaszi nagy áradás megron­gálta a töltéseket, s annyi víz jött, hogy a nagyobb települé­sek mentése miatt igénybe kel­lett venni a Fehér- és a Fekete- Körös közötti határrészt. Akkor 120 millió köbméterre becsülték a deltában rekedt vizet, Nyár ' óta szokatlan nagy mennyiségű csapadék hullott. A talaj átázott, vízzel annyira telítődött, hogy vízfelvevő képessége minimálisra csökkent. A szivattyútelepek tel­jes kapacitással dolgoztak és Veterán házaspár fél évszázados jubileumi köszöntése Békéscsabán Betkó Pál és neje J ed inak Mária — a Párt és a munkásmoz­galom régi harcosai — 1924. december 4-én kötöttek házas­ságot. A fél évszázados jubileum alkalmából szerdán Békés­csabán a MEDOSZ városi bizottságának székházában köszön­tötték az ünnepeiteket, akik nyugdíjas éveikben is a ME­DOSZ, illetve a békéscsabai ÁFÉSZ munkájában segítenek. Plavecz János, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára és Csizmár György, az ÁFÉSZ ügyvezető elnöke meleg barátság­gal és ajándékkal köszöntötte a veterán házaspárt Y. N.-nek van igaza. Nem áll az idő..« A fejedelem hajléka Tekirdag harmincezer lakosú városka, a Márvány-tenger part. ján. Számunkra Rodostó néven ismert, még Zágoni Mikes Ke­lemen 1720. május 28-án kel­tezett leveléből: „Tréfa nélkül, édes nézném, mi itt igen szép kies helyt va­gyunk. A város elég nagy és elég szép, a tengerparton levő kies és tágas oldalon fekszik. Az is való, hogy Európának ép­pen a szélyén vagyunk. Lóhá­ton innét Constancinápolyban két nap könnyen el lehet men­ni, tengeren pedig egy nap. A bizonyos, hogy süault a feje­delemnek jobb lakóhelyet nem adhattak volna. Akárraely fe­lé menjen az ember, mindei'üit a szép mező. De nem puszta mező, mivél itt mindenütt a földet jól megmívelik, a faluk mellett levő mezők nem pusz­ták és ennek a városnak a föld­je olyan mívelt, valamint egy jól megmívelt kert. Annyi sző­lőhegyek vannak, hogy másutt egy vármegyében eUg volna. A város felől azt mondhatom, hogy ezen a földön elmondhat­ni egy szép városnak, amely nem olyan szélyes, mini hosszú, ~ : ■ De akármely szép házak légyé- ; nek itt a városokon, nem telsz- • hetnek szépeknek, mivel az ut- | córa nem hagynak ablakokat, : kivált a törökök, azért, hogy a s feleségek ki ne láthassanak.” \ A fejedelem háza a tengerre | néz. A homlokzaton emléktáb- j la. „Rákóczinin Anilari Miize- ■ ■ Az emléktábla alatt néhány | szál virág. „E házban élt 1720— S 1735-ig II. Rákóczi Ferenc ma- j gyár fejedelem, aki 1703—1711- i ig a magyar nép szabadságkor- ■ cát vezette, s később török föl- • dön talált menedéket. Ezt az 5 emléktáblát a Rákóczi vezette ! magyar szabadságharc évfordu- ; lóján a Magyar Népköztársaság : kormánya állította.” A ház a mi tulajdonunk. ; Megvettük a török kormánytól. ■ A fejedelem étkezőháza mel- • lett a Macar Sokaci — magyar : köz, magyar utca. Itt lakott a : fejedelem kísérete. Mondják, a környéken még j most is sűrűn születik szőke ! hajú gyerek — az ükapára em- i lékeztetve. • A, ház előtt, a tengerparton j soksávos autósztráda, a parkíro- ; zóhelyen magyar kocsik. Itt ■ minden hazánkfia megáll, meg- ! hallgatni a „tenger mormolá- jj sát...” Az égen repülők húznak dél- ■ nek, Ciprus irányába. (Vége) Tiszai lAjjsa 1 hullámtérrendezés dolgoznák, hogy a termőtalajról levezethessék a vizet Ilyen kö­rülmények között láttak hozzá a vízügyi szolgálat dolgozói az árvíz időszakában megrongáló­dott töltésszakaszok erősítéséhez, a helyreállításhoz. E munka nagyságát jól érzé­kelteti az a 80 ezer köbméter föld, melyet a Fehér- és Fekete- Körös nyitott szelvényeinek el­törlésére használtak. A Dénes- majori és a gyulavári körtöltés ugyanebben az időben 234 ezer köbméter földdel gazdagodott, így most már minden eddigihez hasonló árvíztől meg tudják menteni a két települést. A Kettős-Körös jobb partján Szanazugtól a dobozi hídig ugyancsak nagyarányú töltéserő­sítési munkálatok folytak. Itt a töltéskoronát is magasították. A Fehér- és a Kettős-Körös bal partján húzódó védvonal erősí­tése, magasítása az OVH prog­ramjában szerepel. A gyulavári hídtól Békésig — két ütemben — 1976-ra befe­jezik a munkálatokat. A Kettős-Körösön Békésig hul­lámtér-rendezést is folytatnak, hogy a jeges árvizeket az eddigi­eknél is biztonságosabban ve­zethessék le. Az árvízvédekezés biztonságát szolgálja az idei árvíz tapaszta­lataiból levont következtetés, mely szerint a Körös-völgyben új árvízvédelmi, úgynevezett csúcs tározókat kell létesíteni. Köröstarcsa és Körösladány kö­zött a Kettős-Körös és a Sebes- Körös jobb, illetve bal partjá­hoz simul a mérgesi határrész, ahol a Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság, a KEVIÉP, a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság és a Ti­szántúli Talajjavító és Talajvé­delmi Vállalat kivitelezésében 800 ezer köbméter földből épí­tenek töltést, összesen 86 millió köbméter árvíz esetleges elhe­lyezésére. Erre a munkára a népgazdaság 50 millió forintot fordít. A Fekete-Körös bal partján a mályvád! területen olyan víz­tározót alakítanak ki, amely 100 millió köbméter víz elhe­lyezését teszi lehetővé. A munkát jövőre kezdik. Egy évvel később a szabályozó mű­veket is beépítik a Fekete-Kö­rös bal parti védővonalába. Ez­zel a két víztározóval tovább nö­velik a Körös-völgy árvízvéde­kezési biztonságát. Takács Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igaz­gató főmérnöke arról is tájékoztatta szerkesztőségün­ket, hogy a Hármas-Körö­sön igen jelentős folyamszabá­lyozási munkálatokat folytatnak az igazgatóság dolgozói. A kun­szentmártoni üj közúti híd biz­tonságát szolgálja az a partvé­dő mű, amely most épül. Ennek a terve is Gyulán készült. A belvíztől sokat szenvedett mezőberényi öblözet vízrendezé­se elkészült. Novemberben ad­ták át rendeltetésének a 3 évvel ezelőtt elkezdett nagyarányú munkát. Az állam 38,2 millió forintot költött csatornák, műtárgyak, s csatornaőrtelep és a lakás építésére. A nagyzugi szivattyútelep má­sodpercenként hat köbméter vi­zet képes elvonni ebből az öb- lözetből. Így Békés és Mezőbe- rény között véglegesen megol­dottnak tekinthető az évszáza­dos belvízgond. A gyulai1 belvízövezetben is nagyarányú munkálatok foly­tak. összesen 3700 hektáron most már itt is biztonságos le­het a mezőgazdasági termelés. A belvizek elvezetése a Körös­völgyben gj*ors beavatkozást követelt a vízügyi szolgálattól. Volt idő 1974-ben — és ez elég tartós volt —, amikor a ren­delkezésre álló szivattyútelepek másodpercenként 75—30 köbmé­ter vizet szívtak el a csatornák­ból. A víz elleni küzdelem na­gyobb szervezettségre, átgondol­tabb koncepciós tanulmányter­vek készítésére ösztönözte a vízügyi igazgatóságot és a me­gyéi tanács illetékes szakigaz­gatási osztályát. Ezért is készí­tették el 2000-ig a vízgazdálko­dási koncepciók tanulmányter­vét, hogy a fontosabb feladato­kat ebben rögzítsék. A tanul­mányterv agrár-részét a gödöllői egyetem, műszaki részét pedig a vízügyi igazgatóság állította ösz- sze. A területi vízügyi felügyelet — ez egy újabb szakigazgatási ága a vízügyi igazgatóságnak — a vízvédelmi tevékenységen túl tanulmányterveket készített a megye regionális vízellátásá­nak megoldására, a szarvasi holtág vízvédelmi tanulmá­nyára, a vízparti üdülésfejlesztésre, melyben a megyei tanács építé­si, közlekedési és vízügyi osztá­lya is részt vett. Közreműködött az igazgatóság a békéscsabai és a gyulai szennyvizek hasznosítá­sában. Most dolgoznak a szako­sított állattenyésztő-telepek szennyvizeinek elhelyezésén, a mély fúrású kutak vizeinek gáz- talanításán, tökéletesítik hírköz­lő berendezéseiket és szocialis­ta szerződést kötöttek a Szolnoki Vízügyi Igazgatósággal egymás támogatására, segítésére, a víz- gazdálkodásban szerzett tapasz­talatok átadására. 'Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents