Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

V \ Kötelező a tisztelet Egy panaszügy nyomán Balogh Dezső, Békés, Szabad­kai u. 91, szám alatti lakos le­velet írt a szerkesztőségnek. Ar­ról panaszkodik, hogy a Békés­csabai Konzervgyár békési elő­készítő telepén méltánytalanul bánnak a cigányasszonyokkal. Püski Imréné telepvezető sok­szor meg nem engedett hangot használ velük szemben, pedig vannak közöttük 6-7 gyermekes anyák is. Balogh Dezső fele­sége emiatt kénytelen volt fel­mondani, s így a 8 tagú család elesik havi 2500—2706 forint keresettől. Súlyosbítja a helyze­tet, hogy a lakásukért havonta 510 forint részletet kell fizet­niük. A panasz alapján Bagyinka Mihállyal, a Békés megyei Ta­nács munkaügyi osztályának a munkatársával, ellátogattam a telepre, amely. — ahogy tájé­koztattak — november 20-tói már a MÉK-hez tartozik. Veze­tője Csiemik Mihály. Püski Imréné pedig minőségi ellenőr lett. Sajnos ezen a telepen semmi­féle társadalmi szervezet nem képviselteti magát. Jelenleg 70- nél több asszony dolgozik, aki­nek még szakszervezeti bizal­mija sincs. A panaszügyben tehát köz­vetlenül a legilletékesebbekhez, a cigányasszonyokhoz fordul­tunk. Közülük hatan mondták el, hogy Puskiné ellen nincs ki­fogásuk. Csiernik Mihály ellen sem, aki csak nemrég került ide vezetőnek. Mindnyájan megértik, hogy becsületes mun­kát várnak el tőlük. Ök igye­keznek is rendesen dolgozni, hiszen csaknem valamennyien többgyermekes anyák, a kereset­re szükségük van. Véleményük szerint Balogh Dezsőn ének va­lamilyen nézeteltérése támad­hatott Püskinével, azért ment máshová dolgozni. Azt azonban határozottan állították, hogy a cigányasszonyok és a többiek között semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem tesz­nek, 'Ügy vélem, a cigányasszo­nyok a legilletékesebbek arra, hogy ezt megállapítsák. Kifogást csupán az anyag- mozgatók magatartása miatt emeltek, mert gyakran megen­gedhetetlen hangnemben be­szélnek' velük. Két anyagmoz­gató éppen ott is volt, akinek a szemébe mondták a vélemé­nyüket. Próbáltam „házilag” elintézni az ügyet, de Borbély Kálmán erélyesen tiltakozott: — A hanyag munkát nem tűröm meg. Különben ők is vá­logassák meg a szavaikat! — mondta. Azt hiszem, Borbély Kálmán elfelejti, hogy neki nem beosz­tottjai az asszonyok. De Jna len­nének is, akkof sincs felhatal­mazva arra, hogy tiszteletlenül viselkedjen dolgozó társaival, főként a többgyermekes anyák­kal szemben. És persze — fino­man kifejezve — más sincs fel­hatalmazva. Pásztor Béla Gázkazánok lakóházakba Vj GELKÄ-sservi* - Hol javítják a személygépkocsit? — Eredmények és gondok a szolgáltatásban 1073 áprilisa óta a békési ta-1 nács arra törekszik, hogy a fia­tal város jól fejlődjék. Ezt épít­kezéseit, átalakítások, s termé­szetesen jó néhány új létesít­mény átadása jelzi. De vajon a szolgáltatásokban van-e válto­zás? Erről beszélgettem a mi­nap dr. Daróczi Máriával, a vá­rosi tanács termelési és ellátási osztályának vezetőjével. — Változtak-e a lakosság igényei, amióta Békés város lett? — Nagyon sokat és ami szá­munkra nagy gondot jelent, mindent szeretnének, GELKÁ-t, autószervizt, sok új boltot és persze mindezt azonnal. Ez így nem megy, hiszen anyagi Lebe.ó- ségeink végesek. Eredmények­kel azért már dicsekedhetünk. — Talán vegyük sorba á szolgáltatásokat. A háztartási gépek, s a híradástechnikai cik­kek javításában lesz-e változás? — A jelenlegi felvevőhely nem felel meg a városi igények­nek. Az otthon történő javítás, s a gépek szállítása sem megol­dott. A vegyesipari szövetkezet igaz, foglalkozik háztartási gé­pek javításával, de felvevőhelye kevésnek, s szűkösnek bizonyult, ráadásul műhelyfelszereltsége sem kielégítő. Ezért határoztunk úgy, hogy a Fáy utcában egy új, 200 négyzetméter alapterületű GELKA-szervizt hozunk létre, mintegy egymillió 700 ezer fo­rintos beruházással. A munka hamarosan befejeződik, s leg­később január 1-én átadjuk az új szolgáltatóegységet a lakos­ságnak. Ettől kezdve egy GEL- KA-kocsi is járja majd a várost, s így a házhoz szállítás is léhe- tővé válik. — A motorkerékpárok és az autók javításáról is ennyi jó mondható? — Sajnos nem. Ezt a munkát hat kisiparos végzi. Műhelyeik gyengén felszereltek, a kocsimo­sással együttjáró szerviz-szolgál­tatásokat egyáltalán nem tud­ják elvégezni. Próbálkoztunk több üzemnél —, hátha vállal­nák egy szerviz létrehozását —, nem sok eredménnyel. Egyedül a vegyesipari szövetkezettől kaptunk ígéretet arra, hogy vál­lalnak motor kerékpár-javítást. Pedig a személygépkocsik szá­mának rohamos növekedése — jelenleg 685-ről tudunk —, egyre inkább megkövetelné egy szer­viz létrehozását, — vegytisztítani, mosatni vagy festetni akarnak a béké­siek. hova fordulhatnak? — A szolgáltató ktsz kiren­deltségénél és a Patyolatnál végzik ezt a munkát. Mindkét helyen csak felvevőhely van, üzemelő részleg nincsen, amely­re bizony nagy szükség lenne. Tervezzük, hogy az V. ötéves tervben hárommillió forint rá­fordítással egy mosó- és vegy tisztító szalont nyitunk. — A mérték utáni termékek előállítását, a ruházati cikkek és lábbelik javítását van ki el­végezze? — Ezt a munkát a szolgálta­tó ktsz békési kirendeltségén kí­vül 15 szabó és 4 cipészkisipa- ros látja el. Ez utóbbinál a szakmunkás-utánpótlás komoly gondot jelent. Igény van rájuk, jövedelműik is megfelelő, az ér­deklődés mégsem kielégítő. — A személyi szolgáltatás megfelelő. — A fodrászhoz járók mint­egy 90 százalékát a szolgáltató ktsz látja el, ezenkívül csupán három kisiparosunk van. Érthe­tő ezért, hogy a zsúfoltság nagy. Az idén szeptemberben megtar­tott tanácsülésen határozat szü­letett arról, hogy növelni kell a fodrászkisiparosok: számát. Koz­metikát egy kisiparos vállal, s ha a lakosság fényképet akar csináltatni, ugyancsak egy sze­mélyhez fordulhat. — A kereskedelmi szolgálta­tás milyen? Ügy tudom, nemrég adtak át egy ÁBC-á ruházat. Ez­zel kielégítő a kereskedelmi egy­ségek száma? — Jelenleg elsősorban korsze­rűsítjük, bővítjük üzleteinket, de szeretnénk még négy ABC-t építeni. Az ÁFÉSZ előrelátható­an kettőt már a negyedik öt­éves tervben elkészíttet. Az ötö­dik ötéves tervben a szanálások során négy új üzlethelyiség, va­lamint egy élelmiszer DEL1KA- TES épül. Itt említenern meg, hogy jövő év szeptember 3á-ig, szállodánk bővítésé során egy önkiszolgáló étkezdével is gaz­dagszik városunk. A kereskedel­mi egységek térítés nélküli szol­gáltatásairól csak annyit, hogy a kávé, dió vagy mák darálá­sát már a kisebb üzletekben Is lehetővé tették. Egyre több he­lyen vállalják az ingyenes ház­hoz szállítást, » a gépek beszere­lését. Az előbbi azért I» fontos, mert egy kisiparos lovas kocsi­val, a Volán Vállalat pedig egy teher- és egy személyszállító ta­xival áll a lakosság rendelkezé­sére, s ez nagyon kevés. — A tüzelocllátas milyen Be-, késen? — Itt talán csak a tüzelőolaj árusításáról beszélnék, ami ed­dig nehézkesen ment, a házhoz szállításról nem is beszélve, amit eddig egyáltalán nem tudtunk megoldani. Most egy olajeloaztó készül a Rákóczi úton, s ha a KEVIÉP helyi kirendeltsége a föld-, az építőipari ktsz fa be­tonmunkákat — vállalásához híven — időben elkészíti, a TÜZÉP Vállalat december 15-ig átadja az olajelosztót a vásár­lóknak. A házhoz szállítás is va­lószínű még az idén megoldó­dik. A lakótelep olajigényét az ÁFÉSZ álfal ígért olajeláruaító biztosítja majd. A szolgáltatások fejlesztése azért is fontos, mert január i-től Tarhoa, Belmegy er, Kamut és Murony lakosainak igényeit is a város szolgáltatóegységei lát­ják el, hiszen köztudott, hogy ezek a községek Békéshez tar­toznak majd. A tervek már megvannak. Határozatok születtek, a sok he­lyen intézkedtek is. Békés új lé­tesítményekkel, szolgáltatóegy­ségekkel gazdagszik, addig is. a lakosság türelmére, s a kivitele­ző vállalatok igyekezetére van szükség. N. A. *u»***»fe*ssasB**#«e##e-*8**esesBB>sS!»seBS«a«s*esaa»a««É#«si • u«ummuti(mn>u# Cserei Pál KÉK BORÍTÉK 3. Másnap, korán reggel gyüle­keztek a lőtéren az ocskások, pakolgattak, hogy készenlétben várják a vevőket. Piaci nap volt. A tejes asztalokon egy-egy bögre lekvárt, csomókba rakva vöröshagymát, fokhagymát, te­ának hánsfalevelet árultak. Ha valamelyik parasztasszony tú­rót, tejfölt vagy tojást vitt a Pi­acra, azt letakarva tartotta, s csak olyan áron adta el, hogy vehessen azért harisnyát, ken­dőt vagy cipőtalpat. Mert csak utalványra kaphatott, talpat, mint új cipőt. Dehát utalványért annyian tolongtak a Közellátási Hivatalnál, hogy öt talpat is el­nyűtt, mire esetleg egyet kapott. Kevesen is használtak nyáron bőrtalpú cipőt, télire tartogatták. Fatalpút viseltek. Ezeknek a felső része pántokból volt ősz- szeállítva, melyeket a legkülön­bözőbb színekből készítettek. Volt fehér, zöld. piros, barna, fekete, ezüstös. Mivel a fatalp merev volt, úgy jártak abban, mintha viselőiknek meg lepne kötözve a lába. De ilyet ezen a nyáron nem is lehetett már lát­ni, mert közben a cipészek ki­találták, hogy ketté kell fűré­Az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár egyik keresett ter­méke a családi házak fűtésére szolgáló gázkazán. A korsze­rű, automatizált, hűtőszekrény méretű berendezés egy 60—70 négyzetméteres lakóépület teljes hőszükségletét biztosítja (MTI fotó — Medgyasszay Béla felv.) VOLÁN 8. SZ. VÁLLALAT OROSHÁZI ÜZEMEGYSÉGE azonnali {elvételre keres MÁVAUT gépkocsivezetőket, kalauzokat TEFU gépkocsivezetőket és •s MTZ traktorvezetőt. Jelentkezés- az üzemegység gazdasági csoportjánál, Orosháza, Október 6. utca 4. szeltetni a fatalpat, e erősebb, de hajlékony bőrdarabbal ossze- pántolni, így valamennyire hoz- zálgazodik a láb hajlásúhoz. Pólónyí Béla csendőr törzsőr­mester is ott feszengett már a piacozók közt egy próbacsend­őrrel. — Az atyaúristen itt — in­tett a fejével a templom kerí­tése felé. — Erre is ráírták: „Dugjátok el a gabonát”. Aztán közelebb mentek a ke­rítéshez, mert többen ott álltak már, olvasgatták a krétával seb­tiben írt szavakat. Mögéjük áll­tak és Polcnyi Béla rájuk szólt: „Ne ácsorogjatok Itt! Menjen mindenki a dolgára!” A halász­telki Brachna György lassan el­fordult a templomkerítéstől, és foga közt szűrve mondta, hogy csak a mellette levő értse meg: „Mások is megsokallták már a Jurcaek-féie beszolgáltatást, nemcsak mi. De mi is marad meg a termésből? Az ocsú.” — Maga se morogjon ott! — rántotta meg Polónyi Béla a puskaszíjat. — Mondtam már, mindenki menjen a dolgára. Ezen a napon, pénteken je­lent meg minden héten a község újságja. Toman Mihály lapbizo­mányos hóna alatt az újságkö- teggei ott cikázott a piaci for­gatagban és kieresztve a hangját kiabálta: „Körösbe ölte magát egy négy gyermekes anya!---­K örösbe ölte magát egy négy- • gyermekes any aK őzben összetalálkozott Brachns Györggyel, aki a templomkerí­tés felé intett: „Azt látta mái Toman úr?” — Mi van ott? — kérdezte s lapbizományos. , — Hát az, hogy dugjuk e? a gabonát -r, mondta halkan Brachna György, — Akik ezt odaírták; a kisemberek párt i ár állnak. — Arra megyek és megnézem —- bújtatta el mosolyát, mert an­nak a krétaírásnak ő volt a tet­tese. — Csak óvatosan — figyel­meztette Brachna György. — Polónyi törasúrnak nem tetszik a dolog. — Mert van a kamrájában s pokoliajzátnak, ha nem ig ve­tett. — Adjon egy újságot — koto­rászott aprópénz után a zsebé­ben Brachna György. — Úgj hírlik, hogy az olaszok elkerget­ték Mussolinit. Megnézem már Igaz-e? — Ezt ugyan nem verik na­gyon dobra. De ami igaz, a; igaz — nyújtotta oda annak a: újságot Taman Mihály. Aztár lobogtatva egy újságot, tovább sietett. Az öngyilkos anya he lyett most ezt kiabálta: „Meg­nősült a pápa!... Megnősült í pápa!----” Polónyi Béla füle el k apta a szavakat, kihúzta vas­tag nyakát, meg akart győződ­ni róla, csakugyan jól érti-e a

Next

/
Thumbnails
Contents