Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

A világ kőolajtermelése Az éhség korbácsa A venezuelai Banya- és Kő­olaj ügyi ívumszceriuiu alku nyu- yanoBsagra nűzött aaatait sze­rint 191^ első kilenc hónapjában, napi 9 034 000 barreles mennyi­séggel v nagvrszoj i y iá uoan a Szovjetunió aut eiso heryen a ItoolajiKilemiöiesbait. A Szovjet­unió koolájkitermelése ebben az iooszaiKoan 8,6 szazuieitKal emel­kedett. A második; helyen álló Egye­sült Államok napi kpolajkuer- melése 3,8 szazaiuuvkai csökkent es 8 869 000 barrel volt. Szaúd-Arábia 8 430 000 barrel kőolajat termelt naponta, 7,60 százalékkal többet, mint az el­múlt év hasonló időszakában. Irán kőolajkitenmelésének meny- nyisége 4,5 százalékkal növeke­dett és 6 103 000 barrel volt. Ve­nezuela 3 015 000 barrel kőolajat termelt naponta; a kitermelés 10,4 százalékkal csökkent. Ku- vait kőolajtermelése 15,7 száza­lékkal csökkent és mennyisége (2 629 000 barrel volt. Nigéria 2 266 000 barreles napi kőolajkd- termelése 12,7 százalékos növe­kedésnek felelt meg. A világ országaiban 1974. első kilenc hónapjában naponta 56145 000 barrel kőolajat ter­meltek. Ez napi átlagban 522 000 barreles növekedést jelentett. Újabb CIA-botráay Az amerikai fővárosban egy­re nagyobb hullámokat verő újabb CIA-botrány fejleménye­ként Ford elnök hétfőn dél­után utasította Kissinger kül­ügyminisztert, hogy — a Nem­zetbiztonsági Tanács elnöke­ként — vizsgáltassa ki a leg­felső kormányzati szinten fenn­hatósága alá tartozó központi hírszerző ügynökség kiterjedt „hazai kémtevékenységéről” a New York Times vasárnapi számában megjelent leleplező cikk állításait és néhány na­pon belül adjon jelentést az elnöknek. Előzőleg Anderson külügyi szóvivő teljes mértékben „el­határolta” Kissinger külügy­minisztert az ügyben. Hangoz­tatta, hogy Kissinger, aki 1969. januárja óta az elnök nemzet- biztonsági főtanácsadójaként a CIA-t irányító „negyvenes bi­zottság” fölött is elnököl, sem­mit sem tudott arról, hogy a Nixon-évek alatt — amint a New York Times „mértékadó kormányforrásokra” hivatkozó cikke állítja — a CIA széles körűen alkalmazta volna kül­földi rendeltetésű „piszkos trükkjeinek” egész arzenálját a vietnami háború ellen fellépett amerikai állampolgárok ezrei ellen, titkos dossziékat vezetve több mint tízezer amerikairól, köztük néhány kongresszusi képviselőről is. John Sparkman szenátor, a CIA fölött felügyeletet gya­korló szenátusi albizottság el­nöke, aki a távozó Fulbright szenátortól januárban átveszi a szenátus. külügyi bizottságá­nak elnöki tisztségét, hétfőn este kijelentette, hogy kong­resszusi vizsgálatot fog kezde­ményezni. „Nem azért hoztuk létre a külföldi hatáskörű kémrendszert hogy az ameri­kai á’lampolgárokra kémked­jen idehaza.” Egy régi afrikai mondás sze­rint a dolgok legrosszabb] Ica, amikor lesújt az éhség korbá­csa. Rómában, az Egyesült Nem. zetek Szervezetének minap vé­get ért élelmezési világértekez- letén az egyik delegátus 'száz­harminc ország ezeregyszáz kép­viselője vett részi az üléseken) úgy fogalmazott, hogy ,.az em­beriség legősibb tragédiája, ha az anya nem tud enni adni gyermekeinek”. Sajnos, ez a tra­gédia az atomkorszakban is je­len van. méghozzá aggasztó mé­retekben!. A FAO, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete a földkerekség harminckét orszá­gát számítja az éheégövezethez; a világon csaknem egymilliárd ember rendszeresen éhezik. Az élelmezési világkonferen­cia novemberben logikusan kö­vette az ENSZ augusztusi népe­sedési vi 1 ágértekezl étét: a két téma kétségtelen kölcsönhatás­ban van. A földgolyón, félmillió évnek kellett eltelnie ahhoz, amíg egymilliárd ember népesí­tette be. A mai adatok szerint tizenöt (!) év alatt születik egy­milliárd ember és 2000-től — ha addig nem történik változás — kilencesztendönként egyimilli- árd új lakost mond a prognózis. Maithus nem tudhatta Mai thus mégis tévedett, még­hozzá az egyik legfontosabb vo­natkozásiban: nem számolt az­zal, hogy bizonyos gazdasági, ci­vilizációs és kulturális szint el­érése döntő mértékben vissza­szorítja a növekedési rátát. A két német állam összesített sta­tisztikájában például a születé­si és a halálozási arány nagyjá­ból egyensúlyban van; Ausztri­ában. Bulgáriában, Finnország­ban évi 0,3 százalék a gyarapo­dás, Kínában 1,8 százalék, az óhsógzónákban viszont több mint három százalék. Nemrég még úgy tűnt, hogy az élelmiszer-termelés lépést tart a népességrobbanással. A lakos­ság növekedésének világátlaga 1959 és 1970 között 2.5—2,7 szá­zalék veit, az élelmiszer-terme­lés növekedésének évi rátája pe­dig elérte a 3,1 százalékot. Még­hozzá nem elsősorban az eke alá kerülő új területekkel, hanem a módszerek korszerűsítésével. Két évtized alatt negyven szá­zalékkal (!) nőtt a világ öntő- « zött területeinek nagysága. A j világon 1938-ban tízmillió, 1970- • ben 80 millió tonna műtrágyát: használtaik fel. Az amerikai és: a kanadai kormányzat prémi- • umot fizetett azoknak a farme- j reknek. akik parlagon hagyták ■ földjeiket. A hatvanas években; úgy tűnt, a fejlődő országok jó j részében hódít „a zöld forrada- ! lom”, a mezőgazdaság eredmé-; nyes korszerűsítése. Abban az; időszakiban a világ élelmiszer-! tartalékai 125 és 154 millió ton-! na közötti mennyiséget képvi-: seltek, vaigyis a glóbusz évi ga-■ bonaszükségletének mintegy 18 • százalékát. Ez annyit jelentett, hogy, az • emberiségnek abban az évtized- j ben 66 napi élelem'artalék állt: rendelkezésére. ■ ■ ■ Vészjelzések ■ ■ Aztán megváltozott minden. ■ Mindenekelőtt az időjárás. El- j maradtak az aranyat érő mon-s s AZ ALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS GÁZIPARI GÉPGYÁR termelési osztályvezetőt keres felvételre ■ ■ ■ Feltétel: gépészmérnöki képzettség és legalább 5 éves szak- ; mai gyakorlat. Lakást szükség esetén biztosítunk Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: írásban vagy személyesen a gyár személyzeti előadójánál, Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 41—43 * : — Éhes vagyok... szunők; Afrikában, elsősorban a Szaharától délre, a Szahel-öve­zet ben sok éves szárazság kör vetkezet. 1973-ra az árak két­szeresükre emelkedtek, majd még tovább nőttek, amikor ki­derült. hogy az időjárás még az észak-amerikai mezőgazdaságot is komolyan sújtotta (a kukori­catermelés 16, a szójababé húsz százalékkal esett vissza). A fejlődő országok: költségve­tését megrázkódtatták a magas élelemárak. Észak-Indiábam és Közép-Afrikáiban kitört az éhín­ség. Aztán jött az olajválság és az áremelkedések láncreakciója, A fejlődő országok óriási áldozat­tal végrehajtott „zöld forradal­mához”, a mezőgazdaság kor­szerűsítéséhez energiaforrásra, műtrágyára volt szükség és kor­szerű vegyszerekre is — hirtelen mindez elérhetetlenné vált az éhségzóna országai számára. A világ nagy területein újra meg­jelent és ősi kegyetlenséggel súj­tott le az, éhség korbácsa. „Gabonabank ?’’ Ilyen körülmények között ölt össze november 5. és 16. között a római konferencia Melyek voltak az ott elhangzott lénye­gesebb javaslatok? 1. Hárommilliárd dolláros pénzalapot kell létesíteni azon­nali gabonarvásárlásra a legínsé- gesebb körzetek szenvedői szá­mára. 2. Felszólítják a kormányokat növeljék beruházásaikat a fejlő­dő országok mezőgazdaságaiban. 3. Állandó nemzetközi „gabo. natartalek-bankot” kell létre­hozni és katasztrófák eseted azonnal segiteni, 4. Felszólítják Kanadáit és a' Egyesült Államokat, hogy „gyer kérésén változtassa meg eddig önző agrárpolitikáját, a szűköl- ködőkre is gondolva”. Ma még nem lehet megmon­dani, mi lesz ezeknek a javas­latoknak a sorsa. Számos or­szágban korrupció, társadalmi korlátok, strukturális akadályok légiója teszi nehézzé a legele­mibb javulást is. A segítség nem utolsósorban rengeteg pénzbe kerül. A Szovjetunió nemegyszer javasolta, hogy a nagyhatalmak fordítsák az éhe­zők megsegítésére a fegyverke­zési verseny megállításával fel­szabaduló összegek jó részét. Lehet, hogy Vlagyivosztok után ez sem elérhetetlen álom többé? a e. Tünet és betegség Aránylóz a tőkés világpiacon Novemberben világrekordot jelentettek á londoni értéktőzs­déről: egy uncia (31,1 gramm) aranyért 183 dollárt fizettek. Az ezt megelőző legmagasabb ár, 1974. április 3-án a zürichi tőzs­dén 179,50 dollár volt. A 183 dol­láros rekord egyelőre nem állan­dósult, de a decemberi uncián­kénti átlagár a londoni tőzsdén 177,50, a zürichin 178,50 volt — minden idők legmagasabb ár- szintje. Ezt a felfelé tefridáló hullám­zást a szokásosnál is éberebben figyelik a közgazdászok. Amikor 1974. júliusának elején az arany­ár unciánként 132 dollárra esett vissza, a tőkés világ számos ve­zető szakembere örömódát zen­gett. Egymást követték a derű­látó prognózisok. Azóta bebizo­nyosodott, hogy azok a kérlel­hetetlen gazdasági folyamatok, amelyek az arany áremelkedését okozzák, folytatódnak. Gazdasági sxeixmográf Gorjunov, a Novoje Vremja eínjű szovjet hetilap kommentá­tora idézi John Coob amerikai közgazdászt, aki a Business Week című szaklapban megálla­pítja: „Az aranyárak alakulása úgy kísért a nyugati pénzügyi rendszer Helsingőrjében, mint Hamlet atyjának szelleme”. Ezek az árak néhány év alatt az un­ciánkénti 40 dolláros szintről (1968) 180 dollárra emelkedtek és valószínűleg még januárban el­érik a 200 dollárt is. A jelenség természetesen jó­val több, mint egyetlen, mégoly fontos fém árának alakulása. Az arany évszázadok óta általános gazdasági szeizmográf és most is az. A Bretton Woodsban meg­alapozott egész nyugati pénzügyi rendszer lényege éppen az volt, hogy a dollár — és csak a dol­lár — korlátlanul átváltható meghatározott mennyiségű aranyra. Az Egyesült Államok kötelezte magát arra, hogy ez az összeg tartósan unciánként 35 dollár lesz. Évtizedeken át, a nyugata gazdaság fellendülésének idősza­kában, be is tudta tartani. A nyugati pénzrendszer egyensú­lyát — annál ig inkább szavatol­hatta, mert a második világhá­borút követő esztendőkben az Egyesült Államok birtokolta a Hazánkba érkezett N. K. Bajbakov Lázár György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke meghí­vására kedden baráti látogatás­ra Magyarországra érkezett N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Mi- rüsztertánácsániak elnökhelyette­se. a Szovjetunió Állami Terv- bizottságának elnöke és kísére­te. Kubai-kolumbiai kapcsolatok •Kolumbia külügyminisztere bejelentette, hogy országa rende­zi Kubával kereskedelmi kap­csolatait, amelyek tíz évvel ez­előtt az USA nyomására sza­kadtak meg. A bogotai kormány rövidesen kereskedelmi irodát nyit Havannában^ és külön bi­zottság tanulmányozza a két or­szág közötti gazdasági ,és keres­kedelmi együttműködés gyors fejlesztésének lehetőségeit. A vinnyica— albertirsai távvezeték A Nehézipari Minisztériumiban december 16—23. között tárgya­lásokat folytatott a Vinnyica— Albertdrsa közötti 750 kilovol­tos nagyfeszültségű távvezeték építésében érdekelt hat szocialis­ta ország — Bulgária. Csehszlo­vákia, Lengyelország. Magyaror­szág, az NDK és a Szovjetunió — küldöttsége. A megbeszélé­sek befejeztével a kormánymeg­bízottak jóváhagyták a távveze­ték és az állomások alapvető műszaki megoldását. Ennek alapján a szovjet és a magyar tervezők már a napokban meg­kezdik a kiviteli tervek kidol­gozását. a jövő évben pedig sor kerül az építési munkálatokra is. A több mint kétezer mega­watt villamos energia átvitelére képes nagyfeszültségű távvezeté­ket 1978-ban helyezik üzembe. tőkés világ aranykészletének kétharmadát. Akkor úgy tűnt, ez az irdat­lan aranykészlet viharok esetén is megnyugtató biztosítékot nyújt. Csakhogy a nyugati gaz­daságban újra munkálni kezd­tek azok a folyamatok, amelyek­ről azt állították, hogy nem is­métlődhetnek meg többé. Hatá­sukra az Egyesült Államok kénytelen volt leértékelni a dol­lárt. Először 1971 decemberében: akkor egy uncia arany a koráb­bi 35 helyett 38 dollár lett. A tőkés monetáris rendszer pillérét képező stabil dollár: arany arány először változott meg, és ez azonnal láncreakciót indított el. 1972-ben leértékelték az angol font sterlinget, 1973 ja­nuárjában az olasz lírát, egy hó­nappal később, 1973 februárjá­ban bekövetkezett a dollár má­sodik leértékelése — ekkor lett hivatalosan egy uncia arany 42,22 dollár — 1974 januárjában pedig bekövetkezett a francia frank leértékelése. Csak a jéghegy csúcsa.., A nyugati közgaszd ászok a je­lenséget valuta-válságnak minő­sítették. A marxista közgazdá­szok már akkor úgy vélték, a dolog monetáris része csak a jéghegy csúcsa, a melyben mun­káló folyamatok tünete. A tőkés valutarendszer felborulása a tő-

Next

/
Thumbnails
Contents