Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
ifjúsági betét — Áruvásárlási kölcsön — Lakásépítési hitel A »arkadi OTP fiók munkájáról Népgazdasági tervezés — társadalmi tervezés Irta: Dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal államtitkára Az Országos Takarékpénztár sarkadi fiókjában és a hozzátartozó két postahivatalban jelenleg 3 ezer 500 betéttulajdo- nos több mint 53 millió forintja kamatozik. Ezenkívül 568 14—3» év közötti sarkadi és Sarkad környéki fiatal csaknem 2 millió forintját kezelik. Az ifjúsági betét jövőre lesz 5 éves. Síkor kerülnek visszafizetésre az első évben elhelyezett ösz- szegek 5 százalék kamat mellett, egy százalék prémiummal. Ez a betétfajta azonban, e korosztály számához viszonyítva, kevés, A gyűjtési kedv fokozásáért az eddigieknél sokkal többet tehetnének a KlSZ-szer- vezetek is. Ebben az évben tovább folytatódott az OTP-társasház-épit- kezés. Gondot jelent viszont, hogy a kivitelezéssel megbízott helyi építőipari szövetkezet nem tudja a vállalt határidőket betartani. Az október végére tervezett 28 lakás átadása ebben a hónapban történik meg. Kétségtelen: nagy szerepet vállal a takarékpénztár a nagyközség lakásgondjainak megoldásában, de ez nem elegendő, hiszen a már említett December 17-én kisebbféle zárszámadást tartottak Szeghalomban az 1974. évi lucema- mag-termesztés tapasztalatairól. A szeghalmi lucem a vetőm a g termesztési rendszerbe tömörült gazdaságok, intézmények vonták meg a mérleget a közös vállalkozás első évének tapasztalataiból. Láda András, az igazgatótanács elnöke megnyitó szavai után Gubacsi László rendszer-vezető mondott vitakés struktúra általános válságának szerves része. Ezért nem segíthetett Richard Nixon „új gazdasági politikája” a hetvenes esztendők elején, amelynek lényege az volt, hogy a dollárt „függetlenítette” az aranytól. Meghagyta ugyan a 42,22 dolláros unciánkénti hivatalos árat. de megszűnt a korábbi állapot alapja, a korlátlan átválthatóság, és a hivatalos ár többé nem volt mégha- tározó tényező. Annyira nem, hogy a nyugati központi-állami bankok is a lebegő, szabadpiaci áraknak megfelelőien, kereskedtek az arannyal. Gorjuncv felhívja a figyelmet arra. hogy a helyzet romlása — amely csak a hetvenes évek elején vált látványossá — már a hatvanas esztendőkben megkezdődött. Emlékeztet arra, hogy a legnagyobb aranytartalékokkal rendelkező nyolc nyugati ország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Francia- ország. a Nemet Szövetségi Köztársaság. Olaszország. Belgium, Hollandia és Svájc, amerikai kezdeményezésre már 1961- ben külön aranyalapot létesített. Injekciók Ennek az volt az egyetlen funkciója, hdgy megmentsék a dollárt — és ezzel az egész szisztéma lényegét. Hogyan? Ügy, hogy az erősödő — és minidig gazdasági bizonytalanságot 28 lakás megvásárlására negyvenen jelentkeztek. Csaknem" 6 millió forintot fizettek ki az egyéni családi házak építésére, tatarozására, korszerűsítésére. Az idén ezt a segítséget 124 személy vette igénybe. Ezzel még korántsem teljes az OTP sarkadi fiókjának szolgáltató tevékenysége. Ismeretes ugyanis a személyi kölcsön és az áruvásárlási hitel formája is. Személyi kölcsönt 1974-ben 581 személynek 2,5 millió forint összegben folyósítottak. Az áruvásárlási hiteleket, illetve forgalmat a kereskedelem által megadott cikklista határozza meg. Ezt a hitelformái 388-an vették igénybe 2 millió forint értékben. A felsoroltakon kívül igen jelentős pénzügyi funkciót is ellát az OTP-fiók. Mezőgazda- sági hitelt nyújt baromfi-, sertéstenyésztés céljára, zöldség-, gyümölcstermesztéshez. Hitelt biztosít a kisiparosoknak szolgáltatási tevékenységük fejlesztéséhez. Összességében az idén ilyen célokra 750 személy részére 4,3 millió forint kölcsönt adott a takarékpénztár. A népgazdasági tervezés, rendszere és alapvető vonásai a! több mint negyedszázados terv- gazdálkodásunk során a fejlődésnek olyan színvonalát érte el, hogy ezt 1972-ben a népgazdasági tervezésről szóló törvényben lehetett rögzíteni. A tervezés természetesen továbbra is élő, a társadalommal, gazdasággal és állammal együtt fejlődő intézmény, amely csak akkor felelhet meg a vele szemben támasztott követelményeknek, ha maga is fejlődik, tükrözi a társadalomban végbemenő változást. E fejlődés egyik jele, hogy fokozott hangsúlyt kap a népgazdasági tervezés folyamatában a gazdaságfejlesztés társadalmi feltárása és figyelembevétele. Ebben az igényben az a felismerés jut kifejezésre, hogy a gazdasági döntések minden esetben széles körű társadalmi folyamatokat indítanak meg, amelyekkel a tervezésnek számolnia kell, módszereit, vizsgálatait tehát úgy kell fejlesztenie, hogy e hatásokat széles körűen és megbízhatóan feltárja. Űj körülmény-e a társadalmi aspektus figyelembevétele a népgazdasági tervezésben? Mint másutt, itt is az a helyzet, hogy az űj igény megfogalmazása nem feltétlenül elvi változást vagy teljesen új követelményt jelöl meg, hanem azt fejezi ki, hogy az igényt nagyobb súly- lyal vagy minőségileg másként kell kezelnünk, mint korábban. i párt második programja Az a követélmény ugyanis, hogy a népgazdasági tervezés politikai, társadalmi célokat szolgáljon nem új, hanem a politika és a gazdaság viszonyának marxista értékelésén alapszik. Ezt a viszonyt jellemzi tömören az a lenini megállapítás is, hogy a terv a párt második programja, tehát a párt programja alapvető politikai célkitűzéseinek szolgálatában határozza meg a gazdaság fejlődését. A politika elsődlegessége nem kárhoztatja passzivitásra a gazdasági tervezést, hiszen éppen a tervezés a felelős azért, hogy mennyire tud saját esízkazeivel hozzájárulni a politikai célok' helyes konkretizálásához. A társadalmi fejlődésre vonatkozó döntések és a népgazdasági tervezés kapcsolata fejlődik a társadalmi feladatok jellegétől és a népgazdasági tervezés fejlettségétől függően. Szükséges, hogy ez a kapcsolat egyre gazdagabbá, sokoldalúbbá váljon. A szocialista terv- gazdálkodás kezdetén ugyanis a politikai célok mindenekelőtt a hatalmi és tulajdonviszonyok megváltozására irányultak. Az államosítás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocialista elosztás érvényre juttatása, egyben óriási gazdasági lépések is, de megvalósításuk alapjában nem a gazdaságfejlesztéstől, hanem általános politikai feltételektől függött. A tervezés feladata mindenekelőtt abban állt, hogy ezeket a gazgazdaságfejlesztés útján megerősítse, alátámassza. A szocaisfa alapelvek feijeseSsIi érvényesítése Ma a társadalompolitika feladata nem a hatalmi viszonyok megváltoztatása, hanem a szocialista rendszer, a szocialista termelési viszonyok további kibontakoztatása, a szocialista társadalmi egység megerősítése és a termelőerők folyamatos fejlesztésének politikai megalapozása. Egy sor társadalmi követelmény megvalósítása ma a népgazdasági tervezésben jelentkező gazdasági feladat megoldásától függ. E társadalmi követelmények jelentős része a dolgozók munka- és életkörülményeihez kapcsolódik, de nem egyszerűen a jólét fokozását követeli meig, hanem a szocialista társadalom alaperveinek teljesebb érvényesítését. Mindenekelőtt arról van szó, hogy hatékonyabban kell megoldani, hogy a családi körülményekből és a települések eltérő színvonalából adódó különbségek ne jelentsenek tartós és leküzdhetetlen akadályt a társadalom tagjai, elsősorban a felnövekvő generációk „egyenlő esélyeire” a pályaválasztásban, és tehetségüknek és szor- i galmuknák megfelelő érvényesülésben. Ez mindenekelőtt az oktatás és szakképzés fejlesztése terén határozza meg a feladatokat. A teljes foglalkoztatottság további biztosításával, az öregek és munkaképtelenek eltartásához nyújtott társadalmi hozzájárulás és az egészségügyi szociális ellátás fejlesztésével tovább kell erősíteni hazánkban a létbiztonságot. Célunk az, hogy a jövedelmek átlagos nagyságának viszonylagos kiegyenlítettségét fenntartva a munkából származó jövedelmek teljesítményektől függő differenciálása segítse elő a munka hatékonyságának gyorsabb növekedését; a nem kereső családtagok eltartásához nyújtott társadalmi hozzájárulás emelésével viszont csökkenjenek a különbségek az egy főre jutó családi jövedelmekben. Azt akarjuk, hogy a településfejlesztés és a tervszerű urbanizáció segítse elő, hogy a népesség életkörülményeiben és ezen keresztül képességeik ki- 1 bointakoztatásában és érvényesítésében fokozatos további közeledés következzék be az ország nagyobb térségei és eltérő településcsoportjai szerint, Az emberi képességek csiszerú fejlesztése- Hiba lenne azonban a társadalmi követelmények érvényesítését kizárólag az életszínvonal kérdésének tekinteni. A tervezés alapkérdése a tudomány, műszaki fejlődés és termelés tervezése — amelyben a legfőbb tényező, termelőerő maga az ember. Ezért a tervezés alapfeladata, hogy a műszaki- tudományöts forradalom új követelményeihez igazítva alakítsa ki a képességek fejlesztésének legcélszerűbb formáit (pL az oktatás és továbbképzés feladatait), és a terv alátámasztásaként irányozza elő a megszerzett képességek optimális kifejlesztését elősegítő szerve., zési, vezetési formákat, a mimika szerinti elosztást erősítő intézkedéseket, mint pl. a bérrendszer fejlesztését. Ahhoz, hogy a tervezés kielégítse e követelményeket, új irányokba kell fejleszteni a tervezés módszereit. Mindenekelőtt erősítenie kell a szocialista társadalomtudományokkal való kapcsolatait. A tervezés egyre nagyobb igényekkel lép fel pl. a szociológia, a társadalom-statisztika, a településtudomány iránt. További újszerű feladat, hogy a társadalmat alkotó osztályok mellett fokozott figyelmet fordítsunk arra is, hogy a gazdasági folyamatok milyen hatást gyakorolnak a lakosság egyes rétegeinek helyzetére. Tervezett intézkedéseink hatását külön- külön kell vizsgálni pl. a dolgozók és' a nyugdíjasok, a városi és a falusi családok, a kis és nagycsaládokra nézve. Ily módon a gazdasági tervezés szervesen összekapcsolódik a népesedéspolitikával, a település- fejlesztéssel stb. Növekvő hangsúlyt kap a tervezésben a területi tervezés, A racionálisan értelmezett teljes foglalkoztatás egyre inkább azt jelenti, hogy nem az elmaradottabb területek termelőerőinek fejlesztése a feiadait, hanem minden terület adottságainak megfelelő szelektív fejlesztésével foglalkozunk. így pl. egyes vidékek iparosításával egyenrangú feladattá válik a budapesti ipar szelektíy fejlesztése, egyes vonatkozásokban visszafejlesztése. Vagy bizonyos körzetekben nagyobb erőfeszítések válhatnak szükségessé a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Ugyaniakkor a „társadalmi tervezés” nem jelentheti azt, hogy a népgazdasági tervezés felöleli a társadalompolitikai intézkedések egészét vagy még kevésbé a politikai célok tervezését. A politikai célok megállapítása nem a népgazdasági tervezés feladatkörébe tartozik. Kötelessége viszont azoknak a gazdasági folyamatoknak a feltárása, valamint a gazdasági fejlődés lehetséges társadalmi feltételeinek és követelményeinek megjelölése, amelyek segítik a hosszú távú politikai célok kijelölését, illetvé olyan gazdasági fejlődés tervezése, amely számol e célok megvalósításának giazdasági hatásával követelményeivel. Hagyománya volt, jövöje van a lucernamag-termeszlésnek Sárréten indító előadást, majd dr. Tóth Sándorné, az ÖKI tudományos kutatója és Zolván János, a Vetőmagtermesztő Vállalat Délmagyarországi Orosházi Központjának osztályvezetője szólalt feli A beszámolókat konzultáció követte. Több szakember mondta el az idén szerzett s a jövőre nézve fagyon hasznos tapasztalatát a lucemamag- termesztésről. Felszólalt Sándor József országgyűlési képvitükrőző! — aranyláz ellensúlyozására állami tartalékokból nagy aranymennyiségeket dobtak piacra. Ezek az injekciók természetesen csak ideig-óráig tartóztathatták fel az eseményeket. A szovjet közgazdászok már akkor megállapították, hogy tz a módszer jellegzetesen tüneti kezelés, amely nem gyógyíthatja meg miagát a betegséget: a "tőkés világgazdaság krízisét! Hogy ez mennyire helytálló. azt ma már tekintélyes nyugati körök is kénytelenek elismerni A londoni Times vezércikke például ismerteti a pénzügyminisztérium számára készült akadémiai jelentést, amely megállapítja: a nyugati világ inflációs rátája 1975-ben mintegy 20— 25 százalékos szinten lesz. Ez a szint kérdésesisé teszi a beruházások jelentős részét, hiszen a pénzromlás miatt nincs megnyugtató biztosíték arra. hogy a befektetett tőke megfelelő profitot hoz-e. A beruházások reny- hesége tovább lassítja a gazdasági körforgást, növeli a munkanélküliek számát és így tétovább. „Ha ennek a folyamatnak nem sikerül gátat vetni, kérdésessé válik a nyugati világ minden gazdasági és társadalmi normája”. És ezt a mondatot nem baloldali, j nem is _ liberális lap vetette papírra, S hanem az egyik legkonzervatí-• yabb újság, a londoni Times ..§ selő, a megye! tanács járási hivatalának elnöke is. A korábbi évtizedekben a sárréti föld valósággal ontotta a lucemamagot. Az egyéni gazdálkodás világában ezen a környéken az számított jó gazdának, aki lucernásáról bőven fogott magot. Haszna /volt ebből az országnak. A mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával háttérbe szorult ez az ágazat. Most, a Szeghalmi Állami Gazdaság kezdeményezésére a szeghalmi Petőfi Tsz, a füzesgyarmati Aranykalász Tsz és a gyomai Győzelem Tsz létrehozta a szeghalmi lucemavetőmag termesztési rendszert. Ezt a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban elfogadták. Az országnak évente 560— 600 vagon lucemamagra lenne szüksége. Ebből ki tudná elégíteni a baráti államok igényeit, a nyugat-európai keresletet és maradna mintegy 100—110 va- gonnyi a hazai felújításokra. Az első esztendő sikeres volt. A partnergazdaságokban 3100 hektárra növelték a lucernatermő területet. Ez év tavaszán szuper elit ég elit vetőmagot szereztek be a Szarvasi öntözési Kutató Intézettől (szarvasi és nagyszénási fajták) s ezeket 426 hektárba vetették. Most újabb üzemek csatlakoztak a közös vállalkozáshoz: gyomai Alkotmány Tsz, dévaványai Aranykalász Tsz és a Berety- tyóújfalui Állami Gazdaság. Ezzel újabb 800 hektáros fejlesztés válik lehetővé. Szeghalom környékén szép hagyománya volt és jövője van a lucemamag-termesztésnek. A küzdelem azért folyik, hogy nagyüzemi módszerrel, nagyüzemi méretekben teremjen mind több lucemamag ezen a részen. Ez tegye gazdaggá az itt működő állami gazdaságokat és tsz-eket. Van ehhez jó kedv, a hozzáértésben sincs hiány.
