Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
A Tudom ámyos ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete és a Békéscsabai városi Tanács V. B. Művelődésügyi osztálya december 9-én, este köz- gazdasági konferenciát rendezett „A lakossági szolgáltatások színvonala megyénkben” címmel a szervezet békéscsabai székházának értelmiségi klubjában. A találkozón a TIT Közgazdasági Szakosztályát dr. Dankó János elnök képviselte. Részt vett a megbeszélésen Bankó Mihály,, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője, Goldberger János, a KISZÖV elnöke és Vantara János, a ván>- rosi tanács elnökhelyettese. A szakemberek és a szép számú érdeklődők előtt lezajlott vitát a szakosztály elnöke indította el. Dankó János: Hazánkban a szolgáltatások fejlesztése egészen a IV. ötéves terv kezdetéig a népgazdaság „perifériájára” szorult. Persze ez nem valamiféle szándékos mulasztás volt, csupán az előrelépéshez szükséges feltételek hiányoztak. A felszabadulást követő években a hároméves terv sikeres teljesítése, az államosítás, az iparosítás, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezése, erősítése került előtérbe. A mostani tervidőszakot megelőzően már 1969-ben átfogó határozatot, fogadott el a Minisztertanács a szolgáltatás fejlesztéséről. A téma fontosságát bizonyítja, hogy 1971 májusában, a tavalyi évben is napirendre tűzte a Minisztertanács már a végrehajtást számon kérve. Az 1038/1969- es számú kormányhatározat ugyanis fontos változások kiindulópontja lett. Többek között kimondja, hogy átlagosnál nagyobb mértékű fejlesztést kell megvalósítani az elmaradottabb területeken, továbbá a textil- tisztításnál, a lakáskarbantartásnál, a lakossági személygépkocsi-javítás és karbantartásnál, valamint az elektromos és elektroakusztikai háztartási készülékek javításánál. Ezek tulajdonképpen a kiemelt szolgáltatások. Kerékasztal-konferencia Békés megye lakossági szolgáltatásának színvonaláról Vantara János: Két hónappal ezelőtt tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága a megye szolgáltatásának helyzetét. Ezek szerint megyénkben a különféle szolgáltatásokat végző vállalatok, szövetkezetek és kisiparosok összességében csak 80— 82 százalékban elégítik ki a lakosság igényeit. Mi ennek az oka ? Nos, a szolgáltatások az élet- színvonal szerves alkotóelemei. Tény, hogy a fejlett országokban az összes foglalkoztatottaknak több mint a fele —a szó teljes értelmében vett — szolgáltatást végez. A szolgáltatások fogyasztása, igénybevétele — hazánkban, s így megyénkben is — gyorsabban növekszik, mint a nemzeti jövedelem, mert új igények teremtődnek. Előtérbe kerülnek az eszközigényes szolgáltatások, hiszen a hajvágáshoz alig néhány készség kell, a tévékészülék, a centrifuga javításához annál több műszer. Bankó Mihály: Én ehhez hadd tegyek csak annyit hozzá, hogy jelenleg megyénkben az összes dolgozók 27—28 százaléka foglalkozik szolgál tatással. Ugyanakkor száz lakásra 257 gép (háztartási gép, tévé, rádió stb.) jut. Az elmúlt nyolc évben például a hűtőszekrények száma 27-szeresére növekedett megyénkben. Kilencezer 500 személygépkocsitulajdonos javító-karbantartóigényeit kell kielégíteni a szervizeknek. Ilyen tempójú fejlődéssé! a szolgáltatás nem tud lépést tartani. Annak ellenére sem, hogy a IV. ötéves tervben az 1,5 milliárd forintot kitevő központi szolgáltatásfejlesztési alapból Békés megye 57 millió forintot kapott Goldberger János: A megye szövetkezeti ipara saját erőből ugyanezen idő alatt összesen 110 millió forintot'költ a terület korszerűsítésére, amelyből a megye- székhely részesedése 40 millió forint A fejlesztés viszont nem hozott minőségi változást, csupán jobb feltételeket lehetett teremteni a szolgáltatásokban dolgozóknak. Nem emelkedett megfelelően az oly régen áhított műszerezettség. Ugyanakkor gond ebben az ágazatban a szakemberellátottság is. Ugyanis a nagy igénybevétel miatt sokszor régi, kipróbált szakemberek kisebb keresetért is — kényelmesebb munkahelyet választanak. Baukó Mihály: Ugyanakkor a hagyományos szolgáltatások fejlesztésére is gondolni kell. Békéscsabán például nem kielégítő as női és' a férfifodrászat jelenlegi színvonala, nem beszélve arról, hogy kevés az üzletek száma. A város munkás laikta kerületében, Erzsébethelyen egyetlenegy ilyen szolgáltatást végző egység van. Gondot jelent továbbá a vegytisztítás, gyorstisztító szalonok létrehozása. Nincs biztosítva az otthoni javítás, azaz a barkácsmozgalom kialakulásának a feltételei. Ezeken, a bajokon valamit enyhíteni fog még ebben az ötéves tervben felépülő szolgáltatóház és napirenden van egy barkács-bolt létesítése a megyeszékhelyen. Vantara János: Visszatérve az állam támogatására, az ösztönzés jegyében mentesítették a szolgáltató •egységeket az eszközlekötési járulék, s a fejlesztési adó fizetése alól is és amint elhangzott. bérpreferenciát nyújtottak számukra. De mint ismeretes, nemcsak tiszta profilú szolgáltató vállalatok, szövetkezetek vannak, hanem az úgynevezett vegyes proíilúak is léteznek. Fenrg. áll tehát a veszélye annak, hogy ezek az egységek esetleg árutermelésre használják fel ezt a pénzösszeget. Goldberger János: Ami az ipari szövetkezeteket illeti, elmondhatom, hogy a jelenlegi tervidőszakban a megyei tanácstól kapott 33 millió, az eszközlekötési járulékból származó 40 millió, és a szövetkezetek saját fejlesztési alapjukból képzett 37 millió forintot nem használták fel árutermelésük bővítésére. Sőt, létezik egy olyan rendelet is, amely szerint a szolgáltatásokból befolyt árbevételt kizárólag a szolgáltatás fejlesztésére lehet fordítani. Dankó János: Mint ismeretes, Békéscsaba felsőfokú központ. Az V. ötéves terv eddig ismert kereskedelmi és szolgáltatási beruházásai zömmel a megyeszékhelyre esnek. Indokolt-e ez a centralizálás. Vantara János: Feltétlenül. Hiszen naponta tízezer város környéki és egyéb településekről bejáró állampolgár vásárlási, szolgáltatási igényeit kell kielégíteni. Jövő év január 1-től pedig több helységet Békéscsabához csatolnak, ami öt-hatezerrel megemeli ezt a számot. Így a már említett 80—82 százalékos szolgáltatási kielégítettség 65 százalékra csökken. Dankó János: A lakosság részére végzett szolgáltatásokat megyénkben 4 ezer 500 kisiparos végzi, amelyekből 540 a megyeszékhelyen tevékenykedik. Aea* velük is számolni kell a további tervekben. Vantara János: Valóban; Nekem mégis az a véleményem, hogy főleg a kiemelt szolgáltatásoknál a magánkisiparosok nem tudnak lépést tartani a technika rohamos fejlődésével. A megoldás a koncentráció. Minél több felvevőhely, jól felszerelt, korszerű gépekkel, műszerékkel ellátott szolgáltatóházalt, illetve egységek létrehozása. Baukó Mihály: Hadd szóljak néhány szót az V. ötéves tervben Békéscsabán megvalósítandó a szolgáltatást, illetve a kereskedelmet érintő beruházásokról. Felépül egy 400 ezer üzemórás AFIT-szerviz. 8 ezer négyzetméter alapterületű Univerzál, valamint 20 ezer négyzetméteren az ország negyedik legnagyobb áruháza. Megvalósul ötezer négyzetméteren az ÁFÉSZ-áru- ház. A Hunyadi tér és a Luther utca sarkán pedig 5—6 ezer négyzetméteren, 80—90 millióért építenek egy szövetkezeti áru-, illetve szolgáltatóhálózat, ahol az ipari szövetkezeték, az ÁFÉSZ-ek, a tsz-ek, a megye élelmiszergazdaságai mutatják be termékeiket, • illetve végzik majd szolgáltatásaikat. Mit lehet ehhez hozzátenni? Összegezésképpen talán annyit, hogy a IV. ötéves tervben megyénkben is emelkedik a szolgáltatások színvonala. Az állami támogatásból és saját erőből létesített beruházások, fejlesztések általában csak az V. ötéves tervben éreztetik kedvező hatásukat. Ma egyre világosabb a felismerés — s ami fő, tettek egész sora bizonyítja ezt —, hogy a szolgáltatások szerepe bármely nézőpontból megítélve is, lényeges. Kár, hogy a beszélgetés — a hallgatóság összetétele miatt — kissé Békésosaba-centrikus volt és nem esett szó a kommunális, kereskedelmi (kölcsönzés, házhoz szállítás stb.) szolgáltatásokról. maién, majd legközelebb; a. a. QNNEPI VASÁR az orosházi ÁFÉSZ Csillag; Áruházában Kereskedelmi és vendéglátó egységeiben: & Apubőség Nagy választék Szolid árak Udvarias kiszolgálás Szeretette! várjuk kedves vásárlóinkat!
