Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

„ Sajnos9 csak apu tud vele játszani!” Jfagyon érdekes Játékot kop­ásra karácsonyra, de sajnos, csak apu tud vele Játszani!” — Ezt mondta nekem az elsős Feri­ke, majd hozzátette: „..., de azért én is örülök neki!" Kapott tehát valami olyat ajándékba, aminek 6 Is örül, de az apja játszik vele. Később megtudtam, hogy bonyolultan összeszerelhető, hálózati áram­mal működtethető kisvasúiról van szó. 6 éves gyermek ösz- azeszerelni sem tudja, de a vál­A mozgás: O A technika gyengévé, tunyá­vá, kényelmessé teszi az em­bert. ...! — halljuk úton-útfé- len és ez jórészt igaz. A mun­kafolyamatok, a nagyobb erő­kifejtést követelő feladatok gé­pesítése megkönnyítette még a nehéz fizikai munkát is. A haj­dan komoly mozgással és erőki­fejtéssel dolgozó ember ma jobbára csak vezet, irányít és ellenőriz. Munka után pedig hazamegy, leheveredik vagy leül a képernyő elé, esetleg be­telepszik a presszóba, a mozi­ba, a kiskocsmába és lassan puhul, erőtlenedik és nehezedik, tók keresése, maga a játszás ve­le még nehéz feladat számára. Miért kapta Feri akkor ezt ka­rácsonyra? Nyilván az édesapja vágyódott hasonlóra annak ide­jén, gyermekkorában, s most el­siette a dolgot, nem várta meg azt az időt, amikor már az ő kisfia is kezelheti — 10—14 éves karban — az áramánál mű­ködtethető játékot. Feri édes­apja sok pénzt adott ki, drága játékot vett és mégsem szerzett igazi örömöt a kisfiának, aki­aasooQossaoiaasiBaafleaoases&aaBcxDBaDoaiano Fenyődíszek Arany, ezüst vagy színes szta- niolból, esetleg alufóliából 4-5 cm átmérőjű körlapokat vá­gunk, ezeknek a kerületét há­rom, négy vagy ötszögűre haj­togatjuk. Az egyes körlapokat azután a behajtott szeletek egy­máshoz ragasztásával összerak­juk. A háromszögűekből 4 da­rab. a négyszögűekből 6 darab, az ötszögűekből 12 darab fólia - lapot ragasztunk össze. A csil- logó-villogó gömbformákat cér­naszállal függesztjük a fenyő­fára. 1 j tímmWSsr, Ifit. DECEMBER IS. egészség mert hízik. Még szerencse, hogy nem mindenki, mert divat a telek, a hétvégi hajlék és az emberek egy része a helyhez kötött mozgásszegény munka után kezdi a második műsza­kot: megy ásni, kapálni vagy sétál, sportol, esetleg kocog. És ez a jó! Ez a legjobb védeke­zési mód az egészségünkre ká­ros és esztétikailag is csúnya elhízás ellen. Az emberi test című könyv­ből idézek: „Ahhoz, hogy fia­talságunkat, rugonyosságunkal megőrizzük, szükséges, hogy iz­mainkat gyakoroltassuk”. A rendszeres, folyamatos, a szer­vezet minden részét megmozga­tó, de nem terhelő mozgás a szervek fokozatos fejlődését, később azok alkalmazkodó ké­pességének megtartását biztosít­ja. Az edze.t szervezet az élet során amenyit kopik, annyit gyarapszik és így erejét meg­őrzi. Mozgás, edzés, kocogás alatt a csontok belső gerenda­rendszere erősödik, az ízületek megolajozódnak, az izomrostok szaporodnak és vastagodnak, a szívműködés és vérkeringés ja­vul, az anyagcsere fokozódik, tehát az egész test ruganoyssá- ga nő. Megjavul a légzés is. A tüdő légbefogadó képessége növek­szik. A máj több szénhidrátot tárol és jobban méregtelenít. Az emésztőszervek működése ütemesebb, eredményesebb és még a vesék kiválasztóképes­sége is fokozódik. A sorozatosan ismétlődő moz­gás az egész szervezetet fel­frissíti, fe' rázza, ösztökéli nem­csak annak egyes részeit, aho­gyan a munka. Az emberi test egységes és oszthatatlan és el­veszíti az egyensúlyát az, aki annak csak egyes részeit gya­korol .atja. Ha egy kert vala­melyik növényét nem öntözi, nem ápolja, nem gondozza a gazda, az növésben, termésben egyaránt elmarad a többitől. Ez a helyzet az emberi test egyes szerveivel is. A céltudatos edzés, a rend­szeres mozgás az erőnlét egyik biztosítéka. Az erőnlét egész­séges életmódot, tisztaságot, helyes táplálkozást, mértékle­tességet és ritmusos életrendet követel. És mindez együtt maga az egészség. Aki tehát sportol, kocog, ás, kapál vagy a tér- ] mészetet járja, az tartós aka- raterejével testi erejét növeli, tehát már a jó egészség útját járja. I Br. B. fc. S nelt még a lendkereke* «ufók a kedves játékai. Az elmondott esetből meg is születik az első tanácsunk: min­dig csak olyan játékot vegyünk a gyermeknek, amit ő tud ke­zelni, amivel ő tud játszani, ami neki kedves. A kiválasztásnál próbáljunk meg egy kicsit az ő fejével gondolkozni és tegyük félre gyermekkorunk meg nem valósult álmait. Ügyeljünk ama, hogy a kará- í csonyi ajándék olyan legyen, í amit télen élvezhet a gyermek. j Ne kapjon pL békaember-fel- j szerelést, lepkefogót vagy tollas­labdakészletet, mert ezeket hó­napokig csak szomorúan néze­getheti. Kapjon korcsolyát, szán­kót, sífelszerelést, amelyeket kedvező időjárás esetén nyom­ban használhat is. Tanítványaimmal lerajzoltat­tam, hogy mit kaptak kará­csonyra. Meglepődve láttam, hogy egy-egy gyermek 10—12, sőt, még többféle dolgot is raj­zolt a fa alá. Legyünk mérték­tartóak az ajándékozásban! 4—5- félét kapjon a gyermek. Pl. egy könyvet, egy társasjátékot, vala­mi sportfelszerelést, egy kéz- ügyesítő játékot, esetleg egy ru­házati darabot. Tanuljon meg a kevesebbnek is örülni. Sajnos úgy is túlkényeztetettek, túl igé­nyesek — sokszor követelőek — gyermekeink. Ne tápláljuk ezt azzal, hogy túlhalmozzuk érté­kesebbnél értékesebb ajándékok­kal. Az ajándékok kiválasztásánál vegyük figyelembe azt, hogy mi­hez van kedve, mi az érdeklődé­si köre. Ha szeret barkácsolni, akkor ahhoz való felszereléssel lepjük meg, ha szereti az indián történeteket, vegyük meg neki May Károly kapható könyveit, ha építeni szeret, akkor építő­kockákat, a szenvedélyes bélyeg- gyűjtőket bélyegberakóval, kata­lógussal, a kis fotósokat fény­képalbummal ajándékozzuk meg. A meglepetés kiváltásánál gon­doljunk arra is, amiben gyenge a gyermek. Ha nehezen megy a számolás, akkor kapja meg a Képes lxl-et, ha ügyetlen a ke­ze, akkor kézügyesség-fejlesztő játékkal támogassuk. (Gyöngy­fűző, összeilleszthető műanyag elemek, Jáva játék stb.) Egymás megajándékozása, a meglepetésszerzés nagyon ked­ves szokás, de csak úgy, ha az kölcsönös. Mutassunk jó példát, a gyermeknek: lássa azt, hogy a nagymama is kap ajándékot, tanítsuk meg arra, hogy ő is sze­rezzen örömöt valamivel a szü­leinek, nagyszüleinek. A karácsony várás heteiben ké­szüljön ő is valami „titok”-kal. Dugják össze fejüket apa és kis­fia és beszéljék meg, hogy mi­lyen csekélységgel lehetne meg­lepni anyukát. Könyvjelzővel? Tűpárnával? De anyu is szövet­kezzen titokban a kis Anikóval. Segítsen neki egy kicsit a sál kötésében, amivel aput lepik meg. A testvérek is .ajándékoz­zák meg egymást Higgyék el, kedves Szülők: megéri a fárad­ságot ez a szeretetre, egymás megajándékozására nevelés. Az örömszerzés kölcsönössége meg­hittebbé, bensőségesebbé teszi a családi életet. Sajnos, nagyon ke­vés családban van ez így! Leg­több helyen csak elvárás van a gyermek résziéről és ebben egy kicsit mi is ludasak vagyunk. Dr. Gergely Károlyné *: 5 Fiús mamák figyelmébe Az őszi-téli divat sok vidám, színes ötletet tartogat a fiúk­nak is. Amint az a rajzokon is látható, a fiúk is öltöztethetők színesen, változatosan, divato­san. Néhány példa a sokféle le­hetőségből. 1. Élénk színű műszőrme vagy szövetből készült mellény, tűzés­vagy paszpoldíszítéssél. A je­lenlegi divat szerint alatta in­get, az ing alatt pulóvert illik viselni. (A réteges öltöztetés jól alkalmazkodik az időjáráshoz is.) A nadrág a csizma szárába tűrve stílusos. 2. A nyári farmer öltönyt így téliesíthetjük házilag. Az elütő oaoBaaeaeanaaQQeanaaaaaa«aaa**aaa*. színű műszőrmét kívül varrjuk rá a lemberdzsekre. 3. Tweed-szövetből készült lemberdzsek, az oldalán kötött beállítással. (Alakításhoz is al­kalmas.) A kézelő, a derékban a pánt és a nyakkivágás sze­gese is kötött. 4. A „szerelő nadrág" csinos otthoni viselet. Készülhet düf­tinből és kordbársonyból is. 5., 6. Divatos ingkabét-forma, mely lehet zefírből, és akkor munkaköpenyként viselhető, de készülhet szövetből ég akkor ki- rándu’áshoz, szabadban való játékhoz alkalmas. Gyulai Irén Karácsonyest főszereplője: A FENYŐFA KARÁCSONY estéjén össze­gyűl a család az ünnepien fel­díszített karácsonyfa körül. Alatta a sok ajándék! Csillog- villog rajta a sok színes égő. Itt a remek alkalom, hogy kö­zelebbről is megismerkedjünk a mindnyájunknak kedves fe­nyőfával, amely az északi mér­sékelt és hidegebb tájak jel­lemző, erdőalkotó növénye. Ná unk leggyakrabban a luc­fenyő és az erdei fenyő csemeté­jét vagy ágait árulják. A két fajt tűleveleik alapján nagyon könnyen meg tudjuk különböz­teti. Az erdei fenyő 4-5 cm hosszú, sötétzöld tűlevelei az ágon keltésével ülnek, a luc­fenyő ágain viszont egyesével, sűrűn állnak az alig 2 cm hosz- szú, szúrós, sötétzöld tűlevelek. A FENYŐK IS virágos nö­vények, a nyitvatermők közé tartoznak. A virágos növények nagy többsége zárvatermő. Ha összehasonlítod a ró­zsa virágát és a fenyőto­bozt, jól érzéke’heted a zárvatermők és a nyitvatermők virága közötti különbséget. A rózsa virágában zárt termői; ta­lálsz, a fenyő nyitott termőle­velein ülő magkezdeményekhez ápri’is végén, május elején a szél szállítja a virágport. Meg- porzás után a termőlevelek ösz- szezáródnak, megzöldülnek. A következő évben tovább nőnek, megbámulnák és megfásodnak. Amikor a magvak megértek, a termőlevelek ismét szétnyílnak, a szárnyas magvak kihullanak közülük, és a szél terjeszti őket. HA CSEMETÉI' vettetek, könnyűszerrel megállapíthatod a korát, mert a fenyők ágai a törzsből örvösen ágaznak ki. Évenként általában egy-egy örv alakul. A fenyők hosszú életűek, némelyik száz évnél is tovább él. A törzsből barna színű, kel­lemes illatú gyanta képződik. Ebből terpentint, olajat, hege­dűgyantát készítenek. A gyanta rendkívül ellenállóvá teszi a fenyőfát, ezért a fenyőtörzs ki­válóan alkalmas épület- és bú­torfának. A fenyők tűlevelei jóval ke­vesebb vizet párologtatnák, minta zárvatermők lapos leve­lei. Ugyanakkor gyökerük nem hatol mélyre a talajban, és gombaköpenye segítségével a lehűlt talajból is fel tudja ven­ni a vizet. Ezért — egy faj ki­vételével — a fenyőfák ősszel és télen is zöldek maradnak. Természetesen hullatják a le­veleiket, de nem egyszerre, ha­nem fokozatosan. KARÁCSONYFÁINK, a levá­gott fenyők a lakásban nem jutnak vízhez, gyorsan kiszá­radnak és sajnos, a leveleik ro­hamosan hullani kezdenek. A fenyők levele sok illó olajat tarta’maz. Mind a levél illó­olaja, mind pedig a törzs gyan­tája gyúlékony. Sajnos, min­den évben sok esetről hallunk, hogy a kellemesen indult ka- ráosonye$te pusztító lakástűzzé változott a faggyúgyertyák ügyetlen elhelyezése és égetése miatt. Ha tehe.itek. faggyúgyer­tyák helyett inkább színes vil­lanyégőket rakjatok a fára. Berend Mihály Tűzvédelmi teszt 13. Húsfüsíölést milyen feltételek mellett szabad vé­gezni? 1 = Szabadban, megfelelő tűztávolság esetén. 2 = Nem éghető anyagú füstölőben, amely a kör­nyezetét nem veszélyezteti, állandó felügyelet mellett 3 =«* Állandó felügyelet mellett

Next

/
Thumbnails
Contents