Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
Gcredqgágpolitilrqf Jegyzet Zárszámadás és előretekintés ITem kell hozzá jóstehetség, nyugodtan ide írhatjuk: termelőszövetkezeteink az idén is kedvező évet zárnak. A közgyűlésen kevés helyen éri majd váratlan csalódás a terv számait ismerő tagokat. Az idei zárszámadás mégis kétszeresen „különleges” körülmények között készül. Az idei ősz ugyanis olyan kegyetlen megpróbáltatást jelentett, amire a magyar mezőgazdaságban évtizedek óta nem volt példa. Az őszi terméseredményeket jelző számok azonban már tény- számok. Nem mondhatjuk ugyanezt a másik különleges körülményről. Hinnék gyökere ugyanis nem a határban, nem a tsz-ek gazdálkodásában található. Mégis be kell látnunk, hogy a világgazdaságban zajló, egyáltalán nem kedvező folyamatok tőlünk távol vannak ugyan, de hatásuktól teljes mértékben nem tudjuk függetleníteni magunkat. Az ismert jelenségek mellett meglepetésekkel is számolni kell minden gazdálkodó szervezetben. Az őszi munkák vég*6 eredményéről tudósító tényszámok alaposan belenyúlnak a zárszámadásba, néhol abban szerkezeti változásokat is okoznak. Volt, például olyan alföldi termelőszövetkezet, amely az őszi betakarításra nyolcvanezer forint munkadíjat irányozott elő, ezután pedig 800 ezret (!) fizetett ki. Ami javadalmazást a tagoknak vagy a be segítőknek ígértek, azt természetesen ki kellett fizetni és ki is fizették, illetve fizetik. Ez sokfelé alaposan megnövelte a jövedelmi színvonalat A kormány méltányolta a kényszerű körülményeket és gondoskodott arról, hogy a kényszerű körülmények miatt snegnövekedett kiadás ne okozzon a termelőszövetkezetekben még külön adóterheket iát 16 célra fordított (odaül Akik az ősszel, néha snármár embertelen körülmények között helytálltak, azok a bérüket megérdemlik, nem sajnálhatja tőlük senki. Mégis, ha már I erről van szó, beszélnünk kell a jövedelmi színvonalról. Ezt a termelőszövetkezetek tervezik, a kiugró elfutások megakadályozását külön adótételek szolgálják. A mostani helyzetben — gondolva a jövő évi tervekre is — semmiképpen nem indokolt, hogy a termelőszövetkezet a szokásosat meghaladó jövedelem szint-emelést valósítson meg, vagy tervezzen be. Ezt bizonyára meg lehet értetni a tagokkal is. Viszont a jövedelem-felosztásról töprengve, helyes gondolni arra, hogy igen sok termelő- szövetkezetünkben a munkakörülmények, a szociális és kulturális juttatások még a joggal megkívánt — a tagok által megkívánt — szintet sem éri el. Ahol tehát az idei esztendő eredményeiből erre lehetőség nyílik, igen helyes, ha megemelik a szociális, kulturális alapot, ha gondoskodnak öltözőszekrényről és zuhanyozóról, üzemi konyháról, netán klubhelyiségről, de az sem túlzás, ha megfelelő nagyságú összegek fel- használásával biztosítják a tagság szervezett üdültetését. E célokra fordított forintok is az életszínvonal emelését szolgálják, vonzóbbá teszik a szövetkezetei a fiatalok vagy a képzett szakmunkások és szakemberek előtt, tehát a gazdálkodás biztonságát szolgálják. Elemzések, koveikeztesésefe A zárszámadás: adatok ttk»- kelege. Egy-egy nagyobb gazdaságban — de a kisebbekben Ü = m éLmmések aatssstéÉ végnüs. el és építik be a zárszámadás rubrikáiba, az elnöki beszámolóba, majd a következő évi tervbe. A már idézett „második különleges körülmény” teszi kötelezővé, hogy ezeket az elemzéseket sehol se kezeljél: mechanikusan, hanem vonjanak le azokból minden következtetést, amit csak lehetséges, és a gazdálkodás javítása végett érdemes. Hiszen az ismert okoí: miatt manapság kiemelt jelentő, sége van az energiatakarékosságnak, a hozamok fokozásának, a hatékonyság növelésének, a költségek csökkentésének. A most készülő elemzések sok ilyen lehetőséget csillantanak fel. Hiszen a számok alaposabb vizsgálata megmutathatja például, hogy nagyobb figyelem mellett olyan, korábban „tehernek” érzett ágazatok, mint a cukorrépa-termesztés vagy kertészkedés, ha kiugróan nagy hasznot nem is hoznak, de hozzájárulnak a gazdálkodás biztonságához, a tagok foglalkoztatásához, a beruházások hatékonyabb kihasználásához. Tartalékelás a meglepetésen elles Beszéltünk ebben az írásban bizonytalansági tényezőkről is. Azokban a gazdaságokban, ahol tavaly túlfeszített tervet készítettek akár jövedelemszínvonalra, akár beruházásokra —. malmost tapasztalják, hogy az előre nem kalkulálható tényezők bizony nehéz helyzetet teremtettek. Jő az ilyesmire előre felkészülni. A mai világgazdasági helyzetben már nem egyszerűen kockázatot vállal, hanem kalandorkodik az az „agytröszt”, amely fillérre „kideká- zott”, csak, ha „minden lépésünk kijött” esetén teljesíthető elképzelések elfogadására tesz javaslatot a bizottságoknak, majd a közgyűlésnek. Ha valaha fönte» volt, akikor most igazán fontos a tartalékolás, egy-egy kis vagy akár nagyobb biztonsági tényező beépítés. e Az államnak van Is erre néhány előírása, de az okos gazda a saját hátát most az előírásokon túl is biztosítja. Növeli a tartalékalapokat, hogy a siker reményét akkor se veszítse el, ha váratlan tényezők keresztülhúzzák számításainak egyes tételeit; ifi'otl is íratlan normák betartásává! Sajnos, a vártnál több olyan gazdaság lesz, amelynek elképzeléseit a kedvezőtlen ősz megingatta, ahol a zárszámadás a szokásosnál nagyobb gondok között készül. Az ilyen gazdaságok vezetőit és különösein főkönyvelőit szeretnénk óva inteni a „mérleg-kozmetikázás” egyébként ismert módszereinek alkalmazásától. Számos leváltás, sőt, elmarasztaló bírói ítélet mutatja, hogy ezek az eszközök ismertek ugyan, de alkalmazásuk nemcsak a kisebb és nagyobb közösség számára káros, hanem a mérlegbeszámoló aláíróira személy szerint is. A törvényes előírások célja a kozmetikázás megakadályozása. Azt javasolnánk azonban, hogy ne csupán az írott, de az íratlan — erkölcsi, tisztességbeli _ n ormákat is tartsák be. A leltárkészítés, az értékelés, a számlaösszesítés és a mérlegkészítés során. Földeák! Béla £ BÉKÉS HÉCm^r mié, MiáJMUMUt 14 A község boltjai sem elégít® ki már a község igényeit, kenyéren, són, cukron kívül má* alig kapható. Például: ha valaki egy pár cipőt akar venni, akkor el kell utaznia Mezőberény- be, Békésre vagy Csabára, Hasonló a helyzet a szolgál“ tatás területén is. A községiben mindössze öt kisiparos dolgozik, ebből kettő kőműves. Elkelne egy autószerelő is, mert Kamuion 167 személygépkocsi vám. Szükség lenne még rádió-, tv- szerelőre, szabóra, cipészre... A község a lakosság igényel“ hez viszonyítva bizony lamaradt a fejlődésben, de nem elmaró“ dott mégsem. Ezt az élet számtalan jele igazolja. így 1967-től, napjainkig három külteleki iskolát szüntettek meg, s a tar nyai kisdiákokat különbusz szállítja a modem, községi iskoJá- ba. A helyi művelődési ház és az idén elkészült ifjúsági háa változatos programmal várja látogatóit A hatezer kötetes könyvtárnak majdnem mindem negyedik lakos tagja, s így az —különösen téli estéken — már szűknek is bizonyul. Az iskolai oktatásban még nagyobb teret kap a gyakorlati oktatás. Ezt segíti majd az az új tanműhely, amit 800 ezer í«»“ rintos költséggel építettek, s a» elmúlt napokban adtak át. A tanműhely berendezésében je» lentős segíts get nyújtott Föl” desi Istvánná, a község megyei tanácstagja, mert a tanácstagi alap terhére biztosított 80 ezer forintot a berendezések megvásárlására, Gondok? Vannak, s egyre csaft: sssap©- rodnak. A megannyi sáros, járda nélküli utca, az akadozó ivór vízellátás, a növekvő lakáshiány, a hiányolt bölcsőde, a szűk fér rőhelyes óvoda, a bővítésre szoruló kereskedelmi hálózat. & rossz közlekedés, mind megoldásra vár. S mindezek javításához segítség és pénz kell. A gondok mellett azért születnek és valósulnak mag egy- re-másra új tervek is. Már készül a 75 személyes új óvodának a terve. (A jelenlegiben egy csoport van 37 aprósággal, s WO százalékig kihasználtan.) Az 1.2 millió forintos építési költséghez a Béke Tsz 500 ezer forinttal járul hozzá, A Hidasiháti Al_ lami Gazdaság vállalta, hogy a kész óvoda berendezéséről gondoskodik. a község szocialista brigádjai a szakipari munkák elvégzéséhez felajánlották segítségüket, a lakosság pedig ,,öt nap az óvodáért” mozgalom keretén belül segíti a gyermekintézmény felépítését. A tanyai lakosságot szeretnék a községbe betelepíteni. Ezért Kamuion új utcáikat nyitnak, a az igénylőknek a 400 négyszögöles telket kedvezményes áror biztosítja a tanács; Kamat mx elmúlt három értizedben sokat fejlődött, tokárnak élete, gondolkodás^ megváltozott. A község eredményeiben. a terveiben ott feszül a tssanátóSBariÉL As Aj műhelycsarnok a gyakorlati oktatást szolgálja aajá * Kamuton az első termelőszővel kezet 25 évvel ezelőtt alakult meg 49 katasztrális szántóterülettel. Ma a település földjének 96 százaléka nagyüzemi művelődés alatt áll, s a község lakosságának 97 százaléka földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A kétezer lakosú községből csak tízen ingáznak naponta a szomszédos városok és községek iparába dolgozni. Az itt lakók többsége a Béke Termelőszövetkezetben és a Hidasháti Állami Gazdaság kamuti kerületében talál munkalehetőséget. Ä kétszeresen is kiváló Béke Tsz mintegy 3 750 hektáros szántója 1 100 embert tart el Az idén a vetésterület egyharma- dán kenyérgabonát termesztettek 47,5 mázsás átlagterméssel, amely 22 mázsával volt magasabb, mint a tíz évvel ezelőtti. Kukoricából 1964-ben 34 mázsát takarítottak be hektáronként, az idén pedig már 76-ot. A szövetkezet kertészete igen jó hírű. Ebben az esztendőben zöldborsót, paradicsomot, zöldbabot és paprikát termesztettek a konzervgyár részére. A kormány húsprogramjának megvalósításába a kamuti szövetkezet is bekapcsolódott. A 800 szarvasmarhájukból 350 a tejelő tehén, a többi hízó állat. A termelőszövetkezet 1972-ben a muronyi Lenin Tsz-szel .közösen 32 millió forintból sertéskombinátot épített, így ad évente mintegy ötezer hízott sertést a kamuti közös a fogyasztóknak. A jó gazdálkodás eredményeként növekedett a tagok jövedelme. Az elmúlt esztendőben — az 1964-ben' egy tagra kifizetett 16 ezer 800 forintos átlagjövedelemmel szemben — a 29 ezer forintot is megközelítette a tsz- tagok személyes jövedelmének éves átlaga, Az ipart a községben a Méretes Szabók és Szűcsök kihelyezett részlege egymaga képviseli. Igaz, még csak 20 lánynak és asszonynak ad állandó kereseti lehetőséget a gépi kötődj de Az óvodában a gyerekeket as önállóságra nevelik Kamut villamosítását két éve befejezték. Azóta a község lakói jól eligazodnak a nagyvilág eseményein, hiszen — egy-két kivételtől eltekintve — minden családban van már televízió. 1972-ben elkészült a község! vízmű, amit a lakosság saját erejéből, jórészt társadalmi munkában épített meg. A tíz kilométer hosszú vízvezeték-hálózat 230 lakásba közvetlenül juttatja el az ivóvizet. Mégis akadozik az ivóvízellátás, különösen nyári időben, mert csak egyetlen fúróit kútja van a település, nek. januártól bővftík a telepet, ■ a tervek szerint a jövő év végétől már 60 nő talál itt az év minden szakában munkát. A Ms község betegeinek gyógyítását jól képzett, lelkiismeretes orvos látja el. Munkáját ápolónő és betegápoló segíti. A nagy kiterjedésű tanyavilágban él a település lakosságának mintegy fele. A hóban, esőben, sárban nagyon nehéz a tanyai betegekhez eljutni. Ebben igazán segítségére lehetne a tsz az orvosnak egy lovasfoga ital (egyébként erre már van példa a megyében!) •egíéaógat ayáJS » pélyaválaaetáah* Kisközség — nagy gondokkal
