Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

Békéscsabai társastáncosok sikere X Megyei Művelődési Kiöes- pcmt társastáncklubja évek óta komoly országos, sőt nemzetkö­zi sikereket arat. Legutóbb Sze­geden a B osztályos országos versenyen Králik János és fele­sége első helyezést, Gajdács János és Hrabovszki Márta har­madik helyezést ért el. Ezzel egy időben a jászberényi D—1 osztályú programban Hernádi Ferenc és Gergely Ilona ugyan­csak az első helyre, Kunira Tibor és Kűri Zsuzsa pedig a negyedik helyre került. A tár- sastáncklubból két pár tegnap este « szófiai nemzetközi ver­senyre utazott Ösztönzőbb biztosítást a háztáji állattenyésztésben 1974 tetemes megpróbáltatá­sokat hozott a magyar mezőgaz­daságban, de a növénytermesz­tésbeli veszteségektől eltekint­vén, elmondható, hogy soha nem volt olyan jó a hústermelés, mint most Mindenekelőtt a 10 milliós sertésállomány olyan re­kord, amely elismerésre érde­mesíti a gazdaságokat, nem kis részben a háztáji gazdaságokat. Jóllehet altadtak átmeneti gond­jai is ennek a rekordnak. Tör­ténetesén az, hotgy már május óta túlóráznak a vágóhidakon. Ami a másik legfontosabbat, a szarvasmarha-tenyésztést illeti, abban az 1972 nyarán megalko­tott kormányhatározat szintén fellendülést eredményezett. A háztájiban is mérséklődött a korábbi csökkenés. A Közös Tárgyalótere mb 51 Kirabolta a nagyapját A napokban tárgyalta a Bé­kési Járásbíróság Fazekas Pé­ter Köröstarcsa, Malinovszkij út 12. szám alatti lakos bűn­ügyét A 20 éves fiatalember már több ízben volt büntetve lopás miatt. A bűncselekmé­nyeket ittasan követte} el. Az orvosszakértő szerint közepe­sen alkoholista. A vádlott ez év szeptembe­rében szabadult a börtönből, mégpedig feltételesen. Munkát nem vállalt. A félté .eles sza­badságra vonatkozó szabályokat sem tartotta be. Továbbra is italozó életmódot folytatott. Nagyszüleinél lakott. Gyakran durván, erőszakosan követelő­zött, hogy kicsikarja tőlük az italozásra szükséges pénzt. Nem volt tekintettel arra, hogy a két idős és beteg ember na­gyon szerény jövedelemmel rendelkezik. Ugyanakkor a szomszédban lakó idős embe­rek is tartottak tőle, mert több ízben zaklatta őket Hogy sza­baduljanak tőle, hatszáz forin­tot adtak át a vádlottnak. Fa­zekas megígérte, hogy Buda­pestre utazik és munkát vállal. A fővárosban azonban a pénzt szórakozásra költötte ég öt nap múlva visszatért Köröstarcsára, s továbbra is nagyszülei tar­tották el a dologkerülő fiatal­embert. Október 13-án a vád­lott ittasan tért haza. Nagyap­jától ismét pénzt követelt A nagymama megriadva a fe­nyegetésektől, elszaladt a szom­szédba. Az idős férfi is futva követte a feleségét. Az udvaron azonban a vádlott utolérte és a földre rántotta, majd fojto­gatni kezdte. „Ha nem adsz pénzt agyonütlek”- — mond­ta az idős embernek. A fenye­getést ökölcsapások követték. Az idős ember segítségért kiál­tott. Fazekas egy erős szorítás­sal elhallgattatta, és csak ak­kor engedett a szorításból, ami­kor nagyapja pénztárcáját ki­ürítette. Nem ez volt az egyet­len eset Több alkalommal előfordult, hogy hasonló mó­don vett el pénzt a nagyapjá­tól Az idős ember végső elke­seredésében följelentette uno­káját a rendőrségen. A vádlott ettől cseppet sem ijedt meg. A körzetmegbízott irodájában, később pedig a járási rendőr- kapitányságon szidalmazta és megfenyegette a vele szemben eljáró rendőröket Az ügyészség rablás és híva-! talos személy megsértése miatt emelt vádat. A tárgyaláson a vádlott csak részben ismerte be bűnösségét. Arra hivatko­zott, hogy ittassága miatt nem emlékszik a történtekre. A védő vitatta, hogy a vádlottat a rablás bűntette miatt kell fe- ‘ lelősségre vonni. Álláspontja szerint cse’ekményével a zsa­rolás bűntettét valósította meg. A bíróság sem a vádlott vé- j dekezését, sem pedig a véde­lem érvelését nem fogadta el. A Békési Járásbíróság dr. | Tarsoly Lajos büntetőtanácsa • Fazekas Pétert visszaesőként és j folytatólagosan elkövetett rab- j ló« bűntette, valamint hivata- ; los személy megsértésének vét- : sége miatt halmazati büntetés- ■ ként öt év szabadságvesztésre j ítélte. Mellékbüntetésként hat évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától és kényszerelvonó kezelésre kötelezte. A szabad­ságvesztést fegyházban kell el. töltenie. Feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyosbí­tó körülményként értékel»», hogy a vádlottt már korábban más jellegű ódocselekmények miatt el volt ítélve. Továbbá azt, hogy a bűntettet hozzátar­tozói sérelmére követte el. Enyhítő körülményt nem ész- i lelt. A vádlott enyhítésért fel- : lebbezett Az ítélet nem jog- t Piac ismeretes importtilalma miatt: hagyományos piacaink bezárultak, reméljük, ideiglene­sen. A november folyamán a Ró­mában megrendezett élelmezés­ügyi világkonferencián is bebi­zonyosodott, hogy a marhahús nélkülözhetetlen élelmi cikk, s a Nyugat-Európóban váratlanul bekövetkezett túltermelési cik­lus lassacskán megszűnik. Idő­közben sikerült új piacot talál­ni: a Szovjetunió vásárolta fel az áru tetemes részét így aztán viszonylag gyorsan Úrrá lettünk a helyzeten, ha nem Is minden következmény nélkül. Egy újabb keletű kor­mányhatározat megerősítette a szarvasmarha-tenyésztő gazda­ságok vezetőit abban, hogy cél­szerű szakosodniük, illetve foly­tatniuk az állomány fejlesztését. Az ágazat fejlődése viszonylag lassú. Változatlanul indokolt te­hát a háztáji állattartás szín­vonalának megtartása, sőt erősí­tése. Tudni kell, hogy az ország tehénállományának 35 százalé­kát a kisüzemekben tartják. (A sertések esetében ez az arány 60 százalékos.) Az óv eleji 1 mil­lió 930 ezres marhaállományból 461 ezer volt egyéni tulajdon­ban, s ezen felül 197 ezer az úgynevezett kisegítő gazdaságok tulajdonában. Nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezeti vezetők sokat telhetnek az értékes ház­táji állomány megőrzéséért. Többen szóvá tették: a ház körül tartott jószágra a biztosí­tás nem nyújt megfelelő fedeze­tet. Ha elhull egy szarvasmar­ha, ezért maximum négyezer forint kártérítést fizetnek. Az állattartók azt várják az Álla­mi Biztosítótól, hogy valamilyen módon találja meg a lehetőségét egy ösztönzőbb biztosítási for­mának. Ennek nagy jelentősége lehet a háztáji állattenyésztés fellendítésére, mai szerepének megőrzésére. Már csak hét olyan község van megyénkben, ahol nincs takarékszövetkezet Jubileumi ünnepség Bélcéssámsonban Kedves eseménynek adott ott­hont december 9-én este Békós- sámson művelődési háza. A ta­karékszövetkezet tartotta itt ju­bileumi ünnepségét, amikor is egykori alapítók, idősebbek és fiatalok, együtt emlékeztek e pénzintézet 15 évvel ezelőtti lét­rehozására. A művelődési ház nagytermében helyet foglalt több száz jelenlevő láttán nem volt nehéz megállapítani: a Bé­késsámsoni Takarékszövetkezet fennállásának másfél évtizede alatt kiérdemelte a község la­kosságának teljes bizalmát Ilyen érzések közepette kö­szönthette Bódi Pálné, a pénz­intézet ügyvezető igazgatója a szövetkezet választott testületéi nevében a jubileumi ünnepsé­gen megjelent béké&sámsonia- kat. A jubileum alkalmával Ga­lambosa László, a MÉSZÖV Ta­karék- és Lakásszövetkezeti Tit­kárságának ‘ vezetője emlékezett a szövetkezeti pénzintézetek megjelenésére, melyek 17 év alatt Békés megyét is behálóz­ták. Ma már a 19 takarékszö­vetkezet 30 kirendeltséggel és 3 betétgyűjtő pénztárral áll a 60 ezret számláló tagsága, s a me­gye 270 ezres lakossága rendel­kezésére. Már csak 7 olyan köz­ség van a megyében, amely nem tartozik a takarékszövetkezetek működési körzetébe. Megtörtént azonban az intézkedés, hogy a még „fehér foltokként” emlege­tett helységekre is kiterjedjen a . szövetkezeti pénzintézetek sokoldalú tevékenysége. Nagy érdeklődéssel hallgatták a ju­bileumi ünnepség résztvevői Gálámbosi Lászlót, amikor ar­ról beszélt, hogy a megye taka­rékszövetkezetei 450 millió fo­rintos betétállományt kezelnek, amely 40 ezer betétes tulajdona. E pénzintézeteik idei betétnöve­kedése déri a 70 millió forintot. Ugyanakkor az általuk folyósí­tott kölcsönállomány meghalad­ja a 130 millió forintot. A múlt! évben 23 ezer esetben adtak j kölcsönt tagjaiknak, 145 millió I forint összegben. Az említett két főtevékenységen túl a megye ta­karékszövetkezetei ebben az év­ben várhatóan 20 ezer biztosí­tást kötnek es ilyen címen be­szednek 9 millió forint dijat. Ezu tán a másfél évtizeddel ez­előtt létrehozott Békéssámsoni Takarékszövetkezet eredménye­it, sokoldalú szolgáltatási tevé­kenységét méltatta a titkárság vezetője. Mindenekelőtt Lakatos Károly nevét említette, aki a föl dművesszövetíkezet elnökeként segítette a takarékszövetkezet létrehozását. Majd az olyan alapítókról szólt, mint Annus József, Böde Sándor, Fiilöp Im­re, Farkas Sándor, id. Kovács Imre, Kulina Ferenc, Molnár István, Tódor János, Tóth Mi­hály, id. Varga János és Tarri Sándor. Az ők szorgalmazása- • ként kerülhetett sor arra, hogy 1950. január 25-én 91 község beli kérte Békéssamsonban a taka­rékszövetkezet megalakulását. Jelenleg a takarékszövetkezet 1153 betétes 12 millió forintját kezeli, miközben a kölcsömállo- mány összege eléri a 3 millió 300 ezer forintot A múlt évben 700 szövetkezeti tag kért és ka­pott 4 miliő 500 ezer forint ösz- szegben kölcsönt a pénzintézeté­ből. A takarékszövetkezet dolgo­zóinak szorgalmas munkáját —■ hallottuk befejezésként Galam­bod Lászlótól — az igazgatóság és a felsőbb szervek egyaránt elismerik. Ebből következik, hogy Bódi Pálné, a pénzintézet vezetője Kiváló Pénzügyi Dol­gozó kitüntetést kapott. Most, a jubileum alkalmából pedig Varga Istvánná főkönyvelő ve­hette át a Kiváló Dolgozó jel­vényt. A jubileumi ünnepség máso­dik részében fővárosi művészek szórakoztatták a községbelieket. Nagy tetszéssel fogadták a' bé­késsámsoniak Monyók Gabi, Havasi Viktor, Kovács Ibi, Pál- fi Péter, Forgács Gábor és Já- kó Vera nagy sikerű műsorát. Balkus Imre LENKEFl X0NRÍ0: CSABAI NAPSUGÁR LAT1N-AMERIKÁBAN erős. Su J. A Volán 8. sz. Vállalat felvételre keres tehergépkocsi-vezetőket, autóbusz-gépkocsivezetőket, kalau­zokat, udvarosokat, gáz- és vízvezetékszerelpket, telepőröket, vizsgázott fűtőt, műhely takarítót, gyors- és gépírónőket, vala­mint hírközlőt. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi út 87, munkaügyi önálló osztály S Egy ablak nélküli hodály és egy volt spanyol börtön bari nasi előadásaink színhelye, ahof 700 nézőnk volt! Amikor bekapcsol­tuk a reflektorokat, a színpad mélyén lakó denevárcsapat föl­kerekedett és műrepülő mutat­ványokkal szórakoztatta a kö­zönségei és minket. A volt spanyol börtönépület udvarán szabadtéri színpadon tartottuk harlnai előadásaink másik részét. A régi börtön ma a közművelődést szolgálja. Na­gyon szép — és egyáltalán nem félelmetes — a hódítás korából származó épület. Nagyon meglepődtünk, amikor előadásunk első harmadában nem tapsolt a közönség. Ha a közönség a szokásostól eltérően viselkedik, a bábosok meglesik a nézőteret a paraván kis nyí­lásán át Ekkor vettük észre, hogy az első sor közepén a püs­pök úr ült és a közönség őt néz­te, vajon tapsol-e egy-egy jele­net után, vagy nem. Amikor Boccaccio; „A néma kertész” cí­mű novellájának bábszínpadi változata véget ért, végre kitört a tapsvihar. A püspök úrnak is tetszett a jelenet, tehát a közön­ség is tapsolhatott Ettől kazdvs minden a szokásos mederben folyt tovább. Barinasban interjút is adtunk U helyi rádiónak, mégpedig egyenesben, A kérdések a szo­kásosak voltak. Csaknem min­den újságíró, rádióriporter, tv- riporter utunk folyamán ezeket kérdezte: Hogyan és Kinek a meghívására jöttek? Hány tagú a csoport? Gyerekeknek vagy felnőtteknek játszanak? Amatő­rök vagy professzionisták? Mi­lyen a kapcsolata a bábjátéknak az oktatással és a neveléssel? Fel lehet-e használni a bábjá­tékot politikai fegyverként? Hány hivatásos és hány amatőr ■■■ í ■- f m n A Napsugár Babegyttttes Maracayban

Next

/
Thumbnails
Contents