Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

Felszabadulási vetélkedő a szarvasi TTTV-ben Gittegylet vcsgy közösség? Szerkesstőségi beszélgetés az ifjúsági klubokról A szocialista brigádok első szellemi vetélkedőjét rendezték a minap Szarvason, a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vál­lalatnál. A megyei irodák Szol­nokról, Hajdú-Biharból, Borsod- Abaúj-Zeimplén és Hév as, va­lamint Békés és Csangrád me­gyéből, továbbá a szarvasi gép­javító üzemből küldték el a részvevőket. Nyolcvan kérdés, nyolcvan felelet hangzott el. Az első helyezést a Ságváiri Endre Szocialista Brigád érdemelte ki. Ez a kollektíva Hajdú-Bihar me­gyében dolgozik. Második a Fáklya Szocialista Brigád a Szolnok megyei irodától, harma­dik a Béke Szocialista Brigád Hajdú-Bihar megyéből. Az egyé­ni vetélkedő során Litauszki Éva, Gál Rudolf és Lajtos János ért el legjobb eredményt. Képzőművészek felajánlása A párt XI. kongresszusának és hazánk felszabadulása 30. évfor­dulójának tiszteletére tettek fel­ajánlást a napokban a Békés megyében élő és alkotó képző­művészek. A hét festő-, illetve szobrászművész vállalta, hogy. külön-külön egy kamaratárlat- ' nyi alkotást készítenek el jövő év januárjára. Az elmúlt 30 év szocialista életét művészien meg- j fogalmazó alkotásokat a megyei üzemeiben, kisközösségeiben, is-1 kóláiban és tanyaközpontjaiban állítják ki. I Ülést tart a megyei ifjúsági bizottság A Békés megyei Tanács Ifjú­ságii Bizottsága ma, pénteken délelőtt Békéscsabán tartja meg soron következő ülését. A testü­let ez alkalommal a fiatal ta-, nácstagok tevékenységével, mun-' kájuk segítésének módjával fog­lalkozik, Az ülés témájának elő­adója dr, Sulyák litván, a me­gyei tanács szervezési és jogi osztályánál?; vezetője lesz. együttes van Magyarországon? Miért csak egy hivatásos szín­ház van Magyarországon? Meg­becsüli-e a magyar állam a báb- művészetet? Ha igen, milyen formában? És így tovább, Igye­keztünk a lehető leglkislógítőbb válaszokat adni. Amikor először mentünk a Teatro Juares-be, barquisimetói fellépéseink színhelyére, a leg­szembetűnőbb a színház előtt, az előcsarnokban, a színpadon tar­tózkodó sok katona és rendőr volt. Eddig valamelyest hozzá­szoktunk ahhoz, hagy ékszerüz­letekben, nagyabb áruházakban, bankokban, tv- és rádióstúdiók­ban fegyveresek vannak, akik közbiztonsági okokból garázsai­nak e helyeken. Mégis megkér­deztük a színpadi dolgozóktól, minek köszönhetjük ezt a ,.meg_ erősített őrséget”? Elmondták, hogy a városban tartózkodik az államelnök felesége, „Venezuela első hölgye”, és nem lehetetlen, hogy valamelyik előadásunkat megnézi. Nos. hát ennek kö­szönhettük őreinket, akik a színpadiakkal együtt leghálá- saibb nézőink voltak, mert min­denről megfeledkezve temetkez­tek bele a paraván mögötti élet szemlélésébe. Naigy sikerrel kez­dődött előadás-sorozatunk Bar- quisimetóban. A közönség fü­tyülte, dalolta a számok zenéjét és olyan ritmikus tapsot produ­kált. amilyet eddig még nem hallottunk. A venezuelai katonaság itt ál­lomásozó evysége készségesen rendelkezésünkre bocsátotta au­tóbuszát — benne az elmarad­hatatlan fegyveres őrrel —. hogy nvegnézhessük a várostól mint­egy 40 km-re fekvő Quiibo<rt.Az út. mély odavezetett, igen em­lékezetes volt. Olyan területeken haladt keresztül autóbuszunk, amelyen ember még nem vál­toztatott semmit Kiszáradt fo­lyómedrek, vízmosások, hatal­mas kaktuszerdők és óriási a gave-csoportok mellett halad­tunk el. Miiről nevezetes Quibor? Víz­vezeték javítása alkalmával rá­bukkantak az amerikai pigme­usok temetkezőhelyére. Ez 1965-ben történt és világra szóló szenzációt jelentett! Az antro­pológusoknak mindeddig nem volt tudomásul? arról, hogy ez a törpe népíaj az amerikai kon­tinensen Is élt. A 122 és 155 centiméter közötti csontvázai? ko­ra mintegy 1650 év. A csontvá­zaik mellett talált edények, ék­szerek é* használati tárgyak ar­ra vallanak, hogy ez a nép faj önálló, sajátos kultúrával ren­delkezett. Érdekes megjegyezni, hegy a lelétek feltárását nem­csak az anyagiak hiánya, de Quibor lakosságának heves til­takozása is gátolja. Ezek az em­berek isten ellen való véteknek, barbarizmusnak tartják a hol­tak csontjainak 'kiemelését, a holtak/ nyugalmának megboly- gatását. Ki tudja, melyik tábor győz végül? Ö Maracaibo! — üvöltötte autóbuszunk rádiója. Valóban Maracaibót csak az ó- f el kiáltással együtt lehet emle­getni. Maracaibo, Ve­nezuela gazdagságánál? gőgös jelképe. Itt, ezen a környéken, a lagúna vize alatt hatalmas olajkitermelő terület húzódik meg. Miért van olyan nagy ha­tással Venezuela gazdagságára az olaj? Azol? a dollárok, amelye­ket az amerikai gépkocsik és Megszoktuk már a kifejezést: ifjúsági klub. Azok is megbékéltek vele, akik kezdetben idegenkedve fogad­ták a klubok létrejöttét, mert valljuk meg: néni nagyon bíz­tak a fiatalokban. Az ifjúsági klubok azonban különböző mé­retű viharokat átélve megerő­södtek. Legalábbis többségűit. Gyökeret eresztettek és tervsze­rű, megfontolt munkába kezdtek. Néhány kérdőjel azonban még most is jogosan villog e mozga­lom térképén. Vagy talán nem? Erre kerestük a választ a szer­kesztőségünkben folytatott be­szélgetésen, ahol Ambrus Zoltán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója, Tóth Jo­lán, a KISZ megyei bizottságá­nak kulturális felelőse, Tőkés Gyula, a békéscsabai szövetke­zeti bizottság titkára és Réthy István, művelődéspolitikai rova­tunk munkatársa vett részt. NÉPÜJSÁG: Békés megyében jelen pillanatban 117 ifjúsági klub van. Közel hatezer rend­szeres látogatóval. A megye fia­taljainak létszáma azonban en­nek sokszorosa. Nincsenek-e be­zárva klubjaink az ifjúság nagy tömege előtt? TÖRÉS GYULA: Nemrégen éppen erről vitatkoztunk a Gyo­pár Klubban. Voltak, akik azt mondták, szükség van arra, hogy egy klub zártkörű legyen. Ez a vélemény csak részben elfogad­ható. A zártság ugyanis addig kell, amíg kialakul a törzsközös­ség. TÓTH JOLÁN: Szerintem né­hány rendezvényt azután is zárt­körűvé kell tenni. Ellenkező esetben fellazulna a kisközösségi jelleg, nem lenne értelme a ikiub elnevezésnek. TŐKÉS GYULA: Éz igaz. A nyitottság csak olyan programok­ra vonatkozhat, amelyek szemlél­tetnek, bemutatnak. Tehát kiál­lításokra, előadóestekre. Ilyen­kor hívjuk meg mi is a szövet­kezeti dolgozókat, az iskoláso­kat, a szocialista brigádokat/ Er­re viszont feltétlenül szükség van, hiszen az a klub befullad, amelyik nem tárulkozik kd. háztartások által felhasznált olajért kapott Venezuela, ha­marosan visszakerültek oda, cserébe a fogyasztási cikkekért, amelyeket Venezuela kizárólag az USA-tól szerzett be. Venezuelában naponta több mint 3 millió barrel nyersola­jat termelnek. Napi 1 millió barrelt küldtek az USA-ba. Ez volt a múlt. És mi a helyzet jelenleg? Egyrészt a valutafelhalmozó­dás. másrészt a világ sürgető energiaigénye lehetővé teszi Venezuela számára, hogy maga válassza meg ügyfeleit és füg­gőt’énül szabhatja meg kiviteli kvótáit Amit nem vásárol meg az USA, majd megveszi Kuba, Japán vagy egyéb olaj fogyasz­tó ország! A városba kelet felől 8 km-es hídon át jutunk. Ez a híd a la­guna vizét íveli át. Innen pil­lantjuk meg először a Carib­tenger partjára települt város felhőkarcolóit, de amíg oda el­jutunk, több kilométert kell megtennünk a minden venezu­elai várost körülvevő nyomor- telepeken keresztül. A negyvenfokos meleg Ma- racalóban állandó. A páratarta­lom 80 százaiéi?, ami magyarul azt jelenti, mindig olyan érzése van az embernek, mintha min­den rajta levő ruhadarab vizes lenne. Bár sokszor esik napjá­ban, a levegő hőmérséklete vál­tozatlan. A Teatro Bellas Artes előtti óriási transzparensről a hárem kismalac: Ricsi, Pufi és Röfi felnagyított „arcképe” néz re­ánk. Végre egy színház, ahol légkondicionáló berendezés van a nézőtéren és a színpadon! (Folytatjuk) AMBRUS ZOLTÁN: A megyé­ben nincsenek bezárva a klubok a fiatalok előtt. Ezt az is bizo­nyítja, hogy állandóan új klubok alakulnak, tehát sokan látják a példát, kedvet kapnak a klub- munkához. A vendégek alapí­tók vagy tagok lesznek. És ami érdekes! Nemcsak a klubig jut­nak el, hanem a KISZ munkáját is megismerik, A klub jó előis- kolája az ifjúsági szövetségnek. TŐKÉS GYULA: Igen. Az if­júsági klub kitünően aktivizálja a szervezeten kívüli fiatalokat. Szinte észrevétlen felkészít a politikai munkára. TÓTH JOLÁN: Jó ezt hallani, hiszen ez célja is a KISZ-nek. NÉPÚJSÁG: Az elmondottak azt igazolják, hogy nem gjttegy- letak, nem néhány személyes tengeralattjárók a Békés megyei ifjúsági klubok. Nyitva állna}? a fiatalok előtt Ez azt is feltéte­lezi, hogy hatással vannak a te­lepülések kulturális, politikai életére is. Mi erről a tapaszta­lat? AMBRUS ZOLTÁN: Az oká- nyi ifjúsági klub légköre példá­ul teljes egészében áttevődött a művelődési házra. A fiatalok! mindent igénybe vesznék, ami j ott található. Programjaikkal szinte meghatározzál? az egész ház kulturális tevékenységét. De majd mindenütt jellemző ez. Vagy adnak a településnek klubjaik, vagy igénybe veszik azt, amit a település biztosít. TŐKÉS GYULA: Különösen így van ez ott, ahol a művelődé­si ház vezetői nem megcsinálják helyettük a programot, hanem csupán a lehetőséget, a keretet | adják. Csak akkor szólnak bele munkájukba, ha már nem ké­pesék maguktól megoldani egy- egy feladatot. A klubmunka at­tól válik érdekessé, hogy min­dent maguk csinálnak a fiata­lok. Ahol így van, ott aktív élet folyik és ez feltétlenül hat a te­lepülés életére is. NÉPÚJSÁG: Ha mindent ma­guk csinálnak, nincs-e olyan ve­szély, hogy tévútra jutnak a tar­talommal? TŐKÉS GYULA: Ha feliké­szültségében, emberi magatartá­sában megfelelő a klubvezető, akkor nem lehet ilyen veszély. Erre viszont nagyon kell ügyelni a kiválasztásnál. És nem elég a tájékozottság, a műveltség sem. Olyan klubvezetőkre van szük­ség, akik pedagógiai érzékkel irányítják a közösség életét. Ah­hoz például, hogy minden tag aktívan vegyen részt a közössé­gi munkában, a klubvezetőnek tudnia kell, hogy meddig csinál­hat valamit egyedül és melyik pillanatban adhatja át a töb­bieknek az irányítást. AMBRUS ZOLTÁN: Így van. Az a tapasztalat, . hogy azok a klubok szűnnek meg, ” amelyek­ben mindig mindent egy ember csinál. NÉPÚJSÁG: Szó esett eddig a klubok közéleti szerepéről, a ve­zetésről, a demokratizmusról. Álljunk meg néhány gondolatra az ifjúsági klubok munkájának társadalmi hasznosságéról. A közéletben elfoglalt helyénél és az önművelődésnél. TÓTH JOLÁN: Egyes vezetők még mindig nem ismerik fel, mennyire erős közösségek az If­júsági klubok. Milyen hatalmas energiát rejtenek magukban. Van, aki még most sem látja, hogy ez az ifjúsági művelődési fórum a közéletiség nagyszerű erőiskolája. Nem igaz az az ál­lítás, hogy a klubok „kivonul­nak” a társadalmi életből. A társadalmi munkában például szinte mindig elölj árnak. AMBRUS ZOLTÁN: Csak rverh mindig számítanak rájuk. Ezért fontos, hogy több gazda­sági, állami és pártvezetőt hív­janak meg maguk közé. így job­ban megismertethetik törekvése­iket. NÉPÜJSÁG: Ezek a meghívá­sok, látogatások a társadalmi, hasznosságot nemcsak bizonyít­hatják, hanem bővíthetik i*. AMBRUS ZOLTÁN: Ügy van. További feladatokat kaphatnak a vendégektől. Sajnos a gazda­sági vezetők nem mindenütt i*- ónerik fel ezt a lehetőséget. TÓTH JOLÁN: Persze a do­log kétoldalú. A klubvezető rá­termettségétől is függ, mennyire figyelnek rájuk. Ahogy mondani szoktuk: ki kell építeni a kap­csolatokat. NÉPÜJSÁG: Üzemi klubjaink megtették ezt? TÓTH JOLÁN: Ez még nem általános, de vannak már jó példák, aihol az üzemi négyszög­gel és a szocialista brigádokkal együtt készítik el az ifjúsági klub programját. A békéscsabai MEZÖGÉP-nél a KISZ kultu­rális feladatait is a klubban vég­zik el. A klub is segíthet abban, hogy a fiatalok ragaszkodjanak az üzemhez! TŰKÉS GYULA: Az üzemi klubok megszüntethetik azt, hogy a tömegszervezetek kultu­rális programjai egy üzemen be­lül keresztezzék egymást. A párt közművelődési feladatainak egy részét együtt valósíthatnák meg a klubban. AMBRUS ZOLTÁN: Az ön­művelést is hatékonyabbá lehet­ne tenni ezzel a közös munkával. Persze itt megint óriási felelős­ség hárul az irányítókra, szerve­zőkre. Csakis első osztályú prog­ramot szabad ifjúsági klubjaink­ban szervezni. Igényes előadáso­kat, műsorokat. Csak ezek kelt­hetik fel igazán a művelődési igényeket! NÉPÚJSÁG: Ebben a beszél­getésben nem vállalkozhattunk a teljességre, hiszen kötetnyi gon­dolatot lehetne és kellene még elmondani a klubm unkáról. Ezért azt keram, foglalják össze egy-egy mondatban, mit tarta­nak az ifjúsági klubok legsür­getőbb feladatának. TÖTH JOLÁN: Legyenek klubjaink a fiatalok önművelő­désének otthonai. TŐKÉS GYULA: Lépjünk túl a mennyiségi szemléleten és csak úgy alakítsunk uj klubot, ha van megfelelő anyagi és sze­mélyi feltétele a hosszabb idejű működésnek. AMBRUS ZOLTÁN: A hiva­talos művelődési intézményektől kérjük, vegyék komolyan az if­júsági. klubokat, számítsanak rá­juk úgy, mint a közművelődés fontos egységeire. Réthy István FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! A DÉMÁSZ békéscsabai kirendeltsége értesíti kedves fogyasztóit, hogy 1974. december 15-én, 8.00 h-től 13.00 h-ig hálózati építési munkák miatt áramszünetet tart Békéscsabán: a Temető-sor — Tessedik u. — Partizán u. — Kereki sikátor — Kölcsey u. — Bethlen u. — Csorba u. — Vajda u. — Damjanich u. — Bartók Béla u. páros oldala által határolt területen, valamint a Kétegyházi úton. Áramszünet idején a berendezések feszültség alatt állónak tekintendők! 434 10»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents