Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-13 / 291. szám
m E* 6*8 wtolsé ülését tartótig a megyei tanács utolsó ülését Békéscsabán. Klaftkó Mátyás elnökletével. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Orbán László, a Magyar Szó- eialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, kulturális miniszter. Jelen volt Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának első titkára és Nagy 1st- »úti, az SZMT vezető titkára. Ott voltak az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportjának több tagja, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek, vállalatok, intézmények képviselői, valamint a megyei tanács osztályvezetői és k nagyközségek tanácsainak elnökei, meghívott vendégek. Az elnöki megnyitó után a testület tudomásul vette a korábbi tanácsülés határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést. Ezt követően megkezdődött a vita a megye 23 nagyközségének helyzetéről szóló beszámoló felett, melyet dr. Kertész Márton vb-titkár írásban terjesztett elő. Megkülönböztetett figyelem Békés megyében az összlakosság 40,3 százaléka él a nagyközségekben. Éppen ezért a •tapasztalatok elemzésével arra keresett választ a testület, hogy a nagyközséggé szervezés hatása hogyan jelentkezik a testű1 éti és hatósági munkában, valamint gazdasági helyzetükben. Megállapították, hogy a nagyközséggé nyilvánítással a települések helyi adottságai lényegében nem változtak olyan arányban, mint azt a szerepkörük megkívánja. Viszont új helyzetükből adódóan megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra, hogy egyre inkább megfeleljenek a kívánalmaknak. A tanácstörvény jó lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a anácsok munkája, önállósága, evékenységük szakszerűsége rejlőd jön. Megállapítható, hogy a tanácstörvény hatályba lé- lése óta nagyobb a lakossági elvárás a nagyközségi taná- soktól. Annak érdekében, A nagyközségi tanácsok munkája megfelel a követelményeknek Tizenöt éves közművelődési tervet készítenek Interpellációk hogy ennek eleget tudjanak tenni, több olyan megyei intézkedés történt, amely javította a feltételeket és a megyei tanács \ végrehajtó bizottsága törekszik, hogy folyamatossá tegye ezt a fejlődést. A legutóbbi tanácsválasztás tapasztalatai a nagyközségekben kedvezőek. A tanácsok összetétele jó, tükrözi a lakosság rétegződését, ezáltal is jobb lehetőséget teremtettek a megnövekedett feladatok ellátásához. Az, hogy a tanácsokban szám szerint több a nő, a fiatal, a fizikai munkás, ez pozitív hatással van tevékenységükre. Tapasztalataink szerint — állapították meg a hozzászólók — a nagyközségi tanácsok meghatározó szerepe érvényesül, élnek az önkormányzati jogosítványokkal. Jó gyakorlat alakult ki az intézményvezetők kinevezésében. Megfelelő gyakorisággal és hoz. záértéssel tárgyalják a nagyközségi tanácsok a társadalom- politikai kérdéseket, elfogadható határozatokat hoznak a nők, az ifjúság helyzetének javítására. Bár még nem általános, de egyre inkább kibontakozóban van a fejlesztési célkitűzések hosszabb távra történő meghatározása. Ez érvényesült a ciklus-program kidolgozásánál is. Nevés a felelősségre vénás A végrehajtó bizottságoknak a tanács előtti éves beszámolása azonban nem mindenhol történik meg. Két olyan nagyközség van, ahol 1972 óta a végrehajtó bizottság nem tette meg éves beszámolását a taI Mprgeiájfalal Magyar Viscosagyár, az ország egyetlen vegyiszálgyára azonnali belépéssel felvesz vegyipari szakmunkásokat, férfi és női betanított és segédmunkásokat. Jöjjön dolgozni e Duna menti nagyüzembe, Nyergesújfalura? — KORSZERŰ. AUTOMATIZÁLT, KLIM ATI ZALT ÜZEMEK, — modern vegyipari technológia, — BIZTOS MEGELHETES, KITŰNŐ SZOCIÁLIS ellátottság, — KORSZERŰ MUNKÁSSZÁLLÁS, ■=- TOVÁBBTANULÁSI, KULTURÁLIS ÉS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEK, Jelentkezés: mindennap t—14 óráig. Nyergesújfalun (Komárom m.) a Magyar Viscosagyár munkaügyi főosztályán. Levélcím: Magyar Viscosagyár, 2536 Nyergesújfalu PL: SL nácstestületnek. Ez a gyakorlat törvénysértő és a jövőben a járási hivatalok részéről is nagyobb figyelmet igényéi. Nagyobb következetességre van szükség a tanácsrendeletek megtartásánál is. Nagyon elenyésző a tanácsi rendeleteket megsértőkkel szemben alkalmazott szankciók száma. 1972- ben negyven, 1973-ban negyvenöt volt a felelősségre vonás, noha 63 nagyközségi tanács- rendelet született. A beszámoló, valamint a felszólalók is dicséretesnek említették a tanácsi bizottságok szerepét a testületi munkában. Itt is akad olyan nagyközségi tanács, amely nem fordít kellő gondot a bizottságokkal való foglalkozásra. Például Dévavá- nyán a bizottságok munkatervet sem készítettek, Körösla- dányban a tervezett üléseknek csupán a felét tartották meg. Ezeken a helyeken hogyan is várhatnának véleményező, javaslattevő tevékenységet. A tanácstagi beszámolók tartását viszont jónak értékelte a megyei tanácsülés. Itt elmaradásról alig-alig lehet beszélni. A tanácstagok többsége törekszik a választókkal való kapcsolat erősítésére, azok javaslatainak a testületi ülésen való tolmácsolására. A nagyközségi tanácsok végrehajtó bizottságainak munkájában kedvelő irányú változás állt be. Működésük törvényes és tervszerű. A jogszabályt sértő határozatok száma nem számottevő, de mégis szót érdemel az, hogy 1972-ben 42, 1973- ban pedig 37 törvénysértő határozatot hoztak. Ezeket az észrevételek alapján visszavonták a végrehajtó bizottságok. Jó a gazdasági tevékenvsig A gazdasági tevékenységükről szólva, önállóságukkal jól élnek. A gazdasági keretek jó lehetőséget nyújtanak feladataik folyamatos teljesítéséhez. A nagyközségi tanácsok többsége helyesen értelmezi és alkalmazza az önkormányzatokat megillető gazdasági önállóságot, a nagyközségi rangot, melyeket nem szűkítenek le csupán gazdasági kédésekre. A nagyközségi tanácsok gazdasági tevékenysége jó irányba fejlődik. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1974. évi költségvetés bevételi előirányzatuk az 1969. évhez képest 231,8 százalékkal növekedett. A legdinamikusabb fejlődést a 275 százalékos saját és megosztott bevételek mutatják. A nagyközséggé válás hatását a költségvetési kiadások alakulásán lehet legjobban lemérni. Jelentős az emelkedés a szociális és egészség- ügyi, valamint a kulturális ágazatokban. Ennek ellenére a megyében az egy lakosra jutó költségvetési előirányzat alacsonyabb az országos átlagnál. A költségvetési ellátás további javításra szorul. A fejlesztési eszközök emelkedése szolidabb a nagyközségekben, mint a költségvetési ellátottság. Gyakorlatilag megyénkben csak a magasabb tanácsi hozzájárulással együtt éri el az országos nagyközségi átlagot. A célcsoportos lakásépítés 4 százaléka, a középiskolai hét és a megyei szinten számításba vett beruházások 14 százaléka jutott a nagyközségekre a IV, ötéves terv időszakában) Megállapította a megyei tanácsülés, hogy jól segíti a helyi célkitűzések megvalósítását a nagyközségek lakosainak társadalmi munkája. A megyei tanács által a társadalmi munka fejlesztése érdekében hozott határozatok megvalósítása kedvező hatással van e tevékenység további fejlődésére. A vita lezárása után a megyei tanács a nagyközségek helyzetéről szóló beszámolót elfogadta. Megállapította, hogy a nagyközséggé szervezés óta azok tanácsainak és szerveiknek működése megfelel a követelményeknek, jól szolgálja a tanácsi tevékenységet. A megyei intézkedések és a nagyobb helyi lehetőségek hatására a nagyközségek fejlődése, fejlesztése eredményes. Fejlődött az államigazgatási, hatósági munka, érvényesül a törvényesség, kibontakozóban van a nem tanácsi szervekkel az együttműködés. Közművelődés A továbbiakban a Nagy János tanácséi n ök-helyettes által beterjesztett jelentést tárgyalták meg a megye közművelődésének helyzete és továbbfejlesztésének feladatairól. Mint ismeretes, az életszínvonal jelentős növekedésével a lakosság mind nagyobb része jutott olyan életkörülmények közé, amelyek megteremtették a feltételeket a kulturált élethez, a művelődéshez, a tanuláshoz. Sajnos az isko’ázottsági színvonal jelentős növekedésének ellenére is viszonylag alacsony az egyszerű dolgozó lakosság képzettségi színvonala. Sokan, főleg az idősebb korosztályokból, nem rendelkeznek nyolc- osztályos végzettséggel. Fejlődés itt is mutatkozik, hiszen 1970-ben csupán 113-an, az 1973—74-es tanévben 1861-en végezték el a dolgozók általános iskoláját. Figyelmet érdemlő kezdeményezések tapasztalhatók a szocialista brigádmozgalomban rejlő közművelődési lehetőségek kihasználásával. Végül is a megyei tanács elfogadta a közművelődés továbbfejlesztésének tervét és távlati koncepciónak tekinti azt. Kimondta, hogy aiz irányítás és a tartalmi munka tervszerűbbé tétele érdekében a megyei tanács művelődésügyi osztálya készítse el a megye közművelődési fejlesztés megvalósításának 15 éves tervét és ebbe dolgozza be az ide vonatkozó középtávú elképzeléseit. A tanácsülés felkérte a Hazafias Néofront megyei bizottságát, a KISZ-t, a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, a termelőszövetkezetek területi szövetségeit és az ipari és fogyasztási szövetkezetek vezetőit, hogy fokozottabb mértékben járuljanak hozzá a közművelődési munka továbbfejlesztéséhez, alakítsanak ki tervszerű közös együttműködést a tanácsokkal. Felszólalások A napirendek vitáiban felszólaltak Borka Sándor Battonya, Siklósi Ferenc Mezöberény. No- vák Mátyás Gyulavári, Barna Pál Orosháza, Kozák SánÉov Szeghalam, dr. Pintér Miklós Gyula, Hotz Györgyné Kevernie«, Szilágyi Péter Gyula, Je- nei Lászióné Békás, Fehér Púiné Békéscsaba, Hrivnák Rozália Tótkomlós, Csepregi Mihályná Orosháza, Frankó János Csaba- esűd, megyei tanácstagok. Ett követően a testület • jóváhagyta a megyei tanács és bizottságainak, valamint a megyei népi ellenőrzési bizottságnak 1975. évre szóló munkatervét. A továbbiakban személyi ügyekben döntött Névváltozások A bejelentéseik között elfogadta a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztály előterjesztését a Békés megyei Kéményseprő Vállalat névváltoztatására vonatkozóan. A név. változtatási kérelemben előadták, hogy a korszerű alapanyagú fűtési módok terjedésének következtében a hagyományos feladatok mellett új, a tüzeléstechnika fejlődéséhez alkalmazkodó tevékenységet kíván meg. Ezért a megyei tanács a Békés megyei Kéményseprő Vállalat nevét 1975. január 1-től Békés megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat megnevezésre változtatja. Egyben utasította az építési, közlekedési és vízügyi osztály vezetőjét, gondoskodjon a további intézkedések megtételéről. Úgyszintén elfogadta a kereskedelmi osztály javaslatát, hogy a Békés megyei Tanács V. B. Idegenforgalmi Hivatala névhasználatot Békés TOURIST elnevezéssel kiegészítse, Inlerpelláciik Elsőként a megyei tanács j#“ váhagyta Földesi Istvánná megyei tanácstag írásban beadott interpellációját, melyben a megyei tanácstagi alap terhére Kamut községben épülő iskolai tanműhely berendezésének biztosításához 80 ezer forint pót- előirányzat engedélyezését kérte. A szükséges fedezetet az 1974. évi megyei központi költségvetésben tervezett tanácstagi alap előirányzatának terhére kell biztosítani. Majd tudomásul vette a megyei tanács 1974. szeptember 26-5 ülésén dr. Vidó István megyei tanácstag által elhangzott interpellációra adott választ. Dr. Vidó István megyei tanácstag a megyénkben. alkalmazott vezetékes földgáz új szolgáltatási árával kapcsolatosan interpellált korábban. A továbbiakban három megyei tanácstag jelentett be interpellációt. TÓTH" KÁROLY Muromys ötszázezer forintot kért új napközi otthon építéséhez, mély a község saját alap kiegészítését szolgálná. A tanácsülés a lehetőségek megvizsgálására utasította dr. Gácsér József osztály- vezetőt. SÁNDOR JÓZSEF, a szülési szabadság miatt távollevő Ladányi Sándorné dévaványai megyei tanácstag kérését tolmácsolta: hatvanezer forintot kért a dévaványai tanyák villamosításához. A kérésre dr. Romvári László osztályvezető válaszolt, és a tanácsülés egyhangúlag megszavazta a kért 60 ezer forintot. NYÁRI SÁNDOR Mezőhegyes: a helyi kény ér bolt gondjairól szólt és az üzlet alapterületénék bővítését kérte. A megyei tanács az interpelláció megvizsgálására utasította Gajdács György osztályvezetőt — mindkét esetben 30 naoon belül írásos választ kapnak az interpelláló megyei tanácstagok. Az ülés Klaukó Mátyás zárszavával ért véget, aki kellemes ünnepeket boldog új évet kívánt a részvevőknek. 1974. DECEMBER 11
