Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-13 / 291. szám
Győri Imre Prágába utazóit Gyűrt Imre. az MSZMP Központi Bizottságának] titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására, csütörtökön néhány napos látogatásra Prágába utazott Kíséretében, van. dr. Móna Gyula. a Központi Bizottság agitáci- 6b és propagandaosztályának helyettes vezetője. Gyón Imrét a Ferihegyi repülőtéren Katona István, a Központi Bizottság tag. ja, a Népszabadság főszerkesztője és dr. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság osztályve«r tó-helyettese búcsúztatta. Jelen volt dr. Vaclav Moravec. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, A Prága-Ruzynei repülőtéren Győri Imrét Oldrieh Svestka, a CSKP KB titkárságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. Ott volt a fogadtatásnál Bríty Miklós, a Magyar Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. (Mtri) Befejeződött az Interkozmosz ülésszaka Prág» Csütörtökön Prágában a záró. jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a szocialista országok: Inter kozmosz elnevezésű űrkutatási programja állandó munkabizottságának ülésszaka. A tanácskozáson Bulgária, Magyarország, az NDK, Kuba, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselői vettek részt. Az ülésszak résztvevői látogatást tettek a csehszlovákiai földi szputnyik-megfigyelő állomáson. (MTI) A líbiai gazdaságügyi miniszter magyarországi tárgyalásai ÍJJ SALT FELÉ A magyar—líbiai gazdasági együttműködési vegyes bizottság első ülésszakára Abu-Bakr Ali el-Serif gazdaságügyi miniszter vezetésével líbiai kereskedelmi és ipari szakember-küldöttség érkezett Budapestre. Képünkön: dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a Ferihegyi repülőtéren üdvözli AU el-Seriíet (jobb oldalt) (MTI fotó: Tormai Andor felvétele—KS) Hollai Imre felszólalása az ENSZ-hőzgyülés politikai bizottságában New York > „Nézetünk szerint az ENSZ- közgyűlés 20. ülésszaka bebizo-| nyitotta, hogy a világszervezet jelentős szerepet játszhat a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításában. ha tevékenységét mindenkor az alapokmány nemes elvei vezérlik” — állapította meg az 1. se. politikai bizottságának a „Nemzetközi biztonság megszilárdításáról szóló nyilatkozat végrehajtása’» című napirendi pontról folyó vitájában elhangzott beszédében Hollai Imre nagykövet. Hazánk New York-i ENSZ-kepviseletének vezetője átfogóan elemezte azokat a világpolitikai eseményeket, folyamatokat. amelyek hozzájárul, nafc a nemzetközi biztonság erősítéséhez — hangsúlyozva, hogy ebben döntő szerepet játszottak a Biztonsági Tanács két állandó tagjának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a feszültség csökkentése érdekében tett lépéseivel, vezető államférfiai- nak rendszeres találkozói, így legutóbb a vlagyivosztóki tanácskozás. Hollai Imre ismertette a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységét, amelynek egyik fő elve az, hogy elősegítse az enyhülési folyamat elmélyülését és hozzájáruljon a biztonság megszilárdításához, „Mint európai szocialista állam — mondotta —. különösképpen érdekeltek vagyunk az európai kontinens békéjének alakulásában. Képviselőink ezért tevékenyen vettek részt a biztonsági konferencia második szakaszának munkájában és nagy jelentőséget, tulaídonítunk annak, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki Európában”. FNSZ-nagykövetünk a továbbiakban beszámolt arról, hogyan fejleszti a Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatait az ENSZ más tagállamaival és tájékoztatást adott arról, hogy országunk vezető államférfiadnak az elmúlt időszakban tett külföldi látogatásai milyen eredményesen szolgálták ezt a célt. Hollai Imre nagykövet ezután arról szólt, hogy a nemzetközi biztonság erősítésében elért jelentős eredmények ellenére a vi_ lágban több régi megoldatlan konfliktus maradt még fenn, sót újak is keletkeztek. Az ezek rendezésére tett erőfeszítéseket — így a közel-keleti rendezést a genfi konferencia keretében — a magyar kormány teljes mértékben támogatja. „Az elmúlt hetekben az 1. sz. bizottságban lezajlott leszerelési vita is ad, bizonyította, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítása elválaszthatatlan a leszerelést szolgáló konkrét intézkedésektől, az általános és teljes leszerelés fokozatos megvalósításától. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy az ENSZ jelentősen hozzájárulhatna a nemzetközi biztonság megszilárdításához, ha mielőbb realizálná a közgyűlés 27. ülésszakán hozott határozatát a leszerelési világkonferencia összehívásáról — hangsúlyozta a magyar ENSZ-nagykövet, majd befejezésül megállapította: „A Magyar Népköztársaság: a jövőben is minden tóle telhető eszközzel törekedni fog a nemzetközi biztonság megszilárdításának elősegítésére ég messzemenően támogatja az ENSZ erőfeszítéseit a világ valamennyi népének érdekeit szolgáló célok elérésére’', (MTI) Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Abu-Bakr Ali el-Serif líbiai gazdaságügyi miniszter vezetésével Budapesten megkezdődtek a magyar—líbiai gazdasági együttműködési ve- gyesbizottság tárgyalásai. Áttekintették az 1974. márciusban, Tripoliban miniszteri szinten aláírt tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt feladatok megvalósítását és megkezdték a gazdasági együttműködés fejlesztésére irányuló további teendők kidolgozását. Líbia a második legnagyobb exportpiacunk az afrikai kontinensen. A magyar export háromnegyede élelmiszer- és fogyasztási cikk. A könnyű. és élelmiszeripari cikkekből (textíliák, húsféleségek, konzervek stb.) álló hagyományos export- termékeink iránt nagy a keresr let. Emellett bővíteni szeretnénk a miagyar gépipar termékeinek Líbiába irányuló exportját is. Líbia természeti kincsei elsősorban az olaj exportját teszik lehetővé így számításba jöhet a jövőben a líbiai olaj magyar importja is. A líbiai minisztert fogadta dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. A megbeszélés során a két ország közötti pénzügyi együttműködés kialakításának lehetőségiről tárgyaltak. Ezt követően el-Serif miniszer látogatást tett a MEDICOR Művekben. Csütörtökön dr. Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes kíséretében el-Serif j miniszter ég a líbiai delegáció látogatást tett az Agárdi Állami Gazdaságban ég az Ikarus székesfehérvári üzemében. (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke vlagyivosztoki találkozójának egyik legkomolyabb eredménye, hogy olyan új megállapodás körvonalait sikerült kirajzolni, amely a hadászati támadó fegyverek hosszú távú korlátozására irányul. Az e fegyverek korlátozására vonatkozó eredeti, rövid távú szerződést 1972-ben kötötték meg, félévtizedes időtartamra Ez a rövid távú szerződés tehát 1977 októberében lejár. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk azt az előrehaladást, amelyet Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford e kérdésben Vlagyivosztokban elért, figyelembe kell venni: a fegyverkorlátozás kérdéscsoportjában a támadó hadászati fegyverrendszerek okozzák a legbonyolultabb problémát. A hagyományos fegyverzetről szóló tárgyalások ehhez képest igen egyszerű feladatnak látszottak; a felek harckocsijai, lövegei, hadihajói nagyjából egyformák, könnyen összehasonlíthatók. Most azonban új problémák mutatkoznak: nemcsak a kilövőberendezések száma nyom a latban, hanem a minőségi tényezők sokasága, például a különböző célokra irányítható robbanófejek száma, a pusztítótöltet értéke és a találati pontossága is. Vegyük ehhez még hozzá azt, hogy a szovjet és az amerikai haditechnika fejlesztése során a két félnél más és más minőségi tényezők kerültek előtérbe, ami megnehezítette az egységes csökkentési elvek alkalmazását és a hatékony ellenőrzés kimunkálását. Ilyen körülmények között a haladás feltételévé vált, hogy a gordiuszi csomót politikai döntéssel vágják át: olyan politikai elhatározással, amely a kérdés lényegét ragadja ki. A távol-keleti szovjet városban épp ilyen közös következtetések születtek néhány döntő kérdésben követendő irányelvekről. Először: a folyamatosáig biztosítására, a régi megállapodás lejártakor annál hosszabb lejáratú, új megállapodást kell kötni, amely 1977 októberétől az 1985. esztendő utolsó napjáig érvényes. Másodszor: az egyenlő biztonság elve alapján meghatározott számú hadászati célba juttató eszköze lehet a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak. Napjainkban a nagy erejű nukleáris töltet célba juttatására szolgáló fő hadászai! eszközök három típusát különböztetjük meg. A) Szárazföldön telepített berendezéseket, amelyeknek hatótávolsága francia kommunista szakember — mint Roger Mayer, a kiváló most megjelent tanulmányában írja — eléri vagy túlhaladja. a 10—15 000 kilométert. Ezekhez egész sor komplex távirányítási berendezés tartozik, olyan berendezések is, amelyek lehetővé teszik a röppálya legvégén a pályamódosítást. B) Az atomtengeralattjárókon telepített berendezéseket. Az atom- tengeralattjárók zajtalan nukleáris hajtóműveik segítségével lemerülve, mozogva vagy „megbújva” hetekre, hónapokra eltűnhetnek, s így roppant nehezen felderíthetők. C) A hadászati bombázókat, amelyeknek jelentősége némileg csökkent, de nem szűnt meg. Harmadszor; Az előző pontban elért egyeztetést kiegészíti az, hogy a két félnek számszerűleg egyeztetett meny- nyiségű több robbanófejes rakétája lehet. A technikai fejlődés lehetővé tette ugyanis, hogy az egyetlen nukeláris töltetet tartalmazó interkontinentális rakétákat fokozatosan több robbanófejjel ellátott rakétákra cseréljék fel. Ezek egyik típusa két vagy több egymástól független nukleáris robbanószerkezetet hordoz, amelyeket egymástól sok száz kilométerre levő különféle célpontokra lehet irányítani, így a hadászati potenciál megsokszorozódhat. E három lényeges pontban elért egyetértés kedvező lehetőségeket teremt ahhoz, hogy az 1975 januárjában Genfben kezdődő szovjet—amerikai szakértői tárgyalásokon a fennmaradt kérdések megoldásával úgy fejezzék be az egyezmény kidolgozását, hogy az még 1975-ben tető alá kerüliön. (Mint ismeretes, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára 1975-ben az Egyesült Államokba látogat.) Az 1980—81. éveknél nem később pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok között új tárgyalások kezdődnek a stratégiai fegyverkezés korlátozá- zásáról, illetve csökkentéséről az 1985 utáni időszakra. Napjainkra nyilvánvalóvá vált: a politikai enyhülés eddigi eredményeinek biztosításához és ahhoz, hogy a világ békéjét szolgáló kedvező folyamatot végeredményben visszafordíthatatlanná tegyük, szükség van arra, hogy előrelépésre kerüljön sor a katonai enyhülés vonatkozásában is. Éppen ezért értékeli nagyra a világ közvéleménye azt a haladást, amelyet az fii SALT irányában Vlagyivosztokban értek el. Vajda Péter Hazánkba látogat az indonéz külügyminiszter Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására Adam Múlik. az Indonéz Köztársaság külügyminisztere hivatalos látogatásra pénteken hazánkba érkezik. • • • Adam Malik indonéz kűlügy ] miniszter 1917-ben született az éezak-szumátraí Pematanig Si_ aniiar-ban. Már fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe: 1934 —33-ben az „Indonézia Párt” aktivistája volt Eszaik-Szumátrán. A TIT ASZ értesíti a szarvasi lakosságot, hogy a Lenin utcában és a Benka Gyula utcán létesített olajtárolóhoz kiépített földkábelt 1974. december t-ám ARAM ALÁ HELYEZTE A VEZETEK ÉRINTÉSÉ ELATVESZELYES! 298 641 J *»/ Újságíróként is működött, 1937- ben egyik alapítója volt az „Arr tara” hírügynökségnek. 1945-ben részt vett az indonéz függetlenség kikiáltásának előkészületeiben, majd 1945 és 1947 között tagja volt az ideiglenes jellegű első indonéz képviseleti szerv vezetőségének. 1956-ban parlamenti képviselővé választották, majd 1959-ben kinevezték a legfelsőbb tanácsadó testület tagjává 1959-től Indonézia moszkvai és varsói nagyköveteként tevékenykedett. 1963-ban kereskedelmi miniszternek, majd 1985-ben az „irányított gazdaság” kérdéseivel foglalkozó ál- lammi.raszternek nevezték ki. 1966 óta külügyminiszter. 1971—72-ben az ENSZ-közgyü- lés elnöke volt. (MTI) 2 sím mentse. 1974. DECEMBER jj.