Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

Tapsoljuk meg magunkat! Este az Erkel Gimnáziumban Filmvetítések, előadások, kiállítások Az Ifi. forintot nekem is le kell fizetnem. Szigorúan. Hiá­ba említem meg. hogy dolgozni jöttem, — öt forint! Persze ez így helyes. A diákklubnak szük­sége van a pénzre, senki sem lehet kivétel. (De nem is a pénzről van szó, csupán arra voltam kíváncsi, mennyire kö­vetkezetesek ...) Este van. A, lépcsoház, a fo­lyosó, a tablók nem tagadják le az iskolát Csak a csengő hallgat. Balról sarkig tárták egy tanterem ajtaját Ez a KISZ- klub. A padokat a tanulóasz­talokat a fal mellé sorakozta­tott masszív kis fotelszékekre, a szemléltető tablókat plakátok­ból kirakott „freskóra” cserél­ték. Elöl a nagy tanári aszta­lon lemezjátszók, erősítő, leme­zek és jegyzetek várnak a mun­kára. Mert bizony munka az, ha hattól kilencig kell ritmust adagolni. A két lemezlovas (Sípos Zol­tán és Czifra Gyula) ellenőrzi a műszereket. Két perc múlva hat óra, kezdeni kell. Néhol azonban még recseg, sípol a be­rendezés. Sípos végre megszün­teti a sípolást, Czifra behoz egy i égő gyertyát, az asztalra teszi. ! A neonok kialszanak, villan az erősítő lámpája és a hangszó­rókban üvölt a slágerzene: Suzí Qvantro énekel' A gyulai Erkel Gimnázium KISZ-klubjában megkezdődött a szombat esti disc-jockey mű­sor. Hívogatok Ebben a négyablakos tante­remben nincs tanítás, ez a diá­kok klubja. Délelőtt Is, este is bejöhetnek, itt tölthetik a lyu- kasórákat a szabad időt. Amíg ez nem volt, más helyekre jár­tak, ahol olykor a pohár fene-' kére néztek. Nem csoda, hiszen alkalom szüli az italozást. A klub szeszmentes szórako­zóhely, mégis megszerették a diákok. Példa ez azok bosszan­tására, akik nem hisznek a fia­talokban. A szombat esti disc-jockev-n kétszázan is vannak. Az el­ső tíz percben senki sem moz- | dúl. A lemezlovas megpróbál­ja táncba szólítani a vendégse­reget. A sarokban felpattanó lányt követik barátnői. Kört alakítanak és szabályosan vál­takozó ringassál táncolni kezde­nek. Egy fiú a szája szélét rág­ja, az arca elé tartott ökleivel követi a ritmust, közben egyre közelebb kerül a táncolókhoz. Barátai — merészségién felbáto­rodva — utánamennek. Most már két körben járják a tán­cot Külön a lányok, külön a fiük(?) Közben újabb és újabb le­mezek kerülnek a korongra: Elton John, Sparks, Skorpió. A lemezlovas már izzad, kezd be­rekedni. A két kör táncosai lát­hatóan egyezkedésre készülőd-, nek, a bátorság azonban még kevés. Egy fekete szemű táncos hirtelen kiválik a körből és egyenesen egy szőke lány felé tart. A jég megtörik, a többi fiú is választ magának partnert. A lányok közül. Mindez olyan látvány, mint ‘ egy afrikai törzs rituális tánca. Még a mozdulatok is hason- j lóak. Mindenki szólista, hol le­hajtott, hol fölemelt fejjel jár­jak a magukét. A folyosón Mindig vannak néhányan a folyosón. Itt pihenik ki a zaj­ártalmakat vagy szót váltanak, mert erre odabent nincs lehető­ség. Arról már nem is érdeklő­döm, hogy miért nem járják a szalon táncokat, miért nem fog­ják meg tánc közben a partner kezét, hiszen tudom, változnak az idők . —- Az viszont érdekel, miért nem a lányokkal kezdik | «I • táncok (Fotó: Darabos) A srácok zavartan névetnek, aztán a fekete szemű biböki: — Jobban lehet így válogatni... meg jobb, ha belejön az em­ber előbb a ritmusba és úgy hívja a lányokat. A hatalmas hangerőt minden­ki jónak tartja. Azt mondják, enélkül nincs kikapcsolódás. Egy valahogyan Pestről idekeveredett fiú szól közbe. Kifogásolja, hogy nem tesznek fel lassúbb, ro­mantikusabb számokat. Né­hányan megmosolyogják, de bi­zonygatja, hogy a pesti diák­diszkókban nemcsak ez a vad muzsika szól. — Ízlés kérdése — mondja valaki. Aztán másról beszélünk. Továbbtanulásról, politikáról, hírügynökségekről és újra a klubról. Megtudom, hogy a leg­utóbbi disc-jockey program Hemin gway-műsorral kezdő­dött. Ezt nem tartja minden­ki jónak, mégis rendszerré akar­ják tenni. Hamarosan új klubba költöznek az erkelesek. Ott még kellemesebb lesz a környezet, jobb lesz az akusztika. Tapsoljuk meg magunkat Jonathan King száma, A sze­relem béklyójában című dal van a korongon. Két Philips lemez­Magyarul is megjelent Engels életrajza. Ezzel teljessé vált a Kossuth Könyvkiadó sorozata, a Marx- és Lenin-kötet után most már a marxizmus—leninizmus harmadik klasszikusának tevé­kenységével, pályájával is sok­oldalúan, a több, mint félezer oldalnyi terjedelem engedte részletességgel ismerkedhetnek meg az olvasók. Csábító az alkalom — mél­tatni azoknak az embereknek együttesen teljes évszázadot át­ívelő sorsát, akiknél többet tu­lajdonképpen senkinek sem kö­szönhet a jelen. Marxnak (1818 —1883) és Engelsnek (1820— 1895) az jutott osztályrészükül, hogy elsőként fogalmazzák meg igazan tudományosán és való­a november 10-től december 8-ig tartó íogászati hónap alkalmából játszóval dolgoznak a lovasok, ég egy saját készítésű erősítő­vel. Szerintük a lemezjátszó tisztábban adja vissza a számo­kat. mint akar a legjobb mag­nó. Sípos Zoli úgy vezeti vé­gig a háromórás bemutatót, mintha egy csavart húzna meg lassan, menetről menetre. Mint­ha lapátonként pakolná meg egy nagy kazán tüzót A han­gulat percről percre emelkedik, egyre több a rikoltás, a sikátás, melegebb a terem levegője, ki­sebb a gyertya, forróbb a ref­lektor oldala. — Tapsoljuk meg magunkat! — kiáltja egy jól eltalált pil­lanatban Zoli, és a tenyerek összeverődnek a fejek fölött. A kezdetben bátortalan diákok önfeledten veszik át a ritmust, nevetnek, tapsolnak, mókázva kiáltanak, örülnek és ez nem baj. A be' ennek ellenkezője lenne! Illik a fiatalos hévhez ez a hangzavar. Jobban, sokkal job­ban, mint a lassú víz alattomo­san partot mosó csöndje. Szeb­bek, fiatalosabbak a robogó fo­lyók, melyek recsegve, ropogva, rikoltva tolják el útjukból a korhadó fákat, a rozsdásodó, bőm ló szemetet. Ez a fiatalok zenéje. Szüksé­gük van erre is ahhoz, hogy el ne aludjanak a gondtalanság­ban, hogy el ne felejtsék az együttes cselekvés örömét, hogy szabadítsák meg magukat a pa- tópálos nyugalomtól, a fölösle­ges gátlásoktól. Biztos vagyok abban, hogy senki sem születik nagy fel­adatokra. Azokat maga az élet adja fel, a hétköznapok. Azok­nak, akik nem restellnék érte a sorba állni. A tizenéveseket egy klubban talán éppen a beat-ziene szólítja fel a felada­tokra, amikor felszabadítja az olykor visszafogott energiákat, a szunnyadó jókedvet. Mert ez a két dolog bennük van, tehát előbb-utóbb ki is törhet. Nem közömbös, hol és merre! Jobb, ha egy jól szervezett, kulturált beat-klubban jön meg a kedv, mint ha egy füstös kiskocsmá­ban, habzó korsóval a kézben. Nem? Réthy István bon tartalmasán a kommuniz­mus eszméit; Lenin viszont (1870—192i) már olyan forradal­mi mozgalmat vezethetett, ame­lyik képes volt a gyakorlatban is megvalósítani a hét évtized­del korábban leírt gondolato­kat. A három életrajz — a múlt század második felének s a mi századunk első negyedének tör­ténelme. Marx, Engels és Lenin különböző körülmények között, különböző korokban más-más eszközökkel ugyanazért küzdöt­tek: egy olyan társadalomért, amely az emberek valódi egyen­lőségén, igazi szabadságán ala­pul. Mindezeket pedig egy fej­lett gazdaság teszi majd lehe­tővé. Közös a három életútban a munka szerepe. A három korán nyíló értelmű gyerekből, tehet­séges tudósnak-politikusnak in­dult fiatalemberből hihetetlenül sok tanulás, akaratmegfeszítés és rendkívül sok — szintéin fá­radsággal szerzett — tapasztalat érlelt olyan férfiakat, akik azo­nosulni tudtak koruk proleta­riátusával, akik vezethették a leghaladóbb munkások mozgal­mát. Lenin írja a marxizmus egyik főművéról, Engelsnek A család, a magántulajdon és az állam eredete című tanulmányáról: „Minden egyes mondatában megbízhatunk, mert biztosak lehetünk abban, hogy Engels minden egyes mondatot nem ta­Mint ismeretes, hazánkban minden évben megrendezik a fogászati hónapot. Ezúttal no­vember 10-től december 8-ig tart, s ebben a különböző társadalmi szervektől kezdve, az általános iskolásokig min­denki részt vesz. A Megyei Egészségnevelési Csoport eb­ből az alkalomból november 8-án Pósteleken, a MENCS székhelyén tanácskozást tar­tott, melyen többek között részt vett dr. Kiss Endre, a megyei tanáos egészségügyi osztályának helyettes vezető­je, dr. Gyarmaty István me­gyei stomatológus főorvos, valamint a Vöröskereszt, a kereskedelem és más szervek képviselői. A tanácskozáson dr. Gyarmaty István többek között beszélt a fogászati hó­nap jelentőségéről, s arról is, hogy az idén a különböző társadalmi és gazdasági szer­vek részéről nagyobb az ösz- szefogás ennek propagálásá­ra, szervezésére, mint eddig bármikor. Tájékoztatta a résztvevőket az egészségügy jelenlegi helyzetéről, ezen belül a fogászat eredményei­ről. Javasolta, hogy a fogá­szati hónap ne csak kampány legyen, hanem egész évben fogaik ózzanak ilyen jellegű felvilágosító munkával. Bé­kés megye egyébként is út­törő e téren, hiszen több kez­deményezés született, s eb­ben kiemelkedő a MENCS szerepe. Dr. König János ve­zetésével filmvetítések, elő­adások, különböző rendez­vények zajlanak le, s az idén első alkalommal a felnőtt la­kosságra is kiterjed e nagy­arányú propaganda. Érde­kességként említette meg, hogy az idén a fogászati hó- náp alkalmából Báes-Kis- kun megyével közösen kez­deményezik, hogy minden el­lálomra, hanem óriási történel­mi és politikai anyag alapján irt le.” És ugyanígy vonatkozik Lenin megjegyzése Engels más művei­re is. Marx műveire is. Egy fél évszázada tudjuk, hogy a le­nini életműre is. A három életrajz szinte mind­egyik oldalán találliatunk olyan eseményeket, történéseket, ame­lyek újból és újból bizonyítják: a marxizmus—leninizmus klasz- szikusai rendkívül sokat dol­goztak, hihetetlenül nagy — s szintén munkával megszerzett — tudományos, politikai, művészeti és nyelvismerettel rendelkeztek. Mozgalmi gyakorlatuk mellett ennek köszönhették valamennyi FRIEDRICH f ENGELS ső osztályos általános iskolás kapjon fogkefét és fluor fog­pasztát, s a fogápolás további tapasztalatait rögzítsék. Oz Ferenc, a Vöröskereszt megyei titkára hozzászólásá­ban elmondta, hogy az ed­digi tapasztalatokat figye­lembe véve, az idén is meg­szervezik a kisdobosok, il­letve az úttörő-őrsök pályá­zatát, Fogászati Hónap ’74. címmel. Ezen több kérdésre kell megválaszolni a pajtá­soknak, így például a tiszta­sággal és a fogápolással kap­csolatosan. Elmondotta töb­bek között még, hogy 1973- ban a fogászati hónap alkal­mából 25 ezer pályázat ér­kezett be a zsűrihez s ezek legjobbjait !értékes jutalom­ban részesítették. Az idén körülbelül 6-8 ezer forint ér­tékű játékot és egyéb aján­dékot adnak át a legjobb pá­lyázóknak. November 18-án a középiskolások KlSZ-esei- nek találkozót rendeznek ha­sonló témával. Ezenkívül a Kner Nyomdában az Elektron szocialista brigád tagjai há­romnapos kiállítást rendez­nek azokból a tisztálkodási és fogápolási szerekből, me­lyeket a Szolnok—Békés me­gyei Élelmiszer- és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vállalat ajándékozott a MENCS-nek. A vállalat bé­késcsabai igazgatója, Mo- ravszki Pálné elmondta hogy a kereskedelem jól felkészült a várható nagyobb forgalom­ra. Fogápolási szerekből pél­dául 26-féle termék van rak­táron. November 8-ával le­értékelést hajtottak végre, fogápolási cikkekből, amely a fogászati hónap végéig tart. A TIT képviselője a filmve­títés és előadásokról szólt a tanácskozáson. K. J. eredményüket. És természetesen ez a mozgalmi, politikai gya­korlat is munkát jelentett — magas szintű irányító és apró­lékosnak tűnő hétköznapi tevé­kenységet. A szívós, saját erőt nem kí­mélő, a közösség érdekeit so­hasem sértő munka dicsérete a három kötet — ez a legfonto­sabb tanulsága az életrajzoknak. Ha úgy tetszik, közvetlen mo,i tanulsága. Annyi módosítással, hogy ma már lehet kímélni a saját erőt. Hogy ma már sen­kitől sem kíván emberfeletti tetteket a kor. Kívánja viszont a közösség érdekeivel megegye­ző, szívós mindennapi munkát. S fogja kívánni — megint csak módosj thatatlan tanulságként — a legtávolabbi jövőben is. W—ő) Klasszikusok — 1974

Next

/
Thumbnails
Contents