Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

Egy községben 2 nemzetiség 3 nemzedéke Ä község fiataljai, középkorú dolgozol és az idősebbek, szlo­vákok és magyarok, eddig két tsz-ben. dolgoztak, a Viharsa­rokban és az Alkotmányban. Az őszi mezőgazdasági munká­kat azonban már egy közösség­ben végzik, a megszokott szor­galomnál is gyorsabban, mert az idő most így diktálja az ütemet Az irodában senki sem fog­lalkozik azzal, hegy az egyesü­lés után ki, hol marad a helyén, Markovics Mihály a községi pártszervezettől, az őszi beta­karítási munkák operatív bi­zottságának vezetője és Jamfbrik Mihály, a Viharsarok parttitká­ra megegyeztek abban, hogy semmi értekezés, gyűlés — ha­nem szervezés, pontos irányí­tás — ex most a fő feladat fi jó idő minden óráját ki kell használni. hogy az igen elkésett és nehéz őszi munkákat minél hamarább befejezzek a készséges társa­dalmi erők segítségével. Diákok érkeznek cirokvágás­ra. katonák a cukorrépa szállí­tására, a háziipari szövetkezet tagsága is dolgozik, segít ahol kell A tsz vezetősége úgy szá­mol hogy 30 nap alatt minden­nel végeznek, még a Haladás Tsz-nek is segíthetnek a 120 hektárnyi cukorrépa betakarítá­saiban. A kukoricát folyamato­san szedik és szárítják a gépek, a cirok is lekerül száráról • répát pedig szorgalmasam sze­dik a családok. A vetést csak az időjárás szabályozza, az em­bereken nem múlik, mert a magagyak készén várják a bú­zát Az egyesülés után megválto­zik a tótkomlósa határ térképe is. hiszen éppen azért döntött így a két közösség, hogy nagyobb táblákon iparszerűem mű vet­hessék ezután a földet, korsze­rűen gazdálkodjanak a 6 és fél­ezer hektárnyi területen. Hatá­rukban ezután három CPS- géps orral termesztik a kukori­cát 2400 hektáron, a búzát 1300 hektárom, a cukorrépát Heriau géppel 250 hektáron. A többi földterület egy része a kerté­származó hátrányt Különösen két hírneves francia szerzőt, sze­retne személyesen megismerni: Ledru-Rollent es Cabet-t Mind­kettő műveit nagy tisztelettel ol­vasta, főképp Cabet-től az Itá­liai utazás-t Ledru-Rollent nem leli Párizsban, Cabet viszont szí­vesen fogadja. Bezzeg igaza lett a módosabb ruházatot ajánló Báthorynak. A nagy hírű fran­cia író szerfölött meglepődik Stancsics láttán, és mindvégig lekezelően bánik vele. Jóllehet. Stancsics hibátlanul beszéli a franciát, de mégsem olyan köny- nyedén, ahogy a pergő beszélge­tésben kellene. Cabet erre tün­tetőén ajánlja, társalogjanak in­kább latinul. Zavart kelt, hogy ezt viszont Stancsics, beszéli könnyedebben. Cabet azzal te­tézi balfogásait, hogy a magyar nyelv szakértőjének adja ki ma­gát es megkérdezi félig vadem­berként kezelt vendégétől, me­lyik elem a túlnyomó a magyar szókincsben: a latin, avagy a szláv? Stancsics, aki sok éven át folytatott nyelvészeti stúdiumo­kat, nyugodtan feleli ékes latin- sággal: természetesen a magyar szókincsben a magyar elem a túlnyomó. Végül inkább derűsen, mint bosszankodva távozik a hí­res házigazdától. Elmerül a pá­rizsi és Párizs környéki műemlé­kek szemlélésében, a francia tör­ténelem emlékeinek tanulmá­nyozásában. Mégis, fő élménye és öröme a magyar munkások­kal való, estéről- estére ismétlődő találkozás a Dänemark kávéház­ban. Elcsodálkozik, amikor meg­tudja, milyen sok magyar mes­terlegény dolgozik szerte Pá­rizsban, az pedig a legnagyobb p Mi( ajándék számára, hogy hon­Docs* Ignác, Szalontat Pál és Almást Endre a cirok beta­karításán dolgozik szwté. 500 hektáron cukorbor­sót vetnek, háromszázan lucer­nát termesztenek. A tagság — létszáma most 1473 — háztá­ji művelésre szánt területe az új térképezés szerint 1500 hek­tár. Mindent egybevetve Vi­harsarok Tsz dolgozói szeretnék, ha a következő gazdasági évben 150 millió forintra növekedne a közös gazdaság árbevétele. Az ilyen egyesülés természe­tesen újabb gondokat is je'ent. A korszerű termelés magasabb terméshozammal jár és ez a tény újabb kiszolgáló egysége­ket igényel. Ikresítésre szorul a gaboniaszárító, szükséges egy 500 vagonos tárolótér, korszerűbb javítóműhelyt igényelnek a gépsorok, hogy csak a három legfontosabbat említsem, Ehhez pedig hozzá kell kezdeni mi­előbb. mert az idei ősz is iga­zolja: nem mindig egyszerű be­takarítani és elraktározni a gazdag termést A jelenről és a jövőről való beszélgetésünket csak egy-két siető tsz-tag és brigád vezető fi társai osztatlan megbecsülés- ■ nek örvendenek idegen ország- ■ ban mind munkájuk, mind pe- ! dig józan, becsületes magatartá- : suk révén, ösztönzésére egyletet : alapítanak a párizsi magyar ipa- ■ rosok, akik tiszteletből az ő ne- • vével nyitják meg az alapító ta- ■ gok névsorát. Bárhogy is nézzük jj Stancsics Mihály párizsi útját, i legszebb, s legmélyebb élmé- : nyét a Dänemark kávéházból • vitte magával. Immár következhet Anglia, a : világ akkor leghatalmasabb és ■ leggazdagabb országa. Stancsics ; külsejét a brit parton is meg- ! bámulják, míg számára egyéb j bámulnivalók akadnak. Alig : hisz a szemének London magas ; fokú civilizációja, eleddig ■ elképzelhetetlen jómódja • láttán. E jómódban pompázó vi- : lágváros előnyeit a hazai viszo­nyokhoz képest utolérhetetlen­nek ítéli. Megérti, hogy az Egye­sült Királyság a hódítása mel­lett szerfölött sokat köszönhet a polgári szabadságjogainak, ipa­ri fejlődésének, a kőszénen ala­puló gépi munka elterjedtségé­nek. Kénytelem elismerni maga előtt, hogy hazája, amelynek tisztuló jövőjét mindennél fon­tosabbnak tartotta, 6oha nem vergődhet akkora gazdagságra, mint a hatalmas Anglia. Ám boldogabb Igenis lehetne. Ha függetlenül sáfárkodna szeré­nyebb javaival, elegendő anyagi értéket és mé| több emberi elé­gedettséget vallhatna magáénak, j mégpedig oly módon, hogy szór- : galomra. a szabadság és a közös- t ség szeretetére kell nevelni a j nemzetet. (Folytatjuk) 5 szakította meg. A tagság kint dolgozott a földeken. Fiatalok, középkorúak és nyugdíjasok vágták a cirkot. Köztük Szalan- tai Pál — az idősebb — meg is jegyezte, hogy azt sajnálná, ha a jó cirok kint maradna. A fi­atal Almási Endre is a rendre rakott szakállt féltette. Vállalt területükön hatalmas sárban szedték öreg szerszámaikkal a répát közösen, segítséggel. Pi­pi« János alig bírta felemelni a sártól megragadt csizmáját, de szedte, húzta á nagy gyöke­reket. A kukorica szedéséiben minden méterért meg keli küzdeniük a sárban a traktoro­soknak, de haladnak. A szárí­tóknál magas kupacokban sár­gállik a szem. Amikor augusztus végén egyhangúlag egyetértett a tótkomlósa Alkotmány Tsz és a Viharsarok Tsz tagsága a két gazdaság egyesülésével, bizo­nyára arra számolt, hogy a kö­zös géppark, a közös szervezés, a közös munka megkönnyíti majd a már akkor is nehéznek mutatkozó betakarítást. Eddig sem vonták kétségbe a közös munka eredményességét. de most, amikor az időjárás nehe­zebb feladatok elé állította az embereket és a gépeket, most látják igazán, hogy milyen elő­nyei vannak egy nagyobb kö­zösségnek, egy nagyobb gazda­ságnak A vezetőség sem csaló­dott A nehéz munkák közben miár arra is gondolnak, hogy a legnehezebb ősei munkában, a cukorrépaszedéaben és szállí­tásában a szomszédos, ugyancsak tótkomlósi Haladás Tsz-nak is segítenek, mert ebből a nö­vényből ők vetettek az idén a legtöbbet. Zelman Ferenc Magvar—holland mérnöki iroda a Kö/.el-Kelelen Az Intercooperation Kereske- ae'emfejlesztési Rt. együt-mű­ködési keretszerződést kötött két neves holland tervezőirodá­val. A megállapodás szerint rö­videsen közös mérnöki irodát létesítenek a Közel-Keleten. A magyar és a holland vállalatok együttműködve tervezik majd a közel-keleti fejlődő országok részére az út- és vasútvonalakat, kórházakat, iskolákat és más középületeket. A kooperáló partnerek esetenként a létesít­mények kivitelezését is vállal­nák egészen ^ kulcsátadásig. Az együttműködésben részt vevő Medicor a napokban már megkapta első ajánlatát egy iráni cégtől 600 ágyas kór­ház létesítésére. A technikai berendezéseket a Medicor szál­lítaná 25 millió dollárért. W«| r */■ f f » Vilagifjusagi nap „Az ifjúság békében akar élni!” Hatalmas transzparensen ez a felirat fogadta 1945. novem­ber 10-én a londoni Albert Hall­ban az öt világrész különböző országaiból összegyűlt küldötte­ket. akik megalakították a De­mokratikus Ifjúsági Világszövet­séget. Soraikba hívtak minden fi­atalt, aki kész harcolni a fasiz­mus újjászületése, a hódító há­borúk ellen. Megfogadták, hogy a kölcsönös megértés, a szolida­ritás eszméinek győzelméért egyesítik erőiket, tekintet nélkül faji, világnézeti és vallási külön­bözőségükre. Azóta a világifjűsági nap a fiatalok harci ünnepe. London­ban 63 ország küldöttei határoz­ták el a DÍVSZ megalakítását. Napjainkban már száznál több állam több mint száz tagszerve­zetét tömöríti a világszövetség, s mintegy százmillió ifjú tartozik soraiba. Ugyanennyire tehető azoknak a száma, akik a DIVSZ- szel különböző akciókban együtt­működő, baráti ifjúsági szerve­zetek tagságához tartoznak. A csaknem három évtizedes múlt híven bizonyítja, miként jutott el az antifasiszta egység­től az antilmperialista szövetsé­gig a világ haladó ifjainak e te­kintélyes szervezete. Ifjúság és haladás — azonos fo­galmak. Ennek jegyében rendez­ték meg a múlt esztendő nyarán minden idők legsikerültebb Vi­lágifjúsági Találkozóját a Német Demokratikus Köztársaság fővá­rosában, Berlinben. A fiatalok nagyszabású seregszemléje arról tanúskodott, hogy a különböző fajú, nemzetiségű, világnézetű és gondolkodású ifjak megtalálják a közös nyelvet, ha a világ leg­égetőbb kérdésében, a háború vagy béke alternatívájában kell véleményt nyilvánítaniuk. Hazánk ifjúsága magáénak vallja a DÍVSZ céljait, akcióiban tevékenyen részt vesz. Büszkék lehetünk arra, hogy amikor a hidegháború éveiben a DÍVSZ központjának működése elé Pá­rizsban akadályokat gördítettek, kormányunk és ifjúságunk ott­hont nyújtott a világszervezet­nek. 1952 óta Budapest a DÍVSZ székhelye. A világifjúsági nap, november 10., a 29 évvel ezelőtti novem­berre emlékezteti öt kontinens ífjait. Nem vesztett fontosságá­ból az Albert Hall transzparen­sének jelszava sem: „Az ifjúság békében akar élni!” Az évfor­duló napján Várnában a DÍVSZ IX. kongresszusa, amely bizo­nyára újabb lendületet ad a vi­lág haladó ifjúsága nemes cél­jainak valóra váltásához. (gy. d-) Megállják helyüket a bejáró nők A dolgozó nők gazdasági és szociális helyzetéről hangzottéi beszámoló a Gyulavári községi Tanács nemrég megtartott ta­nácsülései. A választott résztvevők meg­állapították, hogy 98 nő jár be nap mint nap a Budapesti Ha­risnyagyár gyulai gyáregységé­be dolgozni. Közülük jelenleg 30-an gyermekgondozási, illet­ve szülési szabadságon vannak. A tapasztalatok szerint a be­járó dolgozók száma állandóan csökken, mivel az állandó uta­zás s a három műszak nagy nehézséget olfoz főként a csa­ládos asszonyoknak. Az üzem e* utóbbit éjjeli és speciális pótlék fizetésével próbálja el­lensúlyozni, hiába. A családos asszonyok anyagi helyzetének könnyítésére nagy gondot fordít az üzem. A gyer­mekgondozási szabadságról visz. szatérők két hónapon, a szülé­siről bejövök pedig egy hóna­pon át 200 forint bérkiegészí­tést kapnak. Azoknak a több- gyermekes nődolgozóknak, akik erre rászorulnak, beiskolázási segélyt juttat a vállalat min­den évben. A Gyulaváriból bejáró nők gond iáik ellenére becsülettel megállják helyüket végzett mun­kájukban. Ezt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy eddig tizenkettőn kapták meg a Ki­váló Dobozó, tizenegyen pedig a Könnyűipar Kiváló Dolgozója érmet. Tárgyalóteremből Megtámadták az intézkedő rendőrt A közelmúltban tárgyalta a ■ Békéscsabai városi Bíróság Ba­lázs Sándor Csorvás, Március 15. utca 53. szám alatti lakos és két társának bűnügyét A 21 éves vádlott már volt bün­tetve. Augusztus 13-án az esti órák­ban Balázs Sándor édesapjá­val, Balázs Antallal, Csorvás, Somogyi u. 4. szám alatti la- j kossal italozott Békéscsabán a | MÁV állomáson. Hamarosan1 szóváltás támadt közöttük, mi-1 vei Sándor apja hívására nem akart hazautazni. A veszeke­désbe az állomáson szolgálatot teljesítő rendőrőrmester is bele­avatkozott. Felszólította őket, i hogy né hangoskodjanak, majd Balázs Sándortól kérte a sze­mélyigazolványt. Balázs Sándor az igazolást megtagadta. A sze­mélyi igazolványt Balázs Sándor többször a rendőr felé nyú itatta, s amikor az nyúlt érte, nem adta oda. A rendőrőrmester megkér­te a söntésben tartózkodó M. Lajos BM-dolgozót, hogy le­gyen a segítségére. Ezután ki­hívta Balázs Sándort a sömtés- ből. M. Lajos utánuk ment, ám ekkor Balázs Antal elébe ugrott és dulakodni kezdtek. A rendőr­őrmester ezt látva, segíteni akart M. Lajosnak. Balázs Sándor azonban hátulról megfogta, s amikor kiszabadította, magát, a vádlott már ütésre is emelte a kezét. Ezt követően a rendőr az ütéseket csak gumibotjával tud­ta elhárítani. Közben Balázs Sándor szembeköpte a réndőrt. Ezután Molnár Gyula, Békés­csaba, Vereckei út 3. sz. alatti lakos felelősségre akarta vonni az intézkedő rendőrt, amiért gumibotját használta. Közben azonban megjött a riadóikocsi és a három garázdát a rendőr­ségre szállították. A városi bíróság társtettes­ként elkövetett hivatalos sze­mély elleni erőszak bűntette miatt Balázs Antalt hat hónap börtönbüntetésre ítélte, Balázs Sándort pedig tíz hónap sza­badságvesztésre. Mindkettőjüket egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Ezenkívül ki­mondta, hogy Balázs Sándor feltételes szabadlábra nem bo­csátható. Szabadságvesztését szigorított börtönben kell letöl­tenie. Molnár Gyulát négy hó­nap szabadságvesztéssel sújtotta. A szabadságvesztésének végre­hajtását azonban két évre fél- függesztete. Az ítélet jogerős. 5 tgßWB&a 1974. NOVEMBER 10.

Next

/
Thumbnails
Contents