Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

Szarvason tanácskoztak Békés, Csongrád és Bács megye nemzetiségi településeinek néplrontvezetői A Központi Statisztikai Hiva’al I—ÜL negyedévi je'entése a megye gazdasági és társadalmi helyzetéről ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács V. B. 1488 gyermek tanul szlovákul — Elkészült a Barátság park fásítási terve — Jóváhagyták a lakáskiutalási, vevőkijelölési névjegyzéket (Folytatás az 1. oldalról) először haladta meg az 5 mil­lió mázsát. 1974-ben az országos búzatermés-mennyiségének több mint 10%-át Békés megyében termelték meg. Békés megye területi terve az 1971—1975. évekre a búza ter­mésátlagát 32,8 q/ha-ban irá­nyozta alő. Ettől a mennyiségtől a negyedik ötéves tervidőszak első négy évének átlagában 180 k^-mal többet termeltek. A búza termésátlagának alakulása a megyében q/kh 1986­-1970 évek átlaga 25,0 1971­-1974 évek átlaga 34,6 1971 31.5 1972 32.5 1973 37.7 1974 36,9 Az októberi kedvezőtlen, hű­vös, esős időjárás az őszi mező- gazdasági munkákat hátráltatta és torlódást idézett elő. Ennek ellenére 1974-ben a mezőgazda- sági termelés további növekedése várható. 1974. első három negyedévében a mezőgazdasági üzemek a fon­tosabb növényi termékekből, vá­góállatokból és állati termékek­ből 3%-kal többet értékesítettek, mint egy évvel azelőtt. A felvá­sárlás együttesen 1971-hez vi­szonyítva 19, 1972-höz képest 7%-kal nőtt. A sertésállomány az év elején 21%-kal, június 30-án 52%-kai ' volt nagyobb, mint egy évvel ko­rábban. A vágósertés-felvásárlás: azelrső három negyedévben darab alapján 27, súly alapján 24%- kal emelkedett. Január—szep­tember hónapokban összesen csaknem 60 700 tonna vágóser­tést vásároltak fel. Ez a mennyi­ség meghaladta minden korábbi év első kilenchavi felvásárlási szintjét. Áz 1974 évközén) szarvas­marha-állomány szintén több volt az 1972. és 1973. évinél. A vágómarha felvásárlása azonban nagymértékben visszaesett. Kilenc hónap alatt 15 500 ton­na baromfit vásároltak fel, 14%- kal (országosan 13%-kal) többet az egy évvel ezelőttinél. Az ál­lati termékek közül a tej fel­vásárlása 6%-kal, a tojásé 37%- kal emelkedett a múlt év hason­ló időszakához viszonyítva. 1974. első három negyedévében az összes felvásárlásnak vágó­marhából 27, vágóseidésből 30 és tyúktojásból 56%-ót a kisüzemi gazdaságok állították elő. Foglalkoztatás 1974 első kilenc hónapjában ( a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek nélkül) 3%-kal több embert foglalkoztattak a megyé­ben, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a mun­kások száma is azonos mérték­ben emelkedett. A kereskedelemben a 44 órás munkahétre való áttérés az át­lagosnál dinamikusabb létszám, fejlesztést eredményezett: a for. galomtól függő alkalmazottak száma az állami szektorban 5, a szövetkezeti kereskedelemben 8%-kal emelkedett. A munka­erőáramlás a kereskedelem mel­lett az ipar, a szállítás és a szol­gáltatás ágazatok felé is szá-1 mottevő volt. Ugyanakkor a me­zőgazdaságban dolgozók száma a termelés technikai színvonalának emelése eredményeként csök­kent. n lakosság jövedelme és vásárlása \ A megye szocialista szektorá­ban foglalkoztatottak havi átlag- keresete 1974. I—III. negyedév­ben 2563 forint volt, 170 — ezen belül a munkásoké 180 — fo­rinttal haladta meg az 1973. első három negyedévi átlagot A keresetek alakulásában a szektoronkénti különbségek mér­séklődtek. Míg az állami szek­torban foglalkoztatottak kereset- növekedése az elmúlt év azonos időszakával megegyező mértékű — 8%-os volt —, addig a szö­vetkezeti szektorban dolgozóké — a korábbi mérsékeltebb üte­mű emelkedéssel szemben — 7%-kal nőtt. A lakosság főbb forrásokból származó pénzbevétele az év el­ső kilenc hónapjában a tavalyi­val azonosan, 8%-kal emelke­dett. A pénzbevételek reálértéké­nek növekedése azonban az idén magasabb, mivel a fogyasztói árszínvonal az év eddig eltelt időszakában kisebb mértékben emelkedett, mint 1973 hasonló időszakában. A bér- és bérjelle­gű bevételek, valamint a mező- gazdasági termeléssel kapcsola­tos kifizetések közel azonos Ütemben nőttek. A pénzbeni társadalmi jutta­tások (nyugdíj nélkül), az 1973. évihez hasonlóan, az idén is lé­nyegesen jobban (21%-kal) emel­kedtek, mint a munkából szár­mázó bevételek. Ebben jelentős szerepe van az év közepétől fel­emelt családi pótlékok, gyermek- gondozási és anyasági segélyek összegének, A megye lakosságának betét- állománya 1974. szeptember 30- án 2.5 milliárd forint, hitelállo­mánya 1,9 milliárd fprint volt; 15, illetve 13%-kal több, mint egy évvel korábban. ■ A megye kiskereskedelme 1974 első kilenc hónapjában 5,5 milliárd forint értékű árut for- galmazott. A növekedés érték ben, folyó áron 11. változatlan áron mintegy 9%-kal több az egy évvel korábbinál. Az össz- forgalmon belül az átlagosnál jobban növekedett a vegyes ipar­cikkek eladása, ugyanakkor a ruházati cikkeké jóval az átlag alatt maradt. Az áruellátás 1973-hoz viszo­nyítva általában javult. Egyes cikkekből a hosszabb idő óta ta­pasztalható hiány azonban az év eddig eltelt időszakában is elő­fordult. A kiskereskedelem 1974.1—III. negyedévben több alkalommal árengedménnyel forgalmazta árukészleteinek egy részét. A la­kosság ezáltal csaknem 15 millió forintot takarított meg: A munkások és szellemiek 1974 első félévi élelmiszer­fogyasztói árszínvonala az elő­ző év azonos időszakához viszo­YlJfl könyvhiállitás a fővárosban Szarvasom, a Hazafias Nép-1 front járási bizottságának szék­hazában tanácskoztak péntekem I Békés. Bács és Csongrád megye nemzetiségi településeinek nép- frantvezetői. Ott volt többek között dr. Molnár Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Taná. csónak titkára, Na.gy Imréné, az MSZMP megyei bizottságának nőfeJelőse, Farkas József, a Ha­zafias Népfront megyei titkára. A vendégeket Vaskor Pál, a Hazafias Népfront szarvasi já­rási bizottságának titkára kö­szöntötte. Vitaindító előadást dr. Molnár Béla tartott, aki egyebek között hangsúlyozta: a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa a közelmúltban hazánk különböző tájain hét összejöve­telt rendezett a népfront tö­megpolitikai munkájának ja­vítása érdekében. Rendszerint a községi népfiromtvezetőket hívták meg, akik közvetlenül együtt élnek, dolgoznak a la­kossággal. Minden találkozón megvitattak egy-egy kiemelt feladatot A rendezvénysorozat utolsó eseménye a szarvasi ta­lálkozó. amelyen a három me­gye sajátos jellegéből adódóan a nemzetiségiek körében végzett tevékenység került megvitatás­ra. Hangsúlyozta az előadó: kü­lön témaként nem lehet vitat­kozni a nemzetiségi települések népfrontvezetőinek munkájáról, Tegnap, november 8-án, Aracz- ki János elnökletével ülést tar­tott a Békéscsabai városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. El­ső napirendi pontként a tanács és nem tanácsi szervek közötti együttműködési megállapodás végrehajtusának tapasztalatairól szóló beszámolót tárgyalták meg. Békéscsabán a tanács és a Ha-, zafias Népfront városi bizottsá-1 ga között 1973-ban jött létre az együttműködési megállapo­dás. A megállapodás többeík között kiterjedt a lakosság széles körét érintő kérdések megvitatására, a társadalmi munka szervezésére, s a köz- művelődésre. A kerületi nép- fron t,bizottságok hatékony se­gítséget nyújtanák a tanácsta­goknak és a szakigazgatási szerveknek a társadalmi munka szervezéséhez, A lakó-, illetve utcabizottságok erősítették a ta­nács és a lakosság közötti kap­csolatot. Megnőtt a közügyek iránti érdeklődés. Jelenleg a városban 121 lakóbizottság mű­ködik, mintegy 900 taggal. Az együttműködés eredményesen segítette a művelődéspolitikai célok megvalósítását. Többek között a nemzetiségi nyelv- oktatás kiszélesítését. Az 1974— 75-ös tanévben a városban 1488 gyermek részesül szlovák nyelv oktatásban, A városban, nemze­tiségi óvodai csoportok ie mű­ködnek. A beszámoló kitért az Ifjúsági Törvény végrehajtására is. A fizikai dolgozók gyerme­keinek támogatására. A város középiskoláiban a megyei KISZ- bizottság irányításával a fizikai dolgozók gyermekeinek részére ösztöndíjat alapítottak. A rászo­ruló tanulók évente 4-5 ezer forintot kapnak. A testület a javaslatokkal kiegészítve a be­számolót elfogadta. Ezt követően Csaba Márton osztályvezetőnek az őszi fásí­tási munkák előkészítéséről szó­ló tájékoztató jelentését vitat­ták meg. A tanácstagok kerü­letenként a lakosságnak a fsai­mért ez szervesen illeszkedik az egész népfrontmunkába. A felszabadulás meghozta hazánk­ban a nemzetiségiek teljes egyenjogúságát. A lenini nem­zetiségi politikát alkalmazza pártuník, s ezt segíti a Haza­fias Nép front-mozgalom. Az el­vi kérdésekben vita nincs, a gyakorlati munkában lehetnek módszerbeli különbségek. A tanácskozás rendkívül ak­tív volt. Mindhárom megyéből többen szólaltak, fel. Elmondot­ták. hogy a választott testüle­tekben a lakosság arányainak megfelelően megtalálni a nem­zetiségiek képviselőit. A poli­tikai feltételek mindenütt adot­tak a párt, tanácsi, társadalmi és tömegszervezetekkei való jó együttműködésre. Szó volt arról is: a népfront­bizottságok milyen segítséget nyújtanak a nemzetiségi hagyo­mányok felkutatásához, ápolá­séhoz, az anyanyelvműveléshez. Különösen a legutóbbi években sokat javult a népfront és a nemzetiségi szövetségiek közötti kapcsolat. Dr. Molnár Béla a pénteki tanácskozást a népfrontmunka minőségi javítása érdekében igen hasznosnak ítélte. A szarvasiak nevében Vanda Mi­hály, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának titkára kö­szöntötte a vendégeket és invi­tálta őket városnézésre. tésra vonatkozó javaslatait to­vábbították a tanács műszaki osztályához. A javaslatok alap­ján a műszaki osztály elkészí­tette a fásítási tervet. Eszerint a városban 2285 gömbakác, 1452 gömbguhar és különböző díszfák, díszcserjék kerülnek kiültetéöire. A fásítást a lakos­ság társadalmi munkában vég­zi eL A csapadékos időjárás miatt a Lencsósi úti lakótelep fásítására csak tavasszal kerül sor. Elkészült az ötödik kerület­ben levő Barátság park fásítási terve is. A tájékoztatót a vég­rehajtó bizottság elfogadta. Harmadik nápi rendi pont­ként Arapdú Jánosnak, a váro­si tanács vállalatainak, intéz­ményeinek káder- és személy­zeti helyzetéről szóló beszámo­lóját vitaitták meg. Békéscsa­bán a tanácsi felügyelet alatt álló vállalatoknál egészségügyi, szociális és kulturális intézmé­nyeknél inintegy 2500-an dol­goznak. A céltudatos személy­zeti munka az 1001. számú kor­mányhatározat megjelenése óta került előtérbe. A gyakorlati végrehajtásra azonban több he­lyen a formalitás a jellemző. Az oktatási és .káderfejlesztési tervek különösen hosszabb tá­von nem valósulnak meg meg­felelően. A személyzeti munkát gyakran az adminisztratív in­tézkedések töltik ki. Sok a te­endő a politikai képzés terén. Az orvosok és pedagógusok kö­zül kevesen vesznek részt po­litikai oktatásban. A beszámo­lót a végrehajtó bizottság elfo­gadta es határozatot hozott a káder- és személyzeti munka fejlesztésére. Végezetül az ülés előterjesz­téseket és bejelentéseket tár­gyait meg. Jóváhagyta a lakás­ügyi társadalmi bizottságnak az ez évre vonatkozó tanácsi bérlakások, szövetkezeti laká­sok OTP társasházi lakások el­osztásáról szóló lakáskiutalási, vevőkijelölési névjegyzék ter­vezetét. (8 eredi) 1971—73 legszebb könyvei az NDK-ból címmel pénteken nyílt kiállítás a budapesti NDK kul­turális központban. A novem­ber 22-ig nyitva tartó bemuta­tón mintegy 200 könyv szemlél­teti a baráti szocialista ország könyvkiadásának magas szín­vonalát. A megnyitón Klaus Plobner, az. NDK budapesti kulturális és tájékoztató központjának igaz­gatója üdvözölte a vendégeket, majd Bernét György, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesületének alelnöke és Siegfried Hoffmann, az NDK testvérvállalat elnöke mondott megnyitó beszédet. nyitva 1,5%-kal emelkedett. Es alatta maradt a megelőző két évben tapasztalt emelkedésnek. Idegenforgalom A megye szállodáiban 1974. el­ső kilenc hónapjában 41 000, egyéb szálláshelyein (fizető ven­déglátás, kisegítő szálláshelyek, nyaralók, kempingek) 20 000 vendég szállt meg; 20, illetve 24%-kal több, mint egy évvel korábban. A megszállt vendé­gekből csaknem 4000-rel több volt a külföldi, mint tavaly; szamuk meghaladta a 10 000-et s arányuk 13-ról 17%-ra emel­kedett. A külföldi vendégek 82%-a szocialista államokból lá­togatott megyerikbe. Lakásépítés 1974 első kilenc hónapjában 1853 lakásra adtak ki a megyé­ben használatbavételi engedélyt. Ez kevesebb az előző két év ha­sonló időszakának adatainál. A lemaradást a közműbekötés és egyéb munkák elhúzódása okoz­ta. A korábbi évekhez viszonyítva nőtt a 3 és több szobás, illetve a városokban épített lakások szá­ma és aránya. Középiskolái oktatás Az 1973/74. tanévben csökkent a lemorzsolódás a megye közép­iskoláiban. A gimnáziumokban a tanulóknak csak 0,9; a szakkö­zépiskolákban 2,0%-a hagyta fél­be tanulmányait a tanév folya­mán. A tanévet a középiskolá­sok 97%-a sikerrel zárta. A bu­kottak aránya a gimnáziumok­ban 4, a szakközépiskolákban — az ipari és a mezőgazdasági ki­vételével — ennél alacsonyabb: 1—3%-os volt. A középiskolák IV. évfolyamait csaknem valamennyi tanuló eredményesen fejezte be. Az érettségin összesen 1950-en je­lentek meg, s közülük 1900 ta­nuló vizsgázott sikerrel. Az érettségizettek 62%-a fizikai dol­gozó szülők gyermeke volt. Az 1974/75. tanévben a megye középiskoláiban 7718 tanuló — közöttük 2106 I. évfolyamos — kezdte meg tanulmányait. A gimnáziumok tanulólétszáma 94%-a a tavalyinak, a szakkö­zépiskolákban viszont 2%-kal többen tanulnak most, mint egy évvel korábban. Az ellentétes irányú létszámváltozás módosí­totta a középiskolai oktatás struktúráját: a gimnáziumi ta­nulók részaránya 55, a szakkö­zépiskolásoké 45% (egy évvel ezelőtt 57, illetve 43% volt). A fizikai dolgozó szülők gyerme­keinek aránya a gimnáziumok­ban 61, a szakközépiskolákban 69%-ra emelkedett. (A szakkö­zépiskolák közül az egészség- ügyiben 78, a vízügyiben 75, az ipariban 74, a mezőgazdaságiban 72%-os részarányt képviselnek.) Az osztálytermi ellátottság a gimnáziumokban általában meg­felelő. A tanteremhiány azonban, a tanulólétszám növekedése kö­vetkeztében, a szakközépiskolák­ban még érezhetőbbé vált. A gimnáziumokban 29, a szakiközép­iskolában 34 tanuló jut egy osz­tályteremre. A középiskolások '23%-a az idén is bejáró. A vidékről napon­ta bejárók többsége a városok középiskoláiban tanul. ^ 1974. NOVEMBER 9. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents