Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
Bátorság a döntéshez — erő a cselekvéshez Névadójától tanul a gyulavári Lenin Tan VAN ABBAN valami jelképes, amikor a szülők nevet adnak újszülöttjüknek. Latolgatják, mérlegelik, vajon melyik előd nevét viselje a csöppség. A választást sok egyéb mellett, feltétlenül befolyásolja az is, hogy milyen emberré, kihez hasonlóvá szeretnék a csecsemőt nevelni. így válik azután a név jelképpé. Másfél évtizeddel ezelőtt négy kis kollektíva állt ott a két Körös deltájában, Gyulaváriban egy új tsz alig 4000 hektáros „bölcsőjénél”, a fentiekhez hasonló szándékkal. A dé- nesmajori Viharsarok Tsz, a gyulavári Dózsa, Petőfi és a gyulavári Felszabadítók Hagyatéka tsz-ek tagjai azon töprengtek, hogy a kis termelő- szövetkezetek egyesítésével születő új közös gazdaságnak milyen nevet adjanak? Lenin Hagyatéka — ez lett Gyulavári község közös gazdaságának neve, amelyet a mindennapi szóhasználat Lenin Tsz-szé egyszerűsített. És ebben is van valami jelképes. Bebizonyosodott ugyanis, Hogy a szocialista gazdálkodás mindennapjaiban sem merevedett érintésre porladó, múzeumi kincsként őrzött hagyatékká Lenin útmutatása. Tanításaival, megállapításaival, példájával nem a hagyatéka, ő maga él itt köztünk, a gondolkodó: Lenin. DE IVE KUTASSUK tovább, ne magyarázzuk a magyarázatra nem szorulót, mérjük fel inkább azt, mit tettek az eltelt 15 év alatt Gyulaváriban azok, akik az összefogás zászlajára az Októberi Forradalom irányítójának nevét írták fel. Bizony nagyon sokszor ''' Vblt szükség az elmúlt időkben a példa bizonyító erejére: 1965- ben belvíz, 1966-ban árvíz, 1967-ben megint belvíz, majd 1970-ben ismét árvíz vetette vissza a termelőszövetkezetet a fejlődésben, kikezdve a köny- nyen ingadozók hitét. Ám ez a hit ugyanígy esztendőről esztendőre meg is erősödött, hiszen a közös megannyi csapás után is talpra állt. Pedig a viszontagságok 6ora 1970-nel még csali nem is ért véget. Alig telt el két év az utolsó árvíz óta, amikor pestis, majd száj- és körömfájás tizedelte meg a dinamikusan gyarapodó állatállományt, írmagjáig kiirtva a nagy értékű sertéstörzste- nyészetet is. És közben az árvízkor kapott hétmillió forintos hitelt is törleszteni kellett. Mindennek tetejébe' az idén a gyulavári tsz földjei újfent víz alá kerültek. Harminchat hektár cukorrépa, egy kis háztáji kukorica,, némi borsó meg paradicsom — ez, ami a gazdagnak ígérkező termésből megmaradt. A biztosító a szerződéses feltételek értelmében a becsült kár felét, mintegy 13 millió forintot fizetett eddig térítésként a tsz- nek. De meg lehct-e igazán fizetni azt, amit ebbe a termésbe, a földbe befektetettek? Munkát, reményt, jövőt, hitet, vágyakat? S egyáltalán. Marad-e még hit ezek után is? Marad? Mert alighogy elállt az eső, alighogy megpirkadt a földek teteje, a váriak máris a földeken szorgoskodtak. Szed10 mm/ms 1974, NOVEMBER 7, ték a megmaradt répát, eresztették le a vizet a táblákról és a vetési munkákhoz is hozzáláttak. A NÉV VÁLASZTÁS jogosságát a gyulavári tsz tagsága tehát nemegyszer bizonyította már. Az élni akarás, pontosabban a helyesen élni akarás mindennél erősebb az itteni emberekben. Mert hallottunk példát arra is. hogy másutt a mostoha körülmények elől, a rossz földekről „elszökdöstek”. Tudunk olyan faluról is, amelyet valamennyi lakója elhagyott már. Az embereknek természetes joguk és igényük menni a jobb után. De hova jutnánk, ha a sorsjobbítás egyetlen üdvös eszközeként jönne divatba a „hazacsere”? . A táj, a közösség szelleme, az azonos szóhasználat, de még a közös forintok is kötik az embert. Van úgy, hogy ez mind bosszúságot okoz, s van úgy is, hogy a szívünkbe markol. Mélyen gyökerező érzések jellemzője ez. Alapozni, tervezni lehet rá. És tervezni még a balszerencse mellett is terveznek a gyulavári Lenin Tsz-ben. Terveznek a tájra, a közösség szellemére az azonos szóhasználatra, a közös forintokra alapozva. A táj: kincsekben szegény ugyan, örökös ár- és belvizeknek kitett. De nagyon jól megteremnek rajta a viztörő, dús hozamú fűfélék, a tehenek, a borjak és a bikák kedvenc eledelei. A KÖZÖSSÉG szelleme, a közszellem, a köztudat: ragaszkodik mindehhez, amit eszmé- lése első pillanatától épített magába. Joggal várja el, hogy a növényi kultúrák számának csökkentése, a gyors gépesítés után is mindig munkára, megélhetésre leljen mindenki az itt lakók közül a tsz-ben. , ’ Az azonos szóhasználat most azt jelenti, hogy a váriak egy nyelven beszélnek, jól tudják, hogy nehezebb itt az élet, mint másutt, vállalják mégis, ami rájuk hárul. Az kellene most már csupán, hogy a ki- ki.szaka dó, főiskolára, egyetemre menő fiatalok is beszéljék ezt a nyelvet és szerzett tudásukat ott gyümölcsöztessék, ahonnan elindultak. Mert bizony a kényszerből keveset fizető tsz-ben nagyon kevés a diplomás szakember. S végül a közös forintok: 33 millió fekszik most ezekből a tsz. új. nagy teljesítményű szárítójában, amely a termelés régi hagyományait, a feltételekhez való alkalmazkodást emeli magasabb szintre. Tudniillik: ha ezeken a földeken a füvek dúsan teremnek, akkor miért ne termesszenek fúféléket. S ha a fúféléket a szarvasmarháit oly előszeretettel fogyasztják, miért is ne ' tartsanak akár 2000 szarvas- marhát is a jelenlegi 600 helyett? Megvan a hatalmas terményszárító. Keverőüzem épül hozzá. Az árvíztől kipusztult vörös,herét is újra lehet telepíteni. ‘ A GYULAVÁRI Lenin Tsz- ben szinte mipdent erre a tervre tettek fel. Egy ilyen cjön- , téshez bizony némi bátorságra, a végrehajtáshoz pedig nem kis erőre van szükség. A sikernek az előbbi kettő mellett a ma gába a sikerbe vetett hit, a harmadik záloga. A mindezekhez . példát mutatót, keresve, nem hiszem, hogy erőltetett lenne a tsz névadójára hivatkozni' Kővár? E, Péter Jelentés a határból ÉJSZAKAI MŰSZAK ÉJJEL NAPPAL VETNEK A Gyulai Állami Tangazdaságban a három eső nélkUli nap után nagy erőket vetettek be a talaj-előkészítés és a vetés meggyorsítására. A traktorosok és munkagépkezelők minden percet kihasználnak az őszi munkák lemaradásának mielőbbi pótlására, ezért a vetőgépek éjszaka is üzemelnek Befejezte az őszi vetést a kardosi Egyetértés Tsz Kedden, a délutáni órákban hősies munkával, helytállással, 1130 holdon befejezték a kenyérgabona vetését a kardosi Egyetértés Tsz- ben. A kenyérgabona-termeszrtő ágazat 16 traktorosa, valamint az I-es és II-es növénytermesztési brigád dolgozói a múlt hét péntekén, az esőzések elmúltával álltak munkába, s azóta két műszakban, éjjel-nappal dolgoztak. A körülményekhez képest jó minőségben, kiválóan előkészített talajba vetettek. Tízórás műszak az HFII békéscsabai szervizében Naponta egy tízórás műszakból 13—15 tehergépkocsi hagyja el az AFIT békéscsabai műhelyét, amióta a pártszervezet és a szakszervezeti bizottság a mezőgazdasági munkák segítésére jobb helytállást kért az emberektől. A szerelők, a lakatosok, a kárpitosok és a fényezők átérezték a mezőgazdaságot ért súlyos helyzetet. Arra vállalkozott 32 dolgozó, hogy a tehergépkocsik garanciális és futójavítását, 'a főjavítást is, nyújtott műszakiban folytatják. A kondoros! Lenin Tsz. a nagykopáncs! Kossuth Tsz, a gyulai Munkácsy Tsz e jól szervezett program keretében a tervezett határidőnél (combban kaphatta meg a nagyjavításra beadott tehergépkocsiját. Az itteni autójavító-részleg azonban nemcsak a megyének dolgozik, hanem Petőfibányának, a budapesti MIRKÖZ-nek és még több vállalatnak, intézménynek. Bizonyára ezek is meglepődtek, amikor megkapták a táviratot a békéscsabaiaktól, hogy a felvállalt munkát határidő előtt befejezzék, jöhetnek a gépkocsiért. A szerelők, lakatosok, fényezők, kárpitosok jól dolgoznák. Ezt tanúsítják az átvételi jegyzőkönyvek. De jól dolgozik a szerviz tehergépkocsi-vezetője is, aki egy héten négy napot tölt a Lakitelki Állami Gazdaságban. Mezőgazdasági termékeket fuvaroz Budapestre, A szerviz anyag- szükségletét pénteken és szombaton szállítja Budapestről vagy éppen máshonnan Békéscsabára, Gerencsér Miklós: 1?. Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Szaporodik a pesti külváros lakossága, rengetegen húzódnak p sanyarú pusztai sors elől a jobb megélhetés reményében az Orczy-kert mögötti környékre. A jövevények közé bűnözők is keverednek. ezek kirabolják Stancsics házát. Sürgősen lakást cserél, mielőtt még nagyobb baj történne. Ekkor már három gyermek apja. törődnie kell családja biztonságával Az ugyancsak józsefvárosi Tömő utcai ház állapota igen gyatra, rendbe kell hozatni, mielőtt beköltözhetnének. Átmenetileg a Hatvani — ma Kossuth Lajos utcaba költöznek 1844—1845 telén, a Schmidunger-házba. S tanítói Qs alkotókedve teljében egymás után írja müveit a szűk lakásban. Minden munkája tele van életképes ötlettel, de mert elképzel °sei túlságosan me_ részek, közlésüket megtagadják. Szalay László, a Pesti Hírlap szerkesztője az egyetlen, aki hajlandó közölni néhány cikkét, de ő is csak álnév alatt... A sikertelen próbálkozások tetejébe igazi veszedelem szakadt a Stancsics családra. Gyermekek, szülök egyaránt fejfájásra. étvágytalanságra, örökös hányingerre panaszkodnak, hull a hajuk, fogazatuk meglazul. Keresik a váratlan szerencsétlenség okát. mire kiderül, hogy előzőleg aranyműves élt a lakásban, mesterségéhez sok higanyt használt, ennek gőze éveken át bevette magát a falakba, és a veszedelmes kipárolgás hozott bajt Stancsicsékra. Tudta ezt Schmid linger is, a ház tulajdonosa, hiszen ugyanezért az okért költözött el az aranyműves, de hasztalan dar- vadozott előtte az öttagú család, közömbösen megvonta a vállat. Akármilyen a Tömő utcai ház, Stancsics sürgősen odaköltözteti családját. ínségében nagy segítség, hogy Kállay föld- birtokosiné nevelőt keres három gyermeke mellé. Még ahhoz is hozzájárul, hogy az övéivel együtt taníthassa az apa a maga bárom gyermekét. Szép tervet f un dalnak ki. Stancsics is, Kállayné is az utazással egybekötött nevelést véli a legszerencsésebbnek. Elhatározzák tehát, hogy nagy utazókocsit építtetnek, ezzel járják be az országot, s a helyszínen tanulmányozzák a haza nevezetességeit. Kállayné vakon bízik gyermekei nagy tudású nevelőjében, főképp, amióta olvasta munkáit. Elsősorban az „Ész és akaratitól van elragadtatva. Azt is helyesli, hogy Stancsics eilóbb hosszú külföldi utazást akar tenni: amit látni fog, annak hasznát gyermekei nevelése javára fordítja majd. Ösztönzését megtoldja tisztességes pénz- beni segítséggel. Indulna Stancsics. de halaszthatatlan dolga van még itthon.- Sikerült kapcsolatot találnia Kossuth Lajoshoz, elvitte „Hunnia függetlensége” című művét a neves politikai vezérnek, hogy nyújtson segítséget kiadásához. Kossuthnak tetszik a mű. megüzente a szerzőnek: kéziratát Batthyány Lajos gondjaira bízta, s a gróf Hamburgba küldte sajtó alá a' könyvet. , tgy áll ügye Kossuthtal, amikor elkészül következő fontos müve: a „JMepkonyv”, amelyet
