Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
SO év a párt szolgálatában Kosművelődés és szakképzés Tél évszázadot eltölteni a párt szolgálatában nemcsak az idő jelzi a munkások, a magasabb rendű társadalom ügyéhez való hűséget, hanem az az időszak is, amelyben valaki mindvégig kitartott az ügy mellett. Ezt tette a szarvasi Brlázs Pál elvtárs is, aki 1924 óta tagja a pártnak, és birtokosa a Szocialista Hazáért Érdemrendnek. Brlázs Pál elvtárs a felszabadulást követő időben társadalmi munkával is részt vett a szocializmus építésében. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Társadalmi Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát adományozta neki 1963-ban. Felkeresték már otthonában iskolások, akik a forradalmi múltról gyűjtöttek élményeket. Brlázs Pál elvtárs életéből rs gazdagították ismereteiket, ök készítették róla ezt a fényképet, amely a 78 éves kommunistát ábrázolja. S a tőle kapott élmények is hozzájárulnak, hogy az ifjákban érlelődjön: a magasabb rendű társadalom, a szocializmus megteremtéséhez meggyőződéses emberek kellenek, akik minden korban a haladást szolgálják, szent kötelességnek tartják tettekkel küzdeni a dolgozó emberekért, küzdeni mindaz ellen, ami a A jubiláló Brlázs Pál elvtárs társadalmi fejlődést gátolja. Érlelődjön bennük: ebből a nagy emberi humánumból sarjad személyes boldogulásuk, társadalmi megbecsülésük. Ez emeli őket a szocialista erköl- csiség magaslatára, ahol a világ, az élet feltárja teljes szépségeit Igazi férfimunka volt Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat békési mézeskalács- és cukorkaüzemének több mint száz dolgozója indult november első vasárnapjának reggelén az Október 6. Tsz cukorrépaföldjére. Az üzem udvarán volt a gyülekező Akik csak tehették, eljöttek. Magukkal hozták a már régen félretett, rozsdamarta cukorrépahűzó horgot és fejelőkést. Amióta üzemi munkások, ezekre a régi saer- számokra nem volt szükségük, s aligha gondolták, hogy még egyszer hasznukat vehetik. Aggódva kémlelték a felhős égboltot. „Csak eső ne legyen!” — mondogatták sóhajtva. A répaföldre érve mindjárt munkához láttak.' Sőt versenyre is keltek egymással. Senki sem felejtette el a cukorrépa- szedést. Sőt, az asszonyok ugyanúgy csevegtek, mint annak idején, amikor a tsz-ben dolgoztak. Jó tempóban haladt a munka. Több mint egy hektár területen csomóra rakták, aztán fejelték és még ugyanekkora területről fel Is húzgálták a cukorrépát. És bár többségben nők dolgoztak, az eredmény alapján mégis azt kell mondani: „Igazi férfimunka volt.” Ezt az Október 6. Tsz vezetősége és tagsága sok-sok köszönő szóval ismerte eL Dobi János meDékcrme szerint, polgári katekizmusnak nevez. Siet vele Kossuth Lajoshoz. Ez szívesen foglalkozna kérésével, de sürgősen Fiumébe kell utaznia. Battíhyányhoz küldi, ígérve, hogy a gróf ezúttal is intézkedni fog. Stancsics a legnagyobb gyanút- lansággal keresi fel a tekintélyes mágnást. Eílső csalódása, hogy Batthyány Lajos, nem fogadja. Második csalódása már sokkal komolyabb: a gróf titkára átnyújtja néki a „Hunnia függetlensége” kéziratát, amely Kossuth szerint Hamburgban van sajtó alatt. Ez a kiábrándító mozzanat egyúttal azt is jelenti, hogy lehetetlenség szóba hozni újabb kéziratát. Lehet, hogy az alacsony származása miatti túlérzékenység az oka, mindenesetre a kelleténél is jobban megsértődik. Alig képes napirendre térni megaláztatása felett. Mégis ez a csalódás adja meg az igazi hajtóerőt tervezett külföldi útjához. Amikor beszélt erről Kállaiméval, csak a tapasztalást tekintette célnak. Most eltökéli, maga keres kiadókat külföldön rengeteg kéziratához. Némi bonyodalom támad útlevél- kérelme körül, Szögényi László helytartósági tanácsos magához hívatja, firtatja, mi keresnivalója van idegen országokban, de végül kiállítják számára az útlevelet Fő útipoggyásza az a nagy bőrzsák., amelyet degeszre tömött kéziratokkal. 1846. június derekán száll hajóra Pesten és Gönyüig utazik a Dunán. Málhája alatt roskadozva, gyalogosan ejti útba Győrt. Látni ki. vánja gombköltő öccsét, de fontosabb ok Zichy Ottó gróf felkeresése. Zichy a Győr környéki nemzeti párt egyik vezéralakja volt, sokan megfordultak szabadhegyi házában. Stancsi- csot is barátságosán fogadja, azon melegében elolvassa a Népkönyvet. Jónak véli, de kijelenti, hogy Deák íleremc nélkül nem mozdulhat a titkos megjelentetés ügyében. Hívja vendégét, utazzanak Balaton- füredre, ahol Deák Ferenc tartózkodik, ha Deák tetszését is megnyeri a könyv, akkor kérhetik Pestről a központi ellenzék támogatását. Valósággal meghatódik Táncsics a gróf szol gál atkészsé síétől. Ez valamelyest kárpótolja Batthyány Lajos viselkedéséért. Lám, így is lehet nagyvonalú egy mágnás: mindjárt befogat, és Balatonfüredre koosikázik a jó ügy érdekében.. Deák Ferenc ugyancsak előzékeny. Egyetlen éjszaka elolvassa a Népkönyvet, sőt az Adós, fizess kéziratát is. De megjelentetésüket nem pártolja. Tapasztalt politikus, képzett jogász lévén., azonnal belátja, mit művelne Stancsics- csal a törvény, ha könyvei megjelennének, i (folytatjuk!} A közművelődésről szóló párthatározat a főiskolák, egyetemek szakképző munkájára is vonatkozik. Ismeretes előttünk a szakképzés globális célja: a szocialista szakember nevelése. Az egyes szakterületeknek megfelelően gondosan kimunkált képzési célkitűzés a közművelődési párthatározat értelmében továbbfejlesztésre szorul. Ugyanis ma már határozott társadalmi igény olyan szakember nevelése: aki politizáló, szocialista közéleti szakemberként illeszkedik be (munkahelyén a szocialista tár- sadalomópítés tisztuló folyamatába. A korszerű szocialista felsőfokú szakképzés ugyanis a marxista világnézetre épül. Attól nem választható el. Az oktatott szak- tudományok diszciplínái is egybeesnek azzal. Márpedig az a kulturált közéleti szakember, akit a közvetlen szakterületén kívüli művelődési élet, a szak- tudományához kapcsolódó szélesebb körű tájékozottság, következésképpen a közművelődésnek egy szélesebb skálája is érdekel Arra kell tehát képessé tennünk hallgatóinkat, hogy az ennek megfelelő, a szakterülettel kapcsolatos általánosabb műveltséget is megszerezzék. A köz- művelődés iránti érdeklődés képességét kell kifejleszteni. De ez csak úgy lehetséges, ha rendelkeznek azzal az alapvető műveltségbázissal, amelyre építve továbbléphetnek. Az alapnak tehát szilárdnak és sokrétűségében is viszonylag homogénnek kell lennie. A szakterület közművelődési vonzásköréhez tartozó, mintegy közművelődési mágneses tartományt szükséges tehát kialakítanunk. Ez a feltétel biztosítja majd a társadalmi helytállásban a közéleti hasznosságot egyrészt, másrészt pedig az alkalmasságot az önnevelés. az önképzés sohasem elhanyagolható folytatására. Csak így tudhat majd hallgatóságunk megfelelni — a mi főiskolánk vonatkozásában — a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés, a tudományostechnikai forradalom növekvő » igényeinek; s egyben leendő j munkahelye, lakóhelye közmű- 5 vetődésének is eredményes : munkásaként tevékenykedni. S Ezt kívánja a jelen és a jövő • szocialista szakképzésétől pár- ; tunk közművelődéspolitikája. ■ Ezt igényli a társadalmi fejlő■ dés, a szabad idő kulturált fel- ; használására történő előkészítés. S Mindez természetesen egyben a ■ tudatformálás eszköze — hall• gatóink esetében, de társadalmi ■ vonatkozásban is. ! A DATE szarvasi főiskolai ka■ rán felmérést készítettünk azért, ■ hogy lemérjük hallgatóink köz-* ■ művelődési viszonyait és lehető- ! ségeit érintve igényeiket is. A í készülő intézkedési terv így re* álisabb, élőbb, hatékonyabb lesz. ■ Az összkép nagyon érdekes és 5 tanulságos — hallgatóink csalá- i di környezetének és tanulmá- S myi színterének közművelődési • lehetőségeit illetően. Itt most 5 csak néhány fontosabb megál- j lapítás és következtetés rögzíté- ; sere törekszünk. [ 1. Hallgatóink szüleinek több1 sége (55%) általános (elemi) is- 5 kólái végzettséggel rendelkezik. | A középiskolát 30 százaléka véBÉKÉS HgM 1974, NOVEMBER X gezte ei. A testvéreknek viszont már 60 százaléka közép- és főiskolai. 10 százaléka egyetemi végzettségű. Bizonyos művelődési kérdésekben tehát az idősebb testvérek lehetnek hallgatóink segítségére a családon beiül. Hallgatóink családjának sajtó-ellátottsága viszonylag jónak mondható. A következő arányban járatnak újságot, folyóiratokat: Népszabadság 51%, megyei napilap 50%, más országos napilap 51%, szaklapok 76%, egyéb folyóiratok 90%. Bizonyára a szülők ís ez útón egészítik 3d művelődési igényeiket Hallgatóságunk kulturális, politikai, közéleti tájékozottsága részben ezzel a körülménnyel is magyarázható. De azzal is, hogy tömegkommunikációs eszközökkel is jól ellátottak. (Rádió 100%, tv 90%. magnó 65%, lemezjátszó 48%, fényképezőgép 76%.) A könyv és a család témaköréhez tartozó kérdésekre már differenciáltabbak a válaszok. Az egy életközösségben élő család könyvelnek száma: 50 db 10%, 100 db 10%, 200 dib 20%, 500 db 35°/o, 1000 db 25%. Ezzel arányos a könyvek vásárlására költött j évi összeg is: 100 Ft 25%, 200 Ft 15%, 500 Ft 30%, 1000 Ft 30%. Ha a 200 köteten felüli könyvállományt vesszük alapul, akkor hallgatóságunk 60 százaléka él könyvvel jól ellátott családban. Érdekes egybeesés, hogy ennyi azoknak íz aránya is, akik évente 200— 1000 forintot költenek könyvek vásárlására. A szülők közül viszont csak 5% végez oklevélszerző iskolai tanulmányokat. A felnőttoktatás módszereit már többen. igénybe veszik. Pártakta- tásban 20 százalékuk, egyéb tanfolyami képzésben további 20% részesül. A testvérek 65 százalékának tanulása az életkorral magyarázható. A felnőttoktatás, főleg a pártoktatás csatornáin áramló ismeretek előnyösen hatnak hallgatóságunk művelődésére is. 2. Számunkra még érdekesebb hallgatóink személyes közművelődési helyzetének elemzése. Arra a kérdésre: szeret-e olvasni? — a következő válaszcsoportokat kaptuk: igen 65% mindenképpen szakít rá időt 5% csak néha 10% nem ér rá 5% többet szeretne olvasni, de nincs ideje 15% Hallgatóink 70 százaléka tehát rendszeres olvasónak tekinthető További 20% is többet olvasna, ha volna rá ideje. Csupán 10 százalékának közömbös az olvasás útján történő ismeretszerzés és kulturált szórakozás. Erre is fel kell figyelnünk. Ezeket a megállapításokat támasztja alá, hogy hallgatóink 65 százaléka elolvas évente 20—25 kötet könyvet; A szabadidő-tevékenység vonatkozásában hallgatóink érdeklődési köre eléggé megoszlik: szakkör, tudományos diákkör 20%, sport 15%, zene 15%, udvarlás 10%, utazás 5%, történelem 5%, irodalmi színpad 5%, társastánc 5%, elektrotechnika 5%, semmit 20% (!). Az őszinte vélemények mögött az önművelés hasznos területeit és formáit találhatjuk. A 20 százaléknyi passzív hallgatóságot tervszerű nevelő munkával kell felzárkóztatnunk a többiekhez. Az igény és a lehetőség arányát kutatva tettük fel a következő kérdést. Megvan-e annak a lehetősége, hogy érdeklő- dési körének megfelelő művelődési tevékenységet folytasson a főiskolán? S a tanulságos válaszok: igen 42% mérsékelten 28% nincs 30% A válaszok részben az előző kérdéssel kapcsolatosak. Lényegében a hallgatók 70 százaléka foglalkozhat az érdeklődési körének megfelelő területtel. A 30 százaléknyi nemleges válasz viszont a lehetőségek fokozottabb megteremtésére figyelmeztet A kulturális rendezvények látogatása egyik tényleges bizonysága az aktív közművelődésnek. Hallgatóink ezeken való részvételének tapasztalatai bizonyára általánosabb érvényűek. kulturális látogatottság rendezvény rendszeresen néha msm % % % mozi 70 25 5 színház 10 80 10 hangverseny 15 65 20 kiállítás 10 80 10 A szóródás nagyon tanulságos. Hallgatóink zöme csak a mozit szereti. Színházba, hangversenyre, képzőművészeti kiállításira az időnkint már betérő 70—80 százaléknyi nagy tömeget szükséges rendszeresebb látogatásra nevelnünk. A „külső” lehetőségeken túl, az intézményen belül is igyekszünk sokrétű kulturálódási lehetőséget biztosítani. Ezt hallgatóink igénylik. Hogy a főiskolai klub művelődési programja kielégítő-e? — így vélekednek hallgatóink: igen=42% részben=22% nem=36% Jellemző, hogy az egyik leg- problematikusabban felfogott kérdés ez volt. Nagy általánosságban a hallgatók fele elégedett a klub munkájával, életével, művelődési programjával. Válaszaik a tartalmi munka javításának irányára is utalnak. Az iskolarádiö és újság műsorának javítása, a modem művészeti Irányzatokról több előadás szervezése, a KISZ-hét jó hagyományainak továbbfejlesztése, tanulmányi kirándulások szervezése az ország más tájaira, új, szocialista létesítmények, városok megismerése, színházlátogatás (helypen, Szegeden, Szolnokon, Budapesten), több kiállítás, irodalmi műsor, történelmi előadás, természetjáró körút szervezésé, nemzetközi sportesemények látogatása stb. A felmérés tanulságait természetesen alapos elemzés és az összefüggések mélyebb feltárása, meglátása révén lehet hasznosítani. Sem eltúlozni, sem lebecsülni nem szabad a tapasztalatokat. Egy bizonyos, főiskolai hallgatóságunk igényszintje emelkedik; a szélesebb körű művelődési szándék és akarat motiválja törekvésüket. A felmérés Végezetül még arról néhány szót, milyen javaslataik vannak hallgatóinknak a főiskolán belüli egyéb közművelődési tevékenység fejlesztésére. A leggyakrabban ismétlődő véleményeket kommentár nélkül idézzük: tanulságai arra feltétlenül alkalmasak, hogy dialektikus módon, a hallgatók véleményét is bekapcsoljuk a róluk, értük hozott közművelődést fejlesztő intézkedéseinkbe. Ttr. Tóth Lűáos
