Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
világ proletárját egyesüljetek! NÉPÚJSÁG \ MEGYEI, PAliTJbíZOTTSAG ÍS A MEGYEI TÁnACS'L^P]A \ 1974. NOVEMBER 7„ CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom! Koszorúzást ünnepség a Szabadság téren Mind nyilvánvalóbba válik az összefüggés október és a vilég sorsa közölt Óvári Miklós rádió- és tv-beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából szerdán délelőtt koszorúzás ünnepséget rendezett a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ^ 'koszorúját Kádár János, a Köz. ponti Bizottság első titkára és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, a kormány ko-1 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából bensőséges ünnepségeket rendeztek szerdán a megyeszékhelyen, Békéscsabán. Délelőtt 9 órakor a szovjet hősök temetőjében gyülekeztek a KISZ-fia- talok és az úttörők. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után szavalat következett, majd a KISZ-szervezetek, az úttörők és a kisdobosok elhelyezték a sírokon a hála és a megemlékezés virágait. A szovjet hősök temetőjében a koszorúkon kívül vörösszegfű-csokrokat helyeztek a sírokra. Ugyancsak szerdán délelőtt Békéscsabán, a Lenin-szobor előtti téren a MÁV fúvószenekarának akkordjai mellett a gyerekek, fiatalok és felnőttek I százai gyülekeztek, hogy leró- I jak hálájukat a nagy forradal- ’ már, Lenin szobra előtt. Az MSZMP megyei bizottságának koszorúját Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Gyulavári Pál titkár helyezte el a szobor taszorúját Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese helyezte el. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében V. J. Pavlov nagykövet, B. D. Sevi- kin követtanácsos, valamint D. I. Oszadcsij vezérőrnagy, ka. tonai és légügyi attasé koszorúzott. • • • A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából szerdán reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren és a gellérthegyi fel- szabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. lapzatán. A városi pártbizottság nevében dr. Fekete Antal és Sasala János, a megyei tanács nevében Ábrahám Béla és Nagy János helyezte el a kegyelet virágait. A Nagy Október évfordulója alkalmából koszorút helyeztek el a Lenin-szobor talapzatára a városi tanács, a szakszervezetek megyei tanácsa, a Vöröskereszt megyei és városi szervezete, a KISZ, a Hazafias Népfront és más szerv képviselői. Végül virágcsokrokkal halmozták el a szobor talapzatát a legifjabb nemzedék képviselői, az óvodások. Áz egész napos ünnepségsorozat záró aktusaként szerdán este a békéscsabai Jókai Színház, bán díszelőadásra került sor. Hazai ősbemutatót tartottak, Izidor Stok: Az élet megy tovább című háromfelvonásos drámájából. A díszbemutató előtt dr. Becsei József, az MSZMP városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszéi defc i *» — A forradalom 57. évfordulóját ünnepeljük — mondotta bevezetőben. A forradalomét, amely megteremtette a nagy többség, a dolgozó osztályok hatalmát, amely bebizonyította, hogy a különböző nemzetiségű dolgozók testvérisége le tudja győzni a háborút, erősebb az uralkodó osztályok által szított nemzeti gyűlölködésnél. A Nagy Októbert köszöntjük, amely a marxi—lenini elmélet és a forradalmi gyakorlat egyesítésével először mutatta meg, hogy a munkásosztály meg tudja rendíteni a rendíthetetlennek hitt tőkés világot, képes az egész dolgozó nép összefogására és Vezetésére, utat tud nyitni egy új, igazságos társadalom felé. 1917 novembere óta — Majakovszkij szavával — az emberiség közvetlen teendőjévé vált a szocializmus, és ezzel új korszak nyílt a világtörténelemben. Az egykori Oroszország elnyomottjainak elemi erővel kirobbant forradalma, amelyet a bolsevikok lenini pártja vezetett diadalra, az emberiség évezredes vágyainak, oly sokszor meggyalázott, sárba tiport eszményeinek valóra váltását írta vörös zászlajára. Győzelme ezért lett az emberiség jobbik és nagyobbik felének reménye, de ezérí lett mindmáig a nemzetközi tőke és minden haladásellenes erő vad támadásának célpontja is. — Az októberi forradalom győzelmével létrejött munkás- állam évtizedeken át egyedül viselte a világ békéjéért és haladásáért vívott, sok áldozatot követő harc fő terhét. Döntő szerepe volt abban, hogy a világ megmenekült az emberiség és az emberiesség legnagyobb ellenségétől, a fasizmustól. A Szovjetunió léte, népének tudatosan és öntudatosan vállalt áldozatai lehetővé tették, hogy a világ számos nemzete nemcsak elnyerte a szabadságát, hanem meg is tudja védelmezni azt, mert ma már nincs védtelenül kiszolgáltatva az imperializmus kényének-kedvének. — ötvenhét év alatt nagyot változott a világ, október győzelme meggyorsította a társadalmi haladás folyamatát. A szocializmus, amelynek — már születése másnapján — közeli bukását jósolták ellenségei, korunk megdönthetetlen realitása lett; vonzó példa és biztos támasz az egyetemes emberi haladásért küzdő erők számára. Létrejött, megerősödött a kommunizmust és a szocializmust építő szabad népek közössége, a szocialista világrendszer. Az egész világot átfogó munkás- mozgalom olyan erővé vált, mellyel a tőke urai — akár akarják, akár nem — kénytelenek számolni. A gyarmati rendszer összeomlott. — Az imperializmus 1917 november óta —- történelmi mértékkel mérve — védekezésre, visszavonulásra kényszerül. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy még ma is képes egyes népeknek súlyos károkat, mérhetetlen szenvedéseket okozni. — A haladó emberiség mindmáig érzi a chilei tragédia sebeit. De érzi azt is — bárhogy tobzódik is a reakció —, hogy az emberiség jövőjét egyre kevésbé tudja befolyásolni az imperializmus. Chilében a haladó erők — hisszük és tudjuk: ideiglenesen — vereséget szenvedtek, de azóta Portugáliában kártyavárként omlott össze Európa legrégibb fasiszta rendszere, Görögországban megbukott a katonai junta. A harc még nem ért véget, de a demokratikus erők jelentős sikereket értek el. — Október azért válhatott világtörténelmi jelentőségű ese, ménnyé, mert tartós érvényű válaszokat ad az emberiséget foglalkoztató legfontosabb kérdésekre. — Napjainkban, amikor a tudomány és a technika gyors; fejlődésének vagyunk a tanúi,1 mind élesebben merül fel a kérdés: tudunk-e okosan, emberhez méltóan élni ezekkel az új lehetőségekkel? Sikerül-e megakadályozni egy új, minden ( eddiginél pusztítóbb világháború kirobbantását? Sikerül-e a népek, az egész emberiség javára hasznosítani a teremtő munka eredményeit? Tudunk-e földünkön olyan igazságos, elnyomástól és kizsákmányolástól mentes világot teremteni, ahol a népek szabadon, békében és barátságban élnek, ahol minden ember számára megadatik az alkotó munka öröme, a képességek kibontakozásának lehetősége, s ahol megvalósul az egyén és a közösség érdekeinek harmóniája? — Ezek a kérdések foglalkoztatják ma a haladó emberiséget, mindazokat, akik az imperializmus embertelen világából, az egyén kizsákmányol tságának, a közösségi élet elsorvadásának világából keresik a kiutat. S ezekre a kérdésekre adnak mindmáig ható, meggyőző, egyre érvényesebb és biztatóbb válaszokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi, s ad feleletet ezeknek az eszméknek a valóra válása. — Olyan korba értünk ei, amikor a történelem tapasztalataiból okulva, egyre több és több nép ismeri fel, hogy a kapitalizmussal szemben a szocializmus jelenti a jövőt; a szocializmus és a társadalmi haladás egymástól elválaszthatatlan. — Az interkontinentális rakéták, a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek, a termonukleáris fegyverek korában mind nyilvánvalóbbá válik az összefüggés október és a világ sorsa közt. Ha ma béke van, s erőnk tudatában joggal bízhatunk a béke híveinek győzelmében, ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy ötvenhét évvel ezelőtt megtört az imperializmus egyeduralma földünkön, s létrejött az az erő, amely nemcsak megalkotta, hanem érvényre is tudja juttat, ni a békés egymás mellett élés politikáját, s ezzel az egész világon minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt a társadalmi haladáshoz. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségét hamar megértették a világ haladó munkásai, és Lenin szavaival élve „még gyakrabban nem is annyira megértették, mint inkább forradalmi osztályösztönükkel megsejtették, megérezték.” — Így volt ez hazánkban, Magyarországon is. Jogosan lehetünk büszkék arra, hogy a magyar munkásosztály elsőként valósította meg a gyakorlatban is a világszerte elterjedt jelszót: „Kövessük Oroszország példáját!”. A Tanácsköztársaság 133 napja fényes bizonyítéka annak, hogy népünkben, termékeny talajra leltek a forradalom eszméi. (Folytatás a 2. oldalam.) Az MSZMP megyei bizottságá rak képviseletében Frank Ferenc, a megyei bizottság első titkára ég Gyulavári Pál titkár helyez te el a kegyelet virágait a Lenin-szobor talapzatán (Fotó: Demény Gyula) Díszünnepség november 7. tiszteletére Békéscsabán
