Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-05 / 259. szám
/ Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Segíteni és számon hérni an incéves sa párt kiadója Azért, hogy egy-egy gyér, vtat. Jalat közösségében létezik-e és] miként érvényesül a -munkahelyi demokrácia, a politikai felelősseget a kommunisták, a pártszervezet tagjai viselik. Nem pusztán azért, mert ők alkotják a politikai vezető erőt, hanem mert ők adhatják a legnagyobb segítséget, ők valósíthatják meg sokféle formában a számonkérést is. Látszatra ez egyszerű feladat. Valójában közvetett és közvetlen módszereik, eszközök regimentjének értő félhasználását kívánja. a kör középpontja Irányít a pártszervezet; amint a kör középpontjából számtalan sugarat húzhatunk, úgy a kommunista kollektíva politikai irányításának is sokfelé kell szétágaznia. Aktívan jelen lenni mindenütt — így hangzik a munkát meghatározó alapelv. A műhely termelési értekezletén például a pártcsoport tagjainak, a gyár, a vállalat műszaki konferenciáján a. kommunista gazdasági vezetőknek. Ahogy a pártszervezet érvényesítheti politikai befolyását a társadalmi szervezetekben. testületekben levő kommunisták segítségével úgyszintén. Elsősorban a szakszervezetben tevékenykedő párttagok a letéteményesei, miként valósul meg a gyakorlatban, az, aminek politikai körvonalait pártbizottsági ülésen, alapszervezeti -taggyűlésen együtt formálták. Feltétele mindennek, -hogy a kommunistáknak világos képük legyen a munkahelyi demokrácia fejlődéséről és akadályairól. Amihez nemcsak széles korból szerzett információkra van szükség, hanem egyszersmind folyamatos elemzésre, értékelésre. ( Ösztönző példamutatás A legnagyobb segítséget, ösztönzést a demokratikus centralizmustól áthatott belső életé•S*BB*B»aa8«*BSS9BBe«a»9IBaeSi8*SHM«H*B*aBBBM ám biztosabb leckeadásokkaL Ha sürgették a kerti teendők, véleményeivel törődött, máskülönben szakadatlanul írásra fordította szabad idejét. Egyre- másra ontotta társadalombíráló gondolatait, jobbító szándékait — egyelőre az asztalfióknak. Mint a közügyek iránt érdeklődő érdemes személyiséget, meghívták Besztercebányára az orvosok és természetvizsgálók gyűlésére, s Ő a fizikusok szekciójában a legnagyobb lelkinyugalommal felolvasta a „Miként lehet és kell új embert teremteni” című tanulmányát. Merész gondolataival valóságos pánikot keltett hallgatói körében. Először is mi keresni valója van fizikusi tanácskozáson egy társadalombírálö eszmefuttatásnak; másodszor, honnan veszi a szerző a bátorságot egy lojális gyűlés hírbe hozásához? Stanesics pontosan tudta, hogy mit cselekszik, vérbeli politikusi alkat létére tisztában volt vele, nem a fórum eredeti célja számít, hanem a nyilvános lehetőség, amelyet eszméi hirdetésére megragadhat, A maga részéről sikeresnek vélte besztercebányai kiruccanását. Annál is inkább, mert felhasználhatta az alkalmat a felvidéki ipari körzetek tanulmányozására. Bejárta a bányavárosokat, a gö- möri vashámorokat, és tüzetesen megismerkedett az ottani életkörülményekkel, a munkások társadalmi viszonyaival, a fémipari szakmák sajátosságaival. nek, a kommunisták demokratikus magatartásának, fegyelmezett tevékenységének, politikai szilárdságának példájával adhatja a pártszervezet. Ez a hatás nélkülözhetetlen, mert ahol a pártszervezet nem érvényesíti a fegyelmet, nem tartja tiszteletben a pártdemokrácia elveit, ott kevés erkölcsi alapja van ahhoz, hogy másoktól követeljen, mércét állítson, feladatokat határozzon meg. Ha a pártszervezet saját példájával megteremtette az erkölcsi tőkét, akkor álláspontja sokat nyom a latban. Egyebek között olyasmiben, hogy kötelezi az érintetteket a különböző demokratikus fórumok jobb előkészítésére, a megvitatásra bocsátott kérdések alapos, valamennyi tényezőt mérlegelő kiválasztására. A formalitások, a némlely helyen meglelhető bürokratikus törekvések —1 „a demokrácia agyonadminisztrálása” — visszaszorítására. Egészen odálgl hogy a gazdasági vezetők beszámoltatásakor megkülönböztetett figyelemmel mérlegeli a munkahelyi demokrácia fejlesztéséért kifejtett tévé-. kenységüket, a vezetők viszonyát a vezetettekhez, munka- módszerüWet, stílusukat. Azt, hogy igénylik-e, vagy csupán eltűrik a demokrácia lehetőségeivel élők megnyilvánulásait. Ésszerű munkamegosztás E feladatok teljesítésének sikere azon is múlik, hogy a pártszervezet, mint a politikai munka irányítója, kialakította-e az ésszerű munkamegosztást a különböző szervek között, felfigyel-e a párhuzamosságokra? Nem ritka ugyanis, hogy a munkahelyi demokrácia kibontakoztatásában, a gazdasági veJókedwel érkezett meg félvi- j déki portyájáról, s hangulatát ■ tovább derítette, hogy a cenzúra : hepciáskodás nélkül hozzájá- < rult a Besztercebányán felolva- « sott tanulmány kinyomtatása- • hoz. Távolról sem számított ek- | kora engedékenységre. Aztán ki- i derült, hogy nem az előérzeté- S vei volt baj, hanem a mogor- l va hivatal, pillanatnyi kihagyá- 5 sával. A már kinyomtatott » munkát sürgősen lefoglalta a j rendőrség, nála pedig erélyes házkutatást tartottak a bekötött példányok után. Ez volt az első eset, hogy a hatalom megmutatta neki goromba öklét. El- | fogadta a kihívást. Minél gyak- | rabban tapasztalta, hogy tisztán erkölcsi és szellemi eszközökkel vívott küzdelmére brutalitással válaszol a császári bürokrácia. annál inkább megjött a harci kedve. Egyetlen erőtfor- i rása az igazságba vetett hite : volt. Napról napra forróbb meg- : győződéssel hirdette véleményét, j amelyet a nagy francia forrada- § lom eszmerendszerére támasz- 5 kodva alakított ki, és amelynek j megfogalmazásakor kiterjedt va- ; lóságismeretről tett tanúságot. S Elhatározta, a jövőben csak az j írásnak szenteli idejét, vállalja \ a cenzúrával folytatandó egy- j oldalú harcot, vállalja a női- ■ külözést. Felesége, Teréz nem | akadályozta ebben. Teljesen fér- • Jére bízta magát, segítette ere- J jéhez mérten, sőt azon felül. g (Folytatjuk) 5 zetés, a szakszervezet, M ifjúsági szövetség a feladatok meg. osztása nélkül tevékenykedik, s az egyik területen ott nyüzsög mindenki, a másik meg gazda nélkül marad. A pártszervezet dolga, hogy ilyen értelemben Is rendet tartson, megszabja, megértesse, kire mi vár, kinek mi a teendője. Szervezője tehát a kommunisták közössége a munkahelyi demokráciának? Sok mindemben igen. A fentieken túl egyebeit mellett abban Is, hogy segítséget nyújt a képviseleti demokrácia testületéinek; az ezekbe választott kommunisták aktivitásával, a megvitatásra kerülő előterjesztések összeállításénak támogatásával, a vitás kérdésekben a pártszervezet álláspontjának félreérthetetlen tolmácsolásával. Az irányító és szervező munka erkölcsi köte- lessége a kommunista kollektívának — mert ilyen módon is a párt politikáját képviselik, érvényesítik —, de túl ezen, jól felfogott érdeke sem diktálhat mást. Nemcsak azért, mert a nyílt, őszinte légkör eredményesebb munkára serkent, s mert ilyen légkörben a kommunisták munkatársaikkal együtt jobban érzik magukat, hanem í«~ kell cselekedniük azért is, mert a tömegkapcsolatok kimeríthetetlen forrását tárják fel ezzel. Politikai lérum Nyilvánvaló ugyanis,, hogy a munkahelyi demokrácia legkülönbözőbb fórumai tág teret nyitnak a politizálás, a vitákban született egyetértés, egyet alkarás kialakítása előtt. E fórumok fölkínálják annak lehetőségét, hogy a kommunisták a valóság, a realitások tiszteletére figyelmeztetve, egyaránt föllépjenek a vérmes illúziók és a bénító pesz- sziimizmus ellen; újra és újra megmagyarázzák, mi a helyes értelmezése a demokratikus jogoknak. az egyszemélyi vezetésnek, hol adja át helyét a vita a fegyelmezett végrehajtásnak, s így tovább. Tehát a párt- szervezet ideológiai munkájának egyik, s nem is lényegtelen terébe húzódik meg itt. Az ösz- szefüggések megvilágítása, a határozottság, az egység, a párt- szervezet tekintélyét, befolyását növeli. S erről a kölcsönhatásról a párttagok egyetlen közössége sem mondhat le. Arról szintén 'nem. hogy az üzemi, munkahelyi demokrácia fórumain elhangzottakat össze- gyűjtsék, figyelmesen elemezzék, tétovázás nélkül hasznosítsák az újabb politikai teendők meghatározásakor. Hiszen ez Információk olyan tömege, amit másként megszerezni képtelenség lenne! S az információknak ez a halmaza rendező kézre vár, amely különválasztja a lényegest és a lényegtelent, amely a kicsiben kitapintja a nagyot, a fontosat. A kommunisták nem mások helyett fáradoznak a munkahelyi demokrácia erősítésén. e folyamatot politikailag irányítva, ellenőrizve azt teszik, amit helyettük mások nem végezhetnek el. Mészáros Ottó 5 a»» mmsásí 1974. NOVEMBER 5. A lti a Magyar Kommunista Párt könyvkiadójával egy napon született, ma élete negyedik évtizedének nyitányára készül. Harminc év már nemcsak az egyén, hanem a közösség, az ország és a párt történetében is nagy idő. Olyan korszak, amely lehetővé, sőt szükségessé is teszi a visszatekintést, az emlékidézést, a mérlegkészítést. Harminc évvel ezelőtt, a néhány hónapja felszabadult Szegeden alakult meg az MKP könyvkiadója. Jelképes értelmű, hogy a fennmaradt jegyzőkönyv dátuma; 1944. november 7. A kiadóvállalat — amely a Szikra nevet kajpta — elsők között jelentette meg a Lenin élete és tevékenysége, majd a Történetek Leninről című kötetet. A szegedi hónapok: a Szikra —- a thai Kossuth Kiadó elődje — hőskorszaka. A Széchenyi tér mögött, a Deák Ferenc utcában kapott otthont a két szobára méretezett szerkesztőség, ahol Sulyok Béla és Háy Károly László munkához látott. Asztalukon a moszkvai Idegennyelvű Kiadó néhány füzete és kötete. Ezek újranyomása és terjesztése, a felszabaduló országrészekbe juttatása volt az első — sikerrel megoldott — feladat. 1945. január végéig több mint harminc kiadvány jelent meg. A marxizmus—leninizmus klasszá, kusairaak alapművei mellett — a többi. között — Vaszijij Grosz- man regénye és Ilja Ehrenburg A német című kötete. Az MKP kiadójának legfontosabb, egyben legkelendőbb terméke ekkor: a Magyar Kommunista Párt programja, és a Nemzeti Függetlenségi Front szegedi zászlóbontásának dokumentuma. Ezekből tudta meg a Tiszántúl, majd az egész ország, milyen célok elérésére gyűr köznek a kommunisták, s a velük szövetséges demokratikus erők. A Szikra Kiadó első budapesti otthona a Tisza Kálmán téri pártház volt. Itt kapcsolódott a munkába dr. Beér János, Cserépfalvi Imre és Seress Géza, az első Irodalmi vezető. Nem sokkal később került a Szikráihoz a marxizmus—-leninizmus klasszikusainak fordítását, tudományos igényű kiadását irányító Czóbel Ernő. A párt kiadója már az első években, sokat tett a demokratikus közgondolkodás, a szocialista szellem terjesztéséért. A nemzeti munkásmozgalom és a magyar nép dokumentumai, a Szovjetunió Kommunista Pártjának története es más kiadványai mellett, a materialista dialektikát érvényesítő természetes társadalomszemlélet legjobb külföldi és hazai propagandistái jutottak el a Szikra segítségével az olvasók tíz- és százezreihez. Nemzedékek nőttek fel Révaii József. Lukács György, Rudas László, Molnár Erik, An- csLn Erzsébet és Miki Aladár müvein. Nagy Lajos, Gábor An. dor, Balázs Béla, Darvas József, Barabás Tibor és Kovái Lőrinc regényei, elbeszélései ugyancsak Építésztechnikust legalább ötéves gyakorlattal MŰSZAKI VEZETŐI MUNKAKÖRBE felveszünk. Jelentkezni lehet: Építőipari Szövetkezet, Gyula, Nagyváradi út 74. 153488 a Szikránál jelentek meg. A Csendes Don első teljes magyar kiadása szintén a kiadó nevéhez fűződik. A szegedi indulás óta a marxizmus—leninizmus a magyar közgondolkodás, a politikai és szellemi élet meghatározó tényezőjeként, erősödő hegeméin szerepet vívott ki magának és képviselőinek. A Kossuth Kiadónak ebben a három évtizedes folyamatban jelentő® része volt, és van ma is. 1944 óta 8682 művet jelentetett meg, 150 millió példányban. A klasszikusok 254 műve 362 kiadásban, hatmillió példányban jutott el a magyar olvasókhoz, A Kommunista Kiáltvány eddig negyvenhat kiadásban jelent meg. Marx, Engels és Lenin kötetei mellett kiadásra kerültek a marxizmus olyan művelőinek kötetei is, mint Mehring, Bebel, Lafargue, Plehanov, Luxemburg és Gramschi. A marxizmus—lenini zm üst korunk viszonyaira, a békés egymás mellett élés és a két világrendszer közötti éles ideológiai küzdelem feltételei között alkalmazó kommunista és munkáspártok vezetőinek műveit természetesen ugyancsak a Kossuth Kiadó gondozza. Kiemelkedik sorukból a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységének, hazánk és népünk társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének Kádár János beszédeiben, cikkeiben, tanulmányaiban rögzített programja, s értékelése, valamint L. I. Brezsnyevnek, a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikáját reprezentáló kötete. A Kossuth Kiadó jelenteti meg a filozófiai, közgazdasági, szociológiai, történelmi, jogistb. szak- és népszerűsítő művek jelentős hányadát, a nemzetközi politika eseményeire, és a magyar bel- és külpolitika fejleményeire reagáló művek lorát. Különös fontosságot tulajdonít a kiadó a pártoktatást és párt • építését szolgáló könyvek, brosúrák megjelentetésének. A burzsoá nézetekkel szembeni polémiában, a Bzocializmus hazat fejlődésének nyomonköveté- sébeng^ Kossuth kezdeményező szerepet vállal. Sajátos eszközeivel segíti, gyorsítja az MSZMP tudománypolitikai határozatának végrehajtását, a marxista társadalomtudományok fejlődését. T evékenysége sok réteg kielégítésére törekszik. Fő feladata azonban a mai napig a párt tagjai és barátai milliós tömegének szolgálata. Ezt fejezi ki az a mozgalmi jelleg is, amellyel a kiadó terjesztési munkáját sok ezer aktivistára bízza. A Kossuth kiadványok túlnyomó részét a pártszervezetek, az e feladatra választott társadalmi munkások juttatják el az olvasókhoz. Ebből a szempontból semmi ném változott. A párt kiadója ugyanúgy a mozgalom része, mint volt harminc évvel ezelőtt, az indulás szegedi hónapjaiban, majd a Tisza Kálmán téren. Derst Tamás A GYULAI A FIT SZERVIZ anlófényezőket keres felvételre Jelentkezés a ezerviz- űzemben.
