Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-30 / 280. szám
Világ proletárjuk egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. NOVEMBER 39„ SZOMBAT ÁRA? 1 FORINT XXIX. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM .MAs ÉLETHIVATÁS — A TANÁCSI MUNKA (i oldal) JÖVŐ HETI TV- föl RÁDIÓMŰSOR ((&, oldal) SZERKESSZEN VELÜNK fS„ oldal) Közoktatás r I ■■ ww I rr I f es kozmuvelodes További erőfeszítésre vai szükség megyénkben az őszi mezőgazdasági munkák befejezéséhez Két évvel ezelőtt, a KB oktatáspolitikai határozata után örömmel tapasztaltuk, hogy az iskolák gondjait, a közoktatás továbbfejlesztésének feladatait az egész társadalom magáévá tette. Most, a közművelődési határozat, a szeptemberi országos közművelődés-politikai tanácskozás után azt várjuk: kerüljön a közművelődés ügye a társadalmi érdeklődés Itozéppont- jába, * Azt jelenti-e ez a reményünk, hogy a művelődés iránt érdeklődő közfigyelem most majd elfordul a közoktatástól és újabb kedvenc témájává a közművelődést fogadja? Korántsem, sőt a meggyőzés minden eszközével a szembeállítás elkerülésére kell ösztönöznünk. Hiszen a szocialista kultúra, s vele párhuzamosan a szocialista ember kialakulása csak a társadalmi nevelés két egymásra utalt alapvető rendszerének: .a közoktatásnak és a közművelődésnek együttes eredménye lehet. Mi az elvi alapja ennek az egymásra utaltságnak, közös felelősségnek? Mindenekelőtt az a közös társada'mi cél, hogy a most felnövekvő nemzedék — a már felnőttekkel együtt — minél nagyobb tudással, alkotó- készséggel és elkötelezettséggel vegyen részt a szocializmus teljes felépítésében országunkban, az emberi haladásért, a szocializmus győzelméért folyó világméretű harcban, és ezzel párhuzamosan mind több boldogságot találjon személyiségének kiteljesítésében. Az ismeretek, a tananyag robbanásszerű növekedése, az iskolás korúak mind sokoldalúbb kapcsolata az iskolán kívüli élettel újszerű feladat elé állítja a közoktatást. Korszerű iskolarendszert, tantervet, nevelési folyamatot csak úgy alkothat, ha minden szinten számol a közművelődés állandó kiegészítő, ismeretújító, egyéniséget fejlesztő, gazdagító jelenlé lével. Közös feladat és felelősség, hogy az óvodától az egyetemig, az életkori sajátosságoknak és a helyi adottságoknak megfelelően ismertessék és gyako-. rolják a művelődés különféle eszközeinek okos használatát, segítsék elő, hogy a gyermekek és ifjak tartós barátságot kössenek a könyvtárral, a múzeummal, a színházzal, a filmmel, a rádióval, a televízióval és más közlési eszközökkel. Fontos mozzanata ennek az ismerkedésnek az önálló választás képességének a kifejlesztése. Kezdetben együtt, később mindinkább saját érdeklődése, ízlése alapján válassza ki a felnövő diák a tantárgyhoz, a személyisége továbbépítéséhez legtöbbet nyújtó könyvet, műsort, kiállítást, beszélgetést. Fontos, hogy a közművelődés ne csak várja a szóra és szépre éhes közönség kinevelését az iskolától. Segítsen — az eddigieknél is többet — már az iskolás évek alatt a szociahsta műveltség-eszmény megvalósításában. Talán nem tévedünk, ha két Irányban javasoljuk a figyelem fokozását A szakmunkásképző intézetek tanulói számarányuknál és leendő társadalmi szerepüknél fogva is több sajátos programot, művelődési segítséget igényelnek. örvendetes, hogy az utóbbi években ezek az intézmények is többet kezdeményeznek a művelődési mozgalmakba való bekapcsolódásuk érdekében. Az egyre gyarapodó számú kollégiumokra is érdemes jobban ügyelnünk. A szervezett együttlét, az adott közös szabad idő' és az ehhez képest viszonylag kevés jelenlevő pedagógiai energia szinte köte’ezi a közművelődés minden munkását a céltudatos segítésre. Az iskolai rendszerű felnőtt- oktatás — néhány évi stagnálás után — végre elmozdult a holtpontról. Az esti gimnáziumok és szakközépiskolák mellett méltán lett népszerű a szakmunkások középiskolája. A különösen kritikus általános iskolai oktatásban az 1972. évi 21 ezerrel szemben, tavaly már 54 ezren vettek részt. A közoktatás és közművelődés bátor együttműködésének nem kis része volt ebben a változásban. A fe’nőttok tatás rendszerének további ki- szélesítése az általános, szakmai, politikai továbbképzés kí- rtónatos tartalmi és szervezeti koordinációja a jövőben is igényli az iskolák és iskolán kívüli közművelődési szervek ésszerű megosztáson, alapuló közös munkáját. Az MSZMP KB ka idevonatkozó határozatának (az oktatás- politikai és a közművelődési határozatnak) szemléletalakító hatása mindinkább gyarapítja a tárgyi és személyi feltételek fel- használásában is az új, ésszerű megoldásokat. A pedagógusok részvétele a felnőtték művelődésének támogatásában a magyar nevelésügy régi, haladó hagyománya. Felelősségük, a képzésük és gyakorlatuk során szerzett mind sokoldalúbb hozzáértésük — más értelmiségi rétegek szükséges fokozottabb bekapcsolódása mellett is — nélkülözhetetlen a közösségi művelődési mozgalmakban. A köz- művelődési dolgozók képzésében is egyre nagyobb teret szentelnek a pedagógiai képzésnek, sőt mind nagyobb részük szerez egyidejűleg nedagógus diplomát is. Együttműködésük az iskolai oktatás folyamatában bővíteni fogja a kölcsönös megbecsülést és a közművelődési szemlélet térhódítását a tantestületekben. Csak üdvözölni lehet a helyiségek, a klubszobák, a tornatermek. a különféle költ^éffes felszerelések közös használatát is. A pedagógiai és közművelődési gyakorlatot figyelemmel kísérő szervek, intézetek programjában szerepel az együttműködés tartalmának, formáinak további elemzése, újabb megoldások általánosítása. Eredményeik hozzájárulnak majd olyan művelt emberek számának gyarapodásához, akik számára az áUandó önképzés, a kultúrált szórakozás már szükségletté vált; saját örömükre és egész szocialista társadalmunk hasznára.' Bírá V<a»s Tegnap, pénteken délelőtt tartott ülésén a megyei mezőgazdasági operatív bjzot-ság megtárgyalta az őszi mezőgazdasági, munkák állását. Megállapította, hogy a 127 788 hektáron elvetett őszi búzával lényegében a kenyérgabona vetése befejezet.nek tekinthető. A rendkívüli őszi időjárás és a hét közepén két napig hullott csapadék úgyszólván kizárja a további vetés lehetőségét. Mindezek ellenére a bizotjság felhívja a figyelmet: ahol még van lehetőség, ott a csávázott búzavetőmagot helyezzék * magágyba. Jelentésében Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője arról adott tájékoztatást, hogy 15 633 hektárról, vagyis az egész területről felszedték a cukorrépát. Ebből azonban még több mint 6 ezer vagon van kint a földeken. A szállítási nehézségek és a feldolgozóipar gondjai szükségessé teszik, hogy a cukorrépát azokon a területeken, ahonnan kiszállítása pillanatnyilag lehetetlen, takarással védjék a fagytól. Mindannak ellenére, hogy a mezőgazdasági üzemek teljes szállítókapacitása és a Volán Vállalat gépkocsijai nagy erőfeszítéseket tettek a betakarított termések elszállítására, jelentős feladat hárul ezután is a szállító gépjárművek vezetőire. A takarmánykukorica betakarítása az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek egész területén 84 százalékra áll. Ezért —■ amint azt dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnök- helyettese megfogalmazta — az elsődlegesnek tekintendő cukorrépa beszállításán túl egy pillanatra sem szabad megállni a kukorica betakarításával, és ugyanakkor gyorsítani szükséges az őszi mélyszántást, amely jelenleg 44 százalékra áll megyénkben. A termések szállításával kapcsolatban a bizottság tagjai elmondták, a 8-as Volán Vállalaton kívül ígéretet kaptak arra, hogy a Kecskeméti 9. sz. Volán Vállalattól is érkeznek gépkocsik. A szarvasi járásban, illetve városhoz tartozó mezőgazda- | sági területen jelentős gondot Lassan végéhez ér a Békéscsabai Konzervgyárban is a fel- dolgozási szezon. A rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére a konzervgyáriak eredményes évet zárnak.. Az elmúlt évben termelési értékük 400 millió 500 ezer forint volt. Az idén a mai napig, tehát november 30-ig ez az összeg már e'érte a 404 millió forintot. Az előzetes becslések szerint év végéig 10 millió forinttal okoz a nagy erejű gépeik hiány®« ezért az operatív bizottság helyt adott a szarvasiak kéréséinek és felkérte a Tiszántúli Talajjavító Vállalatot, hogy öt lánctalpas erőgépét vezényelje a termelőszövetkezetekbe. A szállítást nehezítette a héten az a körülmény, hogy a MÁV az exportszállítások sürgőssége miatt megyénkben 84 va. gon igényt nem tudott kielégíteni. Az operatív bizottság felhfv-í ja a figyelmet, hogy a bevetett búzaföldekről a felgyülemlett csapadékvizet a gazdaságok vezessék le, ugyanakkor az elkövetkező időkben a kenyérgabonát gondozzák és a szokásosnál jobbam ápolják. több értékben termelnek, mini az elmúlt esztendőben. Jelenleg a tésztagyártás, valamint a hagyma- és zellerszári- tás történik. Ebből a két zöldségfajtából 240 vagon nyers- árut szárítanak meg. 1973-ban a gyárban összesen 791 vagon áru készült, az idén a tervek szerint 830 vagon készterméket adnak a népgazdaságnak. Ez ® mennyiség a legnagyobb a gyár fennállása óta. »»«■laaaaaapaeBaBgaBaBcaRRsaBRBeBBaaniHWgBattaegagwaBaeaaasgttiBgsBBgBaaBBagWMnRBRBBKag» oaDQsoQSKiKProQeeGEao^cMrocQoocKciQQieaaoeiOTfflGssQaffi; Kép am mr$%é$g%yüté& hulturálim bisoit&úgának üléséről hmpunk november 29-i számának első oldalán rélte, így egy másik eseményt ábrázoló kép ke- az országgyűlés kulturális bizottságának Békés- rült a tudósítás alá, amiért az ülés részvevőitől Csabán tartott üléséről szóló tudósításunkhoz ké- és kedves olvasóinktól elnézést kérünk. Jelen szült képet a nyomda sajnálatos módon elcse- képünk készült a november 28-i ülésen. Az országgá uiesi Kulturális bizottság elnökségében helyet foglalt: Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Klaukő Mátyás, a megyei tanács elnöke, dr. Ortutsy Gyula, a bizottság elnöke, \ Dömötör János, a bizottság titkára. Garamvölgyi József miniszterhelyettes szóbél" kiegészítést mond, mellett« #?„ Pnm Lajos áűafflstftfeár Tízmillió forinttal több értékben termelnek, mint tavaly
